Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-06-30 / 52. szám
4-ik oldal. SZÁTMÁRVÁRMEGYE. 48-ik szám. Vidék. Szatmári birek. Kinevezés. Unger Geiza kir. aljárásbirót Őfelsége az eperjesi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki, helyére pedig Füzessy Géza aljegyzőt nevezte ki aljárásbiróvá. Kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Faragó lgnácz tanfelügyelőségi tollnokot jelenlegi állomáshelyére segédtanfelügyelőnek nevezte ki. Esküvő. Dr. Herman Lipót szatmári ügyvéd egybekelt Einhorn Fanni urhögygyel. Gydszhir. Jónás Béla, a szatmári gőzmalom társulat főkönyvelője, hosszas szenvedés után junius 24-én tüdőbajban elhunyt. Zászlóavatást ünnepély. A szatmárné- metii önálló asztalos iparosok egyesülete augusztus hó 4-én a Kossuth-kerti mulatóban fogja megtartani zászlófelavatási ünnepélyét Kossuth Ferencz m. kir. keresk. miniszter védnöksége mellett. A szerelmes diák. Szatmári István volt gimn. tanuló ellen, ki ezév tavaszán reá lőtt Dunka Irmára, a napokban készítette el az ügyézség a vádiratot, melyben gyilkosság kísérlete miatt emelt vádat a szerencsétlen ifjú ellen. Dr. Kelemen Samu, Szatmári védője a vádirat ellen kifogásokkal élt s ez ügyben a törvényszék vádtanácsa legközelebb fog dönteni. Maxin Lajos favágó ellen, ki Domán András társát e hó 15-én a Széchenyi-utcán baltaütésekkel életveszélyesen megsebesítette, a kir. ügyészség szándékos emberölés kísérlete miatt emelt vádat, ennek alapján Morvay Károly központi vizsgálóbíró Maxin ellen a vizsgálatot elrendelte, melyben a tettes meg is nyugodott. Domán András állapota csodálatosan javult, úgy, hogy ha valami komplikáció nem áll be, felgyógyulása biztosra vehető. Meghiúsult egyesség. Vasárnap f. hó 23-án a főkapitány elnöklete alatt az ácsmesterek és munkások békéltető tárgyalást kísérlettek meg, mely azonban eredmény nélkül végződött. A munkaadók részéről Pék György, Matolcsi Lajos, Diószeghy István, Ungvári Antal, Pap Endre és Sepsy Károly mesterek jelentek meg, mig a munkásokat Sipos József szakszervezeti elnök és még 5 munkás képviselte. Az engedékenység mindkét részről meg lett volna, azonban megtört a kiegyezés azon az egy ponton, hogy a munkások követelték a szakszervezeti tagok alkalmazását és nem szervezetiek elbocsátását. — Ebbe a munkaadók nem voltak hajlandó belemenni, annyival is inkább, mert azon embereiket, kik velük kitartottak, most ezen követelésre nem akarják kidobni. Tüzeset. E hó 24-én délután fél 6 órakor a Deák-tér sarkán levő Schwartz Albert és fia nagykereskedő cég pincéjében, vigyázatlanságból meggyűlt mintegy 100 liter denaturált szesz, mely nagy lánggal kezdett égni veszélyeztetve a pincében levő árukat is. A kivonult tűzoltóságnak félórai munka után sikerült elfojtani a veszélyessé vállható tüzet. Fürészgyári sztrájk. A Neuschloss-féle fürészgyár munkásai mintegy 200-an kimondották csütörtökön reggel a sztrájkot 9 órai munkaidőt követelnek. A munkásság felvonult a Deák-térre. Nagybányai hírek. Hivatalvizsgálat. Szigethy Ferencz pénzügyminiszteri osztálytanácsos és Plachy Gyula pénzügyigazgató a napokban megvizsgálták az illetékkezelést, nemkülönben a fogyasztási adók kezelését. Évzáró ünnep az állami főgimnáziumban. Az állami főgimnázium folyó hó 29-én szombaton délelőtt 8 órakor tartotta évvégi hálaadó istentiszteletet a róm. kath. templomban. Tedeum után zárónüep volt az intézet tornatermében*. Fegyverhasználat. A román egyház pünkösdi ünnepének másodnapján véres eset történt. Kosztin János bányász ugyanis alaposan bepálinkázván, nialomköz-utczai lakásán oly nagy patáliát csinált, hogy a felesége a csendőrőrszem segítségét vette igénybe. Schvarcz Simon őrsvezető csakhamar megjelent a malom- köz-utezában, de Kosztin János nemcsak ellenszegült a csendőr felhívásának, hanem még tet- leg bántalmazta is, mire Schvarcz őrsvezető kardot rántott s Kosztint karján két helyen súlyosan megsebesítette. Kosztint, ki folytonosan éktelenül káromkodott, erősen megvasalva a rendőrségre kisérték, majd kihallgatása után átadták a járásbíróságnak. Kosztin kihallgatása alkalmával nem akart emlékezni semmire, csak arra, hogy a csendőrök őt bántalmazták. Szerkesztői üzenet. Kéziratokat tintával és a papír egyik oldalára kérjük írni. Névtelenül küldött közleményt nem közölünk. ? ? ? Beküldött czikkét csak az esetben közölhetjük, ha szerkesztőségünknél magát megnevezi. S. E. Budapest. Alkalom adtán sorát ejtjük, s közöljük. Sz. B. helyben. Szíveskedjék a rendőrkapitányi hivatalhoz fordulni, bizonyára eleget fognak tenni kérésének. DL urnák. Beküldött tárcája nem felel meg, papír kosárba tettük. D. F. urnák. Szíveskedjék a fővárosi lapokhoz fordulni, mi ilyenekkel nem foglalkozunk, mert nem áll módunkban. KÖZGAZDASÁG. A hadsereg ellátása. A földmivelésügy kormány évek óta abban az irányban fárad, hogy a katonai élelmezési raktárak közvetlenül a gazdáktól szerezzék be a szükségleteiket. A honvédelmi és közös hadügyminiszter átiratilag értesítette a magyar királyi földmivelésügyi minisztert, hogy az összes élelmezési raktárak már elkészítették jövő évi szükségleteik jegyzékét s azt a szállítási feltételekkel együtt a gazdákkal való legszélesebb körű közlés végett az összes gazdasági egyletekhez mdgküldötték. A földmivelésügyi miniszter felhívja a gazdasági egyletek figyelmét arra, hogy nemcsak tagjaik, hanem a működési helyükön levő sajtó utján Magyarország 1907-i termése. A m. kir. földmivelésügzi minisztérium a múlt héten tette közzé első idei számszerű becslését, amely immár hivatalosan is igazolja, hogy az országnak az 1907-i évben igen silány termése lesz, főleg ami az őszi vetéseket illeti. A kenyérmagvak hozama a tavalyi év eredményéhez viszonyítva mintegy huszonhét millió métermázsával gyöngébb, ami hozzávetőleg fél milliárd kevesbletet jelent. Már ebbből az egy adatból kiviláglik, hogy milyen életbevágó jelentősége van Magyarországon a rossz termésnek, mert látjuk, hogy egyedül a búza és a rozs mínuszából fedezhető volna az állambüdzsé nagyobbik fele E mellett az árpa és a zab is csekélyebb hozamot igéj a múlt évinél, noha az ősziek kiszántott területének egy részét bevetették e gabonafélékkel. A kukorica és a burgonyában mutatkozó kedvezőbb esélyek természetesen megközelítőleg sem kárpótolhatják a gazdaközönséget a kalászosok sikertelenségéért. Érvágás a gyümölcsfákon. Az érvágást a gyümölcsfákon úgy ejtjük meg, hogy a fatörzsét az északi oldalon egész hosszában hasitjuk, de csak annyira, hogy a vágással csupán a héját vágjuk keresztül és nem hatolunk be egészen a kemény fáig, meri ez már ártalmára volna a fának. Erre a munkára legalkalmasabb hónap a május, vagy junius eleje. Az érvágásnak célja és haszna többféle. így ha valakinek olyan fája van, mely csak buján nő, de termést sohasem ád, az érvágással gyógyíthatjuk a terméketlenséget mely abból ered, hogy a fának igen sok nedve van, tehát eret nyitunk rajta, hogy a bő nedváramlást megakasszuk. A törzs vastagsága szerint egy-két vagy három vonalat hasítunk rajta. Ugyancsak ha olyan fánk van, mely nem mozdul helyéből, hanem még bőre is megvén- hedig, megráncosodik, szintén a törzs héjának bemetszésével segíthetünk. Ha az az eset van, hogy a korona elég nagy, terjedelmes, de a törzs aránylag vékony, ismét csak az érvágással segíthetünk ezen a bajon. így a héj kitágul, a törzs megvastagszik. Az árpa és zab betegsége. Az idén nagyszámban küldöttek be gazdák a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomáshoz árpát és zabot mevizsgálás végett, a melyek eddigelé csaknem ismeretlen növénybetegség tüneteit mutatják. A betegség ismertető jele a növény levelein kisebb, vagy nagyobb mértékben megjelenő, rozsdaszinü, utóbb megfeketedő sávok, a melyek ha nagyobb mértékben lépnek fel a növényen, vagy semmi, vagy csak tökéletlen magot hoz. Linhort György a gazdasági akadémia tanára megállapította, hogy ez az idén nagyobb mértékben fellépő betegség oka az úgynevezett Hefminshosporium gomba. Védekezésül ájánlja a következőket: 1) nem szabad árpát — árpa után vetni; 2) tisztított és csávázott vetőmagot kell használni; 3) a tarlót mélyen kell szántani; 4) a vidéknek megfelelő fajtát, esetleg tenyész- kiválasztás által ellenállóvá nevelt árpát kell vetni. Azonban eddig még számbavehető kárt még Magyarországon nem okozott a betegség, a mely megtámadja a tengerit és cirokot is. Az eső pótlása. Az eső pótlására egy német gazda a kapálást ajánlja. Ez jobb az öntözésnél, különösen akkor, ha az mint rendeVizbefult. Bokor András 15 éves mun- kásfiu a Schefteli-féle gyártelepen, gondatlan fürdés közben egy anyaggödör vizébe fűlt. is tegyék közzé az élelmezési raktárak szükségleteit, hogy az érdekelt gazdák eladási készleteit ez utón jól értékesithessék. sen, csak felületesen történik. A frissen fellazított talaj az éj folyamán jelentékeny mennyi- ségü nedvességet vonz magához a levegőből,