Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-06-26 / 51. szám

2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 51. szám. most van napirenden a kiegyezés ügye. Ám a fenti országos ügyek megoldását még sem lehet elodázni, mert a bajok idők múltával hatvány szerűen fokozódnak, amelyekből az agitátorok óriás tőkét ko­vácsolnak. A magyar kormány Ausztriával szem­ben csak akkor fog győzni, ha a belső bajokat legalább részben megorvosolta. Erre első lépés a nép megmentését célzó, a szociális és nemzetiségi problé­mákat megoldó kongresszus összehívása. Ha az aranybulla kiadása 1222-ben megtudta szüntetni a kitörő forradalmat: a népmentő kongresszusnak is lesz annyi eredménye, hogy lecsillapítja a forrongó társadalmat. Tanév végén. Pár nap, s az iskolák kapui az egész vonalon bezáródnak. Lehetetlen dolog szemet hunyni, elhallgatni a sajtónak vagy csak pár szűkszavú sorban annyit constatálni, hogy a tanulók elszéledtek, itt a vakáció. Lehetetlen, mert nem kisebbről mint nem­zetünk remény virágainak egy esztendei fejlő­déséről és a nemzeti szellemi élet kiépítése nagy és nehéz munkájáról és azok műhelyéről kell itt hogy szó essék. Csak ezen szempontok vezérelnek ben­nünket e sorok írásánál. Másokra bízzuk a paedagógiai részeket érintő feszegetéseket. Vitassák illetékesebb lapok, egyének, a mai tananyag helyes vagy helytelen voltát. Oknél­küli lenne e helyen pro vagy contra bizonyí­tása, hogy vájjon melyik módszernek van na­gyobb nevelő hatása az intőcédulás, percentre buktatásnak-é vagy annak-é, mely az irás sze­rint a jó apa módjára ésszel juttatta a vesszőt. Nem igen megbízhatók a statisztikai ada­tok, de nem is igen hisszük azonban, hogy ez utóbb jelzett módszer mellett annyi öngyilkos tanulóról hozott volna hirt az újság, mint ma, mikor néha igaztalanul a módszert tartják pusz­tán a baj kutforrásának. Mindezek más helyre tartoznak. Nekünk arról kell megemlékezni most vé­gén egy tanévnek, hogy vármegyénkben mily sok a kívánni való az óvodákat és elemi nép­iskolákat illetőleg. Hogy hány helyen nincs rendszeres ovoda e téren csak a nyári menház vezetői kinevezé­sekre utalunk vármegyénkben. Sokkal nagyobb baj azonban elemi nép­oktatásunk árvasága. Ismételjük, hogy vármegyénkről beszélünk csak. A tanfelügyelői jelentés nem mutatja a megelégedést, akár az iskolák respective a tan­erők számát, akár az iskolai felszereléseket ille­tőleg és igy természetesen nem helyezheti az elismerés koronáját sem a népoktatás minemü- ségére főként a szegényes felekezeti iskoláknak. És szegénységükben is inkább kitartanak az egyházak az iskolák mellett, ma mint valaha. Nem tudjuk boldogabb lesz-é az emberi­ség, ha a felekezetíség lesz majd mindinkább amaz izzó tengely, mely körül az élet nagy ke­reke forog, de magyar nemzeti szempontból boldognak azt az állapotot tartanók, ha az elemi iskolák államosítása az egész vonalon be- köszöntene. Igen, mert ha azé az ország, a kié az is­kola, nálunk, hol sokszor a felekezetíség egyút­tal nemzetiség is, mi sem kívánatosabb, mint hogy magyar állami iskoláink legyenek !! Igen, mert ha az iskola törölhetlen bélye­gét nyomja a fogékony lelkekre, nálunk misem kívánatosabb, minthogy ez a jellegzetes bélyeg a magyarság legyen !! Nem szeretnők, ha akár elv feladás, akár felekezetietlenség gyanújával illettetnénk, de már mi első sorban magyarok vagyunk és mint ilye­nek imádkozunk: magyar állami elemi népis­kola óh jöjjön el a te országod. * * * Egy dolgot kell még nemzeti szempont­ból érinteni. „Ha elvész a nép, mely tudomány nélkül való,“ akkor indokolt azon tábornak öröme, mely tapssal kiséri középiskolai tanulóink szá­mának növekedését. De még sincsen egészen igazuk, kik ezen örvendeznek. És pedig ami szerencsétlen életnézetünk, társadalmi felfogásunk miatt nincs igazuk. Tessék megnézni az érettségit tettek sta­tisztikájának azon tábláját, mely a pálya válasz­tást jelzi. Istenem, milyen elvétett fehér holló módjára akad egy-egy, ki iparos, kereskedő óhajtana lenni, addig ellenben közel másfél ezer jogász iratkozik be egy-egy évben az egyetemi első félévre csak a két egyetemen, a sok joga­kadémiát ne is említsük. Nemcsak az érettségit tevőkre áll ez, de a kis diákokra is. Hiszen az apáknak felerésze bizonynyal igy szól: fiam, ha megbuktatnak inasnak adlak, vagy túrni fogod a béres helyett a földet. íme e mondásban ami társadalmi felfogá­sunk a földmivelést, ipart, kereskedelmet;illetőleg. Mintha többet, tisztességesebbet jelentene egy felettébb rósz honarátornak lenni, mint munkás, földmivesnek, becsületes iparosnak, buzgó kereskedőnek. Csak az a baj nálunk, hogy mindenki ho- norátor akar lenni. Egy rósz irnoki állásért az iparos a műhelyt, a kereskedő üzletét, a föld- mives ekéjét sokszor felcseréli, ha már pár osz­tály elvégzése őt erre hivatottá teszi. Mennyivel felségesebb lenne pedig, ha minden magyar földmives, iparos, kereskedő birtokában lenne a középiskolai ismereteknek illetve a reál vagy polgári iskolaiaknak. Hogy egyebeket ne is említsünk, még parlamentünk sem lenne annyira egyszínű a képviselők végzettségét tekintve. De főként megbecsülése lenne ez a jelzett fog­lalkozásoknak és azoknak mindenesetre becsü­letére is válna és ami legfőbb ok, megmentene bennünket a honorátori túltermelés mellett egy a már-már szárnyait bontogató veszedelemtől a proletarismustól. SZATMÁRVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP * Előfizetési ár: Egy évre .... 8 kor. — fill. Félévre .... 4 kor. — fill. Negyedévre ... 2 kor. — fill. Egy hóra .... — kor. 70 fill. HÍREK. Városi közgyűlés. Vasárnap d. e. 10 óra­kor rendkívüli közgyűlést tartort a képviselő- testület a Polgári leányiskola dísztermében, melynek egyik és legfontosabb tárgya volt a városi rendőrök, tűzoltók és kocsisok fizetés- javítás iránti kérelme s előterjesztés a kisebb javadalmazásu tisztviselők részére drágasági pót­lék megadása iránt. A polgármester javasolta úgy a fizetésjavitást, mint a drágasági pótlék megsza­vazását, mely által a városi pótadót 5° o-kal kellene felemelni. A gyűlésen mintegy 37-en vettek részt a képviselőtestület tagjai s 20 szó­val 17 ellenében elutasították úgy a fizetésjavi­tást, mint a drágasági pótlék megszavazást. Halálozás. Tóth Lajos 1848—1848-iki hon­védhuszár hadnagy, junius hó 25-én, d. e. fél 9 órakor, éléte 85-ik, boldog házasságának 55-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A meg­boldogult hült teteme junius hó 27-én d. u. 5 órakor helyeztetnek örök nyugalomra a nagy­károlyi ev. ref. sirkertben. Nyugodjék békében. Bartha Miklós síremléke. A „Magyaror­szág“ Bartha Miklósnak, a kiváló publicistának s a lap vezércikkírójának halála után országos gyűjtést indított, hogy maradandó emlékkel je­lölhesse meg sírját. Á gyűjtés oly szép ered­ménnyel járt, hogy rövid idő alatt olyan összeg gyűlt össze, a melyből nemcsak síremléket, ha­nem szobrot is fognak állítani Barthának. A bizottság a síremlék elkészítésével Kallós Ede szobrászművészt bizta meg, mig a szobrra nyilvános pályázatot hirdet. Á művész a sírem­lékkel már teljesen elkészült s az a napokban ki is kerül a bronzöntődéből. Kallós az emlé­ken magát Bartha Miklóst ábrázolja, aki a nagy kulturális harcban kidőlve hanyatt fekszik a földön s megmerevedett jobb kezében még most is ott szorongatja a tollat, melyet életének utolsó órájáig forgatott. Bartha alakja bronzból való s az egy termés sziklakőre van erősítve. A sír­emléket még a nyár folyamán ünnepélyesen fölavatják a kerepesi-uti sirkertben. Kirándulás. A helybeli polgári leányiskola növendékei az igazgatónő és tarnárnők vezetése mellett folyó hó 24-én tanulmányi kirándulást rendeztek Erdődre. Szatmárról külön vonat vitte a növendékeket a kir. tanfelügyelő köz­ben járása folytán Erdődre. Rébay Dezső ura­dalmi intéző Telek István gazgatisztet adta kalauznak a kirándulók mellé. Megtekintették a vár restaurált torony helyiségét, a várerősitésére szolgáló alagutakat és pinczéket és a XV. szá­zadban épült templomot. Majd kipihenve az ut fáradalmait egy kellemes nap emlékével tértek haza. Választás. Kallós István oki. jegyzőt Alsó- szoporon jegyzővé választották meg. Táncsics Mihály özvegye meghalt. Nagy- emlékezetü öreg matróna halt meg a főváros­ban szegényes kis szobácskájábán. Táncsics Mihálynak, a negyvennyolczas idők néptribun- jának özvegye. Kilenczvennégy éves korában ragadta el a halál az összetöpörödött anyókát, aki férjének 1884-ben történt elhalálozása óta alig hagyta el szobáját, jó emberek támogatá­sából éldegélve várta a megváltó halált. Vala­mikor hires volt ez az anyóka. Deák Ferencz mondta róla, hogy hozzá hasonló felesége sen­kinek sem volt az egész szabadságharcz kor­szakában, csak a hajdani Róma asszonyai ha­sonlítottak hozzá. Az ura akit a nép szabadított ki a börtönből, ahová sajtóvétségért került, élete nagy részét a szabadságharcz lezajlása után is börtönben töltötte. Csak 1867-ben szabadult ki végleg, félig megvakulva. A rémuralom alatt felesége hét évig rejtegette otthon az urát oly módon, hogy a szobájukban a padló alatt egy mély üreget vájt, valahányszor gyanús népség közeledett, ebbe az üregbe bujtatta el őt. Hűsé­gesen kitartott férje mellett mind halálig, s azóta is kegyelettel ápolta férje emlékét. Most végre boldog, mert a halálban egyesülhetett vele. Megérdemli, hogy emlékét megőrizzük azok között, a kik szenvedtek a magyar szabadságért. A polgári leányiskolában az iskolai év­záró ünnepség f. hó 27-én délután 5 órakor lesz megtartva az intézet nagytermében mely­nek műsora a következő : 1. Prológus, szavalja : Tóth Margit, II. oszt. tan. 2. Huber, nyitány a „Portáczia némá-“ból. 4 kézre előadják: Gyu- rovits Erzsiké IV. oszt. tan. és Márton Boríska III. oszt. tan. 3. Jakab Ödön: „A bokor és a szél“ szavalja : Weisz Irén I. oszt. tan. 4. Abs : „Egy májusi éj“ éneklik a növendékekek. 4. Ärany J. „Fiamnak“ szavalja Székely Melánia, III. oszt. tan. 6. Rórákné: „Magyar ábránd“ zongorán játsza Bakó Erzsébet, IV. oszt. tan. 7. Mozart: „Az ibolya“ magándal énekli: Föl- dessy Matild, IV. oszt. tan. 8. Molnár Ferencz : „A pesti kis lány falun.“ Vig monológ, előadja : Hetey Etelka III. oszt. tan. 9. Meyerbeer: Ária „Ördög Róbert“-ből, harmóniumon játsza: Kil­ler Erzsiké, III. oszt. tan., zongorán kiséri Már­ton Boriska IV. oszt. tan. 10. Farkas Imre : „A nagy leány“ monológ, előadja: Tóth Margit, km. tanf. növ. 11. Meyerbeer: Dal a „Huge­nottákéból, énekli 9 növendék. 12. Liszt: „Gondoliera“ zongorán játsza Gáspár Anna. 13. Vörösmarthy: „Szép Ilonka“ melodráma, szavalja: Földessy M., IV. oszt. tan., zongorán kiséri Gáspár Anna. 14. Hazslinkszy : „A bajnok ébredése.“ Daljáték magánrészekkel, hajnalcsil­lag : Szamosi Á., Csalogány: Irsik L, Kökör- csiny: Reszler E., Gyöngyvirág: Rózner R., Ibolya: Földessy Margit. 15. Székely Imre: „Te vagy“ te vagy barna kislány. Ábránd, ját­sza: Gyurovits Erzsiké. IV. oszt. tan. 16. Bú­csúbeszéd. Mondja Rózner Rezina, IV. oszt. tan. 17. Erkel: „Hunyadi-induló“, kardal. Dj lap. „Fehérgyarmat és Vidéke“ czim alatt dr. Jármy Béla ügyvéd szerkesztésében, Luby Géza országos képviselő vezetése alatt f. évi julius hó 1-én Fehérgyarmaton társadalmi és ismeretterjesztő heti lap indul meg. A rendőrlegénység leszerelése. A városi rendőrlegénység már régebben folyamodott a képviselőtestülethez, hogy őket is vegye fel a nyugdíjjogosult alkalmazottak közé. A junius

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom