Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-05-19 / 40. szám
40-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. lasztása egyes tisztviselői állások betöltésénél lehetőleg a legérdemesebbre, a legmunkásabbra essék és különösen, hogy mindig kellő figyelem fordittassék a szolgálatban már eltöltött idő mennyiségére? Nem hunyhatunk jszemet az előtt a tény előtt, hogy a családi összeköttetések még ma is túlnyomó sulylyal esnek a választások serpenyőjébe. A különbség az egyes megyék között csak az, hogy mig kisterületü törvényhatóságokban ugyanaz a családi érdekcsoport tartja kezében a befolyást és hatalmat időtlen-időkön keresztül, addig nagyobb vármegyékben az egyes családok emelkedésével vagy hanyatlásával bizonyos váltógazdasági rendszer érvényesül. Az általános emberi igazságérzet és az a körülmény, hogy a vármegyék vezetésére nemzeti szempontból hivatott magyar középosztály ma már nemcsak a földbirtokkal biró régi családokból, de a 48 előtt honoratioroknak nevezettekből s a modern fejlődés következtében a kereskedelmi és ipari foglalkozást űzőkből is áll, szükségessé teszi, hogy ezen az anomálián segítve legyen. Ha egyéb nem, már csak a nemzetközi szociáldemokrata irányzat folytonos és erőszakos előtérbre nyomulása is követeli, hogy a nemzeti alapon álló középosztály egyes rétegei között különösen a vármegyei életben tapasztalható különbségek megszüntetése munkába vétessék s egy egységes polgári elem szervezetten szálljon szembe a hazátlanok demagógiájával. Törvényhozási intézkedésektől, mint a milyen volna például az, hogy egyes magasabb fokozatú állásokra csak bizonyos hosszabb szolgálati idő, mondjuk tiz év után lehetne pályázni, sok eredményt aligha várhatnánk, mert ez a rendszer esetleg a nem családbelieknek az alacsonyabb fizetésű állásokból való kirekesztését is ereményezhetné. A ma létező törvényes állapot szerinti egyetlen korrektivu- mot, a kijelölési jognak egyesek kizárására irányuló módon való gyakorlatát pedig még a betegségnél is rosszabb orvosszernek tartanók, mert egyfelől épen a liberális felfogással összegyez- tethetetlen bármely jogosultnak kizárása a pályázatból másfelől a hatalmi érdekeknek, a kormánybefolyás tultengésének adna rendkívül veszedelmes fegyvert a kezébe. Mi az orvoslást nem kívülről, de magától a törvényhatóságtól várjuk. És itt, már in konkrete, Szatmárvármegyéről szólván, abból a körülményből, hogy a törvényhatósági bizottPersze, hogy azok az asszonyok, kik ezt elolvasták, hűek maradtak, vagy legalább is — ügyesek. És én papiros nélkül adtam a pirulákat a feleségemnek. Tüzhalál. A vágy utánad majd megöl, Oly őrülten szeretlek! S mégis, ha tőled eljövök, Úgy érzem, hogy gyűlöllek. Igaz valódba' látlak és Látom minden hibádat, Mámor után meglát a szem Minden kis foltot, árnyat. Olyan vagy, mint a többi leány, A lelked üres, léha, S a szerelem, mely engem öl, Tenéked játék, tréfa. S a leikeink közt nincs, tudom, Mi összekötne, semmi, Ép úgy, a hogy engem szeretsz, Tudnál te mást szeretni. S megcsalnál engem bárkivel, Szerencsém az csupán csak: Szivedben, hogy nincs szenvedély És nem tüzelnek vágyak. így hű maradsz és engeded, Hogy lángoljak teérted, S hogy ég, hogy hamvad el szivem, Fagyos közönnyel nézed. A véget érzem. S nem tudok, Szakítani véled mégsem — A sorsom tüzhalálra szánt S jég mellett kell elégnem. Tértessy Gyula. ság egyetemének legalább nyolcvan százaléka a függetlenségi párt eszméinek hive, abból, hogy e hatalmas párt a nemzeti demokratizmus zászlóvivője volt mindenkor, reméljük, hogy elveit a gyakorlati életbe is átültetve, sikerülni fog az egész vármegyei közszellemet a modern fejlődés, az igazság és méltányosság irányába terelnie. Az uj választások Ausztriában. E hó 15 és 16-án zajlottak le Ausztriában a képviselő-választások az uj választói törvény, az általános és titkos szavazatjog alapján. A meglepetés tetemesen nagyobb, mint mikor nálunk a szabadelvű rendszer bukásával a függetlenségi tábor jutott bé ‘elsőnek. Mint egy nagy földrengés a föld színét, úgy ez a- választás a pártok képeit teljesen megváltoztatta. Cseh, német és lengyel nemzeti alapon álló pártok teljesen eltűntek, helyet adva 60 szoczial- demokratának, ugyanannyi kér. szocziálistának, 29 katk. centrumpártinak. A többi 10—15 párt csak 2—3 szavazattal lesz képviselve az uj Reichsratban. A megdöbbenés oda át tehát általános, de a megbukott nagyobb pártok a pótválasztásoknál vélik a vesztességet kipótolni s ezért máris ezek koalicziójáról van szó. Az összeülendő Reichsrath tevékenységéről persze korai volna még beszélni, azt azonban már most lehet konstatálni, hogy a szo- cziáldemokraták és kér. szocziálisták nehéz harczot fognak vívni egymással és a többi pártokkal. Lássuk a napi-lapok ide vonatkozó elmélkedéseit. A „Berlinner Tagblatt“ reméli, hogy Ausztria ezentúl akczióképes politikát fog űzni. Eddig lekötött Prometeuszként nyögött az osztály parlament kórágyán, de ez a választás a korhadt törzsöt ledöntötte és fiatal de erős ágak sarjadoztak belőle. A „Magyarország“ jósolja, hogy a szo- cziáldemokrata párt terrorisztikusan fog fellépni, minden más párt ellen, mig a keresztény szocziálisták a fogyasztók érdekeit fogja hathatósan támogatni. Az „Alkotmány“ konstatálja az osztrák körök nem várt megdöbbenését a cseh és német párt elsöprése miatt. Kimutatja, hogy csak annak a pártnak van biztos létalapja, melynek elvei a nép szivében gyökeredznek. A „Pesti Hírlap“ Hazárdjáték volt odaát az egész. A nemzeti érzelmek teljesen háttérbe szorulnak. Szocziálisták fognak uralkodni: kér. és szocziáldemokraták. Ha a császár nem birt művelt emberekkel, a parfümös urakkal: hogy fog boldogulni a repedt kérgeskezüekkel. Isten őrizzen attól, hogy nálunk ily parlament valaha összeüljön. Nekünk várni kell s megfigyelni: milyen lesz a Reichsrath munkabiróképessége ezentúl. A mi leendő parlamentünk csak nemzeti czenzus alapján ülhet össze, e nélkül ön- gyilkosságdi játszás a politika. A „Budapesti Hírlap.“ A császár kivetette a mentő szigonyt s megcsinálta a népparlamentet. Letörték a nemzeti pártot. A két nagy párt, mely most diadalra jutott jenlenti a nemzetköziséget párosulva Grosswienel — a másik a hadsereg ellenest — de berukkolni Magyar- országba. Ausztria ostoba ugrást tett a sötétségbe. Mikor másutt lejárt a szoczializmus, akkor rohan Ausztria a karjaiba. Lássuk még mit mond a „Budapesti Napló.“ A „Vörös parlament“ czimű vezérczikk rettenetes módon örvend az uj alakulásnak. Szerinte ez az egyedüli mód az obstrukczió letörésére. Termékeny felforgatás vonul be a Reichsrathba, akár mikor a gazda rigolirozza a talajt. A szocziálisták nem fognak csinálni exlex-et, obstruk- cziót; ki fogják elégitni a katonai követelményeket, Egyedül a nagybirtokosok reszkessenek. Nemzetiségi és közjogi kérdések nem fogják uralni az uj parlamentet, de helyette a nép milliók jóléte magasan emelkedni fog. (Szóval : mameluk párt lesz.) Eddig a lapok víziói. Nekünk az a véleményünk, hogy a mi leendő parlamentünk, mely az általános titkos szavazójog alapján fog összeülni, nem épülhet fel a nemzeti jogos aspirácziók romjain. Egységes, erős nemzeti szellemtől áthatott népparlamentet várunk, hol a magyar faj hegemóniája csorbát nem szenved. Adjuk meg a kiráiynak ami a királyé és a népnek, ami a népé s akkor mindenki nyugodtan és boldogan fog élni ezen sokat szenvedett földön. - ~ HÍREK. Mélyen tisztelt előfizetőinknek és szives ohmsóinknak és munkatársainknak bol- dog pünkösdi ünnepeket kívánunk. Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a tegnap esteli vonattal Nagybányáról székhelyére visszaérkezett. Bérmálás. Dr. Boromissza Tibor megyéspüspök a bérmálás szentségének kiosztása czél- jából folyó hó 25-én délután 4 óra 6 perczkor érkezik városunkba, s bevonulása után a nála tisztelgőket fogadja. Május 26. és 27. napján a már közzétett sorrend szerint kiosztja a bérmálás szentségét, 27-én délután látogatást tesz a róm. kath. elemi iskolákban, s ugyanaz nap este 6 órakor székvárosába visszautazik. A „Nagykárolyi Dalegyesület“ folyó hó 20-án, azaz Pünkösd másodnapján és estve a „Lövöldékért“ helyiségében a m. kir. 12-ik honvéd gyalogezred zenekarának közreműködése mellett, az egri országos dalverseny költségeinek fedezésére, saját pénztára javára jótékony- célú táncmulatsággal egybekötött dalestélyt rendez, melyre Nagykároly város n. é. közönségét ez utón hívja meg a rendezőség. Belépődíj felnőttek részére személyenkint 1 korona, katonajegy őrmestertől lefelé és gyermekjegy 60 fillér. — Műsor: 1. Délután 4 órás vonattal a honvédzenekar megérkezése, bevonulása városházához. 2. Délután fél 5 órakor térzene a városháza előtti téren, utána a dalosok és a honvédzenekar kivonulása a Lövölde-kertbe. 3. Délután 6 órakor a dalestély kezdete: 1. Rá- kóci-induló Tay-Haekltól. 2. Magyar népdalegyveleg Poggátschnigtól. 3. Honfi-dal, Horváth Fábiántól. 4. Nem nézek én, minek néznék . . . Huber K.-tól. 5. Bármerre jár tekintetem . . . Lányi Ernőtől. 6. Zug az erdő, hull a levél . . . Méder Mihálytól. 7. Csillagos az éjjel nagyon . . . Hoppe Rezsőtől. Az előadandó énekdarabok közti szünetben a honvédzenekar fog működni. Jó ételek és tisztán kéziéit italokról Sugár Emil vendéglős fog gondoskodni. Pénztárnyitás délután 2 órakor. Halálozás mint részvéttel értesülünk Be- nedekfalvi Luby Zsigmond és neje pécsujfalusi Péchy Anna leánya benedekfalvi Luby Katicza élete 16-ik évében, hosszas szenvedés után f. hó 13-án d. u. 1 órakor Fülpösdaróczon elhunyt A felejthetetlen kedves halót hült tetemei f. hó 15-én d. u. 3 órakor tetettek az ev. ref. egyház szertartása szerint, a fülpösdaróczi családi sirkertben öröknyugalomra. Az örök béke lebegjen kedves porai felett! Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Dávid Dezső jegyzői írnokot a szakállasdombói, Likker János jegyzői írnokot a borhidi és Bálint Endre jegyzői írnokot a csanálosi anyakönyvi kerületbe teljes hatáskörrel anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte. Vizsgaletétel. Debreczeni Sándor joghallgató városunk polgármesterének fia, a napokban az első tételes szigorlatot a budapesti egyetemen sikeresen letette. Megyebizottsági tag választás. A Nagye- cseden megejtett megyebizottságí tag választás alkalmával Fehér István községi biró választatott meg. Megbízás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Dr. Falussy Árpád főispán felterjesztésére Luby Lajos tunyogi lakost a mátészalkai járás területére nézve, Aiben Mátyás lázári lakost a szatmári járásra nézve és Lípcsey Sándor vámfalusi lakost a szinérváraljai járásra nézve a gazdasági tudósitói tiszttel megbízta. Adakozzunk Thököly Imre szobrára. A dicső szabadsághősök, kiknek drága hamvait a királyi kegy messze idegenből haza hozatta, immár hazai főidben alusszák örök álmukat. Köztük van Thököly Imre a „kurucz király“, végakaratához képest Késmárkon, a felvidék e „kulcsos városában“ annak evangélikus temp-
