Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-01-16 / 5. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. « MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. & Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hétsastoll-utca 12. sz. a. Telefon szám: 58. ■ ......... Hi rdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fillér. == Kéziratokat nem adunk vissza. = Lapvezérlö-bizottság: Kovács Dezső dr., felelős szerkesztő. Vetzák Ede dr., Gózner Elek dr. Szerkesztő : Varjas Endre. Laptulajdonos: a lapvezérlö-bizottság. Előfizetési árak: Egész évre .......................................................... 8 korona Félé vre ................................................................ 4 korona Negyedévre .......................................................... 2 korona. Eg yes szám ára 20 fillér. A kurucz meg a labancz. Irta: Lengyel Zoltán. Közel ezeréves a német befolyás. A mióta szomszédokká lettünk. A név csak Rákóczi korából származik, de a tipus jó hétszáz évvel öregebb. A kuruc is, meg a labanc is. Ismeritek az égitestek törvényeit. Pályájukon két erő tartja azokat egyen­súlyban : a vonzó erő, mely a földet a nap felé, a bolygót az ő uralkodó csil­lagja felé huzza, és a taszító erő, mely a körben forgó testeket távozásra hajtja. Ha az első lenne csak egy magában : bele hullanánk a napba. Ha meg csak a másik: kiröpülnénk a végtelen világ­űrbe. A kettő együtt megtart a'mostani keringésben, lehetővé teszi az életet, meleget kapunk reá a naptól, de a föld különléte is fennmarad. * A vonzó erő meg a tisztitó erő, a kuruc meg a labanc: az első a tiszta, fanatikus, alkalmazkodni nem akaró, nya­kas, ellentmondó, lázadó, szabadságot vívó magyar. A másik a „modern világ, nézetű“, a célszerűségre és hasznosságra sokat adó, érdeket kereső, szolgálatkész aggodalmas, félénk, csendesebb vérmér­sékletű — magyar. Mert mind a kettő magyar. A kuruc is meg a labanc is. Ha a német világhatalom szomszéd­ságban nem lenne: mind kurucok len­nénk. Hahogy itt van és e miatt mind labancok lettünk volna: magyar már nem volna. A kettő együtt megtart magyarnak is, önnállónak is A kuruc fenntartja a magyarságot, a labanc megmenti létünket. * Szent István előtt kuruc volt a ma­gyar, nem diplomatáskodott és nem haj­lott a viszonyok szerint. Uralkodáshoz szokott, és engedelmességet követelt. És ezért a némettel csak — verekedett, a harcokban fogyott a német is. Amivel több volt belőle, több is maradt. A ma­gyar igy haladva rövidesen elfogyott volna egészen. Szent István jó magyar volt és bölcs is volt. Megbékült a némettel. Felvette vallását. Nem a németét, de az övével azonos vallást. Ez nem volt kárunkra. A vallással jött a műveltség is, s a mű­veltséggel a helyes államszervezet. Elvett egy német hercegnőt feleségül. Szent volt a béke ezáltal s az Árpádok mégis magya­rok maradtak. A kuruc pogány hitével, pogány er­kölcsével erdőkbe, mocsarak és hegyek közé bujdosott. Onnan tört elő lázongva, de mindég leverték. Elözönlötték a né­metek az országot. Papok, iparosok, ke­reskedők képében. És úrrá levének. De ezáltal és ennek utánna nagyobb részük­ben magyarok is levének. * Azóta ostromolta ez idegen befolyás a magyar határt, mint a szírt falát a ten­ger zugó árja. Évszázadok után tört meg csak a magyar. Előbb hurkot vetett nya­A kuruc is meg a labanc is magyar­tünemény. Hozzá tartozik a félig nem­zetek léttanához. Folyton vedlik, cseré­lődik az ember. A kurucból labanc, a labancból kuruc válik. A hogyan az idő kedvez. A melyikre a nap süt. A szegény kuruc magyart irtja, pusz­títja a német, tizedeli a harc, megrontja a béke. A mindig labancot hizlalja a német, megmenti a harc, megsokasitja a béke. Hizlalja a német, mert szolgálja, megmenti a harc, mert elbuvik, megso­kasitja a béke, mert kuruc kedvében, magyar köpenyegben oda özönlik a trón­hoz, a kormányhoz, a húsos fazékhoz. kunkra a török, hogy úrrá lehessen fe­lettünk á német.’ És"'azóta, hogy á német 1 császár uralkodik rajtunk és német az udvar és Bécsből kormányoznak: apát­ián, anyátlan rab nemzet a magyar. Nincs se jóléte, se boldogsága, se szabadsága. Elhalványultöntudata, megrogyott akarata, szerte bomlott összetartása, elbujdosott ; ősi fajszeretete. És harcol a kuruc, békül a labanc. Vérzik a kuruc, prédára les a labanc. Egymást marja a kettő, hogy mindeni- ken győzelmesen trónolhasson az idegen. Siralmas képe a történelemnek. Nyo­morult lealacsonyodása a közerkölcsök­nek. Hogyisne: egy ország, mely fölött századok óta idegen az ur s a melyet felülről rontanak, pusztítanak, veszteget­nek négyszáz évek óta! * Hacsak idején megapad a labanc. Egy része nyíltan az ellenséghez áll: ezek az árulók. A másik része elbújik: ezek az opportunusok. A harmadik része kuruccá védlik: ezek a megtértek. A harcok után, ha békésen értek véget, szerte szélednek az árulók. Szer­zett Judás pénzeiken élősködnek. Szám­kivetésben pusztulnak el. Az opportuno- sok lesznek azonban a hangos kurucok. Hőstetteiknek se szeri se száma. Hogy ki hány ellenséget ölt meg, zászlót sze­dett el, zsákmányt rabolt össze! Ha elbukott a harc: az árulókból, a hiénákból országkormányzók lesznek. Az opportunosok többnyire labanccá véd- lenek. A megtértek bünbocsánatáért es- denek, s ha elfogadják, vissza keresztel- kednek. Az igazi magyar sohase labanc tettben és" érzésben. Mig’ Becsben a csá­szár és német a király: addig nem hisz neki, nem ül föl a csalfa hitegetésnek. Egy istene, egy imádsága, egy oltára.. Kossuth képe a szivében, Rákóczi em­léke lelkében. Az okos magyar nemcsak harcolni mer, dolgozni is tud. Küzd ha kell, épit, mikor lehet. A mit a szabadságért fel­áldozott a harcban, azt sokszorozva vissza- szerzi a békében. Hivatalt is vállal. Nem­hogy meghízzon, hanem hogy a köz ja­vára éljen, munkálkodjék. A huncut magyar jó labanc a harc­ban, jó kuruc a békében. Háborúban polgár, békében katona. De ez már nem is labanc, de még csak nem is magyar, hanem alávaló, söpredék népség. Az első fajtából születnek a hősök, a második fajtából válnak ki a labancok, a harmadikból kínálkoznak fel az árulók. Kurucság, labancság: kétféle magyarság. Fény és árnyoldala ugyanazon képnek. Pedig hazánk egy van. A mig e két fajtája, békében és harcban egybe forrni nem tud, egygyé lenni nem bir: szolga­ságunk marad. Fennmarad a magyar, de szolga is marad. Kuruc is labanc is legyen csak ma­gyarrá ! Ne gyanusitgasson, ne is szidja egymást! Kelljenek versenyre a magyar­ság mellett, az idegen ellen! Kettő egyesülve mindkettőnek célját viszi diadalra: magyarok maradunk és önállók is leszünk. A harmadik áldást Úristen adja rá hálaadásképpen! elpusztul az osztrák keserves kínok közt és sohse támad föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom