Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-05-08 / 37. szám
2-ik oldal. SZATMÁRV ÁRMEGYE. 37. szám. polgárokat, kik a mostani koalíciós kormány idejében 'teli torokkal kiabálnak, nagy hangjukkal megriasztják a szolidabb gondolkodásunkat. A hasznosság elvét űzik, hogy idejében arassanak. Aratás után majd, ha az őszi zi- mankós idő beáll félre húzódnak csendes odujokba. Vagy ami még rosszabb, a szél irányával köpenyegüket is megfordítják. A párt élére föltétlenül megbízható és tiszta jellemű férfiak kerülhetnek. E nélkül a párt ingatag talajon fog nyugodni. Csak erős és együttérző vezetőség viheti azt keresztül, hogy a párt a bekövetkezhető alkotmányos és szociális küzdelemben meg tudja állani a helyét. Akit tehát Szatmárvármegye és Magyarország jövendő sorsa érdekel, az jelenjen meg folyó hő 13-án Szatmáron s vegye ki részét szóval és tettel egyaránt a megyei függetlenségi párt szervezési munkájából. Belügyi tervezetek. Mint értesülünk, a főszolgabirák dologi átalányaira vonatkozólag kész tervezet van a belügyminisztériumban. — A főszolgabirák átalányainak emelésére ugyanis nagyobb összeg fog beállitatni a jövő évi belügyi költségvetésbe, amely egyelőre és addig is, mig az a kérdés véglegesen szabályoztatik, a legsürgősebb szükségleteket ki fogja elégíteni. * A gazdasági cselédtörvényt nyomon fogja követni az 1876. XIII. t.-cz. végleges hatálytalanítása. A belügyminiszter ugyanis a csonkán maradt 1876: XIII. évi törvényczikknek a belső cselédekre vonatkozó részét fogja revízió alá venni és e czélból legközelebb uj törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé. * A vármegyei tisztviselők szolgálati pragmatikájával is komolyan foglalkoznak a belügyminisztériumban. Úgy tudjuk, hogy az előmunkálatok már e részben is annyira előrehaladtak, hogy legközelebb a vármegyei tisztviselők e jogos kívánságának kielégítése is a megvalósulás stádiumába lép. május van, a szív ünnepe és a szív, mely e napon megtalálja természetes önmagát, igy ál- dozik annak az imádott bálványnak, ki ott lebeg a lomb között a leveleken minden szív számára más és más alakban, de minden alakban a szerelem jelvényével: — az ideálnak. Bizony, Uram! pogányok mindazok, kik ott ujjonganak a természet ölén s áldozatot mutatnak be a virágos isten : Májusnak ! Bizony, pogány vagyok szivemben én is, ki szintén letörtem .egy ágat s egy édes nevet hajtogatva, azt lágyan megcsókoltam ! Óh, de a mi pogányságunk nem bűn és május nem pogány isten, hanem Te vagy az örékkévaló egy, kinek szived dobogását hallom a föld kebelében, amint fejem virágos vánkosára hajtom; kinek hatalmát ott látom a megvénhedt földerő hatalmas ifjúi támadásában; és a mi pogányságunk is Tőled Uram, Tőled van,ki ezen a napon megtöltöd a természeti és szivvilágot, dal, illat, szin, mámor és szerelemmel, hogy a természetnek és emberléleknek összhangzó nagy szinfóniáján ringjon át a megfáradt emberség egy sugaras fény világba, s feledje el hacsak egy napra is, mindazt mi fáj a szív s a léleknek. Jövel, óh május jövel! fényeddel sugározd be a lelkemet, illataiddal itasd mámorosra eszemet, virágaiddal ékesítsd meg szivemet. Hadd áldjam meg azt a szerető Istent, ki a májusi fakadásban ünnepet rendelt a szívnek, és azt olyan széppé tette a lányok és asszonyok szerelme által. Jövel, május, jövel! és borítsd be virágaiddal az asszonyt is, ki által nekem olyan szép, olyan örökre szép, lettél . . . Evőé, május, evőé . . . Éljen a fény, az életadó! . . . És a szerelem is éljen!. . . Szarka Lajos. Uj állások rendszeresítése a vármegyén. Közel 15 éve annak, hogy vármegyénk köztisztviselői karában újabb állások rendszeresítve nem lettek. Pedig úgy a vármegye közgyűlésein, mint a közigazgatási bizottság ülésein állandó volt a panasz az iránt, hogy a közigazgatás minden ágazatában a hátralékok évről-évre szaporodnak, a melynek legfőbb okát abban a körülményben vélték felismerni, hogy a folyton fokozódó munkakörrel szemben kevés a tisztviselői munkaerő. A bukott szabadelvű korszak emberei vagy nem törődtek egyáltalán a rengeteg hátralékkal és összes tevékenységük csak a folytonos panaszkodásból állott, vagy pedig bűnös hanyagsággal engedték, hogy a vármegye közönsége kiszámíthatatlan kárára a közigazgatás minden ágában az ügyek évről-évre elintézetlenül maradjanak. Tény, hogy a nagy hatalomban dőzsölő Tisza-korszak s annak főispánjai 1895. óta egyetlen lépést sem tettek ezen rettenetes helyzet rendezésén és egyetlen egy állás rendszeresítésével sem tudták az évenként feltorlódó munkahátralékot megszüntetni. Ennek a hanyag és lelkiismeretlen vezetésnek volt aztán a következménye az, hogy az árvaszék hihetetlenül felszaporodó munkahátralékát külön díjazással kellett a vármegye hanyag vezetőségének ledolgoztatni ugyanazon tisztviselőkkel, a kik a kellő ellenőrzés hiánya miatt a hátralékok felszaporodásátokozták. Ugyancsak ezen bűnös korszak és hanyag ellenőrzés következménye volt az is, hogy a vármegye nyugalmazott I. aljegyzője kezén 84 kihágási ügy elévült, mert ez a hires alak a neki kiosztott darabokat évről-évre szekrényében zárva elintézetlenül tartotta. Az uj rendszer a hanyag tisztviselőknek egy részét elseperte." A szigorúbb ellenőrzés folytán a közigazgatás minden vonalán megkezdődött az öntudatos munka. A vármegye közigazgatási bizottsága hó- napról-hónapra konstatálhatta a hátralékok gyorsabb elintézését ugyannyira, hogy — amint értesülünk — f. hó 6-án a főispán elnöklete alatt megtartott számon- kérőszék a hátralékok majdnem teljes megszüntetését állapította meg, amely elsősorban az ellenőrzés és a felügyeleti jog gyakorlásának tulajdonítható, de másodsorban annak a körülménynek az eredménye, hogy a vármegye tisztviselői kara teljes tudatára ébredt azon kötelességeknek, a melyeket tőle úgy a vármegye közigazgatása, mint a vármegye közönsége tőlük méltán elvárhat. De a midőn az egy évvel előbb kezdődött uj rendszernek ezen eredményét e helyen konstatáljuk, másrészről üdvözölnünk kell dr. Falussy Árpád főispán fáradozásának és kitartásának azon eredményét is, hogy a közigazgatás két legfontosabb és legnagyobb munkakörrel biró ágazatában két uj állás rendszeresítését eszközölte ki. Mint minden évben, úgy a múlt év végén is vármegyénk közönsége a belügyi kormányzattól a VI. aljegyzői állásnak, valamint egy uj árvaszéki ülnöki állásnak a rendszeresítését kérte, — de mind-hiába. Vármegyénk főispánja indokolt kérelmére és sürgetésére Ándrássy Gyula gróf belügyminiszter úgy a VI. aljegyzői állást, mint egy uj árvaszéki ülnöki állásnak rendszeresítését engedélyezte s egyidejűleg felhatalmazta vármegyénk főispánját arra, hogy ezen két állást a f. évi május hó 14-én tartandó rendes közgyűlésen választás utján betölthesse. Ezen felhatalmazás alapján, valamint azon törvényes oknál fogva, hogy a két állás betöltése közt szolgálati okok miatt sürgősnek jelentkezik, a f. hó 14-én megtartandó közgyűlésen betöltetni fog. Tájékozásul közölni óhajtjuk, hogy a két rendszeresített állásra pályázók, pályázati kérelmeiket képesítéseiket igazoló okmányaikkal együtt a vármegye alispánjához a közgyűlést megelőző napig benyujhatják. Ezen két állás rendszeresítése, illetve betöltése folytán most már biztosan remélhetjük, hogy azok az anomáliák, a melyek a feltorlódott hátralékokkal felmerültek, meg fognak szűnni, mert illetékes helyről nyert értesülésünk szerint junius 1-től kezdve a vármegye vezetősége 5 dijnoknak az alkalmazását is elhatározta. hírek. Személyi hir. Ilosvay Aladár vármegyénk alispánja tegnap esteli vonattal Budapestre utazott, hol a vármegyénk területén levő helyiérdekű vasutak igazgatósági ülésén résztvesz. — Debreczeni István polgármester folyó hó 6-án a délutáni gyors vonattal Budapestre utazott, honnan a ma délutáni gyorsvonattal érkezett vissza városunkba. — Barthos Zsigmond, helyettes pénzügyigazgató május hó 1-én kezdette meg 6 hétre terjedő szabadságidejét és ezen idő alatt a helyettesi teendőket Nagy Tamás p. ü. titkár látja el. Érettségi vizsgálatok a főgimnáziumban. Az érettségi vizsgálatok írásbeli részét május hó 16., 17. és 18-án végzik ifjaink. A szóbeli vizsgálatok junius hó 13., 14. és 15. napjain lesznek. Az iparkiállitásrol. A múlt számunkban megírtuk, hogy a nagykárolyi összes iparosok szövetsége elhatározta, miszerint az ipar minden ágából, a házi ipar termékeiből „ipar- kiállitást“ rendez. A kiállítás napjául folyó hó 19. napja tűzetett ki. A kiállítást rendező bizottság minden előkészületet megtett, felhívást bocsátott ki a helybeli iparosokhoz, hogy minél nagyobb számban-vegyenek részt a kiállításon. Védnökéül Gróf Károlyi Istvánt, kerületünk országgyűlési képviselőjét és Dr. Falussy Árpád főispánt kérte fel, ki a maga részéről minden lehetőt elkövetett, hogy a kiállítás minél sikerültebb legyen. A védnökségre a főispánt az iparosok egy küldöttsége kérte fel, a ki másnap magához kérette a rendező-bizottág tagjait' hogy velük a kiállításra vonatkozólag tárgyaljon. E küldöttség egyidejűleg felkérte a főispánt arra, hogy kereskedelmi miniszter figyelmét e kiállításra hívja fel, hogy kérelmüket a kormány előtt támogassa. Vármegyénk főispánja e kérelemnek eleget tett, az iparosok kérelmét a legmelegebb pártolással a miniszter elé juttatta, személyes közbenjárására a kereskedelmi kormány a kérelem megadását kilátásba helyezte, azonban idő rövidsége miatt azt május 19-ig — tekintettel a nagy munkatorlódásra el nem intézheti. Hogy tehát a kereskedelmi kormány időt nyerhessen a kérelem teljesithetése illetve elintézésére, a kiállítást rendező bizottság a kiállítást junius 16-ára halasztotta el, s tartamát 21 napban állapította meg. Erről vármegyénk főispánja a kereskedelmi kormánynak jelentést tevén, most már semmi sincs útjában a kérelem kedvező elintézésének. A kiállításon kiállítandó tárgyak elkészítése körül már serényen folyik a munka, a mely azon reményre jogosít fel fennünket, hogy derék iparosainknak ezen. fáradhatatlan buzgalma a vidék egyik legsikerültebb iparkiállitását fogja eredményezni.
