Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-05-05 / 36. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 36. szám. gyűlés által felajánlott összeget a volt honvédek árvái és özvegyei, munka és keresetképte- ienné vált rokkantjai föl segélyezésére kívánta fordítani. A koronázási jubileum alkalmával a nemzet viszonozhatná a szeretet megnyilatkozását azzal, hogy a mai honvédek és családtagjainak társadalmi támogatásával örvendeztetné meg Ő felsége nemes szivét. A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok között a legelső helyen áll Károlyi István gróf 25,249 K 26 f adóval, mig a legutolsó legtöbb adót fizető 557 K 65 f adót fizet, 10,000 K-án felüli adót csak ketten fizetnek, 5000 K-án felülit csak 9-en, 2000 K-án felülit 38-an, 1000 K-án felülit 119-en. Az adó kétszeres számításának kedvezményében részesül a folyó évben 88 egyén és pedig; 34 ügyvédi, 13 lelkészi, 10 gazdasági, 8 orvosi, 7 gyógyszerészi, 5 államtudori, 3 mérnöki, 2 erdészeti, 2 jogtudori, 2 bírói, 1 bányászati, 1 tanári és egy jog- és államtudori oklevél alapján. Menhely vezetőnők. A Széchényi Társulat választmánya 1907. évi május 15-től október 15-ig terjedő idényre a következő menhelyvezetőnői megbízatásokat adta 'ki: Alsófernezely Molnár Teréz, Alsóhomoród Polcz Anna, Aamacz Ari Lajosné, Angyalos Szombathy Gizella, Apa Hajdú Gizella, Atya Tar Ilona, Avas-felsőfalu Kontros Józsefné, Barlafalu Kriszton Gyuláné, Batiz Tamássy Gizella, Botpalád Nagy Irma, Börvely Ferenczy Erzsébet, Csegöld Frank Ilona, Cseke Kocsis Julia, Csenger Geiger Ilona, Cs.-bagos Facsinay Berta, Csengerujfalu Makláry Zsuzsánna, Csomaköz Thorma Mária, Dengeleg Vajda Mária, Dobra özv. Tolnayné, Érendréd Szabó Lenke, Érkörtvélyes Kelemen M., Fábián- háza Martikány M., Gebe Szekeressy Piroska, Genes Dukász Ilona, Géres Varga Mária, Gil- vács Markovits I., Gyűrtelek Laskayné, Hm.- lápos Stréber H., Hirip Medák Mária, Hodász Bányay Irén, Homok özv. Bugyiné, Hosszufalu Ujváry Kata, Iriny Kovács Julia, Istvándi Török Hona, Jánk özv. Benitzkyné, Jármi Ágoston Ár- pádné, Józsefháza Mály Izabella. K.-Jánosi Dani Emilia, Keér Nagy Ambrusné, Kir.-darócz Cseh Ilona, Kisar Görömbey Hona, Kismajtény Mangu Gizella, Kismajtény Bene Kálmánné, Kocsord Jakab Katalin, Költő Petőné, Kölese Bocskay Kornélia, Kömörő Fazekas Ágnes, Kőszegremete özv. Szintayné, Kr.-béltek Zaveczkyné, Krassó Reményi Erzsébet, Kr.-szentmiklós özv. Katóné, Lázári özv. Soósné, Mezőpetri Nagy Irma, Mi- kóla Brandt Izabella, Mezőterem Vörös Mária, Misztótfalu Steiger Anna, Nagyar Kondor Julia, N.-Dobos Kallós Etel, N.-Ecsed, Pápay Teréz, N.-Gécz Koós Berta, N.-Köles Bura Erzsébet N.-Majtény Ludescher Anna, N.-Palád Krausz Gizella, N.-Szokond Molnár Jolán, Nántű Iván Kálmánné, Ny.-Csaholy Fekete Mária, Ny.-Vas- vári Mulegáné. Ny.-Megyes Henyeiné, Olcsva Tolvaj Julia, Olcsvapáti Bereczky Ida, Ópályi Jelinek Jánosné, Óvári Szabó Erzsébet, — Ökö- ritó Szuncseri Gizi, Panyola Lányi Berta, Papos Török Ilona, Parasznya Borsi Ilona, Penészlek Csernusz Viktória, Patóháza Marosánné, Porcs- alma Fássy Etel, Pátyod Less Jánosné, Remete- mezü Bőhm Lujza, Réztelek Brezsákné, Reszege Fekete Teréz, Sályi Király Jolán, Sándorfalu Czinczásné, Sárköz Brunner Teréz, Sárközujlak Heffner Etel, — Sz.-Berkesz Kolozsvári Katalin, Szamosszeg Kosa Mária, Szinfalu Krémmer Ilona, Tiszabecs Terjéky Anna, Tőketerebes Dittrich Ilona, Tyúkod Henterné, Udvari Bodorné, Vállaj Tempfli Ilona, Tunyog Brunyitai Erzsi, Vámfalu Vajda Ágnes, Vetés Novák Frzsébet, Vezend Jordánné, Szuhányi V., Vitka Kocsis Júlia, Sz.-Zsadány Kovács Julia, Laczfalu Papp J.-né, Oláhgyürüs Nyisztor Anna. Lippó IIos- vay J.-né. Uj csendőrkerületi parancsnokság. Szerdán kezdette meg működését Debrecenben az uj csendőrkerületi parancsnokság, melyhez most már vármegyénk is tartozik, mely eddig a kassai csendőrkerülethez tartozott. Áz uj parancsnokság a VIII-ik számot viseli 810 gyalogos és 210 lovascsendőr létszámmal. Ő felsége a király a kerület parancsnokául tolvcsvai Nagy Gábor csendőr-ezredest, helyetteséül pedig Somlyói Szilágyi Ödön csendőrőrnagyot nevezte ki. Egy munkás család szerencséje. Régi igazság, hogy a hol legnagyobb a szükség, legközelebb a segítség. Különös hálával emlegeti ezt az igazmondást az a szegény munkás-család, mely a szerencsés sors jóvoltából a fenyegető szükségben tisztes vagyonhoz jutott. A szorgalmas derék családfő önhibáján kívül munkáját kenyérkeresetét veszítve, hiába kopogtatott uj munka, uj foglalkozás után, mindenütt zárt ajtókra talált uj munka hijján. A szegény otthonba már-már a fenyegető nyomor költözött, midőn a szerencse egy sugara ismét boldogságot varázsolt a kétségbe esett családi körbe. A derék munkás ugyanis a jobb napokban megtakarított fillérekből osztálysorsjegyet vásárolt és ujjongó örömmé változott kétségbeesése, midőn a napokban a Gaedicke. A. budapesti bankház melynél a szerencsés sorsjegyet vásárolta, arról értesítette, hogy a 60,000 koronás főnyereményt nyerte meg. A Gaedicke bankház, melynek a szerencse állandó kísérője, nyolez nyolezadban adta el a sorsjegyet és a munkás-családon kívül még számos szerény sorsú kis embernek teremtett jólétet. Munkáspiac. A földmunkások március hó 17-én tartott népgyülésükön elhatározták, hogy kérni fogják a várost oly hely kijelölésére, ahol a munkások tartózkodhassanak s a munkást kereső munkaadókra várakozhassanak. A városi tanács a kérelmet teljesítette, amennyiben a terv praktikusságát átlátva a Nagypiactérnek a cédulaház melletti részét munkáspiacul kijelölte. A felső légzőutak katarrhusai. és köhögés ellen a „Sirolin-Roche,, segít. Tartalmazza a rég bevált creoset-szerek összes gyógyhatásait. Nem izgat és teljesen méregtelen. A mellett pedig oly jóizü, hogy hónapokon át szívesen használják. Gyógytárakban kapható. Bagollyá vált szalonka. Egyik vidéki laptársunktól vettük át a következő hirt, amely teljesen úgy történt a mint leírva van t. i.: „Egy pár úri nimród múlt hét egyik enyhe napján szalonka-húzásra indult. Egy boldog ifjú házas is volt köztük, akit aggodalmas kis felesége nehezen engedett el, csakis arra a kecsegtető ígéretre, hogy szalonkát hoz haza. Elindultak, megérkeztek, felállottak. A mi hősünk ott a standon ábrándosán szívta magába a nehéz, drága tavaszi levegőt, hallgatta a fekete rigó szerelmes fütyölését, és ezenközben otthoni kedves, meleg kis fészkére gondolt. Egyszer csak „evikk-evikk“ — hangzik a feje fölött, hirtelen felkapja fegyverét, — és a szerelemben utazó hosszuesőrü a száraz avarba fura- kodva végzi utolsó vergődéseit. Nagy az öröm és dicsőség. Annál inkább, mert a többiek közös erővel csak egy bagolyt tudtak lőni. Mi természetesebb, minthogy a húzás után az útba eső csárdánál megállapodás történt az események megbeszélése végett. Az ifjú házas féktelenül hencengett: „Sohse siessünk, igyunk még egy pohárral, nekem van mivel kiengesztelnem az asszonyt“. — Itt — hogy félreértés ne legyen — a szalonkát értette. Végre jó későn haza érkeztek. Az asszonyka kisirt szemmel, duzzogva fogadta a kezdő mártírt a kihűlt vacsora mellett. „No, ne haragudjék édes hoztam magának valamit, amit Ígértem, csak én lőttem magam!“ — Mit, szalonkát, hol van? — „Ott a tarisznyában“. Az asszonyka örömrepesve nyitja fel a tarisznyát, belenyúl — és uramfia — rémes sikoltással egy csúf éjjeli bagolyt húz ki belőle. — „Hát tudja, ilyen otromba tréfát tartson meg a részeges cimborái számára“ — ezzel sürü könyzápor közepette befutotta hálószobába és magára zárta az ajtót ............ Be nkő sorsjegye bankó! Dacára minden versengésnek, az osztálysorsjegyek egyike azon játékpapiroknak, melyek kitűnő, úgy szólván egyedülálló játéktervük következtében legkedveltebbek. Mindenki viszonyaihoz képest, saját tetszése szerint vásárolhat sorsjegyeket, melyek ellenében alapos kilátása van, hogy rövid időn belül egy nagyobb főnyereményhez juthat; bizonyság erre ama tény, hogy a Benkő Bank (Budapest, Andrássy-ut 60.) az utóbbi évben a nagy jutalomdijat 600.000 koronát, továbbá a 200.000 koronás főnyereményen kívül kétszer 60.000 koronát, háromszor 30.000 koronát, kétszer 25.000 koronát és sok 10.000 és 5000 — koronás főnyereményeket fizetett ki t. vevőinek. Vásárolja tehát sorsjegyeit a Benkő Bankban, mert hiába, a legigazabb mottó, Benkő sorsjegye Bankó. Iparkiállitás. Alig 13 nap váilaszt el bennünket aszípar- kiállitástfel s városunk iparosainak munka képessége be fesz mutatva as nagy közönségnek. A kiállításon tisztán a helybeli iparosok mutatják be ipari műveiket, hogy meggyőződést szerezzen a közönség arról, hegy városunkban az iparfejlődés együtt halad a korral, utat törve magának a modern ember szokásaihoz és szükségeihez alkalmazkodott. Be lesz mutatva a kiállításon városunk iparának minden válfaja. Laíhiató lesz a mű- lakatosság remek alkotásai;;; a fa-ipar modern: iránya; a házi ipar egyes,, valóságos művészi remekei; a járművek minden igényt kielégítő alakjaiban, a bőripar; a szabóság stb. s a melyek mind helyi készítmények. A kiállítás megtekintése- után meg fog győződni arról a látogató, hogy városunk iparosainál beszerezhető mind azon czikk, a.melyet most közönségünk idegenből! — talán nem is magyar gyártmány — szerez, be.. Városunk ipara ezelőtt egy fél: századdal a főváros piaczán is jó hírnévnek örvendett. — A gubás, tímár, csizmadia,, szürszabó iparos- saink nagy fáradtságok árán látogatták meg a főváros piaczát is ; össze köttetést létesítettek Erdély és felső Magyarországgal,, sőt a külföldi államokkal is; Románia, Galiczia,. Lengyelországgal. Természetesen ezen: összeköttetések nagy befolyással voltak városunk ipari életére. Sajnos egy idő óta nagy tespedés állott be városunkban ezen a téren is,, s épen e kiállítás lesz hivatva felrázni a tespedésbőt elsősorban iparosainkat. De iparosaink egymagukra hagyatva nem képesek semmire sem menni. Szükséges, hogy városunk közönsége kellő támogatásban részesítse őket. Ha meggyőződtünk arról, hogy városunk iparossal teljesen kielégítik igényeinket, amit a rendezendő ipar- kiállitáson be fognak mutatni,, — szükséges, hogy támggassuk első sorban is őket megrendeléseinkkel. Ne adjuk pénzünket holmi rossz osztrák árukért, hanem pártoljuk a magyar-gyártmányt ez kötelessége minden magyar embernek, még akkor is, ha most még egyelőre,. — párkrajezár- ral többet is fizetünk azokért s pártoljuk első sorban városunk derék és szorgalmas iparossait. K. Gy. Vidék.. Szatmári hirek. Lelkészi beiktatás. Gönczy Antal németi gör. kath. esperes-lelkészt május 12 én iktatja be ünnepélyesen hivatalába Papp Antal hajdú- dorogi főesperes. Raskó Géza dalestélye május 11-én lesz megtartva a városi színházban. E művész estélyen közreműködnek R^skó Géza, a Népszínház énekes művésze, Szilágyi Dusi a Népszínház primadonnája, Raskó Gézáné, a Népszínház drámai művésznője és Stefanidesz Károly zongoraművész. A dalestélyre jegyek előre jegyhezhe- tők Lőyy Miksa könyvkereskedésében. Bimbó hullás. Boros Dezső II. sz. postakerületi főnököt, valamint nejét Ilosvay Bellát súlyos csapás érte, Margit nevű hét éves leánykájuk vörhenyben pár napi szenvedés után április 29-én elhalt. Érdekes leletek. A m. kir. dohánybeváltó hivatal környékén eszközölt töltési munkálatoknál ásás közben az ott dolgozó kubikusok érdekes leletekre bukkantak. Az egyik raktári épülettől a máv. felé vezető úttesten, körülbelül 1. m. mélységben függélyesen elhelyezve egy spanyol kardot s egy magyar fokost találtak. A fokos teljesen ép, a kard markolatja azonban két helyen is összetört. Hozzávetőleg e harci eszközök már századok óta lehettek a földben. A tárgyak a dohánybeváltó hivatal irodájában vannak elhelyezve. Tisztelgés a polgármesternél. A szat- már vármegyei gazdasági egyesület a szerdán délelőtt tartott küzgyülés után dr. Vajay Károly polgármestert küldöttségileg üdvözölte. — Á tisztelgő küldöttség szónoka Domahidy Sándor volt, aki a polgármestert, mint az egyesület tagját, mint házigazdát s mint jó barátot emelkedett szavakban üdvözölte az egyesület névé
