Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-05-05 / 36. szám
36. szám őszinte előmozdítói voltak a magyar mezőgazdaságnak, de azon célból, hogy Ausztria ipara olcsó nyersanyaghoz, lakosai pedig könnyebb megélhetéshez jussanak. És ez a hagyományos politika még most is él, s ennek előmozditá- sára józan magyar gazda nem fog vállalkozni. Ellenben a józan iparos és kereskedő sem vethet gátat a mezőgazdaság fejlődésének, mert ennek előmozdítására úgy az iparra, mint a kereskedelemre jótékony hatású, amennyiben nagyobb termelés olcsóbb megélhetéshez és nyers anyaghoz juttatja az ország lakosságát. Most egyik legsürgősebb kötelessége úgy az államhatalomnak, mint a községeknek, hogy a kisgazda ügyét vegye pártfogásba. Nem mondom, hogy a nagybirtokos nem küzd ezen bajjal, de a kisgazda megvédése előbbre való nemzeti érdek. Az ország lakosainak zömét ezek képezik, sőt számuk a nagybirtokok parcellázása folytán szaporodik és ezen módon fog is szaporodni, mert a mostani és a jövőben várható nehéz munkásviszonyok miatt több és több birtok kerül parcellázásra. Ezért a mezőgazdaság súlypontját jövőben a kisbirtokra kell helyezni. Egyedül az olyan kisgazda, aki nem igen szorul idegen munkásra, lesz képes jövedelmező gazdálkodást folytatni. Ma még azonban messze vagyunk attól, hogy a mezőgazdaságot jól jövedelmező foglalkozásnak mondhatnók. Világosan bizonyítja ezt azon tény, hogy a kisgazdák ezer számra — itt hagyva földjét, házát — Amerikába vándorolnak, hogy mint napszámosok megkeressék azt, amit itt mint kisbirtokos elérni nem tudtak. Igaz ugyan, hogy az ilyeneknek egy részét meggazdagodási vágy vezérli, de merem mondani, — mert igen sok kivándorlónak a viszonyaival volt alkalmam megismerkedni — hogy a kisgazdák kivándorlásának oka az eladósodás ; ettől szabadulni akarván a szerencsétlen: vándorbotot vesz kezébe, s Amerikában keresett pénzből akarja az adósságát kifizetni. Az ilyen eseteknek előidézői a mi rossz hiteli viszonyaink. Mezőgazdaság — a mostani körülmények között — úgy nagyban, mint kicsiben csekély hasznot hoz, abból magas százalékos kamatot fizetni és tőkét törleszteni nem lehet. Pedig különösen a falusi kisgazda hányszor esik uzsorások kezébe! Ezt megakadályozandó igen fontos szerepet vannak hivatva teljesíteni a falusi hitelszövetkezetek, melyek főleg apróbb kölcsönök lebonyolítására kiválóan alkalmasak. Igaz, hogy a gazda itt is aránylag magas kamatot fizet, de lagalább meg vari védve az uzsorástál, vagy a talán messzebb fekvő városba való jár- kálástól. Nagyobb földhitel’T^bonyolitására azonban a mostani intézmények mind drágáknak bizonyultak. Legjobban tanúskodnak erről azon kisgazdák szomorú tapasztalatai, akik parcellázás alá került birtokokból kölcsönpénzen vásároltak. A birtok, sok esetben nem hoz annyi jövedelmet,. hogy ;^bból a gazda családjával megéljen, fizesse az adót és a törlesztéses kölcsön kamatait. Ennek természetes következménye az, hogy a birtok ismét dobra kerül, s az uj birtokos — ha nem készpénzen vette — tovább küzködik vele, valószínűleg hasonló eredménynyel, mig végre az egész birtok ismét kicsúszik a nép kezéből és nagyobb birtokos kezébe jut. Ilyen módon azonban nem érünk célt parcellázással, mert igy nem segítünk a népen, s még kevésbbé fogjuk azt a haza rögéhez kötni. Hogy ezt elérjük, a parcellázást teljesen állami kezelésbe kell venni és abból minden nyerészkedést kizárni. Még ezt nem tesszük: parcellázással nem fogjuk azt az eredményt elérni, amit tőle várunk. A kisbirtokosok legnagyobb baja azonban a hiányos általános és szakképzettségben, szervezetlenségben keresendő. latuska István. Nemzetköziek kudarcza. A héten nagy napja volt a hazát és Istent tagadó nemzetközi szociálistáknak. Elérkezett a május 1-eje. Az ország túlnyomó részében szünetelt a munka s nem füstöltek a gyárak kéményei. Nálunk Magyarországon a nemzetköziek igyekeznek bebizonyítani, hogy a szocializmusé a jövő s enélkül nem képzelnek állam- fentartó hatalmat. A munkásság zsírján élősködő lelketlen agitátorok igyekeznek sikereiket megtízszerezve s a valót elferdítve világgá kürtölni. Legfőbb eredményként emlegetik a szakszervezetekben való tömörítést, s az ez által kivívott anyagi előnyt (?). Pedig, ha jól körültekintünk, bizony nem haladást, hanem hátramaradást hozott a jobb munkaerőkre az általuk annyira hangoztatott anyagi előny. S ez az, a mi közöttük megbontja az egyetértést. Mert a komoly és a dolgozni szerető, Istent és hazát tisztelők, kiket csak a terrorizálás hatása alatt tudtak a vörös zászló alá kényszeríteni, ma már igyekeznek távol tartani tőlük magukat, s ez az, ami elfogja zárni előttük az utat. Legfényesebb bizonyítéka ennek a ceglédi eset. Büszke volt arra a nemzetköziek hada, hogy a ceglédi magyarság közt is eltudta hinteni a konkolyt s örültek, hogy sikerült őket Isten és hazától eltántoritani. Örömük azonban korai volt, mert, mikor észrevették a ceglédi földmunkások a nemzetköziek aknamunkáját, eldobták maguktól a vörös-zászlót s felragadták nemzetünk háromszinü lobogóját, hogy e zászló alatt fognak küzdeni jogaikért, s becsületes munkásai maradnak a hazának. A második kudarcuk Aíadmegyében volt, hol az aradi és aradmegyei földmunkások csoportjának gyűlése kijelentette, hogy nem azonosítják magukat a nemzetköziekkel, kik örökös sztrájkkal károsítják a közönséget. E két eset mindenesetre nagy jelentőséggel bir, s ha az ipari munkások, kik között az elégedetlenség velők szemben napról-napra nő, komolyabb elemei is megnyilatkoznak, meg inog lábuk alatt a talaj. S ha ez bekövetkezik remélhetjük, hogy mint Német- és Francziaor- szágban, — hol a középosztály vitte előtérbe a szociálizmust, — úgy nálunk is el fog jönni az idő, a mikor a nemzetköziek szociális elveit sötétség fogja takarni. V. SZATMÁR VÁRMEGYE, HÍREK. Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja folyó hó 3-án Budapestre utazott, honnan ma reggel vissza érkezett székhelyére. Vármegyénk közigazgatási bizottsága a rendes havi ülését f. hó 10-én fogja megtartani. Károlyi Sándor gróf mellszobra. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter Károlyi Sándor gróf halálozásának évfordulója alkalmából a Mezőgazdasági Múzeumhoz leiratot intézett, melyben elrendeli, hogy a múzeumban állítsák fel a magyar gazdák elhunyt vezérének mellszobrát. Pártértekezlet. Felkérem a vármegyei függetlenségi párt t. tagjait, hogy a f. hó 14-iki vármegyei közgyűlés tárgyainak megbeszélése céljából 13-án este 9 órakor a Polgári Olvasókörben tartandó értekezleten megjeleni szíveskedjenek. Luby Géza megyei pártelnök nevében és megbízásából dr. Adler Adolf, nagykárolyi pártelnök. Előléptetés. Jeney Istvánt, az államvasutak helybeli osztálymérnökségének közszeretetben álló főnökét, a kereskedelemügyi miniszter ál- lamvasuti felügyelővé léptette elő. 3-ik oldal. A helybeli iparosok küldöttsége Kinczel János ipartestületi elnök vezetése alatt f. hó 3-án megjelent vármegyénk főispánjánál, hogy megköszönje az iparosok ügye és a f. hó 19-én kezdődő iparkiállitás iránt tanúsított eddigi meleg érdeklődését s jó indulatát. A főispán rövid beszédben válaszolt, úgymond, ő mindenkor a legnagyobb szeretettel és figyelemmel viseltetik az iparosok ügyei iránt, szivén viseli érdekeit, s az iparkiállitás sikere érdekében mindent a legnagyobb készséggel meg tesz. Kinevezés. A kincstári jogügyi igazgató Ináncsy Elemér dr. szatmárnémetii lakos ügyvédjelöltet a budapesti kincstári jogügyi igazgatósághoz ideiglenes minőségű díjtalan fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. Köszönetnyilvánítás. Alsóhomoród, Ivácskó és Páczafalu községek képviselőtestületei ezúton is hálás köszönetét mondanak llosvay Aladár alispán urnák, amiért méltányos és jogos kérelmüket meghallgatta és a körjegyzői székhelyet 3042—1907. sz. alatt Szinfaluból Alsóhomoródra régi és természetes központjába visszahelyezte. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tirkanics József és Mező Erzsébet oki. tanítót, illetve tanítónőt az avasujfalui áll. ellemi népiskolához rendes tanítóvá, illetve tanítónővé kinevezte. A Szatmárvármegyei Gazdasági-egyesület e hó 1-én tartott közgyűlésén az elnöki tisztségre dr. Falussy Árpád főispánt választotta meg. A közgyűlés a képviselőház napirendjén levő cselédtörvény ellen foglalt állást, miután a gazdák érdekeit sérti és felír a képviselőházhoz hogy vegye le a napirendről. Kinevezés. A helybeli pénziigyigazgatóság Szentgyörgyi Kálmán szatmári adóhivatali díjtalan gyakornokot a mátészalkai adóhivatalhoz segélydij^s gyakornokká kinevezte. Az osztályvizsgálatok a helybeli főgimnázium VIII-ik osztályában május havában a következő napokon tartatnak: 7-én hittan és bölcsészet, 8-án magyar és német, 10-én történelem, latin, görög és görögpótló, 13-án mennyiségtan és fizikából. Előléptetés. A kereskedelemügyi miniszter Halász Dániel vasúti hivatalnokot a VI. osztály 3-ik fizetési fokozatába előléptette. Májusi ájtatosságok. A nagytemplomban és az irgalmas nővérek zárdájának kápolnájában a májusi ájtatosságok szerdán délután 6 órakor vették kezdetüket; ' Lelkészi kinevezés. Dr. Firczák Gyula munkácsi püspök nagypeleskei gör. kath. lelkészül Matyaczkó György zemplénvármegyei velejtei lelkészt nevezte ki, akit hivatalába május 7-én fog beiktatni Göncy Antal sz.-németi esperes-lelkész. Honvéd-altiszti segélyalap. Érdekes és jelentős mozgalom megindítására kérte fel vármegyénk főispánját Jékelfalussy Lajos honvédelmi miniszter. Egy nagy honvéd-altiszti segély alapot kíván létesíteni közadakozásból tisztán társadalmi utón. A létesítendő alap czimet I. Ferencz József 40 éves koronázási jubileumi honvéd altiszti segélyalap viselné. A társadalmi gyűjtés czéljaira szolgáló iveket a napokban küldte szét a miniszter, több e?er példányban, hogy a kérelem a társadalom minden rétegéhez eljusson. Vármegyénkre nézve Dr. Falussy Árpád főispánt kérte fel a mozgalom megindítására, ki körrendeletében felhívást intézett a járások főszol- gabirái s a városok polgármestereihez, hogy a nemzeti ügy előmozdításában segítő társai legyenek. Az ivekhez mellékelt emlékirat kiemeli, hogy altisztekről addig, amig a hadsereg tényleges szolgálatában vannak, az állam gondoskodik, de ez a gondoskodás megszűnik akkor, amikor az altiszt a katonai szolgálatból kilép, vagy szolgálatképtelen lesz. Az altisztek többnyire a mesteremberek sorából válnak ki s a hadiszolgálat kedvéért lemondanak foglalkozásukról, megérdemlik tehát, hogy midőn a polgári életbe visszatérnek, s egyideig, mig eltudnak helyezkedni, gondoskodás történjék róluk. Ezt célozza a honvédelmi miniszter a tervbe vett társadalmi akció utján, melyről az ivekhez mellékelt, s vármegyénk főispánjához is megküldött leiratban a következőket mondja a miniszter: Negyven évvel ezelőtt az országgyűlés ajánlott fel felségének ragaszkodása jeléül koronázási ajándékot, ma a jubileumi ünnepen a társadalom ismételhetné a szeretetnek megnyilatkozását. A koronázáskor Őfelsége örvendeztette meg a nemzetet azzal, hogy az országN
