Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-04-17 / 31. szám
31. szám SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Szabó József hajdu-szoboszlói járási számvevőt és Vida Károly helybeli p. ü. számtisztet saját kérelmükre, kölcsönösen áthelyezte. Gyászhir. Súlyos csapás érte Csipkés András bankigazgatót, Csipkés Endre fia ma reggel élete 39-ik évében elhunyt. Temetése holnap délután 4 órakor lesz. Halálát hozzátartozóin kívül nagykiterjedésü rokonság gyászolja. Nyugodjék békében! Az Oltáregyesület felolvasó-estje. Vasárnap fényes és válogatott programmal fejezte be az Oltáregyesület ez évi felolvasó-estéinek sorát. Oly válogatott ízléssel rendezettek voltak ez esték, hogy szinte sajnáljuk a hosszú várakozást a télig. Az agilis egyesület határozottan mély nyomokat szánt társadalmi és művészi életünkben ; e nemes munkájáért valóban a legnagyobb elismerés illeti meg. És ha eddig rendezett mindegyik felolvasó-estje tartalmas, eleven, mély hatású volt — ez utolsó valóban a koronát tette a többire. Nem tudjuk, mit dicsérjünk inkább, azt a magas szinvonalat-e, a mely ez estéket jellemzi, vagy azt a nemes célzatot, a mely a lehető legolcsóbbra szabott belépő dijakkal nem anyagi sikerekért küzd, hanem emelkedett befolyást akar gyakorolni az élet kicsinyességeiben sorvadozó lelkekre. Közönségünk hálás is e szép célokat szolgáló egyesülettel szemben és estéit oly lelkes érdeklődéssel keresi föl, hogy ez minden dicséret helyett legigazabban bizonyítja, hogy az Oltáregyesület szép és elismerésre méltó munkát végez társadalmi téren is. A vasárnapi est első száma Tóth József szentszéki tanácsos poétikus, magas szárnyalásu előadása volt a jó pásztorról. Szavai nyomán megéledtek a benső ember rejtett igazságai, a melyeket meg- megtompit az élet sok hazugsága, de elfojtani nem tud — amit bizonyít az a meleg, lelkes taps, a mivel sokáig ünnepelte a termet zsúfolásig megtöltő, előkelő közönség a költőszónokot. Második számul Zivuska Irén urhölgy énekelt művészien iskolázott, remek hangján egy műdalt Nemes Bélától, majd a „Carmen“ opera egy részletét. A kisasszony később még egy számmal szerepelt, előadva a „Sámson és Delila“ opera nagy áriáját és Tarnav „Milió- rá“-ját. Már a Munkácsy-hangversenyen megcsodáltuk színes, érzéssel teli előadását, a melyben nincs semmi mesterkéltség és póz; mintha a lélek ülne ki minden melódiára, oly hatással csendül meg ajkán a dal. És erő van benne, tömörség, amely legelőbb ejti hatalmába a hal- gatót. Kidolgozása pedig valóban mesteri, a szivekkel úgy tud bánni, mint a festő. És mégis sem elnagyoltság, sem részleteskedés nincs e kidolgozásban. A közönség lelkes tapsokkal és két virágbokrétával ünnepelte az ének gyönyörű hangú művésznőjét. Aáajd egy végtelenül bájos, poétikus gyermek-tableau következett. Mintha egy darab menyország mosolygott volna felénk. Egy pompás barlang előtt a fonó szent Szűz, az angyalokkal játszó kis Jézus és fönt, oldalt bájos angyalfejek. Négy bájos kép legendákat mesélt, a melyet egy hölgy-énekkar interpretált Vitek Károly zenetanár zongoraki- sérete mellet. A hölgy-énekkar tagjai voltak: Csetnekyné, Vitek Károlyné, Hollósy Helén, Filep Margit, Gyene Mariska és Péchy Ilonka urhölgyek, mig a tableau személyesitői Serényi Erzsi k. a. (Sz. Mária), Péchy Magda (Kis Jézus), Aczél Feri, Gyurovits Magda, Hollósy Évi, fietey Irén, Kubinyi Mariska, NagyBöske, Rubletzky Jolán és Gizi, Szűcs Erzsi, Schnébli Ilonka és Rózsi és Wieser Erzsi (angyalok) voltak. Az elragadtatott közönség alig tudott betelni a nagy gyönyörűséggel, a melyet ez a mondhatatlanul bájos élőkép s a fülbemászó ének váltott ki belőle. Erre egy üde monológ következett annyi természetes bájjal és friss elevenséggel előadva, a hogyan csak Tóth Miczi k. a. tud a színpadon mozogni. Minden szava, minden mozdulata felvillanyozóan kedves volt; hatalmas, alig szűnő taps és két virágcsokor fejezte ki a közönség elragadtatását. Majd ismét Zivuska Irén k. a. énekelt újból Vitek Károly zenetanár mesteri zongorakisérete mellett. Az ünneplő taps alig akart megszűnni a művészi ének után. Végül Varjas Endre, az Oltáregyesület igazgatója zárta be az idei cyk- lust. Beszéde arról szólt, hogy az egyesület a „tegnap“ hazugságait akarja kiirtani a lelkektől, a melyeket szétrongyol, foszlányra tép a köznapi, anyagi élet; a „holnapiról beszél e lelkeknek, az örökkévalóságról, a hova egész lélek kell, nem összerongyolt, darabokra tépett; oda nem romokat kell elvinni, de teljes egészet — ebben akarja segíteni a magasabbra törő lelkeket az Oltáregyesület e felolvasó-estékkel, így folyt le e minden izében gyönyörűen sikerült est s mi azzal búcsúzunk az egyesülettől: Mielőbb z ismétlátásra! A nagykárolyi Hitelbank alapítói felhívják a részvényeseket, hogy miután Jeney Géza ur az alapítók közül kilépett, az ápril 15-ig és további intézkedésig az ezutáni esedékes részleteket az alapítók által megbizott Dr. Kovács Dezső ügyvéd alapitó kezéhez, Nagykárolyba, szíveskedjenek beküldeni. A bank alakuló közgyűlése még e hó folyamán okvetlenül kitüzetik. Szerencsés nyerő. Fortuna istenasszony a napokban városunkba is ellátogatott és Rubletzky Ferenc polgártársunk vendége volt s nem csekélyebb mint 40,000 koronával ajándékozta meg őtet. Ugyanis az osztálysorsjáték egy nyolcad sorsjegyével megnyerte a 400000 koronás főnyereményt, melyből reá 40000 korona jutott. Hétfőn este már nyugalomra tért midőn az ablakán kopogtatva a bank emberei tudomására adták szerencséjét, ő azonban csak másnap reggel vette át az összeget. Nyilatkozat. A „Nagykárolyi Hitelbank r. t.“ alapitói közül való kilépés ügyében f. hó 15-ről kiadott nyilatkozat pótlására a valódi tényálláshoz képest ki kell jelentenem, hogy az én kilépésem nem oly ok következménye volt, mint amely a nyilatkozatban — részemről úgy tartom, tévesen — kifejezve van, mivel tudomásom szerint az alapítók között erkölcsi vagy vagyoni felelősséget támadó tény nem merült föl és én a nyilatkozat közétételét is úgy óhajtottam, hogy abban csakis a kilépés ténye legyen megemlítve. Kismajtény, 1907. ápril 17. Bodoky Béla. Magyar munkások kerestetnek. Jólehet egyes hazai vállalatok, melyek ezer és ezer számra alkalmaznak munkásokat, a dolgozni akaró munkásoknak állandó kenyérkeresetet biztosítanak, mégis — fájdalom! — a kivándorlási kedv oly nagy, ijjeszto arányokat ölt nap nap után, hogy maholnap odajutunk, hogy alig kapunk munkást. Pedig az aki dolgozni akar és becsületes munkával akarja kenyerét megkeresni, itthol is megélhet. A magyar kőszénbányák oly óriási mennyiségű megrendelést kaptak, hogy úgy technikai szemponthói, mint pedig a munkáshiány okából alig képesek a szénszükségletet kellő időben szállítani. Az uri- kányzsilvölgyi magyar kőszénbánya részvény- társaság Lupényben több ezer munkást foglalkoztat állandóan. Ez a nagyszabású hazai vállalat mindenkor biztosítja azon munkások kenyerét, kik 40 évet túl nem haladtak ép, egészséges emberek. A kezdő napibér 2 K 40 f., mely 6 K-ig emelkedik. E mellett ingyen lakást és adómentességet élveznek a munkások, kiknek rég óta meg van a nyugdíjintézményük s az élelmi és árucikk fogyasztási szövetkezetük ingyen orvosi és gyógytári ellátás. — A vállalat megbízottja : Derestye György okleveles jegyző, főleg a kivándorlás meggátlása céljából a munkanélküliek érdekében ez után is felkéri az összes hatóságokat, hogy a munkásokat ezen körülményre figyelmeztetni szíveskedjenek. A munkások félfogadása s díjtalan szállítása azonnal megtörténhetik, fennevezett meghatalmazott jelenleg Nagykárolyban időzik s a Központi szállóban lakik, hol szívesen szolgál érdeklődőknek felvilágosítással. Vidék. Szatmári hírek. A szatmári ref. egyházmegye f. hó 16 és 18-án tartja közgyűlését Szatmáron. — Tiefenthaler Rezső kataszteri mérnököt főmérnökké, Péchy Tibor segédmérnököt mérnökké és Rohonyi Miksa dijnokot ideiglenes minőségű felmérési növendékké nevezték ki. — A Szatmár-Németi Dal- és Zeneegylet, folyó hó 20-án, este 8 órakor, a Társaskör helyiségeiben házi hangversenynyel és ' társasvacsorával egybekötött ismerkedési estélyt rendez. — Dunka Irma irgalmasnővérek tanitó- képezdei 3-ik éves növendéke, Dunka Gerő nagy- nyiresi jegyzőnek leánya, Szatmáron, a Kinzsi-u. 51. szám alatt Hazay Vilmos, őrnagy özvegyénél lakott. Nem messze innen áll a Szatmári István iparos háza, kinek VII. osztályú hasonnevű fia, Szatmári István, szemet vetett a csinos diákkisasszonyra s őt szerelmével gyakrabban üldözte. Április 11-én este 7 óra tájban Szatmári megleste a haza igyekvő leányt csaknem lakásáig kisérte. Itt újra előállott szerelmi ajánlataival, de ezeket a leány ismételve hidegen visszautasította. Erre a fiú revolvert rántott elő és a mit sem sejtő leánynak gyomrába lőtt; s s ezután a saját udvarukra futott s itt a szive táján önmagát sebezte meg; majd ezen sebbel a kerítésen át az őt üldöző emberek és csendőr elől, Árpád-utcára menekült, mig végre a Pallag Péter vendéglője előtt összeesett. Ügy a fiút, mint a leányt a mentők a közkórházba szállították, hol a fiú testéből a golyót az orvosok még azon éjjel eltávolítottak. A leány testéből a lövedéket még nem tudták kivenni. — Az asztalos munkások szombaton délben sztrájkba léptek. Kívánságuk nem kisebb, minthogy a mesterek oszlassák fel szövetkezetüket, vagyis állítsák vissza az ennek kötése előtti állapotot. Nagybányai hírek. Ő felsége a király Szel- lemy Geyza és Weisz György főmérnöknek a kir. bányatanácsosi címet adományozta. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dr. Rencz János h. igazgatót a nagybányai áll. főgimnázium rendes igazgatójává, Ince Lajos és Myskovszky Ernő tanárokat a Vili. fiz. osztály 3. fokozatába, Thurzó Ferenc h. tanárt a nagyszebeni főgimnáziumhoz, Kmoschek Elek h. tanárt a gyöngyösi főgimnáziumhoz rendes tanárokká nezete ki. — A bányászok sztrájkja még mindig tart, ámbár már majdnem tulmonyuló része a bányászoknak felvette a munkát. Viszás a dologban az, hogy éppen Felsőbányán a bányák nagyon gyengék, deficittel dolgoznak, mig Nagybányán szép eredményt mutatnak föl s ime ezek belenyugszanak a helyzetbe, azok pedig, ahol csupa haszon volna a bányák beszüntetése : nem. A rendőrkapitány kiadta a rendeletet, hogy este 10 óra után az utcákon járni nem szabad. Az intézkedés jól beválott, nem történt sem éjjel, sem nappal semmi zavar. 11-én d- u. 2 órakor újból akartak gyűlést tartani a bányászok. Ezt a rendőrkapitány nem engedélyezte, van 50 csendőr és 96 katona 2 tiszttel. Ä piacon járnak. Az egész városban csend és nyugalom. Semmi zavar nincs. A m. kir. bányakapitányság írásbeli felhivásá,t hogy álljanak munkába, majd gondoskodva lesz helyzetük javításáról a rendőrség épülete előtt tartott nép- gyülésen olvasták fel. Az egybegyült nép egyhangúlag felkiáltott, hogy nem „fásol“ addig, mig a minisztériumtól biztositó levelet nem kap. Ugyanekkor 6 tagból álló küldöttséget választottak, mely a d. u. vonattal a bányakapitánysághoz ment Nagybányára és ugyanaznap este vissza is érkezett Felsőbányára, itt újból a rendőrség épülete előtt összejött gyűlésen olvasták fel a bányakapitányság felhívását. Erre is hasonlóképen nyilatkoztak. Ajánlom kölcsön közvetítő, gépeladási és biztosítási irodámat (Nagykároly gr. Károlyi István utcza 13. sz.) a nagyközönség szives figyelmébe, £§ 83-5-1 hol ügynökök jutalékra esetleg fix fizetésre kerestetnek. Algay Ödön. Xs>, fes S> *3 fc® KS. *9. S s I
