Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-04-14 / 30. szám
30. szám SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-ik oldal. Összeégett. Nagy Borbála tunyogi illetőségű fábiánházai lakos e hó 9-én este 8 órakor az ágyba lévő szalmazsákját akarta megtömni s mint hogy a szobában sötét volt a. konyhából az égő lámpát hozta be. Azonban a lámpában kevés volt a kőolaj s megakarta azt tölteni, aminthogy a töltés alkalmával a kanócz égett a petroleum tartó öblöny meggyűlt és szétrüf- fent. A kifolyó égő petróleumtól úgy a szalmazsák, mint az asszony ruhája meggyulladt s a nagyobb szerencsétlenséget az épen véletlenül a szobába jött Osán György szomszédja akadályozta meg eloltván a tüzet. Nagy Borbála súlyos égési sebeket szenvedett s beszállították a helybeli közkórházba hol ápolás alá vették s talán sikerülni fog életét megmenteni. Vidék. Szatmári hírek. Dr. Fekésházy Gyula, a szatmári kir. törvényszék bírája, csütörtökre virradóra éjjelen, hajnali fél 1 órakor szivszél- ütésben, megdöbbentő hirtelenséggel, 52 éves korában kimúlt. Az elhunyt biró kiváló szak- képzettségénél fogva jogász körökben, általános tiszteletnek örvendett; társadalmi téren előkelő szerepet játszott s mint szónok is az elsőran- guak közé tartozott. Oszlopos tagja és rendit- hetlen hive volt a függetlenségi pártnak. Váratlan halála széles körben kelt igazi mély részvétet. Halálát özvegye és négy gyermeke siratja. — Dr. Boromissza Tibor püspök r. k. el. iskolaszék tagjait megújító választást elrendelte, határidejéül április. 21-ikének reggeli 8 órája tűzetett ki. — A szatmár-németii keresk.- társulat f. hó 21-én d. e. 10 órakor közgyűlést tart a kereskedő ifjak otthonában. — A fősorozás e hó 8—9. napjain ment végbe a Guba- szinben. Előálitottak száma 400, melyből 89 vált be. — A földmivelésügyi miniszter a vármegyei gazdasági egyesületeknek 600 korona államsegélyt adományozott, oly célzattal, hogy abból a Kossuth-kert melletti faiskolában minta méhészet létesittessék. — Az építőipari munkaadók, országosan szervezkedtek és városonként munkarendet dolgoztak ki, mely hivatva lenne a munkaadó és munkás között fennálló viszonyt szabályozni. Feltételeik oda irányulnak hogy a meghatározott munkadijért megfelelő munkateljesítést kívánnak. Ezenkívül kiterjed a kidolgozott munkarend egyéb körülményekre is. Mint előre látható volt, ezen uj állapot létrehozása, annál is inkább, miután nem a munkások belevonásával létesittetett, nem egy könnyen lesz keresztülvihető, dacára, hogy annak pontjai igen méltányosnak mondhatók. Folyó hó 7-én délután a Kossuth-kertben mintegy 4—500 jórészt építőipari munkás gyűlt egybe. Mint szónokuk Skultéti Imre előadta, megbotránkozásuknak jöttek kifejezést adni a munkaadók azon eljárásáért, hogy egy sérelmes „Nyilatkozatot“ kívánnak a munkások által aláíratni melyet ha 8 napon belül nem teljesítenek, kizárással fenyegetőznek. Végig tárgyalták azután a nyilatkozat pontjait. A szónok azonban a hatás kedvéért annak egyes adatait félre magyarázni igyekezvén, hogy az mit a mesterek kívánnak teljes lehetetlenség és nem irányul egyébre mint a munkások kijátszására. Ilyen tónusban beszélt Calog Mihály budapesti ácsmunkás speciálison az ácsok helyzetével foglalkozott. A fanatikus szónokot, Donáth Frigyes szintén budapesti agitátor váltotta fel. Ez már higgadtabban foglalkozott különösen a közigazgatással és a kormány ténykedésével. Az építőipari szövetség szerződését a munkások közül számosán aláírták. Nagybányai hírek. A függetlenségi 48-as párt vasárnap délután tartotta meg tisztújító közgyűlését élénk érdeklődés mellett az ipar- j testület helyiségében. — Tizedik napja immár, hogy a bányamunkások sztrájkja kiütött s ma távolabb vannak a békés megegyezéstől, mint a sztrájk kezdetén. Tagadhatatlan, hogy a helyzet elmérgesedett s a fővárosi szocialista kiküldöttek megjelenése s a bányamunkásokkal folytatott tárgyalásai nem javítottak, de határo-1 zottan rontottak a békés kilátásokon. Hiszen semmi sem könnyebb, mint a szegénységből, a nyomorból, az élet nehéz, verejtékező küzdelmeiből fakadó elkeseredést izgató beszédekkel még fokozni, a külömböző társadalmi osztályok között levő ellentéteket még jobban kiélesiten- s ez osztálykülömbségekből, •főleg pedig azoknak tulontuli kiszinezéséből ádáz, engedheted len gyülölséget szítani. Mit igyekeztek is az izgatok felhasználni. Nem volt nehéz a feladata, hogy izgató szavai visszhangra találja- jak, hiszen senki sem vonja kétségbe hogy a jelenlegi abnormis közgazdasági viszonyok között, a hallatlan drágaság mellett kétszeresen súlyos a helyzete a szegény bányamunkásnak is s becsületes, verejtékező munkája épen hogy alig szerzi meg számára a mindennapi kenyeret. Törekvéseiknek jogosultságát tehát, hogy anyagi helyzetünkön valamit javítsanak, senki sem veheti tagadásba, sőt törekvéseiket az egész társadalom bizonyos rokonszenvvel kiséri is. Schmid Jenő bányamérnök kísérelte meg á munkások munkába állásra bírni, de eredménytelenül. Fábián Lajos üzemvezető-mérnök szintén tárgyalt a munkásokkal s kihirdette előttük, hogy a fogyasztási szövetkezet vagyonának szétosztását a költségvetés elkészítése után semmi sem akadályozza többé s az hamarosan meg is fog történni, — figyelmeztette továbbá őket, hogy a munkás szolgálati szabályzat értelmében mindazok, kik 14 napig munkáka nem állanak, a szolgálatból elbocsáttatnak. Fábián üzemvezető intervenciójának sem volt meg az óhajtott eredménye. A munkások hajthatatlanok maradtak s kijelentették a legnagyobb határozottsággal, hogy mindaddig mig a béremelésre vonatkozó követeléseiket is nem teljesitik, munkába állani nem hajlandók. Ezzel a tárgyalásra vonatkozó kísérletek megszakadtak. Hírlik, hogy a héten a munkások egy küldöttsége utazik föl Budapestre s a pénzügyminisztertől fogják kérni állítólagos sérelmeik orvoslását. Felsőbányán a sztrájkoló bányamunkások nagyobb része munkába állott. E miatt a bányamunkások között összeütközésre került a sor. A sztrájkoló bányamunkások megtámadták azokat a munkásokat, kik munkába léptek s négyet közőlük súlyosan megsebesítettek. Nagybányáról azonnal egy csen- dőrkülönitmény ment el a zavargások elfojtására s a csendőrségnek sikerült is a sztrájkoló bányamunkásokat szétkergetni. Fegyverhasználat nem történt. A Szatmárról megérkezett egy század gyalogság Felsőbányára ment Doszkás kapitány vezetése alatt. Az egész városban nyugalom van, de a katonai őrség folyton czirkál a város utcáin GyászhilC Özv. szentgyörgyi Jordán Fe- rencné, nemes Hajnal Terézia folyó hó 7-ikén életének 83-ik évében elhalt. Az elhunytban dr. szentgyörgyi Jordán Károly szaniszló apát-plébános édes anyját gyászolja. Gyászhir. Baka Elek, a „Csengeri Takarék- pénztár“ könyvelője, április 9-én hirtelen meghalt. Az elhunyt neve a szatmári lapokban sűrűén megjelent; szép költeményei után városunkban és messze vidéken általánosan ismeretes volt. A Szatmárhegyen aggodalommal néznek a jövő elé. A szőlő megmunkálása eddig is igen költséges volt s a termés a szeszélyes időjárás folytán vajmi ritkán vált be. Annál inkább kritikusabb most a helyzet, mikor a napszám a régihez képest mégegyszer akkorára szökött fel. Most hogy a tavaszi munkáltatás megkezdődött a lelketlen riépbolonditó izgatok ide hintették csalójukat. Felbujtották a hegyi munkásokát, ne dolgozzanak 3 kor. napi munkabéren alul. Ács Géza csendőrőrmester kedd reggel négy csendőrrel megjelent a hegyen, hogy az áralakulásra némi befolyást gyakoroljon. A munkáltatók nem voltak hajlandók 2 K.-nál nagyobb bért fizetni a hegyiek mentek volna ezen díjazásért is, de a réztelekiek nem tágítottak. Ács őrmester felszólította őket: „aki dolgozni akar, jöjjön erre az oldalra!“ Tömegesen mentek a hegyiek, csak a réztelekiek vonakodtak. „Nekünk 3 korona kell,“ mondották. Ács őrmester ekkor kiadta a parancsot, hogy akinek 3 korona kell és nem hegyi ember, az tisztuljon. Az erélyes fellépésnek meg lett a maga eredménye, mert a hegyi munkások felvették a munkát s a réztelekiektől megtisztult a hegy. KÖZGAZDASÁG. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság március hó 12-én tartotta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf elnök akadályoztatása miatt Bánffy György gróf választmányi tag elnöklésével. Az igazgatóságnak az 1906-iki üzletévről szóló jelentését Ormódy Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató terjesztette elő. A jelentés mindenekelőtt kegyeletesen emlékszik meg Jeney Lajos igazgatónak elhunytáról, azután vázolja a lefolyt üzletév igen kedvező eredményeit. A társaság tűz-, valamint életbiztosítási üzlete, főleg a házban nagy intensivitással müveltetvén, ismét szép emelkedést mutat, s kellő mértékben nyereséges volt. A jégüzlet kevésbé jelentékeny nyereségénél nagyobb fontosságú kedvező eredmény ebben az üzletágban az, hogy a társaság a több éves jégbiztosítások utolsó évi díjmentességét tökéletesen fedező 519.287 korona 86 fillér tartalékon felül még egy 500.000 korona összegű jégbiztositási tartalékot is alkotott, mely a jövő évek üzleteredményeiböl egy millió korona erejéig fog felemeltetni, A társaság 1906. évi nyeresége az elemi és az életbiztosítást üzletágak eredményeinek összesítése után 3,827.635 korona 32 fillér, mely összegből a mindennemű tartalékok, valamint egyéb társasági alapok újabb bőséges részeltetése után részvényenként 400 korona osztalék kerül kifizetésre. Az 1906-ik évi üzleteredményéről szóló mérleget az utolsóelőtti oldalon közöljük. A társaság a tiszta nyereség egy részét biztosítéki alapjainak és tartalékainak gyarapítására fordította. Nevezetes a társaság életbiztosítási üzletének fellendülése. Az elmúlt évben az életbiztosítási uj szerzemények 69,707.671 korona 57 fillérre rúgnak s igy az életbiztosítási állomány 386 millió 637.776 korona 09 fillér tőkeösszegre emelkedett. — A társaság tisztviselőinek nyugdíjalapja 1.603.566 korona 33 fillérre, a „Lévay-alap“ melynek kamatai elaggott vagy elszegényedett ügynökök segélyezésére fordittatnak, 200,000 koronára az „Ormódy alap“ melynek kamatai beteg alkalmazottak fürdői segélyére fordittatnak 60344 kor. 58 fillére, az „Ezredéves alapítvány“ melynek kamatai társasági alkalmazottak és ügynökök gyermekei tanulmányainak segélyezésére fordittatnak 100.000 koronára, az „ormódi Ormódy Amélie alap“, melynek kamataiból társasági alkalmazottak leányai férjhezmenetelük alkalmából segélyeztetnek 51,183 koronára emelkedett. — A társaság összes biztosítéki alapjai a múlt év végével 130 millió 606 ezer 015 korona 52 fillért tettek ki. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul az eredményt s a felmentvényt az igazgatóságnak megadta. A felügyelő-bizottság ezúttal uj választás alá került, s tagjaivá ismét Berzevicy Albert, Burchard-Bélaváry Konrád, Hajós József, Németh Titusz és Radvánszky Géza báró választattak meg. A megüresedett igazgatótagsági helyet a közgyűlés Szende Károly egyhangú megválasztásával töltötte be. Szende igazgató már több mint negyven éve a társaság kiváló tisztviselője, legutóbb aligazgatója volt. Igazgatóvá történt megválasztásával, mint szakigazgató egyúttal a vezérigazgató helyettesévé lett. A társaság igazgatósága Balabán Adolf cégjegyzőt s a viszontbiztosítási osztály főnökét aligazgatóvá nevezte ki, Bara Péter Zsigmond károsztályi és Róna Márk életosztályi főnököket pedig. cégjegyzési jogosultsággal ruházta fel. Az osztalék a 31. számú szelvény ellenében a szatmári föügynökségnél azonnal kifizettetik, amely főügynökség egyszersmindt kívánatra a részletes mérlegkimutatást is bárkinek szívesen megküldi. Helybeli főügynökség Wagner Lajos czégnél. m * * * * * * % .8 I * Dj szobafestő, mázoló, ozim- és czégiró vállalat! I Van szerencsém Nagykároly város és vidéke igen tisztelt közönsége szives tudó- mására hozni, hogy Nagykárolyban, Wesselényi-utcza Í7. szám alatt szobafestő, mázoló, czim- és czégiró vállalatot t m fi fi m fi létesítettem. Elvállalok úgy helyben, mint a vidéken minden e szakmába vágó munkálatokat, különösen templomfestést, kávéház, vendéglő és gyógyszertárak díszfestését és mázolását. Szobafestést, czim- és czégirást, tapétázást, faerezési utánzásokat stb. stb. AAindezen munkálatokat a legegyszerűbbtől a legdíszesebb és legmüvésziesebb kivitelig. Úgy a külföldön, mint a hazai nagyobb városokban szerzett szakismereteim : vállalatomat a vidéken elsőrangúvá fogják tenni. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, vagyok 72—10—1 kiváló tisztelettel Weisz Herman, Május 1-étól Hétsastoll-utcza 12. szám alatt. Nagykároly, Wesselényi-utcza 17. sz.
