Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-04-14 / 30. szám
30. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. gásolt iskolák helyiségei n&iikek s egészségre veszedelmesek de másrészt az iskolák anyira túlzsúfoltak, hogy egy egy községi iskolában egy tanítóra 100 félül iskolás gyermek esik. E bajokon segítendő, az iskolák megfelelő elhelyezése és a kéllő tanerők beállítása, továbbá a tanyai áskolák szervezése tárgyában tesz előterjesztést s javasolja, hogy az iskola fentartók egyházi hatóságaik utján köteleztes- senek, hogy iskolájukat a követelményekhez képest egy évi záros határidőn belül hozzák megfelelő karba s hol szükséges azokat tovább fejlesszék, kilátásba helyezvén egyben azt, hogy elleneseiben községi iskola szervezésével lesz kénytelen a közig, bizottság a bajokon segíteni. Amennyiben oly községekben ahol a hit- felekezeték mem tartanak fenn a törvényrendeleteinek megfelelő iskolát, a község köteles legyen a ^szükséges népoktatási tanintézeteket felalfitani, ott ahol 1868. XXXVIII. te. 23. §-ának végrehajtása a községek szegénységén megtörnék, felkérni véleményezi az alispánt, ha (ezen nehéz anyagi körülmények között levő politikai községeket, ahol az iskolákat a tanfelügyelő kifogástalannak ítéli, figyelmeztetik az alispánt, hogy az ilyen községi iskola súlyos terheinek elkerülése céljából az iskoláját rendbe ihozrii óhajtó, de anyagi erő híján erre képtelen .-az iskolákat az építkezés és tovább fejlesztésénél segélyeztessék, hasson oda, hogy a törvényihatóság vegyen fel amortizációs kölcsönt s a községek aránylagosan viseljek s így a téher könnyebben elviselhető lesz. Az állanaépitészefi ihivataít felkérni, hogy 1—2 tantermes iskola tervezetett készítsen. A vármegye alispánja köszönetét és elismerését fejezte ki Bodnár tan- Mügyélőnek kiváló szorgalmáért és buzgalmáért. Kijelenti, hogy minden telhetőt elfog kö-i wetrii, .hogy a tanfelügyelővel karöltve ;a várni, (népoktatás ügyén segítsen. (Örömmel hallottuk az árvaszéld elnök jelentését, Láiogy a vármegyei árvaszék a hátralékok csekély számára való tekintettel ily kedvezői .eredményé mint a március havi 25 év óta nem ért (éj, ;mert mint tudva van, más években állandóan 4—5000 drb. volt a hátralék, migöaz eelmUlt h'ótein csak 721 drb. .Ajtai FK. Sándor a gróf Károlyi Lajos e.r- <dődi uradalmának erdőmestere a törvényben előirt (esküt a közig, bizottság előtt letette.. Simon [Ignácz sí zakállasfalusi kjegyző állásától fék függesztettet és ellene a fegyelmi eljárás megindítását rendelte el a közig, bizottság. Más ügyek köréből e helyen megemlíteni valót nem tárgyalt a közigazgatási bizottság; az albizottságok tartottak még ülést. A statisztikai adatok a következők: Alispánt jelnntés szerint a személy és vagyon biztonság a vármegye területén az elmúlt hó folyamán kedvező volt. Az ügyforgalom a következő: február hóról elintézetlenül átjött 479 drb; március hóban beérkezett 2612 drb. ösz- szesen: 3091. Elintéztetett 2568, március végén hátralék: 523 ügy darabb. Az állategészségügy az elmúlt hóban kedvezőtlen volt. Ragadós betegségek miatt zárlatok állanak fenn ; lépfenne miatt: Ura községben. Veszettség miatt: Cseke, Keér községben és Nagybánya városban. Ló rühkór miatt: Kővárremete, Pátyod, Erdőd, Tunyog, Tyúkod, Sárköz, Avasujváros, Milota, Istvándi, Csenger, Sárközujlak, Kánya- házar Porcsalma, Öláhmeddes, Szoldobágy, Kisar, Szinérváralja, Derzs, Madarász, Magyar- berkesz, Sályi, Penészlek, Érkörtvélyes, Nagy- PaJád, Gyöngy, Kiráiydarócz, Tiszabecs, Tisza- kóröd, Panyola, Nagynyires, Adorján, Kölese, Penyige, Dengéleg, Érendréd, Mikola, Nagydobos, Kisnamény, Ráksa községekben. Takonykor miatt:: íÖköritó községben. Seités or- bánc miatt: járik községben. Sertésvész miatt : Mezőterem, Vetés, Erdőd, Nagyecsed, Nyírcsászári, Nagyszekeres, Majtis, Zsadány, Ura, Sárköz, Gebe, és Nyirmegyes községekben. Árvaszéki jelentés szerint: Február hóról áfjöftt elintézetlenül:: 802 drb, március hóban az árvaszéki Iktatóba érkezett 2774 drb), összesen:: 3576; elintéztetett 2855. maradt hátralék 721 .ügy darab; az árvaszéki iktatóban érkezett március hóban : '2855 ügydarab, ebből 'leíratott 2274, maradt hátralék 581. drb. Kir. ügyész jelenti, hogy március hó folyamán letartóztatva volt összesen 153 férfi, 27 nő, iszabadtílt 130 férfi, 25 nő. A feö utolsó ifiapjáin letartóztatva maradt 23 férfi és 12 nő. Tanfelügyelő az elmúlt hónapban 36 községben, 46 isketíában, 63 tanító előadást figyelt •meg az iskola látogatás alkalmával. Tűrhetetlen tulzsufföltságot talált a nagydobosi és sxamos- szegi ev. ref. iskolákban, hol egy tanitö vezetése .mellett 140 gyermék tanul; továbbá Urában, Sályiban, Hermánszegen, Gyügyében,, Cé- génydányádam, Kocsordon, Győrteleken, Dabrán Az er, ref. ; Királydaróczon, Sándorfalubasi a rám, Scath.; esengeruijfa'lüi, nántüi, szentmiklósi, királyciaróczi, gyöngyi gk, iskolákban. Taneredmény tekintetében kiválónak találtatott a tő'fce- ferebesa rk.; a nagydobosi gk. ; a gyügyd, nagydobosi, urai, szamosszegi ev, ref. iskola. A v, és k. minister a Szamosdobra tervezett áll. iskola felépítésére 24 ezer K, a nagykárolyi iparos tanonciskolának 1800 és a kereskedő tanonciskolának 1000 K, a fehérgyarmati iparos tanonciskolának 600 K, a szinérváraljainak 1300 K, a nagysomkutínak 800 K, a mátészalkainak 400 K államsegélyt engedélyezett. Pénzügyigazgatóság jelenti: egyenesadóban 1906. év végén hátralékban maradt 2095395 K 07 f, folyó évi I. negyedí részlet 726.237 K 44 f, összes tartozás 2821632 K 51 f, utólagos törlés 25869 K 09 f, összes tartozás 2795,763 K 42 f. Erre befolyt f. évi január hó 1-től március hó 31-ig 531807 K 66 f, március hó végén maradt hátralék 2263955 K 76 f. Hadmentességi díjban 1906. évben maradt hátralék 217835 K 87 f, f. évi előírás 1842 K, összes tartozás 219677 K 87 f, levonva a törlést 3674 K 70 f, marad tartozás 216003 K 17 f, erre befolyt január hó 1-től márcis hó 31-ig 16948 K 59 f, március hó végén hátralék 199054 K 58 f. Ideiglenes adómentességet a múlt hóban egy ház sem nyert. Államépitészeti hivatal a közüti ügyekről jelenti : a március hóban bekövetkezett hirtelen hóolvadás folytán előállott nagy viz egyes utakat megrongált, azok azonban helyreállittattak, egyébként a törvényhatóság területén átvonuló állami és törvényhatósági közutak ez elmúlt március hóban jókarban voltak. A befolyt útadóról az adatok kir. építészeti hivatallal nem közöltettek. A közegészségi viszonyok az elmúlt hónapban nem voltak kedvezők főleg Nagykároly városban, a mátészalkai, nagybányai, csengeri, szinérváraljai és erdődi járásban. Gyógykezelt beteg elhalt 338, nem gyógykezelt 256. Tiltott szer vagy tápanyag nem lett lefoglalva. Keresimástól [Riindig ellenkező irányban. Nem is tud fák egyik a másika létezéséről. Azért is volt eleijük dly sivár és szomorú . . . Mig tez ifjú fenn északon küzdött az ezer- féjü tetfiásssl, az ihlettel és ment tátongó, mélységes örvényeken, bozontos vad utakon keresztül .. , .. addig ,a nő járta a maga kálváriáját: az ő (őröm itkélküti életét. Járatlan, kietlen vidéken, hol még egy .virágszál sem élt, egy madárka sem dalolt. Ott lenn délen, fázott ps megfagyott értjében a *iő . . . Árván, egyedül vándorolt az ifjú és csak nagy néha szegődtek mdtlé hűtelen barátok és csapodár női szívek. Kísérték egy darabon, de csakhamar újra elhagyták. A nő sem volt egyedül Hosszú útjában ő is akadt kísérőkre, de nem támaszra és sohasem boldogságra. Mellette haladtak egy kis ideig — de hosszú volt nékik az ut és érthetetlen, álomszerű a nő. Elmaradtak . . . Egyedül maradt ő is , , . Múltak az évek , . , Ők még mindig vándoroltak. Meg nem állapodtak. Míg egyszer az élet útja kanyarodott . , . Délre tartott az ifjú <— északra a nő. És egy reggelen, ép mikor a szerelmes május ébredezett; mikor telve volt a lég íbo- lyaillattal, fülemile dalával: ekkor találkozott az ifjú és a nő. Mikép régi-régi ismerősre . . . álmaik megtestesült eszményképére — úgy néztek egymásra. Nem szóltak . . . Tekintsük egybeolvadt . . . Szivük egyet érzett: — Végre. Megtaláltalak . . . Szeretlek... Szeretni foglak . . . Mindörökké . . . És virágból szőtt fátyolt borítottak a szomorú múltra . . . Mert igy volt és van megirva a sors könyvében : akiknek szeretniük kell egymást, találkoznak, ha északnak indul is az egyik és dél felé a másik . . . Somló Erzsi. kedésekben elárusított tápanyagok igen jó mi- nöségüeknek találtattak. A legnagyobb számban előforduló betegségek: kanyaró 96, vörheny 12, hökhurut 86, trachoma 5 esetben. A főorvos által megvizsgált fertőtlenítő gépek a lehető legrosszabb karba találtattak; ezeknek kijavítása és jókarban helyeztetése iránt a szükséges intézkedések megtétettek. A gyűlés délután fél 2 órakor ér végett. Mezőgazdaságinak jövő iránya. Az egész ország sorompóba lép most az önálló vámterület létesítése érdekében. Ez természetes is, különösen ha fajunk szabadság, teljes függetlenség utáni rajongását tekintjük. Sőt ha az önálló vámterület előnyeit és hátrányait anyagi szempontból mérlegeljük, az össz eredmény ránk nézve kedvező. Az önálló vámterület biztosan erős magyar ipart fog teremteni, s ennek nyomán nagyobb lendületet nyer a kereskedelem is. Ezzel szemben azonban mezőgazdaságunk háttérbe szorul, mert a kivitelünk megnehezül, mezőgazdasági termékeink legnagyobb részét Ausztria fogyasztja el. 1905. évben 450 millió korona értékben kivitt gabonából Ausztria egymaga 377 millió korona értéket átvett. Igaz ugyan, hogy Ausztria a jövőben is gabona behozatalra lesz utalva, de magasabb vámok mellett ott csak az árak leszállításával tudnánk versenyezni. Hasonlók a viszonyok különösen a gabona áruknál más államokban is ahol nemcsak a vám, de a nagy szállítási költség is megnehezíti különben első rendű áruink értékesítését. Gabona árak leszállítására pedig gondúlnunk sem szabad, mert azok hanyatlása, a mostani munkás viszonyok mellett a tönk szélére juttatja a gazdát, s nemcsak a munkás, hanem a gazda is csakhamar kényszerülne vándorbothoz folyamodni. Idáig pedig nem engedhetjük a viszonyokat fejlődni. A nemzet gerincét — földmives osztályt — nem hagyhatjuk telpusztulni, hanem mindent meg kell tennünk .annak megerősítése érdekében. Hogy az önálló vámterület létesítése ne veszélyeztesse a gazda érdekeit: uj alapokra ktíll a mezőgazdaságunkat fektetnünk. Még pedig redukálnunk kell a gabonatermelést a minimumra és ezzel szemben nagyobb mértékben fel kell karolnunk első sorban az állattenyésztést. Gabona termelésünket már most is alig vagyunk képesek oly .áron értékesíteni, mely a mai munkás viszonyok mellett némi hasznot biztosítana. E mellett az egyedüli gabonatermeléssel már annyira kihasználtuk a talajt, hogy a jövőben — ha igy folytatjuk — csak termés- csökkenésre számíthatunk. A tömeges gabona* termeléssel járó munkatorlódások ma már egyébként is tarthatalanná teszik, főleg a nagyobb birtokosok helyzetét. Az arányban pedig majdnem általánosan, különösen a kisgazdák, ezt a rendszert folytatják ; azzal szakítani nem hajlandók, mert ebben nőttek fel, igy tanulták s üzleti szellem pedig — sajnos — kevés van népünkben. Holott ha a mai gabona és az állatárak mellett párhuzamot vonunk: laikus előtt is világos, hogy az állattenyésztés sokkal jövedelmezőbb a gabona termesztésnél. Jelentősége és jövője annál is inkább fontos, mert az önálló vámterület esetén főleg az állati termékeinket tudjuk könnyen és biztosan elhelyezni külföldön. Már a mai árak és viszonyok mellett az állattenyésztés kétszer annyi jövedelmet biztosit, mint a gabonatermelés. Ezt ma már nemcsak az uradalmak könyvei mutatják, hanem világosan bizonyítják a nyugatmagyarországi kisgazdák példái, akik ma már 30—50 százalék földterületet takarmány termesztésre fordítanak és nem kívánkoznak gabona termelésre visszatérni, sőt állattenyésztésüket és takarmány termelésüket fejlesztik. Az állattenyésztésünket azonban helyes irányba is kellene terelni. Az ország kisgazdáinak legnagyobb része kiváló előszeretettel foglalkozik a lóval. Ez pedig az állatenyésztési ágak közül a legrosszabbul jövedelmező ág. A szarvasmarha fajták közül az alföldön is nagyobb figyelmet érdemel a hús- és a tejelő marha. Úgy a hús- mint tej- és tejtermékeknek mindenkor jövője lesz a külföldön is. Ma már a baromfi sem csekély tényező 1905. évben nem kevesebb mint 26’5 millió értékű baromfit 23-5 millió értékű tojást és 9
