Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-04-07 / 28. szám

4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 28. szám. a vármegyeháza dísztermében rendez fényes hangversenyt. A műsor zongora, hegedű, drá­mai szavalat; soprán és bariton solókat tartal­maz s azon a legkiválóbb mesterek (qoussod, Mendelssohn, Wagner. Leancavallo, Gastaldon stb.) remekei szerepelnek. Különös érdekessé­get ad az estélynek a finn-zene leggyönyörűbb hajtásainak bemutatása. Dacára, hogy a hang­verseny színvonala absolute művészi, mégis nagy gondot fordít a rendezőség a kiválasztott müvek népszerű, könnyen megérthető voltára, minek révén a hangverseny minden egyes szá­mát úgy a hozzáértő, mint a laikus teljesség­gel élvezheti. Az összes jövedelme jótékonycé­lokat szolgál. A kiváló szereplők, Debrecen legkitűnőbb erői — önzetlenül szolgálják a nemes célt. Kívánatos lenne, ha nagyközönségünk kel­lően méltányolná szép törekvésüket. A rendkí­vül mérsékelt áru ülőhelyek (darabja egy ko­rona) árusítására Eigner Simon ur volt szives vállalkozni. Bővebbet a falragaszok s a gazdag műsor nyújt. Az Oliáregyesület utolsó felolvasó-estje a jelen ciklusban a jövő vasárnap f. hó 14-én lesz a Polgári Kaszinóban d. u. 6 órakor. Az utolsó estén válogatott műsorral lép a közönség elé az egyesület, a melynek városunk szellemi életének irányításában nagy érdeme van. Ének­számokkal fog szerepelni Zivuska Irén urhölgy Debreczenből, a kinek fenomenális hangja Munkácsy hangversenyéről még élénk és eleven emlékezetű; monológot fog előadni Tóth Miczi k. a. Szatmárról, a kinek tavalyi szereplése el­ragadta a közönséget; előadást tart Tóth Jó­zsef szentszéki tanácsos ; befejező beszéddel az egyesület igazgatója fogja bezárni a jelen cyk- lust. Lesz még egy különösen érdekes szám, egy bájos gyermek-tableau négy képben, a mely alatt harmónium-kisérettel egy hölgy- quintett énekel. A teljes műsort jövő számunk­ban hozzuk. A belépő-dij 1 korona, karzat- és diákjegy 40 fillér. Emlékeztető. A helybeli Protestáns Tár­saskör évi rendes közgyűlését ma délután fogja megtartani saját helyiségében. Himlőjárvány városunkban. A vármegye tiszti főorvosa bejelentette a vármegye alispán­jának, hogy városunkban kanyaróban nagyobb számú megbetegedés fordult elő, miért is az alispán rendeletére az összes elemi iskolák, óvodák és gyermekmenhelyek nyolcz napra bezárattak. Szóban forog az is, hogy a gimná­zium négy alsóbb osztályát is bezárják, de ez még nem történt meg. Himlő-oltás. Az 1906. év márczius hó 1-ső napja és 1907. év márczius hó 1-ső napja közt született gyermekek himlőoltása a városházánál folyó évi május 5., 12., 26., junius 2. és szep­tember 1-én, mindenkor délután 2 órakor; a revisió pedig május 12., 26., junius 2., 9. és szeptember 8-án, mindenkor délután 3 órakor fog végeztetni. Felhívás. A „Nagykárolyi tisztviselői fo­gyasztási szövetkezet“ tagjai fölkéretnek a jegy­zett üzletrészek április hó 1-én esedékessé vált részletének befizetésére. Elnökség. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán a dengelegi állami iskola gondnoksági elnökévé Becsky Géza körjegyzőt, rendes tagjaivá pedig Danka Gábor, Zsisku Ferencz, Nyegrán László, ifj. Móka László és Burger Manó dengelegi lakosokat nevezte ki. Czégváltozás. A piaczunkon előnyösen ismert Markovits Mór czégben változás állott be; ugyanis a cégbe, melynek eddigi kizáró­lagos tulajdonosa özv. Markovits Mórné volt, belépett fivére Singer Márton és az üzletet Singer Márton és társa törvényszékileg bejegy­zett cég alatt folytatják tovább. Ugyanezen cég tulajdonába ment át az eddigi Medgyesi és Singer-féle villanyvilágitási vállalat is. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán a sályi-i anyakönyvi kerületbe Bukovinszky István ev. ref. tanítót anyakönyvvezető-helyettessé tel­jes hatáskörrel kinevezte. Fészkelődnek a románok. Nagysomkuton Vajda Sándor országgyűlési képviselő kezde­ményezésére folyó hó 8-án, hétfőn, népgyülés lesz a tanítói fizetés rendezése tárgyában ; ter­mészetesen Apponyi Albertnek a nem állami tanítókra vonatkozó fizetésrendezési törvény- javaslata ellen. Eltűnt diák. A helybeli főgimnázium egyik VI. oszt. tanulója, László Rezső pár nappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt városunkból. Az aggódó szülők minden irányban megtették a szükséges intézkedést gyermekük feltalálására. Mint értesülünk László valami hibát követett el s a büntetéstől való félelmében szökött el. Megszűnt sztrájk. A helybeli szabósegédek mintegy két héttel ezelőtt sztrájkba léptek, mire a mesterek kizárták munkásaikat a munkából. Úgy a munkaadók, mint a segédek a legvég­sőig mentek el egymással szemben. Az elmúlt hét azonban meghozta a békét, melyet különö­sen a mesterek mozdítottak elő. A munkások által támasztott követelések részükre nem hozta meg a várt eredményt, csak a legkissebb rész­ben. — E hírrel kapcsolatban megemlítjük, hogy az épitőmunkások közziil is számosán fo­gadták el a mesterek ajánlatát és felvették a munkát. A Triesti Általános biztositó Társaság (assicurazioni generali) f. é. március hó 21-én tartott 75-ik közgyűlé­sén terjesztettek be az 1906. évi mérlegek. Abból a ritka alkalomból, hogy az intézet ezúttal fennállásának 75 éves fordulóját ünnepli, a társaság központi igazgatósága sok ovációban részesült, melyek a világ minden részéből a legszivélyesebb formában megnyilvánultak. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1906. december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeössze­gek 849.570,242 korona és 52 fillért tettek ki, és az év folyamán bevett dijak 38.862,847 korona és 74 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 23.657,486 korona 07 fillérrel 232.734,149 korona 05 fillérre emel­kedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betöréses- és tükörüveg-biztositást a díjbevétel 15.386,704734 korona biztosítási összeg után 25,505,395 korona 14 fillér volt, miből 9.396,044 korona 45 fillér viszontbiztosításra for- dittatott, úgy hogy a tiszta díjbevétel 16.199,350 korona 69 fillérre rúgott, mély összegből 11.538,632 korona 29 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelez- vények összege 103.743,787 korona 95 fillér. A szállít­mánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 3.916,243 ko­rona 96 fillérra rngott. Károkért a társaság 1906-ban 34.650,665 korona fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az eiőbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 8612570,345 korona és 95 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. A nyere­ség tartálékok közül, melyek összesén 25.014,452 korona 75 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők: az alapsza­bály szerint nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely a 3.729,624 korona 17 fillér külön tarta­lékkal együtt 17.013,704 korona 71 fillérre emelkedett továbbá felemlítendő a 160000 koronára rugó kétes kö­vetelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutalással 1.119,637 korona 54 fillért tesz ki. Ezeken kívül fennáll még egy 1,471,110 korona 50 fillért kitevő tartalék, melynek az a rendeltetése, hogy az életbizto­sítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését ki­egyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, me­lyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 270,052,078 kor. 64 fillérről 292.979,592 korona 76 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve. 1. Ingatlanok és jelzálog követelé­sek 51.530,990 korona 74 fillér. 2. Életbiztosítási köt­vényekre adott kölcsönyök. 22.590,292 k. 99 f. 3. Le- téteményezett értékpapírokra adott kölcsönyök 2.228,403 k, 80 f. 4. Értékpapírok 201.268,234 k. 28 f. 5. Tárca vál­tók 664,481 k. 84 f. 6. A részvényesek biztosított adós­levelei 7.350,000 k. — f. 7. Bankoknál levő rendelke­zésre álló követelések, készpénz és az intézet követe­lései, a hitelezők követeléseinek levonásával 7.347,189 k. 14 f. összesen 292.979,592 k. 76 f. Ezen értékekből 60.5 millió korona magyar értékekre esik. Szerencsétlenség. Szolomájer István mérki gazdának csütörtökön lovai elragadtak. A gazda minden erejét megfeszítve igyekezet elragadt lovait megfékezni, mikor is egyensúlyt vesztve a lovak közé esett oly szerencsétlenül, hogy egyik ló élespatkójával a fejéről a bőrt le rúgta. A szerencsétlen sérülteit dr. Sternberg Géza korházi főorvos vette gyógykezelés alá, sikerült a tátongó fejbőrt össze várni. A sze­rencsétlenül járt gazdálkodó már túl van min­den^ veszélyen._____________________________ Vidék. Szatmári hírek. A király Nuszer Dezső törvényszéki albirót a szatmárnémeti-i törvény­székhez, Szűcs Lajos járásbirósági albirót az ottani járásbírósághoz birákká kinevezte. — A központi választmány jóformán elkészült az or­szággyűlési képviselőválasztók névjegyzékének az összeírásával. Még csak egyes puhatolózá­sok eredményére várnak, aztán lezárják a név­jegyzéket. — Dr. Veréczy Ernő ügyvéd f. hó 6-án esküdött örök hűséget Kovács Leó nyug. honvéd ezredes és neje Kapussy Emma kedves leányának Margitkának. A polgári házasság kö­tést Dr. Vajay Károly polgármester végezte. — Dr. Veverán György szilágysomlyói ügyvéd el­jegyezte Veréczy Margit kisasszonyt. — A pénz­ügyminiszter Horváth Gézát segélydijas do­hányjövedéki gyakornokká nevezte ki. — Ipa­ros lap cimén uj lap indult meg, mely a szatmári összes iparosok közlönye. Célja a munkaadók érdekeit szolgálni. Főszerkesztő dr. Glatz József, felelős szerkesztő Polonyi Albert Megjelenik minden vasárnap. — A nemzetközi szociáldemokraták „hatalmi“ kérdését ellensú­lyozandó, a szatmári önálló iparosok is erős szervezetekbe igyekeznek tömörülni s ma már alig van Szatmáron iparág, hogy szervezettel nem bírna. Eddig a következő iparágak van­nak szervezve: 1. Szatmári Építőiparosok szö­vetsége kebelébe tartoznak: az önálló iparüző kőművesek, ácsok, asztalosok, festők, szobrá­szok, lakatosok, bádogosok, rézművesek, üve­gesek, kályhások, kárpitosok. 2. Szatmári ci­pésziparosok szakcsoportja kebelébe tartoznak: az önálló ipart űző cipészek, felsőrész készítők. 3. Szatmári szabók szakcsoportja kebelébe tar­toznak a szabó ipart űző önálló iparosok. Szer­vezetlenül állanak még a kovácsok, kerékgyár­tók, pékek, a bőriparon a cipészek kivételével az összes iparágak, valamint a nyomdászok. Nagybányai hírek. A 48-as függetlenségi párt ma délután tartja tisztújító közgyűlését az ipartestület helyiségében. — A r. kath. egyház­tanács ülést tartott: elhatározta, hogy küldött- ségileg fog tisztelegni dr. Boromisza Tibor szatmári püspöknél s kérni fogja az egyházfe­jedelmet, hasson oda, hogy a nagybányai róm. kath. plébánosj állás, mely már nyolc éve ürese­désben van, mielőbb véglegesen betöltessék. — Winkler József nagyváradi apát-kanonok, ez. püspök még 1892. évben 12.000 koronás ala­pítványt tett egy Nagybányán felállitanoó gyer- mekmenház alap javára. Ez alapítvány azóta gyümölcsözöleg kezeltetvén, 21.272 K 24 fillérre nőte ki magát. Winkler püspöknek most az az óhaja, hogy a rendelkezésre álló összegből vé­tessék meg Sürger Mihály örököseitől a rák­utcai szép kőház s az alakíttassák át árva gyermekmenházzá, hol a felügyeletet s a gyer­meknevelést irgalmas nővérek végeznék. A püs­pök az irgalmas nővérek eltartására s a gyer- mékmenház céljaira újabb 20.000 koronás ala­pítványt tett. A terv mielőbb meg is valósul, mert a város Sürger örökösöktől a rák-utezai házat 18.000 koronáért már meg is vette. — Egész váratlanul nagyszabású bányász sztrájk ütött ki. Hüsvét harmadnapján a veresvizi bánya­mű munkásai szüntették be a munkát, szerdán pedig csatlakoztak a sztrájkolókhoz a kereszt­hegyi bányamű munkásai is. A sztrájkra az adott okot, hogy a bányamunkásnk 1881-ben fogyasztási szövetkezetzt alakítottak, mely céljait derekasan szolgálta is mindaddig, mig meg nem alakult a Nagybánya és Vidéke fogyasz­tási szövetkezet“ melynek tagjai sorába belép­tek a bányamunkások is, minek folytán kimon­dották az előbbi, kizárólag bányász fogyasztási szövetkezet feloszlását s kérték a szövetkezet vagyonának, mintegy 10.300 koronának a tagok sorában leendő szétosztását. A bányaigazgatóság állítólag a meglevő vagyont a társládához óhaj­totta csatolni s ez adott okot a sztrájk kiütésére, Kedden 150 munkás, csütörtökön pedig 120 munkás szüntette be a munkát. A sztrájkolók tá­viratilag hívták fel a bányakerület többi bánya­munkásait is a munka beszüntetésére s nem lehetetlen, hogy a bányaüzemek a békés meg­egyezésig az egész bányakerületben szünetelni fognak. Kedden Neubauer Ferencz bányaigaz­gató, főbányatanácsos fogadta a munkások kül­döttségét s ígérte is, hogy az ügyet jóakaratu- lag meg fogja vizsgálni, de a sztrákoló bánya­munkások most már sok más sérelemmel is előállottak s nem voltak hajlandók munkába állani. Egyik fő sérelmük az, hogy fizetésük semmi arányban sinns a jelenlegi drágasággal. Panaszolják azt is, hogy a munkakönyvi sza­bályok nem tartatnak be. A sztrájkoló bánya­munkások most kérvényt intéznek a bányaka­pitánysághoz, melyben felsorolják sérelmeiket s kérik a bányakapitányságot, hogy sérelmeiket vizsgálja meg s sürgősen orvosolja, A bánya­munkások egy 8 órás munkanapnak bérét 4 koronában, egy 12 órás munkanapnak bérét 6 koronában kérik megállapítani. Ä bányamun­kások bujtogatására Tarczai Lajos szociálde­mokrata agitátor Budapestről Nagybányára ér­kezett s pénteken délután gyűlést tartottak. A főkapitány a gyűlést engedélyezte, mely a leg­nagyobb rendben folyt le. A keresztény szoci- álisták egy kiküldött részvétele mellett, tegnap délután szintén gyűlést tartottak. így bujtogat- ják a szorgalmasan dolgozó békés munkásokat munkaadójuk ellen. A sztrájkolók nagy töme­gekben lepik el a főteret s a város utcáit, de csendesen nyugodtan viselkednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom