Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-04-03 / 27. szám

2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 27. szám. szivünkkel érezzünk, de agyunkkal tud­juk, hogy ma nincs egyetlen egy nem­zeti exigenciánk sem, a mely felérne je­lentőségben a gazdasági önállósággal, a politikailag számbavehető nemzet az ön­álló vámterület és jegybank követelésé­ben kompakt egészként áll a nemzeti kormány mögött. Hisszük, hogy a katonai kérdések függőben létele sem fog sokáig tartani, de hogy a gazdasági függetlenség többé el nem paktumozható, ezt tudjuk és hir­detjük a meggyőződés teljes erejével. Nem paktumozható el még azon az áron sem, hogy a másik kérdésből egy szá­zadrésznyi megoldassák a nemzet kí­vánsága szellemében (és hogy azután a többi kilencvenkilenc századrész továbbra is megmaradjon ferszentációs anyagnak.) Tanultunk az utolsó tiz esztendő esemé­nyeiből, nagyok ott fenn, kicsinyek itt lenn a perifériákon egyaránt. A körülmények megszabták a nem­zeti követelések egymásutánját, a logika e sorrend helyességét igazolja, a nemzeti akarat szentesíti. Most: minden egyéb kérdés kizárá­sával a gazdasági függetlenség teljes és valódi létesítése, azutárj az alkotmány- biztosítékok és a szavazati jog végül a nemzeti alapon újjáalakult és kiszélese­dett választósereg bizalmából törvényt - hozók által: — a magyar nemzeti had­sereg. Á számvevőségi tisztviselők helyzete és a javitás módozatai. Általánosan tudott tény, hogy a magyar- országi tisztviselők helyzete a hazai viszonyok következményeinek meg nem felel; de talán egy szaknak sem oly méltánytalan az állapota, mint a számvevőségi tisztviselőknek. A tudás, melylyel egy minden tekintetben megfelelni akaró számvevőségi tisztviselőnek rendelkeznie kell — bár iskolai képesítése ke­vesebb — nagyobb, mint a fogalmazási tiszt­viselőké. Az anyagi és erkölcsi ellenszolgáltatá­sok pedig — ha az iskolai képesítést is figye­lembe vesszük — szembeöltően aránytalanok. Egy számvevőségi tisztviselő több évi gyakornosodás után — mely idő egy részét díjtalanul, más részét 800 K segélylyel küldi át — számtiszti kinevezésével 1400 K fizetés­sel és megfelelő lakpénzzel lesz javadalmazva, vagyis épugy, mint a kezelési tisztviselő. Hoí található meg itt az arány, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a számvevőségi tisztviselő érettségi és államszámviteli, a kezelési tisztviselő pedig négy középiskolai osztálylyal bir ? Igazságosan — a temesvári számvevőségi tisztikar tervezete szerint — az összes tisztviselői állások három csoportba osztandók az előirt alapminősítés alapján. Meg volna állapítandó minden egyes csoportra külön, hogy melyik fizetési osztály mely fokozaton legyen a kezdő fizetés és melyik az, melyet az illető csoportba tartozó tisztviselő rendes körülmények között 35 évi szolgálat alatt feltétlenül elérhet. Meg kellene állapítani továbbá minden egyes csoportja számára külön- kiilön az automatikus előléptetési időt és azt, hogy minden egyes csoport létszámának hány százaléka soroltassák az illető csoportra nézve figyelembe veendő egyes fizetési osztályokba, mely százalék azután minden egyes azon cso­portba sorolt statusnál kivétel nélkül pontosan betartandó. A mely fizetési osztályban a létszám az időhöz kötött, automatikus előmenetel foly­tán be nem tölthető, az ekkép üresedésbe lévő állások- évenként kétszer, pályázat alapján, so­ronkivüli előmenetellel töltendők be. Ilykép biz­tosíttatnék egyrészt minden tisztviselő részére az automatikus előmenetel, illetve az, hogy elő­menetelétől őt más tisztviselő — fegyelmi ítélet esetét kivéve — meg nem foszthatja, másrészt azonban lehetővé teszi a kiválóbb tisztviselők­nek soronkivüli előléptetését, mi a tisztviselők ambíciójára jótékony hatással lehet csak. Akár automatikus, akár soronkivüli az előmenetel az lehetőleg a székhely megváltoztatása nélkül tör­ténjék és ha a székhely változása bármely ok­nál fogva el nem kerülhető, az áthelyezés fel­tétlenül államköltségen kell hogy történjék. Lakos gyakornokká, idegen szakmabeli csak hason állásba legyen kinevezhető. Ezáltal megszűnne az a bántalom, amely a kinevezésre mindenkép rászolgált idős gyakornokokat, a rangsorban elől lévő érdemes tisztviselőket — protekciós egyének kinevezésével — manapság oly gyakorta éri. Soroztassanak a számvevőségi főnökök a VII. fizetési osztályba és létesitessenek a köz­pontnak megfelelőleg, vidéken is a nagyobb létszámú számvevőségeknél, a VI. fizetési osz­tályba sorozott főnöki állások. Rendszeresittessék minden számvevőség­nél főnökhelyettesi állás és a főnökhelyettes soroltassék a VIII. fizetési osztályba. Állapíttassák meg az évenkénti szabadság idő a bírósági tisztviselőkével egyenlő arányban. Szabályoztassék a lakbér mégpedig nem­csak a fizetési osztály, hanem a család nagy­ságának megfelelőleg is, mert bizony egy több gyermekes család apa, aki pl. 420 korona lak­pénzzel bir, három szobás lakást a legrosszabb esetben is kénytelen tartani és igy — mivel a mai drága lakásviszonyokkal amúgy sem igen áll arányban a lakpénz — szerény fize­téséből kénytelen a lakpénzt kipótolni. A családi életben előforduló halálozás és egyébb rendkívüli események alkalmával, most egy tisztviselő — mivel más mód nem áíl ren­delkezésre — fizetési előleg felvételével kény­telen magán segíteni. Ez, hogy az illetőt a zavar pillanatában kisegítse elegendő, de mi­után vissza is kell fizetni, csak újabb zavarok és nehézségek kutforrása. Az ilyen rendkívüli események által okozott bajok elsimítása czél- jából, az esemény nagyságához mérten, a kárt i szenvedett tisztviselő részére államsegély volna kiutalandó. Az özvegyi nyugdíj amely ma szánalma­san csekély — szintén szabályozandó volna, még pedig úgy, hogy a mostani özvegyi nyug- dijt minimumnak megtartva, a férj fizetésének felében állapíttassák meg. Nevelési járulék pe­dig ne mint mostan, csak három gyermek után hanem már egy gyermek után is járjon. Végül kívánatos volna, ha már egyszer életbe lépne a szolgálati pragmatika, amely a tisztviselők erkölcsi érdekeit védve, őket az ál­landóan tapasztalható visszaélésektől megmen­tené. A lugosi majd később a gyulai, kassai temesvári és székelyudverhelyi tisztviselők, hely­zetűk javítása érdekében, mozgalmat indítottak. Nemcsak érdeke, de egyenesen kötelessége is a társ tisztikaroknak, vállt vetve, együttesen küzdeni és a közös sérelmek orvoslását célzó mozgalomhoz csatlakozni, mert egyesült erővel küzdve, remélhető csak e jogos kívánalmak orvoslása. i Egy számvevőségi tisztviselő. HÍREK. Előléptetés. Kacsó Károly, a szatmármegyei államépitészeti hivatal főnöke, műszaki taná­csossá neve' tetett ki. A jól megérdemelt előlép­tetéshez annyival is szívesebben gratulálunk, mivel az előléptetés Kacsónak a nemzeti kor­mánytól elégtétel azon üldözésért is, a melyben a nemzeti ellenállás ideje’ alatt a hatalom bi­torlóitól részesült. Kinevezés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Lichtschein Lajos kir. mérnököt, a helybeli áll. épit. hivatal kiváló tagját, főmér­nöknek nevezte ki. Városi közgyűlés. Nagykároly város kép­viselőtestülete 1907. évi ápril hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysoro­zata: 1. Polgármester eseményi és statisztikai jelentése az 1906. évet illetőleg. 2. A nyugdij- ügyi bizottság jelentése a nyugdijügyekről és nyugdíj-pénztár állásáról. 3. A gyámpénztár 1906. évi számadásának megvizsgálása. 4. Belügyminiszter ur 33982—II. b—1906. számú leirata az építési szabályrendelet módosítására vonatkozólag. 5. A gazdasági ismétlő iskola részére szükséges építkezés létesítésére s a fel­szerelések beszerzése, valamint a költségek fe­dezete tárgyában végleges határozat. 6. A kö­zönségnek tüzeseteknél az oltásban való segéd- kezésre serkentése tárgyában a kiküldött bizott­ság javaslata. 7. Polgármester előterjesztése Szatmárvármegye monographiája elkészítéséhez a város részéről anyagi hozzájárulás iránt. 8. Polgármester előterjesztése a Kölcsey-utcza sza­bályozásához szükséges költségekről. 9. Varga Imre városi képviselő testületi tag indítványa annak kimondása iránt, hogy a városi tisztviselői állás más községi és vármegyei tisztviselői állásokkal összeférhetetlen. 10. A lövöldékért bérbeadása tárgyában megtartott árverésen fel­vett jegyzőkönyv bemutatása. 11. A vadászterü­let bérbeadásának ügye. 12. Marcsa Béni vá­rosi kertész kérelme további alkalmaztatása s az alkalmazás feltételeinek megállapítása iránt. 13. A városi kézbesítők és hajdúk kérelme fizetésüknek a rendőri fizetéssel egyenlővé té­tele iránt. 14. Prógli György és társai az Árok- part-utcza megszélesitése iránt. 15. Tóth János és társai kérelme munkáspiacz kijelölése iránt. 16. Schvartz Adolf kávés kérelme annak meg­engedése iránt, hogy a záróradijat évi 200 kor. általány összegben megválthassa. 17. Csarnóza Mária és fia Csarnóza Sándor illetőségi ügye. 18. Kapocsén János Hunyady-utczai telkéhez csatolt utczarészlet árának megállapítása. 19. A február hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. 20. A gyámpénztár átadása alkal­mával felvett jegyzőkönyv bemutatása. 21. A házi pénztár s a város kezelése alatt álló egyébb pénztárak átadása alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. 22. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok. Bizottsági ülések a városnál. Csütörtökön délután 3 órakor a nyugdijügyi, fél 4 órakor a jogügyi; pénteken délután 3 órakor a pénz­ügyi és épitési, 4 órakor a színkör építési bizottsági ülést tart a szokott helyen. Halálozás. Rubletzky Ferencz polgártár­sunk leánya Tériké múlt hó 28-án, életének 15-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése nagy részvét mellett szombaton dél­után 3 órakor volt. — Reszler Simon keres­kedő múlt hó 30-án reggel hosszas szenvedés után elhunyt. A nagykárolyi tisztviselői fogyasztási szö­vetkezet igazgatósága már az összes tisztviselő­ket megválasztotta. És pedig elnöke lett a szö­vetkezetnek Dr. Titz Antal kegyesrendi házfőnök; alelnöke Hegedűs Ferenc pü. titkár. A felügyelő­bizottság elnöke lett Ilosvay Aladár alispán; alelnöke Nagy Tamás pü. titkár. Titkárnak meg­választatott Lévay Béla pü. számellenőr; pénz­tárnoknak Vanyek József pü. számellenőr és helyettes pénztárnoknak ifj. Andrássy Jenő pü. számtiszt; ellenőr könyvelőnek pedig Bálint Ferenc m. kir. adóhiv. ellenőr. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja az érkörtvélyesi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesé Tőtős János oki. jegyzőt teljes hatáskörrel kinevezte. Eljegyzés. Heinrich János kereskedő f. évi ápr. hó 1-én eljegyezte Czilli Mariskát Czilli Antal leányát Fényen. A Nagykárolyi Hitelbank alapítói >ez utón is felkérik a részvényt jegyzőket az esedékes részletek befizetésére. Késedelem esetén 5% késedelmi kamat szedetik. Névmagyarosítás. Az Emke főtitkári hiva­talában elkészültek azok a tömör, rövid útasi- tások'’ és folyamodási minták, melyek a névma­gyarosítások könnyüszerü és biztos megejtéséhez szükségesek. Felhívjuk ennek alapján a családi nevüket magyarosítani akaró hazafiakat, hogy jelentkezzenek akár a központban, akár az egyes vidéki választmányoknál, honnan a névmagya­rosítás keresztül vitelére mindennemű utasítást megkapnak, sőt kívánatra még a szükséges költ­séget is kiutalják. Táncztanfolyam. Zelinger Adolf okleveles tánczmester, április hó 9-én kezdődő d. u. 5-től 7-ig, este 8-tól 10 óráig tartó tánczórák­kal táncztanfolyamot nyit. Jelentkezhetni lehet Eigner Simon és Csókás László könyvkeres­kedésében. A katonatisztek árváiért. A katonai árvák és özvegyek ellátásáról szóló törvény április hó 1-én lépett életbe, de azok a nyugdíjasok, a kik az 5. fizetési osztályból a 12. osztályig

Next

/
Oldalképek
Tartalom