Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-01-09 / 3. szám
3. szám. SZATMÁRVÁR MEGYE. 3-ik oldal. a kereszténységet kétezeresztendős küzdelmeiben minden eszmei és társadalmi mozgalommal szemben nemcsak föntartották, de az emberiség fejlődésének szilárd alapkövévé tették. Osztatlan tetszés hatalmas tapsa fejezte ki, a lebilincselt közönség háláját a tartalmas előadásért. — Az alig szűnő tapsok után Péchy László adott elő czigánykisérettel régi magyar nótákat mesterien kezelt cellóján. Friss elevenséggel hatottak e mély átérzéssel megcsendülő dalok. A viharos taps nem is szűnt meg, a mig újra föl nem búgott a gordonka merengő érzelmeket keltő hangja. Újra magyar dalokat élveztünk művészi interpretálásban. A közönség alig szűnő ünneplésben részeltette a kiváló játékot, a melyből lélek és érzés, de finom művészet is beszélt. Utolsó számul Rudnyánszkynak egy kedves monológja került színre. Ismét Pirkler Ernő dr. lépett föl, hogy mig előbb megrázza, most megkaczagtassa a hallgatóságot. Újra nehéz thémája volt s a mint drámai erejével, úgy komikai képességével is babért aratott. Színes, változatos jellemző volt; erejének biztos tudatában szüksége nem volt az alacsony komikum vaskos eszközeire, a legfinomabb árnyalatokkal dolgozott és sikere nemcsak hangos tetszést kiváltó, de valóban művészi színvonalú volt. — Az oltárgyesület ez estéjével is a nemes eszmék ideáljának tett hatalmas szolgálatot. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Periinger István magyaróvári számgyakornokot a helybeli pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes m. kir. pénzügyi számtisztté nevezte ki. Áthelyezés. Újhelyi Károly m. kir. honvédfőhadnagy, a századparancsnoki teendők végzésére, a helybeli zászlóajtól, ideiglenesen Mérni arosszigetre helyeztetett át. A nagykárolyi iparos-szövetség vasárnap délután 4 órakor tartotta meg alakuló közgyűlését. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy városunkban mintegy 7—800 iparos van, s az alakuló-gyűlésen csak mintegy 60-an vettek részt, a szövetség iránt nem valami nagy az érdeklődés. Némethy Sándor az ülést megnyitván konstátáltatott, hogy a közgyűlés határozatképes, mely után kimondatott a szövetség megalakulása. Felolvastatott ezután a szövetség alapszabálya, mely kis módosítással elfogadtatott. Ezután dr. Adler Adolf fejtegette a szövetség célját, majd áttért az ipari hitelszövetkezet iránt tapasztalt közömbösségre. Fejtegetve annak üdvös voltát. Megemlékezett beszédében az önálló vámterületről, mit a megjelentek zajos éljenzéssel fogadtak. Ezután következett a választás, mely a következő eredménnyel végződött: Elnök ifj. Némethy Sándor, alelnökök Fleisz János és Nagy Jenő, titkár Dipold Ferencz, ellenőrök Drágus István és Bárth Gyula, pénztárnok JuJ^ász Lajos, gazda hogy a nagyok igazságtalanságait ostorozza, és a szegény népet gyámolitsa. Az akkori közállapotokkal egyáltalában nem volt megelégedve, a mint nem volt megelégedve azokkal más sem. A községi bíráknak ebben az időben minden évről a közadókat be kellett szedniük s január 1-ig a legközelebbi városi hatóságnak beszolgáltatni, mert ha nem tették, mindjárt újév után megjelent az illető községben egy adótisztviselő egy írnokkal és két pandúrral s a bírákat deresre fektették és kegyetlenül megkinozták. Egy ilyen kinzási proczedura Pintye tudomására jutott, aki kézrekerjtette az adótisztviselőt társaival együtt. Ő is deresre fektette őket és éppen úgy megkinozta, a mint rneg- kinozták ezek is a községi bírákat. Ezzel aztán eleresztette őket azzal a figyelmeztetéssel: mondják meg Besztercze város hatóságának, hogy ha még egyetlen egy bíróval is megtörténnék ez a kinzási proczedura; akkor magának a városnak gyűl meg a baja Pintyével. A város rettenetesen megijedt Pintye üzenetétől. A katonai főhatóságtól egy század hu- szárságot kért Pintye üldözésére, de a huszár- ság vagy nem akart, vagy nem mert megütközni. (Folyt, köv.) Hancsics Illés, ügyész dr. Adler Adolf, könyvtárnok Csókás László. Választottak továbbá 24 választmányi, öt felügyelő-bizottsági és 21 póttagot. Meghívó. Van szerencsém a „Nagykárolyi Zenemükedvelők Egyesületének“ tagjait az 1907. évi január hó 20-án vasárnap, d. e. 11 órakor az egyesület helyiségében (róm. kath. elemi fiú iskola földszint jobbra) tartandó rendes évi közgyűlésre tisztelettel meghívni. Tárgy: 1.) A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2.) Az egyesület évi működéséről jelentés. 3.) A pénztári számadás felülvizsgálása és a pénztárnoknak a felmentvény megadása. 4.) A titkár és karmester kivételével — a tisztikar megválasztása. 5.) A választmány megválasztása. 6.) Az évi költségvetés megállapítása. 7.) Esetleges indítványok. Nagykároly, 1907. január hó 8-án. Obholczer Gyula, egyl. elnök. A legényegyesület tánczraulatsága. Vettük a következő meghívást : A nagykárolyi kath. legényegyesület Irsik Ferenczné szül. Czágler Ilonka úrnő védnöksége alatt, az egyesületi házépítés czéljára, a polgári olvasókör összes helységében 1907. évi január hó 12-én, azaz szombaton zártkörű tánczmulatságot rendez, melyre t. urat b, családjával együtt tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Belépti-dij: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona, karzatjegy — mely a terembe lépésre nem jogosít — 1 kor. Zenész : Jónás György. A felülfizetéseket hálásan megköszönjük és hirlapilag nyugtázzuk, kezdete este 8 órakor. A vevőkért. Hogy némely kereskedők mi mindent követnek el csak azért, hogy minél több vevőt csalogassanak boltjaikba, annak egyik jellemző és tanulságos példáját nyújtja az a körlevél, a melyet Gimbel Bros, az ismert filadel- fiai óriási áruház tulajdonosa küldött szét. Eszerint az embernek, ha véletlenül betéved az áruházba, a következő látványosságban lehet része : a földszinten Naba, a halaszony egy óriási akváriumban 10, 11, 12, 2 és 1 i*A órakor előadásokat rendez. Élő alakok és mozgófényképek hallhatók és láthatók, Naponta nagy zenekari hangversenyek vannak belépti-dij nélkül. Az első emeleten zongora-hangverseny. Második emelet gyönyörűen berendezett park, a melyben az ember ingyen kap frissítőket. A harmadik emeleten japáni teakertek tárulnak a néző szeme elé, a hol ingyen kap hideg teát. Mozgófényképben látható többek között a spanyol király lakodalma. Ez a rész naponta d. e. 10-től d. u, 4 óráig van nyitva, A negyedik emelet óriási gyermekjátszóteret ábrázol tornakertekkel, korcsolyázó pályával, a melynek használatához a korcsolyát ingyen kapja a látogató, sőt kívánatra még frissítővel is szolgálnak. A mint ezekből látható, a programm igen gazdag, érdekes. Rendőri hír. Folyó hó 4-én éjjel 11 órakor Széplaky Sándor foglalkozásnélküli egyén Boros György Hétsastoll-utczai lakásánál lévő istálóból, az alvó kocsis mellényzsebéből kilopta az órát, Boros György kárára pedig egy vasvillát és két abrakos tarisznyát lopott el. A rendőrség a tettest elfogta és a járásbírósághoz kisértette. A női járás eleganciája. Az angol divatlapok nagy változásokat jósolnak a női járásban. Azt mondják, hogy el fog tűnni a modern, emancipált asszony nyugodt, széles modorú járása és megint divatba jön a 20—30 év előtti tipegő, ringó járás. Ezt a nagy változást pedig az újra felkapott keskeny magassarkú cipők fogják előidézni. Ezek a járásra teljesen alkalmatlan, a kelleténél keskenyebb öles sarkú apróságok nagyon bizonytalanná teszik a járást, úgy, hogy a modern divathölgynek jóformán külön kell megtanúlnia a járást, ha azt nem akarja, hogy járása csúnya és esetlen legyen. Londonban már vannak olyan tanárok és tanítónők, akik kizárólag csak a grációzus járásra tanítják növendékeiket. És az valóságos tudomány — több! — művészet, hogy azokon a rémes sarkokon ne bugdácsolva járjon a leg- grációzusabb teremtés is. De hogy jöhetett megint divatba a mai emancipációs, sportos, modern időkben a múlt századnak ez e lehetetlen ízlésbeli tévedése ? A válasz nagyon egyszerű. Éppen a sportszerű ruházkodás folytán. A szoknyák ugyanis most csak a bokáig érnek, úgy, hogy a láb maga teljesen szabad és mindig látható. Bármilyen kényelmes legyen is ez a szoknyadivat, amennyiben ropant megkönnyíti a járást, a nagylábu angol hölgyek nem nagy lelkesedéssel üdvözölték, hanem hát a divat — divat! És hogy a divatot követhessék, hozzáláttak lábuknak csinossá tételéhez. így kerültek divatba a díszes, elegáns magassarkú cipők. Anyakönyv. Születtek: Jan. 1. Szalai Mihály tímár és neje Koszorús Berta leánya Ilona ev. ref. — Akkerman Ferencz földmives és neje Halász Amália fia Ferencz róm. kath. Jan. 3. Erdei Endre fodrász és neje Trunk Mária leánya Margit gör. kath. Jan. 7. Varga József vasúti munkás és neje Toros Mária leánya Juliánná ev. ref. Meghaltak: Jan. 4. Heftig Mihály 39 éves róm. kath. gazdálkodó hasihagymáz. Jan. 6. Krammer József 23 éves róm. kath. gazdálkodó szerivszivbajban. Jan. 7. Varga Juliánná 1 napos ev. ref. veleszületett gyengeségben. — Kis István 27a éves ev. ref. agyhártyagyulladásban. HIRDETÉSEK. Eladó sertés hizlalda! A szatmári köves ut mellett — a gőzmalom szomszédságában — a szilágysági vasúiból kiágazó iparvágánnyal 6 szállás egybeállítás 1000 darab sertésre 100 méter hosszú, 8 méter széles kettős deszkával padlásolt hombár termény tartásra homokkal betöltött sertés fekhelylyel, 4 darab kettős 'tengeri góré 4000 mm. csöves tengerire. „Tajczik“-féle sertésmázsa, sertés tel- rakodó két épület 6 szobából. A hizlalda mintegy 3 köblös földterületen fekszik, 2 méter magas fennálló deszkával bekerítve, 250 darab különféle gyümölcsfával beültetett kerttel, 2 méter széles mély kút a legjobb ivóvízzel, a terület téglával kirakva, igen alkalmas sertéshizlalásra, vagy gyártelepnek, esetleg deszka és faraktárnak mert nagy vidéke van. Továbbá eladó egy fekete lagos bőrfedelű ruganyos kocsi, egy sárgára festett kivágott oldalú, díszes oőr üléssel ellát nt Könnyű futószekér, és hozzá tartozó egy pár szántalppal, 2 darab tengeri morzsoló egy darab nagy hajtókerékkel és két nagy széles késsel ellátott szecskavágó. A venni szándékozók értekezhetnek Nagykárolyban Csipkés András 2—10 tulajdonossal. 5687—906. tkvsz. Al peresi hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Szabó Albert ügyvéd által képviselt Hauler János végrehajtatónak Heinrich Mihály úgyis .mint' kiskorú Heinrich Mária, Róza, Emma, Ve- ronka, Katalin és János törv. képviselője nagymajtényi lakos ellen folytatott végrehajtási ügyében 146 K töke, ennek 1906. évi január hó 1. napjától járó 5" u kamata 26 kor. 06 filler költség kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmárnémetii kir. tszék területén fekvő s a nagymajtényi 510. sz. betétben A. I. 1—2 sorsz. 1670 5, 1670,6. hrsz. alatt felvett jószágtestet 824 kor. kikiáltási árban. Az árverés megtartására határidőül 1907. évi február hó 1-ik napjának d. e. 9 óráját, helyéül pedig Nagy- majtény községházát tűzi ki, mikor a fent körülírt jószágtest a kikiáltási áron alul is el fog ádatni. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10°, o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és a 3333—1881. 1. m. sz. rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségében a hivatalos ór^k alatt tekinthetők meg, Nagykároly, 1906. november 19-én. A kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Füzesséry, kir. albiró.
