Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-03-17 / 22. szám
22. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Ez a dolog úgy áll, hogy Amerikában a magyar bevándorlók a legrosszabbul fizetett munkások közé tartoznak. Az amerikai viszonyokhoz tartozik, hogy a rossz bér nincs alatta a napi egy dollárnak. Ez a mi pénzünk szerint havi 150 korona munkabért jelentene egy ember részére. Tehát olyan jövedelmet, a minek a műveltebb ipari szakerők által élvezett jövedelem átlaga is alatta van. Amerikában is csak az ipar, még pedig a rengeteg vámmal védett és óriási fogyasztási területtel biró ipar képes e béreket megadni. A mezőgazdasági munkabérek Amerikában sem olyan magasak. És az egy dolláros napibér Amerikában az állandó munkásoknál is csak 6—7 hónapig tart, mert a téli időszakra a gazdák az állandó munkások kilencztizedét elbocsátják. Mindezeket a dolgokat a magyar munkás nem tudja figyelembe venni. Előtte csak az a levél van, a melyből az tűnik ki, hogy az Amerikában levő sógor, koma vagy czimbora havonként 150—200 koronát keres és fülében csak a szoczialista apostol szava cseng, a mely azt mondja, hogy a magyar földön is lehet ennyit keresni, ha az ezer holdasok és a bőrkabátosok többbet adnak a munkásnak és maguk kevesebbet költenek úri kedvteléseikre. Az amerikai verseny vázolt hatása ellen eddig nagyon kevesett tettünk. Mindenesetre kevesebbet, mint amennyire az önvédelem feljogosít bennünket. Az amerikai bevándorlásra való csábítás, a mely kitűnő üzlet, a melyből nemcsak a hajóstársaságok húznak nagy hasznot, hanem New-Yorkban igen sokan fényesen élnek, az országban mindeddig meglehetős szabadon folyt. Mindenesetre erős és intenzív feivilágositó munkájába fog kerülni a hatóságoknak, a szaktestületeknek és az egyes gazdáknak, a inig e csábítás hatását ellensúlyozni tudjuk. Szinte érdemes lenne statistikát vezetni azokról a ki- vándorlottakról, akik Amerikában elpusztulnak, dologházakban, fogházakban és hitványon fizetett rabszolga munkákon sínylődnek. Mert az ilyen esetek némák. Az ilyen sorsba jutott emberek levelet nem Írnak. A mostani gazdasági helyzet orvoslásának kulcsa egyrészt Amerikában van. A'nem boldoguló emberek nem igen tudnak visszajönni, már maga e nagy csapatoknak visszahozatala is legalább azzal az eredménynyel fog járni, hogy a csábitó levelekkel szemben fog állni egy csomó szomorú tapasztalatokban kiábrándult ember. Ezek beszéde is hatásos ellenméregé lesz a kivándorlásra való csábításnak. fflárczins 15. városunkban. A sajtó, a gondolatszabadság és népjogok felszabadításának dicső ünnepét Nagykároly város egész társadalma rang- és valláskülönbség nélkül ez évben különös impozáns, megnyilatkozásban ülte meg. Hock János találóan jellemezte, mikor azt mondta, hogy a magyar nemzetnek a kereszténység behozatala óta nem volt nagyobb fontosságú nemzettörténeti napja 1848. márczius 15-ikénél. Ötvenkilencz éves múlt tanúsága választ el minket a nagy márcziusi naptól; a megváltozott idők szelleme uj nemzedéket nevelt fel, de reá hagyta kiolthatatlanul örökre a glóriás napnak megbecsülését, imádatszerü rajongását. Városunk társadalma minden időben kegyelettel ünnepelte meg e nagy napot még akkor is, mikor a darabontok hatalmával és csendőr szuronyokkal szemben kellett azt megünnepelnie. Fokozott kegyelettel és a nagy nap jelentőségéhez méltó érzülettel gyülekeztek a vár- megyeháza főispáni termében már Va9 órakor reggel, a megyei, városi, pénzügyigazgatósági és adóhivatali tisztviselők, a honnan Dr. Falussy Árpád főispán vezetésével impozáns menetben vonultak a róm. kath. templomba, ahol a jobb oldali padsorokat teljesen betöltötték. A szabadság ünnepére megtartott diszmisét Dr. Titz Antal házfőnök celebrálta fényes segédlettel. Jelen voltak még az ünnepi nagymisén a főgimnázium, a polgári leányisfcola s az elemi iskola tanítói és tanáraik vezetése alatt. Mise végeztével a közönség felállva s együtt énekelte a karral a Hymnust. Innen ugyancsak Dr. Falussy Árpád főispán vezetése alatt az ev. ref. templom ünnepi istentiszteletére vonult a tisztviselői kar. Itt a Hymnus eléneklésével vette kezdetét az ünnepély majd Gy. Kovács József ev. ref. segédlelkész előbb imát, mondott azután szép és költői beszédben méltatía Március Idusának jelentőségét. Végül a templomot szorongásig megtöttő közönség a Szózatot énekelte el mire a hivatalos ünneplés véget ért. Este a Polgári kaszinó nagytermében gyűlt össze nagykároly és a vidék ünneplő közönsége ahol az ünnep a következő sorrendben folyt le: 1. dalárda éneke. 2. Nemzeti dal: Szavalta Luczay János. 3. Felolvasás, tartotta : Csutoros Albert. 4. Alkalmi költemény. Szavalta : Veres Gusztáv. 5. Dalárda éneke. Ezután társas vacsora volt, melyen mintegy 350-en vettek részt, köztük városunk előkellőségeivel. A társas vacsorán pohár köszöntőt mondottak : Debreczeny István polgármester, Ilosvay Aladár alispán, Dr. Adler Adolf ügyvéd, a füg. és 48-as pártelnöke és még többen. A társasvacsora 11 óra után ért véget. Ky. Politikai forgácsok. A haladó párti lapok telve vannak — a kiegyezésre vonatkozó — rém hírekkel ijesztgetésekkel. Mindenáron zavart elégedetlenséget akarnak szitni és ezért — aljasságukhoz méltó hazugságokkal szeretnék bemételyezni a közhangulatot. Nekünk azonban e pók ijesztgetés mellett sincsen okunk aggodalmaskodni. Kétségtelenül számíthatunk, hogy 1910-ben az önálló magyar jegybank 1917-ben pedig az önálló magyar vámterület fel fog állani. Hitünket megerősíti, reményünket táplálja a függetlenségi pártnak az önálló vámterület melletti rendíthetetlen állásponttá, a nemzeti kormány és főkép Kossuth Ferencnek az a kijelentése, hogy a függetlenségi párt politikája érvényesülni fog. * * * Kristóffy ur — mert már mi közöttünk hallgatóra nem akad. — Bécsben beszédet tartott azokhoz, akik — vad osztrákok lévén — az ő politikai elveit — ha ugyan vannak — megértik. Beszéde elején hálás köszönettel fogadja a hozzá intézett üdvözlő szavakat. — Ezen nem csodálkozhatunk, akinek hazájában, — melyet gáládul föl akart áldozni, hitvány egyéni érdekeiért — mint toportyán féregnek bujdosnia kell és igy ha egyszer kedves fogadtatásban részesül bárkik legyenek is az illetők — örömmel kap rajta. Beszédében ő maga bevallja, hogy ez alkalommal hallja először a méltánylás és elismerés hangját feléje csengeni. — Ezt talán csak természetesnek fogja találni, hogy hazában — ha csak a többi darabont nem — senki, megvetésnél egyébbel nem illeti, azért a munkáért, melyet ő — páratlan arcátlansággal — becsületes és hazafias politikai törekvésnek merészel nevezni. Azt is mondta Kristóffy, hogy a parlament nem vakmerő politikai kalandorok kisded játékainak színhelye. Ebben igaza van. Ezt különben legjobban bizonyítja az, hogy ő sincs már ott. A hallgatóknak tetszett Kristófty ur beszéde. Licht dr. nagy elragadtatásában Kossuth Lajos mellé helyezi. Megbocsátjuk szegénynek a vétkét, mert hisz ő biztosan csak azt hallotta, hogy volt egy Kossuth Lajos egyszer valaha, de hogy ki volt, ezt nem tudja. Nem mindenkit lelkesített fői Bécsben sem ennyire Kristóffy beszédével. A komolyabb elem rideg közönyei fogadta. Ez azonban őt aki a legnagyobb gyalázatosságokat, arezpirulás nélkül követte el elkeseríteni nem fogja. T. HÍREK. Károlyi Istvánná grófné jubileuma. A helybeli nőegylet Károlyi Istvánné grófné elnökségének 25 éves fordulóját nagyszabású ünnepséggel akarja megülni. Az ünepség terminusául husvét volt megállapítva. Minthogy azonban a grófnő e hó végén nem fog lejönni városunkba az egész ünnepséget júniusra halasztották. Kinevezés. A m. kir pénzügyminiszter Sándor Géza helybeli adótisztet a bánffi-hunyadi m. kir. adóhivatalhoz ellenőrré kinevezte. Március 15-ikének megünneplése Nagykárolyban. A kath. legényegyesület vasárnap 17-én ünnepli meg március idusát a köv. műsorral: 1. Petőfi. Nemzeti dal. Szavalja Gergely Mihály. 2. Tóth Kálmán. Előre. Szavalja Hágen An- nuska. 3. Felolvasás. 4. Kovács. Kossuth Lajos emlékezete. Szavalja Fetzer Jolánka. 5. Pósa Lajos, A szabadság napján. Szavalja Répánszky Kálmán. 6. Petőfi Sándor. A márciusi ifjak. Szavalja Görög Mariska. 8. Él a magyar. Szavalja Kiss János. Kezdete este 6 órakor. — A róm. kath. főgimnázium f. hó 15-én d. e. fél 10 órakor ünnepélyt tartott, melynek műsora: 1. Himnusz: énekelte a főgimn. énekkara. 2. A haza. Pósa Lajostól. Szavalta: Jármy András 1. o. t. 3. Szerenád kettős. Előadták: Mangu Gyula VII. o. t. hegedűn, zongorán kisérte Pintér N. V. o. t. 4. 1848. rnárc. 15. Felolvasta: Bállá Antal Vili. o. t. 5. NépdaLgyveleg. Előadta : a főgimn. zenekar. 6. A mariselli cigányok. Bartók Lajostól. Szavalta : Nonn Gyula VI. o. t. 7. Rákóczi kesergője. Énekelte : a főgimn. énnekkar. 8. Ünnepi beszéd. Tartotta: Sróff Gábor kegyr. tanár. 9. Rákóczi induló. Előadta a főgimn. zenekar. — Az ág. hitv. ev. felekezeti iskola növendékei 1907. március 15- ikét Gróf Károlyi György-tér 28-ik szám alatt levő iskolahelyiségben a köv. műsorral ünnepelték meg: 1. Hymnus, énekelte a gyermekkar. 2. Márciusi napok, Gergely Jánostól, szavalta, Griszháber Lajos VI. o. t. 3. Dal a hazáról, Pósa Lajostól, szavalta Ferenczi Vilma IV. o. t. 4. Ébresztő, Bajza Józseftől, Szavalta Tóth Károly VI. o. t. 5. Előre! Tóth Kálmántól, szavalta Borostyán Ferencz V. o. t. 6. Nemzeti dal, Petőfi Sándortól, szavalta Ráb Lajos V. o. t. 7. Honfidal, énekelte a gyermekkar. 8. A márciusi napok jelentősége. Előadta Mangu Jenő tanító jelölt. 9. Magyar nyelv. Pósa Lajostól, szavalta Serbán Anna IV. o. t. 10. Kossuth Lajos neve, Gárdonyi Gézától, szavata Sikolya Ferencz. 11. Sir a Tisza, sir a Duna, Pósa Lajostól, szavalta Mihálka Romulus IV. o. t. 12. Szózat, énekelte a gyermekkar. A pünkösdi iparkiáliifás védnökségét. Károlyi István gróf. kerületünk országgyűlési képviselője, Kinczel János ipartestületi elnöknek tett kijelentése szerint készséggel elfogadta s — elfoglaltságára való hivatkozással — a felkérő küldöttség tisztelgésének mellőzését kérte. Városi választások. A városi pénztárnoki, valamint az esetleg megüresedő ellenőri állásra a pályázati kérvények f. hó 20-ig nyújtandók be a város polgármesteréhez. A képviselőtestület a választást a f. hó 24-én tartandó közgyűlésen fogja megejteni. A pénztárnoki állásra eddig jelöltül Szolomájer Gusztáv ellenőrt, az ellenőri állásra Balázs Márton számtisztet és Nők János Írnokot emlegetik. A vármegyei függetlenségi párt a folyó hó 28-án tartandó vármegyei közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából folyó hó 27-én délelőtt 11 órakor Szat- máron gyűlést tart. Bncsn banket. A nyugdíjba menő Serly György pénztárnok tiszteletére a városi tisztikar folyó hó 24-én a Polgári Olvasókör helyiségében bucsuvacsorát tart. Tanitó iparosok. Az ipartestület kebelében létesítendő, ipari továbbképző szaktanfolyam tárgyában a helybeli iparosok f. hó 12-től 15-ig délutánonként szakok szerint gyűlést tartottak melyen a szaktársak kiválasztották maguk közül azon iparost, akit társaik továbbképzésére alkalmasnak találnak. E helyt említjük meg, hogy f. hó 6-án az ipartestület tanácstermében ülést tar
