Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-10-27 / 43. szám
4-ik oldal. SZATMÁIÍV ÁRMEGYE. 43. szám. városnak. Szatmáron életben van és igen beválik. 3. Ásvány, szikviz és pezsgő után kivetendő adó. A pezsgő után kivetendő adó behozatalát az értekezlet igen melegen ajánlotta, mert azok fogyasztói rendszerint fizetésképes egyének és igazságos, hogy a közterhek viseléséhez fokozottabb mérvben járuljanak hozzá. Az ásványvízre vetendő adó behozatala ellen azonban sok kifogás tétetett, mert az ásványvizet betegek is szokták inni, akiknek néha az ásványvíz árának megfizetése is nagy megerőltetésbe kerül, s igy nem méltányos, hogy betegségük folytán még adóval is terheltessenek. 4. Műjéggyár felállítása. Ezen intézmény felállítása nem annyira pénzügyi szempontból volna hasznos, mint inkább közegészségügyi szempontból. Szatmáron sem hoz hasznot, sőt sokba kerül fenntartása, de a közegészségügynek megfizethetlen szolgálatokat tesz. 5. Nagyobb vitát idézett elő a téglagyár felállításának kérdése. Debreczeni István polgármester nem ajánlja a gyár felállítását, mig Nemestóthi Szabó Antal közjegyző a gyár felállításának elodázhatlan szükségét hangoztatja. Három téglagyár van városunkban, — úgymond — és három gyár sem tud elegendő téglát gyártani. Ezért olyan drága nálunk a tégla. 36 koronát fizetünk ezréért, mig Ér- mihályfalván csak 28 korona az ára, pedig ott sem a munkás, sem egyéb viszonyok nem jobbak, mint városunkban. A téglagyár felállításából kettős haszon volna. Egyrészt a városnak igen jelentékeny jövedelmet biztosítana, másrészt a téglagyárnak rendes polgári haszonnal való elárusitása esetén a tégla ára jelentékenyen alább szállana és ez fokozná az építkezési kedvet. 6. Az országos vásároknál a kirakodó és külön állatvásár iránti jog elnyerése. E kérdésben a bizottság egyetértőleg határozott, a midőn e jog elnyerése iránti lépések megtételének sürgősségét kimondotta. 7. Főgymnasiumi parallel osztály, a melynek felállítása iránt dr. Vdtzák Ede ügyvéd már előzőleg beadta indítványát a képviselő- testülethez. • A bizottság örömmel üdvözli az indítványt, a mely egy, már rég érzett szükség megszüntetését célozza. 8. Ezután Debreczeni István polgármester azt adta elő, hogy évek óta foglalkozik már egy városi takarékpénztár felállításának kérdésével, meg is tette volna már régen ennek létesítésére vonatkozó javaslatait, de a tisztiügyész azt nem helyeselte, ma azonban már a tisztiügyész is igen célszerűnek és hasznosnak tartja egy ilyen pénzintézet felállítását, előáll tehát indítványával, hogy létesítsen a város egy városi takarékpénztárt, mivel ő reméli, hogy abból igen jelentékeny bevétele lesz a városnak. N. Szabó Antal nem ért egyet a polgár- mesterrel és azt tartja, hogy ilyen kockázatos vállalatba a várost bevinni nem szabad, mert a veszteségeket pótadóval kellvén fedezni, egy nagyobb veszteség olyan pótadó emelkedést vonhat maga után, a mely város fejlődését évtizedekre megállítja. Hasonló szellemben szólaltak fel: Dr. Jékel László, dr. N. Szabó Albert és dr. Velzák Ede, mig Kovács Dezső dr., dr. Adler Adolf és Rooz Samu a városi takarékpénztár felállítása mellett foglaltak állást. 9. Végül elhatározta a bizottság, hogy egy szövőgyárnak városunkban leendő felállítására a lépéseket megteszi, mert a börvelyi kendergyár üzemének megkezdése után egy ilyennek felállítására kedvező alkalom kínálkozik. Ezután az értekezletet a polgármester egyéb indítvány hiányában berekesztette. HÍREK. Rákóczi temetése. Szomorú temetés !... Lánccsörgés az ének : Szabadságunk szállott akkor sirba véled. Idegen föld adta a nyugovó ágyat, S itthon idegen tett a magyarra jármot. Szomorú temetés !... Egész nemzet temet, Szabadságot, reményt, kuruc vitézeket. A Máriás-zászló volt a szemfödője, Sirba szállt, nem vezet többet már előre... Akkor eltemettek, — és most hazavárunk !... Talán valóra vált imádságos álmunk *? Tán kikelt sírjából a néma éjfélen ? ügy rémlik, úgy látom ... Egy csapat itt terem : Kard az oldalukon, tűz lobog szivükben c,s egy tépedt zászló lengedez kezükben. Ütött-kopott képe büszkén néz e népre, Mintha ima szállna ajkairól égbe: »Áldd meg ezt a népet, álld Fiam, anyád kér, Áldd meg midőn harcol Istenér, hazáér’, Magyar szabadságér’!...« Mintha álom volna !... S mégis lobog fodra, Annak a zászlónak fesledezett rongya !... Daliás vitéznek látom a kezében. Diadallal viszi, épen úgy mint régen. »Evvel a zászlóval győzelmet győzök én! Utánam vezérim, Istenért, hazáért, Utánam magyarok, magyar szabadságért!« Rákóczi te vagy az ? Mintha álom volna !... Igen, Ő az mégis, 6 hív csatasorba ! Föltámad sírjából, otthagyja nyugalmát, Ott hagyja a harcért siri néma álmát. Akkor eltemettek, — és most visszavárunk, Mert már valóra vált imádságos álmunk! Akkor eltemették szabadságunk véled, Most újra temetünk, s szabadságunk éled ... Akkor temetés volt, könnyes, fájó, néma, Most is temetés van, s lobogó láng ég ma. Oh, nem temetés ez: hiszen öröm harsog! S diadalról, ébredésről nem beszélnek hantok. Ma feltámadás van, győzedelmi tor van : Hazajött Rákóczi — hangos koporsóban ... Oh nem koporsóban, diadalszekéren, S végig zúg a szava, csakúgy, a mint régen : Itt vagyok én népem az Isten nevében! Istenért, hazáért, Magyar szabadságért Csak előre vérem !.. . Horváth Jenő. — Rákóczi-ünuepségek városunkban. A nagy fejedelem és bujdosó társai hamvainak hazahozatalakor úgy az egyházi, mint a tanügyi Hatóságok rendeletéből templomi és iskolai ünnepek lesznek. A megyés püspök rendelete értelmében a rkath. plébánia templomban a temetés napján, f. hó 29-én d. e. 9 órakor ünnepélyes gyászmise lesz liberával, a mely után fél óráig zugnak a harangok; az ev. ref. templomban: 1. A bujdosók hamvai megérkezésekor okt. 27-én a harangok délelőtt megfognak hu- zatni. 2. A budapesti temetéskor 28-án vasárnap tartandó ünnepély a templomban kihirdet- tetik s a harangok meghuzatnak fél 12-től 12-ig. 3. A kassai temetéskor fél 12-től 12-ig és délután 5 órakor harangzúgás. 4. Okt. 3U-án délelőtt 9 órakor istentisztelet imával. Ugyancsak ez alkalomból a nagy károlyi kath. legényegyesiilet f. hó 28 án vasárnap este 6 órakor sajál helyiségében Rákóczi ünnepet rendez a következő műsorral: 1. Hymnus. 2. Szepessy László Rákóczi lobogója. Szavalja Hagen Mariska. 3. Ünnepi előadás. Tartja az elnök. 4. Lévay József. Mikes. Szavalja Kunk Jenő 5. Kuruc-dalok. 6. Varga Gyula. Rákóczi temetése. Szavalja Kovács Sándor. 7. Horoslh Jenő. Rákóczi temetése. Szavalja, Felár Jolánka. 8. Szózat. A főgymnasium ünnepe 29-én d. e. 10 órakor lesz a tornacsarnokban e programmal: I. Himnusz, énekli a vegyes kar. 2. Jön Rákóczi . . . irta: Szaboleska Mihály, szavalja Bornemissza Sándor Vili. o. t. 3. Gyászbeszéd, mondja dr. Barna Leander kegyesrendi tanár. 4. Mikes, irta: Lévay József, szavalja Sikolya István VIII. o. t. 5. Rákóczi imája, énekli a vegyeskar, zenekisérettel. Az áll. polgári lányiskola ünnepsége szintén 29-én lesz d. u. 4 órakor a következő műsorral: 1. Hymnus. Éneklik a növendékek 2. Endrődy: Édes szülőanyám. Költemény. Szavalja Weisz Irén I. o. 1. 3. Endrődy: Rodostó. Költemény. Szavalja Tooth Margit I. o t. 4. Endrődy Rákóczi a határon. Költemény. Szavalja Uray Eva I. o. t. 5. Rákóczi a magyar nemzet történetében. Felolvasás. Tartja Nikkel Irma az intézet tanárnője. 6. Rákóczi arcképe előtt. Mondja Jékel Anna III. o. t. 7. Szaboleska: Rákóczi atyja. Költemény. Szavalja Sepsy Margit II. o. t. 8. Kuruc dalok. Énekli a kar. 9. Jánossy Gusztáv: Zrínyi Ilona. Költemény. Szavalja Janilzky Ilona III. o. t. 10. Rákóczi kesergője. Zongorán előadja Gáspár Anna km. o. t. II. Petőfi: Rákóczi. Költemény. Szavalja Székely Melánia III. o. t. 12. Várady-Ábránvi: Rákóczi Ferenc Rodostón. Melodráma. Szavalja Földessy Matild IV. o. t. zongorán kiséri Láng Margit zenetanár. 13. A király képe előtt. Mondja Kuszka Mária IV. o. t. 14. Rudnyánszky: Éljen a király! Költemény. Szavalja Singer Mariska II. o. t. 15. Farkas: Rákóczi-induló. Költemény. Szavalja Rózner Rezsin IV. o. t. 16. Rákóczi- induló. Énekli a kar. Az ünnepély az intézet dísztermében lesz. Belépő-dij 1 K. Az ünnepély jövedelme a Rákóczi szoboralaphoz fog csa- toltatni. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló rkath. elemi leányiskola 29-én d. e. tartja iskolai ünnepélyét a következő műsorral: 1. Herold, »Lampa.« Nyitány. Zongorán játszák : Ardeleán Mariska k. a. és a zongoratanitónő. 2. Igazgatói beszéd. 3. »Rákóczi kesergője.« Énekli a kar. 4, Szepesy. »Rákóczi lobogója.« Szavalja Makranczi Etelka. 5. Hess: »Hová szállsz te kis madár?« Ábránd. Zongorára: Ardeleán Szidónia k. a. 6. Ábrányi: »Rákóczi hazajön. Szavalja Patai Ilonka. 7. Abt: »Harci dal.« Énekli a kar. A rkath. elemi fiúiskola szintén rendez iskolai ünnepet, a hol a tanulókhoz Kruppa Mihály tanító intéz alkalmi beszédet. — Perényi Zsigmond szobra. Ugocsa- megye közönsége f. hó 24-én leplezte le Nagyszőlősön, a Perényiek ősi fészkében, a Perényi Zsigmond, vértanuságot szenvedett főrendiházi tag emlékére emelt bronz mellszobrot. Az ünnepély reggel 9 órakor gyászmisével kezdődött, amelyet Boromisza Tibor szatmári megyés püspök celebrált Pemp Antal prelátus, Frank főesperes és Müller főesperes segédletével. A. gyászistentiszteleten jelen volt a gyászoló család élén id. Perényi Zsigmond volt főispán, a vértanú fia nejével és ifj. Perényi Zsigmond máramarosi főispán nejével és fiával, továbbá vármegyénk küldöttsége a főjegyző vezetésével,, Hentaller Lajos, Horváth Gyula, Fogarassy Zsigmond, Barta Ödön, Bródy Ernő, Horthy Béla, Mihályi Péter képviselők. Buttykav Ákos, Újlaki András táblabiró, ifj. Ugrón Gábor főispán, Leővey Sándor közigazgatási ítélő biró, stb. Tíz órakor díszközgyűlés volt a megyeházán. A közgyűlést Becsky Emil alispán nyitotta meg. Utána Buttykay Viktor ugocsamegyei birtokos gyönyörű beszédben méltatta az elhunyt vértanú kiváló érdemeit. Az ünneplők a közgyűlés után a megyeház parkjában emelkedő, igen jól sikerült, rendkívül impozáns szobor leleplezésére vonultak. A szobor talpazatára koszorút helyzett a főrendiház, a képviselőház, a függetlenségi párt, az alkotmánypárt, a tudományos akadémia, a Petőfi-íársaság, Szatmárvár- megye, Máramarosvármegye, Nagy-Szőllős városa, a Szent-Ferenc zárda és a nagyszőllősi polgári iskola. — Oltáregyesületi kiállítás és felolvasó est. Múlt számunkban tévesen irtuk, hogy az egyesület kiállítása elha- lasztatott. Úgy a kiállítás, mint a jelen i cyklus első felolvasó estje november hó \ 25-én lesz. — Az Oltáregyesület nagy értékű, kiválóan értékes és érdekes kiállítását nagy egyházi ünnepségek közt maga a megyés püspök, Boromisza Tibor dr. fogja megáldani és beszentelni. A kiállítás több napon át nyitva lesz megtekintésül a zárda nagytermében. Ugyancsak november 25-én d. u. 6 órakor rendezi az Oltáregyesület kiválóan sikerült felolvasó-estéinek elsejét. Részletesebb programmot ezekről jövő számunkban hozunk. A -Kölcsey Egyesület“ 1906. okt. 21-én d. e. 11 órakor tartotta meg a vármegyeház kistermében Bornemissza Géza egyesületi titkár elnöklete alatt közgyűlését. A gyűlés megnyitása után Bornemissza Géza titkár jelentette, hogy a közgyűlést már folyó évi május 20-ra szabályszerűen összehívta, amikor is azonban a megjelent tagok száma csak 6 lévén, az alapszabályok értelmében a közgyűlés megtartható nem volt. Ugyancsak nem volt megtartható az 1906. okt. 14-ére összehívott közgyűlés sem, amely alkalommal a tagok közül csak 2 volt jelen. A jelen alkalommal szabályszerűen összehívott közgyűlés azonban az alapszabályok értelmében — tekintet nélkül a megjelent tagok számára — határozatképes. Jelentette továbbá, hogy Nagy László elnök és Palczer Ernő alelnök állásukról lemondottak és, hogy e lemondások következtében kénytelen volt a közgyűlést ő összehívni. Lucz Ignác dr. indítványozta, hogy a közgyűlés a tisztikart egyelőre ne válassza meg, hanem miután az egyesület viszonyai jelenleg nagyon ziláltak, a helyzet szanálására bizottságot küldjön ki. Ezzel szemben Jeney Géza indítványozza, hogy a közgyűlés ez ügyek intézésére legalább az elnököt válassza meg. A közgyűlés Lucz Ignác dr. indítványát nem fogadta el, Jeney Géza indítványát ellenben magáévá tette. Ezután Dr. Veizák Ede indítványozta, hogy a közgyűlés az egyesület elnökévé Dr. Falussy Árpádot, Szat- márvármegye főispánját válassza meg. A közgyűlés Dr. Falussy Árpád főispánt az egyesület elnökévé egyhangúlag megválasztja és elhatározza, hogy Debreczeni István polgármester elnöklete alatt bizottságot küld ki, mely bizottság őt az Egyesület elnökségének elfogadására felkéri.
