Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-05-12 / 19. szám

19. szám. SZ AT MÁ EV ÁRMEGYE. 7-ik oldal. HÍREK. — Megbízó levél átadás. A nagykárolyi választókerület újonnan megválasztott képvise­lőjének Gróf Károlyi Istvánnak f. hó 9-én d. u. fél 3 órakor a városház nagytermében adta át a megbizó-levelet Dr. Kovács Dezső, választási elnök nagyszámú közönség jelenlétében. A népszerű képviselőt terembe lépésekor lelkes, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták, — majd Dr. Kovács Dezső üdvözölte csinos és lelkes beszéddel, amelyben kifejezést adott őszinte örömének, hogy a nagykárolyi választó ke­rület újból megtisztelte magát azzal, hogy Károlyi István grófot képviselőjévé válasz­totta, egyben reményének adott kifejezést, hogy a nagykárolyi választókerület még so­káig képviselőjének mondhatja a nemes grófot, kinek nagy érdeme van Magyar- ország kedvező politikai átalakulásában. Gróf Károlyi István szép és lelkes szavakban kö­szönte meg választói bizalmát. Immár csaknem húsz év óta képviselője a kerületnek, amely idő alatt a politikai helyzet teljesen megválto­zott. Ma diadalát üli az az eszme, amelyet még nem is olyan régen tűzzel-vassal üldöz­tek a kormányok. Reméli az eszmének diada­lát, amelyért oly sokáig küzdött tisztességgel és becsülettel, áldást fog hozni erre a sokat szenvedett nemzetre. A szép beszéd elhangzása után lelkes óvákciókban részesítették a köz- tiszteletben álló népszerű képviselőt. — A szatmári püspöki székre elter­jedt hírek szerint komoly jelölt Csernoch Já­nos országgyűlési képviselő, a néppárt agilis és fényes tehetségű tagja. Minden igaz magyar hazafinak és jó katholikusnak örömmel dobban meg a szive e név hallatára, mely a haza és vallás ügyének fényes előhaladását jelenti azon a területen, hol eddig a haza és vallás ellenes kormány előtti meghunyászkodás uralkodott. A kormánynak mely rendszer változást irt a zászlójára, feltétlen kötelessége, hogy a meg­üresedő főpapi székeket oly kiváló tehetségű papi politikusokkal töltse be, kik a lefolyt nemzeti küzdelem alatt tanujelét adták rendit- hetlen hazafiságuknak. Érdekes, hogy a Cser­noch nevének hallatára vidékünk sajtójában ellen hangok emelkednek. Mi sejtjük kiknek a szavai ezek. Azon stréber aspiránsok sugallatai, kik az eddigi rendszer alatt szokva voltak, hogy a kalholikus főpapi székek kiérdemlésének útja és módja a kormány közegei előtti hajlongás és ezeknek tett politikai szolgálatok voltak, azoké, kiket sem tudások, sem hazaszeretetük, sem vallásos lelkesedésük nem qualifikál, ha­nem hízelgéssel és némelyiknek sajtó utjáni dicsérgetésével iparkodnak az irányadó körök előtt feltűnni. Reméljük, az Isten, a magyarok Istene megment bennünket egy ilyen stréber­től és ha csakugyan valóra válik püspöki szé­künk megüresedésének kérdése, Csernoch Já­nos, vagy más hasonló férfiú személyében meg­adja egyházmegyénk katholikusainak a rég nél­külözött és óhajtva várt vezért. — A Kölcsey-egyesület választmányi ülése. E hó 6-án a Kölcsey-egyesület választ­mánya ülést tartott. Az elnöklő Bornemissza Géza egyleti titkár megnyitó szavaiban min­denképen igyekezett szabadulni azon vád terhe alul, hogy az egyesület működése a miatt volt egész télén át megbénítva, mivel ő nem intéz­kedett számtalan sürgetés dacára sem köz-, sem választmányi ülés tartásáról. Arra hivatko­zott, hogy nem volt hatáskörében gyűlést össze hívni, de azon hozzá intézett kérdésre, hogy hát akkor az emlékezetes november 4-iki és a mai választmányi ülést is mikép tartotta ha­táskörében állónak összehívni, adós maradt a felelettel; azután általános megnyugvásra beje­lentette, hogy az egylet hírhedt elnöke, Nagy László végre lemondott az elnöki állásról. Majd határozatba ment, hogy az évi rendes közgyű­lés e hó 20-án tartassák meg, melyen a válasz­tások is meg fognak ejtetni. Végül elhatározta a választmány, hogy az egyesület Falussy Ár­pád főispánt beiktatásakor küldöttségileg üd­vözli s a küldöttség vezetőjéül Kovács Dezső dr. egyleti ügyész választatott. A történeti hű­ség kedvéért megjegyezzük, hogy Géza, a kis erőszakos, ez alkalommal rendkívül coulans volt. — Dr. Kelemen Samu ünneplése. A Szatmári Kereskedelmi és Gazdasági Csarnok elnöke dr. Kelemen Samunak tiszteletére Szat- már-Németi sz. kir. város országgyűlési képvi­selőjévé történt egyhangú megválasztása alkal­mával e hó 5-én a Csarnok összes termeiben bankettet rendezett. A csarnok összes termei megteltek dr. Kelemen Samu tisztelőivel és barátaival, kik zajos ünneplésben részesítették a képviselő elnököt. — Bünpereink beszüntetése. Az el­múlt sötét korszak legalávalóbb támadásait a sajtó szabadsága ellen intézte. Az uj korszak első teendője volt e zaklatásoknak általános pertörléssel véget vetni, de egyik-másik vád­hatóság, a mely pedig még alig nehány héttel ezelőtt ugyancsak üldözte a hirlapirói tollat, jobbnak tartotta a királyi pertörlést be nem várva, a vádat elejteni. így kegyelmezett meg nekünk is a debreceni kir ügyészség 4457—4458. 4459. sz. indítványaival, melyekkel az ellenünk három rendbeli nyomtatvány utján elkövetett izgatás vétsége miatt emelt vádakat vissza­vonta. Egyszersmind visszakaptuk az elkobzott lappéldányokat is, melyeket noha aktualitásuk elveszett, szét fogunk küldeni t. előfizetőinknek már csak azon okból is, hogy saját szemeik­kel meggyőződhessenek arról, miket tekintett a bölcs közvádló ezelőtt egy-két hónappal az állam rendje elleni izgatásnak. — Botrány. Óriási botrány előidézője volt Kemény Lojzi fináncdirektor azon hallat­lan vakmerősége, hogy az igazgatóság tiszti­karát ő vezette az uj főispánhoz. Az egész do­log meglepetésszerűen történt, mert kéz alatt eléggé értésére lett adva Lojzinak, hogy a köz­vélemény nem tűrheti, hogy az uj rendszer képviselőjének ünneplésében ő, az előbbi kor­mány mindenre kész eszköze, részes legyen. Úgy látszott mégis értette a tapintatos figyel­meztetést, mert a tisztikart a helyettes pénz­ügyigazgató hívta össze vezetése alatt leendő tisztelgésre. A küldöttségek fogadása közben hirtelen futótűzként terjedt el fi hir. hogy a tisztelgés mégis Lojzi vezetése alatt fog tör­ténni, ki az utolsó pillanatban jelenik meg, s mintegy oda akar lopózni a tisztikar élére, mely az utolsó percben már nem gördíthet semmit az ő vezetése elé. Alig hiányzott már 5 perc, hogy a pénzügyigazgatóságra reá ke­rüljön a sor, de a hir gyorsan elhatott min­denfelé és a közönség, mely a kis terembe tódult, irtóztató abcuggal, le vele, ki vele kiál­tásokkal fogadta a megjelenő Lojzit. A helyzet rettentő kínos volt. Lojzi halálsápadtan, re­megve állott a fogadó szoba ajtaja előtt, mely végre megnyílt és újabb irtóztató abcugok között belépett Lojzival a pénzügyi tisztviselő­kar egyrésze. Másrésze és az adóhivataliak hirtelen összebeszélve Kimer János adótárnok vezetése alatt külön küldöttséggé szervezked­tek. A Lojzi üdvözlő beszédéből az látszott, hogy igazolni kívánja magát, midőn arra hi­vatkozott, hogy a pénzügyi tisztviselők köte­lessége az állam érdekeinek és a törvények­nek megtartása. A főispáni válasz azonban, a mit kapott lesújtó volt, mert a főispán azt hangsúlyozta, hogy úgy a törvények rendelke­zései mint az állam érdekei sokszor azt köve­telik, hogy a tisztviselők ne engedelmeskedje­nek egy törvénytelen és erőszakos hatalom­nak, hazafias kötelességük ellenére. A fogadás után alig lépett ki Lojzi a folyosóra, újból elementáris erővel tört ki az abcugolás, mely folyton ismétlődve lekisérte egész a lépcsőház aljáig. Helyenként a hangulat egész fenyege­tővé vált, úgy hogy Lojzi egy bűnös remegé­sével sietett mielőbb kijutni abból a megye­házból. melyből két hónap előtt még egy köz- igazgatási bizotsági ülésen nagy önérzettel ő követelte a hazafias tisztviselők eltávolítását, és a hol még a kapusra is reá förmedt és el­csapással fenyegette azért, mert nem hajolt kétrét az ő nagysága előtt. — Jakab pezsgője. A nagykárolyi kir. járásbírósághoz 1906. Sp. II. 286. szám alatt e hó 6-án a következő, alább szó szerint közölt sommás kereset lett beadva : Tekintetes kir. Járásbíróság ! Nagy Sándor nagykárolyi lakos Szatmár- vármegye tb. főjegyzője tartozik nekem a pezsgőgyáramból hitelbe vásárolt és átvett áruk kialkudott vételára fejében a vele már közölt számlajegyzék szerint 416 k. 40 fill.-el. Minthogy nevezett adósom kötelezettségé­nek felszóllitás dacára eleget nem tett a) alatt vallott ügyvédem által esedezem : Méltóztassék jelen kereset szóbeli tárgya­lására határnapot kitűzni, arra alperesként Nagy Sándor nagykárolyi lakost megidéztetni s annak folytán őt a keresetbe vett 416 kor. 40 fill, tőke, ennek jelen keresetem beadá­sától, vagyis 1906. május 5-tól járó 5 százalék kamatai, az alant felszámított és megállapittatni kért, valamint a még felmerülendő perkölt­ségek 8 nap alatti különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében elmarasztalni. Tisztelettel TÖRÖK GÁBOR debreceni lakos, felperes. Magában véve e kereset csak annyit mond, hogy Nagy Sándornak jól ment dolga, pezsgőt rendelt sokat,'talán meg is itta, de nem fizet. A mi lehet neki jó, a felperesnek rossz, de hírlapi tárgynak mindenesetre alkalmatlan. Ámde a dolog úgy áll, hogy á bősz macedóniai úgy lehet, egy kortyot sem élvezett a mennyei italból, melynek ára különben üvegenkint 2 korona. Ő csak rendelt és fizetni fog, — a pezs­gőt pedig megitta november hatodikai 'dicsőség­teljes beiktatása diszebédjén — Jakab az ő vegyes apró Jakabjaival együtt, kik közül nem egyet volt nem várt szerencsénk tisztelni az alkotmányos főispán tiszteletére rendezett pezs­gőnélküli, de tisztességes társas ebéden is. Úgy látszik, az absolutizmus fejős tehene még sem tejelt elég jól Jakabnak, — különben csak nem hagyta volna ilyen bajban a rokonszenves, macedóniait, — ki különben a mint hírlik, kár­fedezésére gyűjtést fog indítani az emlékezetes banketten résztvett jakabkák közt s hirlapilag fogja nyugtázni az adományokat. Tehát jó lesz vigyázni! — Gyermekvédelem. Hirt adtunk, hogy városunkban mily humánus mozgalmat indított meg Károlyi Gyuláné grófné nemes szive az elhagyott gyermekek megmentésére alakult orsz. gyermekvédő liga helyi fiókjának szerve­zése ügyében. Egy napot kér a liga a közön­ségtől : május 28-át, hogy e napra halaszsza vásárlásait és számláinak kifizetését oly keres­kedőknél, a hol a liga táblája ki van függesztve. A kereskedőkhöz most a következő felszólítást intézte a grófné: Igen Tisztelt Uram! A hány gyermeket megmentünk, annyi angyaltól fosztjuk meg a mennyországot. — És mégis a mennyek Urának tetsző dolgot mi- velünk, ha a kicsinyeket megtartjuk a földnek. Ezen való igazság él azok lelkében, a kik Budapest középpontból kiindulva országos moz­galmat indítottak, hogy az elhagyott gyerme­keket országszerte az elpusztulástól meg­mentsék. A gyermekvédő liga középponti bizott­sága nevében kérő szóval fordulok Uraságod- hoz. A budapesti vezetőség elhatározta, hogy f, é. május hóban az egész országban gyermek­napot rendez, mely alkalomból megkéri az or­szág összes kereskedőit, hogy a május 28-iki bevételük tetszés szerint való százalékát a gyer­mekvédő ligának általam rendelkezésére bocsá­tani szíveskedjenek. Ezer meg ezer szerencsétlen gyermek nevében kérem, teljesítse a gyermekvédő liga óhaját. Engedelmével néhány nyomtatványt kül­dünk, a melyekben a közönséget arra kérjük, hogy bevásárlásait Uraságodnál, mint a gyer­meknap megtartójánál eszközölje. A nyomtat­ványokat méltóztassék üzletének kirakatában elhelyezni, hogy a közönség lássa, tudja: ki fo­gadja védelmébe az önhibájukon kívül szen­vedő gyermekeket. Midőn jóságát megköszönöm, engedje meg, hogy halhatatlan költőnknek. Jókai Mórnak szavait hozzam emlékezetébe: A kicsinyekben van Hazánk nagysága. A kicsinyeket nevelve, Hazánkat neveljük nagygyá. Mácsa, 1906 május 3. Tisztelettel Gróf Károlyi Gyuláné. A lelkes hangú felhívásra, hiszszük, hogy kereskedőink mind meghozzák e nemes áldo­zatot. Nevöket közölni fogjuk, hogy közönsé­günk tudja e napon, máj. 28.-án, hol végezze bevásárlásait. — Eljegyzés. Dr. Antal László szatmári ügyvéd, f. hó 6-án tartotta eljegyzését özv. Len­gyel Endréné leányával, Margitkával Szatmáron. — Hymen. Domahidy Elemer, Hajdú- vármegye és Debrecen város volt főispánja április 30-án kelt egybe Perényi Helén báró­nővel, néhai Perényi Péter br. volt országgyű­lési képviselő és tiszaujhelyi Újhelyi Ilona leányával. Az esküvő szűk családi körben folyt le. Ä vőlegény tanúja Csaba Adorján földbir­tokos, a menyasszony tanúja Lukács György valóságos belső titkos tanácsos volt. — Halálozások. Özv. Márton Bálintné sz. Bartók Krisztina, e hó 11-én Lippán 86 éves korában elhunyt. — Dr. Lükö Géza szatmári orvos, e hó 9-én hosszas szenvedés után, élete 29-ik évében meghalt. Nyugodjanak békében — Gyászhir. Klein Menyhért nagybir­tokos, f. hó 6-ikán 82 éves korában Matolcson elhunyt. Klein Menyhért, ki a saját szorgalmá­val szerzett mintegy fél millió forintnyi vagyont hagyott hátra, a környék jótevője volt és sírjá­hoz általános részvét kisérte. Az elhunytban Klein Móric takarékpénztári vezérigazgató Máté­szalkán és Klein Ignác nábrádi nagybirtokos édes atyjukat gyászolják. — Elhalasztott ügető verseny. A debreceni urkocsis egylet május hó 19. és 20-ára tervezett ügető versenyét junius hó 23. 24-ik napján tartja meg. Nevezési zárlat junius hó 12 déli 12 óra. Nevezések Lóránt József titkárhoz, Piac-utca 55. sz. alá küldendők. — A Tulipán-mozgalom mind széle­sebb körre terjed Károlyi Gyuláné grófné nemes buzgólkodása következtében. Nagy akció indult meg, hogy az egész megyét behálózza ez a lelkes, hazafias mozgalom; most folyik a szer­vezés a vidéki középpontokban is, hogy egész Szatmármegye együttesen odaálljon a magyar ipar és kereskedelem védelmére és megterem­tésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom