Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-09-15 / 37. szám

8-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE ót. s/.nin — Rónai László, Jakab volt várnagy­helyettese és nagybányai rendőrkapitány jelöltje ellen, az annak idején itt Nagykárolyban elkö­vetett hatóság elleni erőszak miatt megindított eljárás során, a mint már megírtuk, köröző levél lett kibocsátva. E köröző levél alapján Rónait letartóztatták s a szatmári kir. ügyész­ség fogházába szállították. Tizennégy napot töl­tött e helyen Rónai, mig a kir. táblához beadott felfolyamodása e fórumot megjárta s a másod- biróság határozata alapján szabadlábra helyez­tetett. Képzelhető, hogy az úri kényelemhez szokott ifjúnak nem nagyon Ízlett a fogházi rántott leves és kemény szalmazsák, örvendezett hát igen nagyon a mikor kibocsátották. Ámde a baj nem szokott egyedül járni. Kiszabadulása után nyomban sietett ki Rónai a vasúthoz és a délutáni gyorsvonat egy I. osztályú fülkéjé­ben elhelyezkedve, utazott vissza Budapestre. Jön a kalauz és kéri a jegyet. Rónai hanyag elegánciával átnyújtja neki í. osztályú szabad­jegyét, melyet mint a haladópárti Szatmárme- gyei Közlöny munkatársa (!) élvezett Jakab rövid uralkodása idejében. A kalauz átveszi a jegyet, kikeres egy jegyzéket, összehasonlítja a jegy számával és szól: — Ez a jegy vissza van vonva, ezt tehát elkobpzom. És úgy tett, a mint beszéle. — Meghívás. Fölkérem a Szatmárme- gyei Agarászegylet tagjait, hogy a folyó év szept. 23-án, délelőtt 11 órakor Szatmáron a városház kis termében tartandó agarász-egyleti közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Köz­gyűlési főbb tárgyak: Elnök és titkár választás s más egyleti ügyek megbeszélése. — Doma- hida, 1906 szept. 11. Hazafias üdvözlettel Do- mahidy István, egy. elnök. — Hivatalos nyugta 1 K 80 f azaz egy korona nyolcvan fillérről, mely összeget Pus­kás Elek László a Kossuth szobor alapra Nagy­károly város letéti pénztárába a mai napon hiány nélkül hogy lefizette, elismerjük és nyug­tázzuk. Nagykároly, 1906 évi szeptember hó 4-én. Néma h. ellenőr. Serly pénzlárnok. — A VI. katholikus nagygyűlés. A Magyarországi Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége, mint a népgyülésnek rendezője, értesíti a katholikus nagyközönséget, hogy a YI. katholikus nagygyűlés folyó évi szeptember hó 23—26-án fog Budapesten megtartatni. A nagygyűlés színhelye a fővárosi Vigadó. — Az érettségi vizsgálaton, mely fő­gimnáziumunkban f. hó 10. és 11-én folyt le, a jelentkezett 9 tanuló közül 3 jól, 6 pedig egyszerűen érett meg. Jól érettek lettek: Fürth Mór, Korányi Lajos és Peták Endre, érettek: Bartha István, Kompolthy Béla, Patay Béla, Pintyei Ferenc, Szabó János és Weinberger Gyula. — Uj telekkönyvi betétek. Vállaj köz­ség telekkönyvi betétei elkészíttettek és a nyil­vánosságnak átadattak. Törlési keresetek, ellent­mondások és felszólalások 1907. március hó 20-ik napjáig a helybeli járásbíróság telekkönyvi osztályához adhatók be. — Madarász község telekkönyvi betétei elkészíttetvén, a nyilvános­ságnak átadattak. Törlési keresetek, ellentmon­dások és felszólalások 1907. évi március 16-ik napjáig az erdődi járásbíróság telekkönyvi osz­tályához adandók be. — A nagybányai nöegylet kitünte tóse. A nagybányai nőegyesület szép kitünte­tésben részesült a kolozsvári gazdasági s ipari kiállításon. Remek ipari készítményeiért arany­érmet nyert. — Áthelyezett óvónők. A vallás és közoktatásügyi miniszter Dzurillay Gizella má­tészalkai állami óvónőt az ungvári, Mangu Erzsébet szolyvai állami tanítónőt a mátészal­kai, Bohuczkyné, Juhay Margit ungvári állami óvónőt a szolyvai állami óvodához helyezte át. — Eljegyzés. Dr. ajtai Nagy Gábor nagybányai gyakorló ügyvéd jegyet váltott Torday Gizikével Nagybányán. — Halálozás. F'ényes Béláné szül. Pa- polczv Matild f. hó 5-én életének 45-ik évé­ben hosszas szenvedés után elhunyt Szinérvá- ralján. A boldogultat f. hó 6-án helyezték örök nyugalomra igen nagy részvét mellett. — Előmunkálati engedély. A kereske­delemügyi miniszter a szabolcsvármegyei h. é. vasút részvénytársaságnak azon jelentését, hogy a magyar királyi államvasutak Kisvárda állo­másától Anarcs, Gyulaháza, Kárász, Petneháza, Jákó, Nyirbakta,Ófehértó és Gyula községek érintésével a szabolcsvármegyei helyi érdekű vasút Nyírbátor állomásáig vezetendő szabvá­nyos nyomtávú, gőzmozdonyu, helyi érdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedélynek a társaságra történt átruházását, jlletve azt, hogy az ezen munkálati engedélyből folyó jo­gok és kötelezettségeket a társaság átvette, tu­domásul vette. Egyúttal a m. kir. államvasutak Kisvárda állomásától a társaság nyíregyháza­mátészalkai h. é. vasútvonalának átszelése mel­lett Anarcs, Nagybáka, Kisbáka, Gyulaháza, Ká­rász, Petneháza, Jákó, Nyirbakta, Kántorjánosi, Derzs, Nyírbátor, Piricse. Nyirbéltek és Pe­nészlek községek érintésével a magyar királyi államvasutak érmihályfalva állomásáig, továbbá ezen vonal, illetőleg a nyíregyháza-mátészalkai h. é. vasút Nyírbátor állomásától Nyirvasvári, Vállaj és Csanálos községek érintésével a m. kir. államvasutak Nagykároly állomásáig veze­tendő szabványos nyomtávú helyi érdekű va­sútvonalra az előmunkálati engedélyt a társa­ságnak egy év tartamára megadta. — Halálozás. Torner Béla festő iparos e hó 14-én hirtelen elhunyt. — Csapatos gazdasági kirándulás. A nagyváradi mezőgazdasági kiállítás alkalmából a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület csopor­tos tanulmányi kirándulást rendez. Az eddigi jelentkezők száma már biztosítja a kirándulás megfarlhatását, ennélfogva a jelentkezések vég­érvényesen elfogadtatnak. A csapat indulni fog Szatmárról szeptember hó 16-án, vasárnap reg­gel az Érmihályfalva felé 3 óra 45 perckor in­duló személyvonattal, s az Érmihályfalva-nagy­váradi vonaton Nagyváradra érkezik d. e. 9 óra 45 perckor. Ekkor kezdődik Nagyváradon a szőllőszeti és borászati kongresszus, valamint a ló és juh kiállítás. A kik tehát óhajtanak, a kongresszuson is résztvehetnek, úgyszintén a vasárnap d. u. 2 és fél órától 6 óráig tartó ló­versenyen. Szept. 17-én hétfőn d. e. 10 órakor fogja a csoport megtekinteni a sörgyárt, a rizs­hántoló és árpakása gyárat. Nagyváradról visz- szaindulás ideje hétfőn d. u. 4 óra 25 perckor, Szatmárra érkezése este 12 óra 38 perckor. Az összes vasúti dij kedvezményes fél Ill-ad osz­tályú jegvgyel fog történni s bekerül szemé­lyenként 7 koronába. Természetesen a csoport­hoz csatlakozók közül jogosítva lesznek rendes menetdij fizetéssel, vagy borászati kongresszusi jegy kedvezmény nyel bárminő osztályon is utazni. Nagyváradon a csoportonkénti elszállá­solás egyenkénti dija 40 fillérben lett megál­lapítva, mig szobánkénti elszállásolás dija sze­mélyenként 2 korona. Mindennemű belépőjegy, étkezés és egyéb felmerülhető költséget a cso­portban résztvevők maguk fedeznek. A csoport­ban résztvevők a menetdij árában 7, s rend­kívüli költségek fedezésére utólag elszámolandó 1 korona, összesen 8 korona előleges, a Szat­mármegyei Gazdasági Egyesület titkári hiva­talánál történendő lefizetése mellett jelentkez­hetnek, s jegyek csak azoknak fog megváltatni, kik e dijat legkésőbb 13-án, csütörtökön neve­zett helyen lefizetik, vagy pedig a már e cél­ból lefizetett biztosíték dijukat 8koronára kie­gészítik. — Mikor soroznak? Jekkelfalussy Lajos honvédelmi miniszter rendeletet bocsátott ki az 1885. évben született hadkötelesek sorozá­sára vonatkozólag, mely szerint az 1906. évi rendes ujoncjutalék sorozást október hó 10-től november hó 30-áig kell megtartani az összes törvényhatóságoknak. — Tífusz Nagybányán. A tífusz jár- ványszerüleg lépett föl Nagybányán, szeren­csére azonban a legtöbb esetben gyönge lefo­lyású. A tífusz terjedésének legfőbb oka az, hogy igen sokan a figyelmeztetések dacára is a piaci kút vizét isszák, az pedig fertőzött viz s akinek szervezete a bacilusokkal nem bir megküzdeni, több mint bizonyos, hogy meg­kapja a tífuszt. Jelenleg Nagybányán mintegy 50—60 tífusz beteg van. Valóban érthetetlen, hogy a város többszöri kérése, sürgetése da­cára még mindig nem érkezett meg a vizépi- tészeti bizottság szakértője a vízvezetékhez még szükséges viz felderítésére. Még egy-két hét bekövetkezik az esős őszi idő s a vízveze­ték ügye ismét pihenhet tavaszig, amint pihen már két év óta, anélkül, hogy a városi ható­ságot a legcsekélyebb mulasztás terhelné, pe­dig mégis minden odium a magisztrátusra há­rul. Az utóbbi időkben a járványok már any- nyira graszálnak Nagybányán, hogy ha tovább igy tart, nemcsak vízvezetéki szakértőre, de egészségügyi kormánybiztosra is szükség lesz. — Nagy tűz Beregszászban. A múlt héten nagy tűz volt Beregszászban. A városhá­zával szemben levő Kesztenbaum-féle üzlet és a benne felhalmozott tömérdek áru lett a lán­gok martaléka. A szervezetlen tűzoltóság tehe­tetlenül állott a veszedelemmel szemben. Mint hírlik, a tűz gyújtogatásból keletkezett. — Praktikus találmány. A kávésok és főpincérek bizonyosan örömmel vesznek tudo­mást arról az uj találmányról, a mely lehetet­lenné teszi a sütemények fogdosását. Hygeni- kus szempontból igen fontos ez a dolog. A találmány, ügyes fedőszerkezet, mely befödi a kenyeres kosarat úgy, hogy azt a vendég nem tudja kinyitni, ellenben egy-egy süteményt egy cukcrfogóhoz hasonló készülékkel kényelmesen kivehet belőle. Havasievick Ignác máv. ellenőr eszelte ki ezt a találmányt, a mely végre meg­kímél majd attól, hogy összefogdosott, össze­ropogtatott süteményt s kenyérdarabokat le­gyünk kénytelenek fogyasztani. — Fazekas ipari tanfolyam. Zilahon ez év őszén fazekas ipari tanfolyam nyílik meg. A tanfolyam célja, hogy a fazekas ipart űzők­kel a modern formákat, a finomabb kivitelű mázolást és zománcozást elsajátítsa s e mellett a fazekas iparnak szövetkezeti alapon való mű­veléséhez híveket szerezzen. — Erdő őri szakvizsga. Máramarosszi- geten f. évi szeptember 22-én s az ezt követő napokon fognak megtartatni az erdőőri és vad- őri szakvizsgák. E szakvizsgákra szeptember hó 30-áig lehet jelentkezni az ottani adófelü­gyelőségnél. — Az idei fősorozás városunkban októ­ber hó 22-én és 23-án lesz megtartva. — Marhasó kockaalakban. Felhívjuk a gazdakörök figyelmét arra, hogy a marhasó nemcsak darált, vagy helyesebben törmelék állapotban, hanem szeptember hótól kezdődő- leg már brikett kocka alakban is kapható lesz, még pedig ugyanazon árban. A marhasónak brikett alakban való árusítása sokkal előnyö­sebb és hasznosabb is, mert mig egyrészt könnyebben kezelhető és tisztább, másrészt, mert a szarvasmarha jobban szereti az ilyen darabos sót. Sikerült az Orsz. Posztókiv. Áru­háznak (Bpest. Rottenbiller u. 2 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruha szövete- egy csődbe jutott posztó gyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetek­ből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti sorokat t. ol­vasóink figyelmébe ajánljuk. (18—) — Kéménysepertetési dijak a vár­megye területén. Szatmárvármegye területén a legközelebb jóváhagyott szabályrendelet ér­telmében a kéménysepertetésért járó dijak a következőleg állapíttattak meg : Földszintes há­zaknál levő fűtésre kemencék füstjének elve­zetésére szolgáló kémény, valamint az ahoz tartozó takaréktüzhelyek, továbbá azok csö­veinek, valamint a főzésre szánt kemencék füstjének, elvezető minden egyes kémény a hozzátartozó kályhák és azok csöveinek a fű­tési idő alatt egyszeri seprésért 10 fillér fize­tendő. Emeletes házaknál levő és fűtésre szánt kemencék füstjének elvezetésére szolgáló minden egyes kémény és tartozékának egyszeri sepréséért 30 fill, dij fizetendő. A 3. § értel­mében a tulajdonosok által tisztítható nyílt ké­ményekért a kéményseprő semmi díjazást nem kap. Vármegyei krónikás adomák. Mostanában, hogy a nagykárolyi tör­vényszék vis9zaál litása iránt megindult mozgalommal szemben olyan erősen prüsz­kölnek szatmári szomszédaink, sok szó esik arról, milyen arányú egyik és másik vá­ros fejlődése, mi volt ezelőtt 50 és még több esztendővel az egyik, mi a másik ? Hogy Szatmár város fejlődésének nagy ará­nyai az utolsó 10—15 év történetének képezik tárgyát, mi, mai generáció is jól tudjuk. Az öregektől azonban arról is so­kat hallottunk beszélni, hogy a szabadság- harc előtti Nagykároly és Szatmár között korántsem volt akkora különbség, mint a mekkorának létezését a szatmári vérmesek ma állítják, t. i. hogy az egyik egy sváb falu, a másik pedig Európa észak-keleté­nek fővárosa. A szabadságharc előtt. Szatmár keres­kedelme és forgalma hasonlíthatatlanul kisebb volt Nagykárolyénál, a minek igen természetes oka volt az, hogy a sz. kir. városban a zsidók meg nem telepedhetvén, a forgalmi központ Nagykároly mezőváros lett. Ez az állapot 1848-ban megváltozván, Szatmár fejlődése is egyre jobban és job­ban nekilendült. Legnagyobb hatással azon­ban mégis a püspökség volt Szatmár ha­ladására, mert könnyen elképzelhető, hogy egy kis vidéki városra mekkora jelentősége volt és van a püspök, káptalan rezideálá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom