Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-03-10 / 10. szám

fi ik oldal. 100 klg-ként 44 korona 11 fillér volt. Az egész megye területére nézve egy katasztrális hold átlagos termése 583 klg. jövedelme 135 korona 54 fillér volt. Átlagos beváltási ár 100 klg.-ként 37 korona 54 fillér. - a minőségre nézve deb­receni közönséges dohányt (II. oszt.) 268666 kilogrammot, kapadohányt (III. oszt.) pedig 52790 kilogrammot termeltek. A szépség hatalom. Szép akar lenni mindenki. Mindenki használja tehát Magyarország első orvosnője, gróf Hugonnay Vilma dr.-nő által legjobban ajánlott székelyhavasi bivalytejból készült »A 1 b a« szappant (ára 1 kor ), »A 1 b a« arckrémet (ára 1 k. 50 fillér) és »Alb a« hölgyport (ára 1 kor. 50 fillér) mely semmiféle ártalmas vegyi terméket nem tar­talmaznak és szeplő, májfoltok, valamint mindennemű arctisztátalanságok ellen legjobb hatású szereknek bizonyultak. Kaphatók mindenütt. Készíti Balázsovich Sándor gyógyszerész, Sepsiszentgyörgy 155 szám. TOLLHEGYGYEL. A vizsgáló biró ur azt táviratozta lapunk felelős szerkesztőjének, hogy »becsület neueben« és a »felhívás« cikkek miatt foglaltatta le a Szatmárvármegve f. hó 3-án megjelent számát. Nem hisszük — mondották egy társaság­ban — hogy a becsület nevében, de azt hisszük, hogy felhívásra sőt gyanítjuk, hogy Jakab fel­hívására foglaltatta le. Beszélgetés. A. : Mi az oka annak, hogy a »Szatmár és Vidéke» kivénült Demeterje oly kicsinylőleg nyilatkozik a nemzet jogos küzdelméről ? B. : Talán ő is kapott már a kétfejű sas szájából egy csipetnyi koncot. JpFf ^A. • Lehetetlen. (rfß- : Akkor bizonyosan lesi azt, mert hi­szen a mostaninál jobb alkalom sohasem lesz. SZ ATM ARV ARM KGY Ív lidla legyőzni ebbeli gyengeségét. Csendőröket jüldölt ki, hogy mihelyt lapunk megjelenik, Izonnal küldjenek neki egy számot. A túlbuzgó pendőrök százszámra küldték neki. Most várja kiadóhivatal az egyes számok árát. Itt jelez- Izük az ügvész urnák, hogv egyes szám ára *20 fillér. Régi vicc - uj köntösben. Egyik megyefőnök: Hová loholsz olyan sebesen, édes kollegám V Másik megyefőnök: Megyek esküdni. E. m. Mire? M. m. A mi előadja magát. Uj nóta Jakabról. A most folyó elmozdítások alatt hamarosan egy uj nóta lett népszerű. Szól ekép: Könnyű neked Jakab Jól megszedted magad De ha megjön a törvény uralma Kitörik a nyakad. Szerkesztői üzenetek. B. E. — A küldött versek nem egészen megfe­lelők. Szívesen közöljük, ha jobbakkal fölkeres. M. K. — Köszönet a szives ajánlkozásért. Kér­jük az ígérteket s ha alkalmasak, közöljük. G. J. — Egy kis türelmet; a válasz majd megy. Pothos. — Egy kicsit fésületlen. Nyilttér. — Hová sietsz, öregem ? — Megyek a kávéházba. El akarom ol­vasni a lapokat. — A kávéházban a lapokat? Uraságod, úgy látszik, idegen. Ha a lapokat akarod ol­vasni. ne a kávéházba menj. hanem — az ügyészségre. * Egy költő szobránál. Idegen: Ez ugy-e, egy hires magyar ügyész szobra? Vezető: Miből gondolja? Idegen: Mert koboz van a kezében. * A magyarok annak idején fehér lapot ad­tak a horvátoknak. A kormány most azt akarja, hogy a magyar lapok is csupa fehér lapot adja­nak ne csak a horvátoknak, de az összes elő- Timőluiük. * Az ügyész figyelmébe. Nehogy e három éleshangu, bántó, re­bellis, gonosz célzatosságu. sértegető, lázitó, elégedetlen stb. stb. cikkecske miatt elkobozza az ügyészség lapunk jelen számát is, ezennel kijelentjük, ha kobozni akar, kobozza el — a Kakas Márton t. T. i. onnan vettük át. I f Egy könnyen hivő. W' Mindig szidják a postát késedelmezése miatt. Na, azt mondom, nincs pompásabb és gyorsabb posta a mienknél. Egy érdeklődő: Ugyan miért? A könnyen hivő: Hát a Szatmárvármegye szombaton d. e. 10 órakor jelent meg s a deb­receni ügyész már 11 órakor sürgönyileg el­kobozta. • Az érdeklődő: Maga kis naiv. A posta csak olyan rossz, mint volt. Az ügyész nem ol­vasta a lapot, csak lefoglalta abban a biztos hiszemben; úgy is lesz bennelvalami, a mire rá* lehet fogni, hogy lázit.gg|^|®g® smmmwm mm mm mmM ff Egy megzavart fej (magyarázatot kér egy jogtudóstól): Uram, uram! Végigtanultam a vérszerződéslől kezdve az összes magyar tör­vényeket. És eddig mindig azt hittem, hogy csak a király személye szent és sérthetetlen. A Szatmárvármegye elkobozása azonban azt hirdeti, hogy — Jakab is szent és sérthetetlen. Melyik törvény szól a királysértésen kívül a Jakabsértésröl is? I'Ll r Milyen [hallatlan pénzforrásokat talál ki ezTa kormány! Egyszerűen lefoglalja a kere­sett újságokat. Bizonyosan azért, (hogy drága áron eladhassa. Ezért kellett^ hát beszüntetni a rikkancsok'keresetforrását!^® ÜHI ßg ... 4 IL ______ Ha eddigi; nem'tudtuk,"jmost'megbizonyo- sodtunk,* milyen lázas kíváncsisággal várják lapunk megjelenését. Még?a komoly ügyész se (E rovat alatt közlettekért nem felelős a Szerkesztő.) Másolat. 1905. B. 452—4. Ó Felsége a Király nevében! Az erdődi kir. járás- bíróság mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt vádolt Baumgartner Ambrus elleni bűnügyben Einholcz István, Merk Márton, Link György és Steinbinder Já­nos főmagánvádlók által emelt vád felett Erdődön, 1905. évi november hó 9 nap­ján Sándor Lajos kir. albiró, Csüry János Írnok mint jegyzőkönyvvezető és dr. Tóth Zoltán ügyvédjelölt mint főmagán­vádlók képviselőjének dr. Kovács Dezső ügyvédnek helyettese részvételével meg­tartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után követke­zőleg ítéli: A kir. járásbíróság Baum­gartner Ambrus 45 éves, róm. kath. val- lásu, nagyszokondi születésű, ugyanottani lakos, nős, családos, 6 gyermek apja, kisbirtokos, vagyonos, katonai kötele­zettségének eleget tett, írni olvasni tudó, magyar anyanyelvű vádlottat azon cse­lekménye miatt, hogy 1905. évi szep­tember hó 13-án Nagyszokond község­ben Katz Izrael korcsmájában többek jelenlétében Einholcz István, Merk Márton, Link György és Steinbinder János fő- magánvádlókról azt állította, hogy ezek az napon az erdődi kir. jbiróság előtt, a közte és Tempfli József között folyamat­ban levő sommás perben tanúként tör­tént kihallgatásuk alkalmával, hamisan vallottak és hamis esküt tettek, a B. T. K. 258. §-ában ütköző és ugyanazon szakasz szerint minősítő négy rendbeli rágalma­zás vétségében bűnösnek kimondja és ezért a B. T. K. 258. és 96. §-ai alapján összbüntetésként a foganatba vételtől szá­mítandó 2 (Kettő) heti fogságra mint fő és mindenik cselekményért a B. T. K. 102. §-a alapján külön-külön az 1892. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó, ezen Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő, behajtha­tatlanság esetén a B. T. K. 53. §-a alapján további 1 (Egy) napi fogházra átváltoz­tatandó 10 (Tíz) korona vagyis összesen 4 (Négy) napi fogházra átváltoztatandó 40 (Negyven) korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre Ítéli, egyúttal a B. P. 480. §-a alapján kötelezi, hogy főmagán­vádlók részére a fent kitett határidő alatt 10 «/.sím. és az ott említett következmény terhével 87 korona 50 fillér eljárási, valamint a hírlapi közzététellel felmerülendő költsé­get fizesse meg, a kir. kincstár részére pedig a felmerülendő bűnügyi kölségeket az 1890. évi XLIII t.-c. 9. §-a értelmében közadók módjára leendő behajtás utján térítse meg. Dr. Kovács Dezső ügyvéd dijját a B. P. 485. §-a alapján saját felé­vel szemben 80 koronában megállapítja. Végül főmagánvádlók kivánatára a B. T. K. 277. §-a alapján elrendeli, hogy ezen ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt a Nagykárolyban megjelenő „Szat­márvármegye“ cimü lapban a jogerőre emelkedés után az elitéltnek költségén tétessék közzé. — Indokolás: Einholcz István a fenli. Merk Márton 1905. B. 453, Link György 1906. B. 473 és Steinbinder János 1905. B. 474. számok alatt rágal­mazás vétsége miatt Baumgartner Amb­rus ellen bűnvádi feljelentést tettek azért, mert ez róluk 1905. évi szeptember hó 13-án Nagyszokond községben a korcs­mában Katz Izrael korcsmáros, Bléd Ja­kab, Schneider Mihály nagyszokondi és Orha János oláhhodosi lakosok előtt azt állította, hogy az ellene Tempfli József által folyamatba tett sommás perben az erdődi kir. járásbíróság előtt tanúként történt kihallgatásuk alkalmával hamisan vallottak és hamis esküt lettek és kérték, hogy Baumgartner Ambrus a B. T. K. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek mondassák ki, büntettessék meg és az eljárási költségekben marasz­tal tassék el. Ezen négy ügy a fenti szám alatt a kir. járásbíróság által egyesittetett. Vádlott a tárgyalás során beismerte azt, hogy a vádba kitett napon vagyis akkor, a mikor Erdődről a közte és Tempfli József között folyamatban levő sommás per tárgyalásának befejezése után Nagy- szokondra haza ment, Katz Izrael nagy­szokondi lakos korcsmájában volt, de ezt tagadja, hogy ott létekor, vagy bár­mikor is, főmagánvádlókról a vádba tett és terhére vált rágalmazó állításokat mondotta volna. Vádlott tagadásával szemben Katz Izrael, Bléd Jakab, Sch­neider Mihály és Orha János, kifogás alá nem eső tanuk, esküvel megerősített val­lomásai alapján a kir. jbiróság bebizo- zonyittattnak vette és tényként állapítja meg, hogy vádlott ez évi szeptember hó 13-án Nagyszokond községben Katz Iz­rael korcsmájában e négy tanú előtt, tehát többek jelenlétében főmagánvád­lókról, ezek neveinek említése mellett azt állította, hogy az nap az erdődi kir. jbiróság előtt a közte és Tempfli József között folyamatba levő sommás perben tanúként történt kihallgatásuk alkalmával, hamisan vallottak és hamisan esküdtek. Tekintve, hogy a bebizonyittottnak vett tényállás szerint vádlott főmagánvádlók­ról olyan tényt állított, mely valódiság esetén főmagánvádlók ellen a bűnvádi eljárás megindításának okát képezné és ők közmegvetés alá esnének, tekintve, hogy a bebizonyittottnak vett nyilatkozat illetve állításban a rágalmazás vétségének minden egyes ismérve feltalálható, s te­kintve, hogy vádlott a bizonyított nyi­latkozat, illetve állítás által négy személyt rágalmazott, négy különböző jogot sér­tett meg és úgy a használt rágalmazó állítás nyilvánításának együttessége mel­lett és ugyanazt a cselekményt négyszer követte el, tehát négyrendbeli rágalmazás önálló tényálladékát valósította meg, ugyanazért vádlottat a B. T. K. 258. §-ába ütköző és ugyanazon szakasz szerint minősülő négyrendbeli rágalmazás vét­ségében bűnösnek kimondani és a ren­delkező részben kitett büntetéssel sújtani kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül csakis vádlott büntetlen elő­élete tekinthető, mig ellenben súlyosító

Next

/
Oldalképek
Tartalom