Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-02-17 / 7. szám
4-ik oldal. SZATMÁÜ.VÁRMEG Yli. 7. s/fírn. látszata forog fenn, mintha a jelenleg szóban | levő szabályrendelet a Gondviselés természeti I törvényeibe, az Isten akarat rendelkezéseibe is bele akarna szólani; mert hisz, ha egy községi jegyző szerény fizetésével kapcsolatban levő nyugdijának élvezete a szabályrendelet ti. §-a szerint állapíttatnék meg, úgy 70 éves kort kell elérni, — ami pedig vajmi ritka isteni adomány. Avagy talán az a célzata jelen szabályzatnak, hogy a csupán pár évre szorítkozott nyugdíjaztatás az agg jegyzőre szűkmarkúságánál fogva nyomort hozzon ?; vagy egyáltalán a betegség, vagy aggkor nehány évében koldusság- ban sinlődjék, vagy végre talán ily magas szolgálati évben való megállapítással ezek közül egy szerencsés halandó részesülne nehány napi, vagy havi ellátásban. Azt hiszem, nem kell bizonyítgatnom, mert hisz az életben köztapasztalat az, hogy az agg korban levő ember felfogása, cselekvési képessége megcsökkenve, nem tud a követelményeknek tömkelegében, úgy eligazodni, mint a fiatalerő; már most — a legtöbb esetben sokszor ezen önhibán kívüli tehetetlenség a felsőbbség részéről ellenszenvet idéz elő s a szegény elaggott jegyző szekatúrának lévén kitéve, megfogyott erejénél s kimerültségénél fogva nyugdíjba kényszerül menni s oly segélyben részesül a szabályrendelet n. § ban körvonalozott alap szerint, mely csupán a nyomortól választja el, de a folyton szaporodó megélhetési nehézségekkel szemben és arányban álló megélhetést nem biztosit. Abbeli előterjesztésem, és fentebb elŐsorol- indokaim mellett, hogy a nyugdij-képesség, illetve jogosultság 60 életévben állapíttassák meg, támpontot nyújt a szabályrendelet 16 §-ának b. pontja, — s úgy ez amidőn alapot ad állításaim valódiságának, egyúttal a 11. §. 3-ik pontjával önmaga szembe helyezkedik. Előterjesztésem, — jobban mondva fellebbezésem ezen természetadta igazságokon kívül még törvényes okokkal is indokolható. ugyanis: Minden téren a fokozatos haladás s ezzel kapcsolatban a fizetés és nyugdíj-jogosultság arány emelkedésben van s úgy szólva alig van pálya, melyen a haladás az előbbre való menetelre az ut megne volna nyitva; egyedül a köz igazgatásnak eme tevékeny része, a jegyzői pálya az, hol előbbre való jutás ^határozottan ki van zárva. Nem célom sem nekem, sem jegyzőtársaimnak, hogy a nyugdíjalapot meggondolatlan elfecséreljük ; de tehetetlen agg korukat bűn volna a nyomornak kitenni; annálfogva ama kérelmem miszerint ismételt átdolgozás végett a jegyzői egyletnek leadassék megújítom; azon esetre pedig, ha jelen fellebbezésem, fellebbezésnek véve felterjesztetnék, a fentebb vázolt és nyomós okokkal támogatott indokaim alapján a következő előterjesztést teszem: Helyesbittessék a szabályrendelet 11. §-a akként: „A betöltött első 10 év után az élvezett törzsfizetés és korpótléknak 50 %-ka s s a következő minden teljesen betöltött év után 10 évig 3 ®/0 — az ezt követő minden év után ismét xo évig 2 °/o képezi a munka- képtelenség esetén az évi nyugdij járulékot.“ A 16. §. módosítását következőkép kérem : A községi jegyző szolgálati ideje amennyiben munkabíró — 40 évben állapittatik meg. A nyugdíjhoz való jogosultság érvényesítendő stb. Ezek előterjesztése után vagyok : Érendréden, igoö. február 6-án. tisztelettel Nagy István községi jegyző. Szatmárvármegye községi és körjegyzőit felkérem, hogy jelen fellebbezésemhez táviratilag hozzájárulni s ezen hozzájárulásukat a vármegyei alispán úrhoz beterjeszteni szíveskedjenek. Nagy István _ jegyző. ___ A közigazgatási bizottság és a tisztviselők. A »Szatmármegyei Közlöny« ez évi lü-ik számában a vm. közigazgatási bizottság folyó havi ülésének lefolyásáról szerkesztett közleményében a közlemény írója szemrehányást tesz a vármegyei előadóknak, azon magatartásukért. hogy a közigazgatási bizottsági üléseken nem referálnak. Ne hogy a közönségnek az a része, — mely a közigazgatás szervezetével kevésbbé ismerő, miután annak tanulmányozása nem hivatása — a vármegyei tisztviselőkről s különösen a közleményben érdekelt vármegyei előadókról — azoknak egyéniségével össze nem egyeztethető véleményt alkothasson s az előadók magatartását elitélőleg tegye bírálat tárgyává, — úgy a magam, mint a velem hasonlóan gondolkozó tiszttársaim nevében ez utón hívom fel figyelmét a közlemény szerzőjének a közlemény érintett részének téves voltára utalva az 1876. VI. t.-c. 8. szakaszában foglaltakra, amelyek szerint »a törvényhatósági köz- igazgatás körébe tartozó ügyekben előadó rendszerint az alispán, illetőleg polgármester« akadályoztatása esetén a főjegyző és nem a központi előadók — és igy a törvény értelmében a bizottság ülésein nem is referálhatnak annyival inkább, hogy az idézett törvény szakasz utolsó bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alispán — tekintettel arra, hogy vármegyénkben is a közigazgatási ügyek az aljegyzők között szak szerint vannak felosztva az ülésekre bennünket az ügyek előadása végett be nem rendelt s be sem rendelhetett miután attól őt a törvényhatóság eltiltotta. Ez egyszerű tény leírásával elkerülhetetlen már a következetesség okáért is, hogy a Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató ur interpellációjára. mely ha nem is illetéktelen, de kissé talán ejnye, hogy is mondjam — tapintatlan, — észrevételemet meg ne tegyem, mint önérzetes tisztviselő. Sokat mondhatnék én az interpelláló pénzügyigazgató ur kifakadásaira, de mert az esetleg személyeskedésnek tűnhetnék fel, észrevételem megtételénél mai'adok tárgyilagos s csak annyit jelenlek ki az igen tisztelt pénzügyigazgató urnák, hogy én kötelességérzetem tudatában vagyok s ismerem letett hivatali eskümnek szövegét, szellemét egyaránt s vegye tudomásul, hogy hivatali kötelességemnek én eleget tettem, amennyiben az ügy beosztás szerint beosztott közig, bizottsági ügydarabok elintézési tervezetét 8 napon belül elkészítettem és ugyancsak hivatali kötelességemnek tettem eleget akkor, amidőn az engemet vármegyei aljegyzőnek megválasztott törvényhatóságomnak közismert 1115/1905. bjk. sz. határozata tiltó rendelkezése értelmében a vármegyei alispán felhatalmazása illetve berendelése nélkül — a közig, bizottsági üléseken meg nem jelentem. Xagy-Károly, 1906. február 15. Kerekes Zsigmond, ____________ vm. aljző. A nemzeti ellenállás vármegyénkben. A múlt héten a következő befizetések történtek a tisztviselők fizetési alapjára : 162. Halmi Gábor. Nyircsaholy 200 K — f 163. Reök Gyula, Nagykái'oly 200 » — f 164. Borodv György, » 100 » — f 165. Vetzák Ede » 200 » — f 166. Schiifbeck Károly » 150 » — f 167. Soós Károly, Erdőd 20 » — f 168. Boer Endre, Mezőpetri 200 » — f Összesen: 1070 K f Múlt számban kimutatva : 86663 K 79 f Mindössze: 87723 K 79 f Nagybánya díszpolgárai. Nagybánya város közgyűlése a múlt év novemberében Kossuth Ferencet, Bánffy Dezső bárót, Apponyi Albert grófot, Andrássy Gyula grófot, Zichy Aladár grófot és Justh Gyulát a város díszpolgáraivá választotta. A díszpolgári okleveleket e hó 14-én adta át a küldöttség. Az uj díszpolgárokat Földes Béla, a város képviselője üdvözölte, majd Gellert Endre polgár- I mester mondott rövid beszédet. Kossuth Ferenc a válaszában többek közt j ezt mondta: — Nem mondok újat, midőn azt tudatom önökkel, hogy nehéz idők közelednek. Meglehet, hogy a vármegyék is teljesen el lesznek némitva és akkor szent kötelessége lesz minden egyes magyar embernek a magyar haza sorsának megvédésében személyesen részt venni. Ez nem azt teszi, hogy minden magyar ember fegyvert fogjon, hanem igenis azt, hogy minden egyes magyar ember erős vára legyen a magyar hazafiságnak és a magyar passzív ellenállásnak, úgy, hogy minden egyes magyar embert külön-külön kelljen a hatalomnak és az önkénynek, mint megannyi bástyát bevenni. Fölemelt fővel állunk meg majd a vihar közepette abban a tudatban, hogy apáink szenvedése nyomán is fölvirult az édes haza és a mi szenvedéseink is kell, hogy előidézzék majd a haza fölvirulását és a magyar nemzet jogainak teljesebb érvényesülését. Midőn azonban az be fog következni, vessen számot magával az önkény, hogy az uj korszak nem a 67, hanem a 48 jegyében fog megindulni. Az éljenzés lecsillapultával Zichy Aladár gróf, majd Apponyi Albert gróf szólt.- Én nem adok neki egy pár hetet, j mondotta Apponyi, hogy a sajtószabadság meg lesz támadva, meg lesz támadva a gyülekezési szabadság is, mert az önkény nem állhat meg ott, a mely ponton meg akar állani, mert hajtja a gonoszságnak ereje, a mely benne lakik. Biztosított szabadságunk még nincs, egv újabb hóditó, egy újabb visszaszerzési munka vár a magyar nemzetre. A küldöttség tagjait azután Kossuth Ferenc látta vendégeiül; majd a villásreggeli után Földes Bélánál, a kerület képviselőjénél tisztelegtek, a ki a küldöttség tiszteletére a Royal- szállóban lakomát adott. HÍREK — Márczius 15. 1848. márczius 15-ének ölvenuyoleadik évfordulója közeleg. Talán sohasem volt nagyobb és szükségesebb alkalom arra. hogy riadó erővel újra fölzengjen a tűzzel lelt dal »Kossuth Lajos azt izente...« Vissza kell idézni a meg-megujuló múltnak varázsos emlékét, azokat a szent és nagy időket, a mikor egy szívvel s lélekkel esküdött a magyar: »Rabok tovább nem leszünk!« Ne legyen méltatlan a dicső múlthoz a szomorú jelennek egy fia sem. A hősköltemények kora még nem járt le, a história talán uj eposzra vár, a mit — lehet — megint vérünkkel kell megírni. A hazaszeretet legendás könyve még nem zárult be -- Klió most veszi fel tollát* hogy újakat jegyezzen be a régiek mellé. Nyilatkozzanak hát meg a magyar szivek, tüzeljenek föl mindeneket, idézzék meg a szabadságharcok ihlető szellemét, hogy tudjunk erőt meríteni a megígért és küszöbön álló »mérhetetlen nyomor és szenvedés« elviseléséin. A márciusi ünnepet rendező bizottság megalakításához kezdjenek hozzá az arra hivatottak mielőbb és készítsék elő idejében a dicső nap méltó megünneplését. Ha valaha szükség volt a magyar szivek megedzésére* ugv annak most van az ideje. Tüzet kell lopni a lelkekbe s vért az erekbe. A szabadság szent ünnepe legyen nagy ünnep és mint a templomi áhitat megkapja a sziveket, úgy hasson ez a nemzeti ünnep is a lelkekre. Föl az ünneplésre ! Emlékezzünk a dicsőséges szabadság nagy napjára! — Kossuth szobor Károlyi István gróf utján Dáni Józsefné 70, özv. Farkas Rezsőné 100, Kaufmann Mártonná 90, Balika Sándorné 215, F. Kakasné 100, Kiss nővérek 50, Papp Amália 10, Geist Gáspárné 100, Báró Piret Lajos 50, Báró Piret Lajosné 50, Gróf Károlyi Lajos urad. tisztsége 209 koronányi, összesen 1044 korona gyűjtése folyt be a Kossuth Lajos szoboralap javára a városi pénztárba. A szobor mintájának elkészítésére Kalós és Róna szobrászok lettek a szoborbizottság által felszólítva. Kalós a napokban értesítette városunk polgár- mesterét, hogy a szobormmtát már elkészítette* a mester várja, hogy a szoborbizottság azt műtermében megtekintse, polgármesterünknek azonban az az óhaja, hogy a minták egy-két hétre megtekintésre itthon kiállíttassanak. — Díszpolgári oklevél átadás. Kossuth Ferencnek, úgy Apponyi Albert és Andrássy Gyula grófoknak, kiket Nagykároly város képviselő testületé ez évi január 7-én tartott közgyűlésén díszpolgáraivá választót'., e hó végén fogja a díszpolgári okleveleket átadni egy nagyobb küldöttség, melyet Debreczeni István polgármester vezet. A küldöttség tagjaiul eddig jelentkeztek : Aáron Sándor dr.. Adler Adolf dr., Bordás Imre, Bunda Miklós, Brichta Miksa, Cser- venyák Károly dr.. Ember László, Fézer .János, Hahn Janos, juhász Imre, Kohn Márkusz, Ko- módy Lajos, Kovács Dezső dr.. Luczay János, Márián Ferenc, Nonn Gyula, Papp Béla, Schus- terits Ferenc, Sternberg Sándor, Szabó Albert dr., Strohmajer Ferenc, Torner Béla, Toóth Sándor, Varga Imre, Vetzák Ede, Vetzák Ede dr. és Wagner István. A küldöttség tagjait a polgármester a jövő héten értekezletre hívja össze. — Rendkívüli közgyűlést tartott Nagykároly város képviselő testületé folyó hó 11-én, melynek egyedüli tárgya a Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesülettől színkör épités céljára megvásárolt Strósz-féle telekre vonatkozó szerződés bemutatása volt. A képviselőtestület a szerződést — mely szerint a 20000 korona vételár 10 év alatt kamat nélkül lesz fizetendő — 17 szó ellenében 57 szótöbbséggel elfogadta. A határozat ellen, értesülésünk szerint, több képviselőtestületi tag felebbezést fog beadni. — Képviselői beszámoló. Szúnyog Mihály, a mátészalkai kerület országgyűlési képviselője e hó 25-én, vasárnap tartja meg beszámolóját Mátészalkán. — Az Uránia előadásai. A budapesti Uránia ez idén is meglátogatta városunkat s a gymnásiumi tornacsarnokban négy előadást rendezett. F. hó 11-én a »Párisi asszony«, 12-én d. u. ifjúsági előadásul »Svájc«, este »Skócia« és 13-án »Az orosz-japán háború« került színre. Mindegyik előadást nagy közönség nézte végig és igen kedves benyomásokkal
