Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-02-03 / 5. szám

6-ik oldiil. SZ A T M Ált V A K M EG Y E. •). szain. — Oltáregyesületi felolvasó est. Az oltáregyesület második estje, a mely jan 28-án' folyt le a Polgári Kaszinó nagytermében, talán még sikerültebb volt az elsőnél. Nagy körül­tekintéssel és nemes Ízléssel összeválogatott programmjait már megszoktuk ugyan az oltár­egyesületnek, de mégsem mulaszthatjuk el is­mételten kifejezni a tevékeny egyesületnek ily irányú munkásságával szemben legnagyobb elis- mérésünkét. Valóságos kulturmissiót teljesít ez a városunk életében most már határozottan nagy szerepet vivő egyesület főkép finom gond­dal előkészített estjeivel, a melyeknek műsora mindig változatos, komoly művészi és irodalmi színvonalon álló. Különösen nagy szolgálatot tesz azzal, hogy neves vidéki és fővárosi sze­replőkkel ismertet meg. E második estről is a legigazibb elismerés hangján kell megemlékez­nünk. — Fényes és előkelő közönség töltötte meg hat órára a nagytermet és pár perccel hat után már gyönyörködött Majáik Béla finom kidolgozású játékában. Erkel »Bánk-bán«-jából a Bordalt adta elő cimbalmon. E nehéz darab remekül érvényesült a dilettáns műkedvelőket messze felülmúló előadó művészi játékában. Szinte hihetetlen finomsággal interpretálta Maj­áik Béla e nagy tudást megkívánó dalt;játéka lehelletszerü részletekig visszaadta e dal minden szépségét. Hasonló finomsággal játszotta el a műsor végén Bihari Cimbalom-csárdását. Külö­nösen e két darab lett nagy hatást. Percekig hangzott is az elismerés tapsa. — Második szá­mul Cseh Lajos, főgyimn. igazgató tartott elő­adást a Madonnafestészetről. Színes rajzában főkép az olasz festőkkel, leginkább Raífaellei foglelkozott. Ritkán volt alkalmunk még ily művészet — történeti fejtegetést hallanunk. Nagy élvezetet szerzett az előadó a közönség­nek eleven frisseségü előadással. Önálló tudá­sának nagy érdeklődéssel élvezett gyümölcsei­ben gyakran szeretnénk még gyönyörködni. — Utána Foltinek Bella szavalta el Szemlér Fe­rencnek lapunk karácsonyi számában megje­lent »A könyörület« c. legendáját. Kedves je­lenség volt a kisasszony a pódiumon, megje­lenésekor nagy taps fogadta és mély érzéssel előadott, nagy hatást tett szavalata után újra zugó taps szóllitotta ki a színpadra. Szavalata szépen kidolgozott és átérzett volt. — Negye­diknek Fodor Gyula dr. szatmári főgyimn. ta­nár felolvasása követkazett. Finom szellemes­ségéről már ismertük a felolvasót, de még töb­bet nyújtott. Állandó feszült érdeklődés és de rültség kisérte minden szavát s a felolvasás végén zugó taps fejezte ki az eleven hatású, ötletes, finom humora szám után a közönség zajos elismerését. A személyi vonatkozásokkal telitett nagy hatású felolvasást lapunk jövő j tárcarovatában közöljük. — Majd Mondik Endre gyönyörű énekszáma következett. Carmichael »Canadai dal«-át adta elő. a felzugó taps után pedig Abt »Erdei áhitat «-át. Remekül színező hangjához pompásan illett e két műdal. Lágy­ság, mély érzés csendült ki az énekből. Megej­tő volt a dal, megkapó az előadás. Percekig fogva tartotta a közönséget a finom lágyságu ének. üiczig Ádám pompás harmonium — kí­sérete gyönyörűen színezte a két dalt. A taps jó részben is illeti, mert a kiséret tökéletessé tette a hatást. — Ezután Polgár Gy. Ödön, főgyimn. tanár adta elő »A légy« c. monologot. Tökéletes alakítást adott a szereplő s előadá­sával kiváló műkedvelőnek bizonyult. A hu­moros monolog kitűnő előadása zajos derült­ségre ragadta a közönségei, a mely sokáig tap­solta a kiváló előadást. — Végül Majdik Béla adott elő cimbalmon pár magyar dalt. Művészi játékáról már előbb szóltunk. Nyolc órakor végződött az oltáregyesület második felolvasó estje. Nagy érdeklődéssél várjuk e két hatalmas sikerű est után a többieket. — Öngyilkosság. Egy megtévedt ember fegyverrel vetett véget életének, maga után hagyva feleségét és öt apró gyermeket. Jobbágy Gyula, helybeli bádogos jan 29.-én agyonlőtte magát. Jómódú polgárember volt és derék ipa­ros, de pár esztendeje elhanyagolta mestersé­gét, a mi folyton növekvő adósságokba sodorta. Ekkor a gyönge emberek menedékéhez: az italhoz folyamodott, hogy ebbe ölje lelkiisme­retét. Ez az élet csak növelte anyagi romlását s hozzá még egészségét is megtámadta. Szem­baja keletkezett s az utolsó időben attól félt, hogy megvakul. Ez a rettegés, meg szorult anyagi helyzete vitte kétségbeesett tettére. F. hó 29.-én, a hetivásár napján, mig felesége a piacon volt s gyermekei az iskolában, bezár­kózott a lakásba és ekkor követte el öngyil­kosságát, a melyet hozzátartozói nem is sejtet­tek. Iskolából hazatérő gyermekei zárva talál­ván az ajtót semmi rosszat nem gyanítottak, sőt a piacról hazatérő felesége sem gondolt ilyen szörnyű tettre, hanem, a mikor a hosszú zörgetésre sem nyitolta föl az otthon alva ha­gyott Jobbágy Gyula az ajtót és a hivott laka­tos feszitette föl a zárat, akkor vált nyilvánva­lóvá a szörnyű tett. Az öngyilkos d. e. 9—10 óra közt ölhette meg magát, a mint a bonco­lás kiderítette. Temetése jan. 30.-án volt. — Betörés a gör. kath. templomba. Szombaton éjszaka ismeretlen tettes betöréses lopást követett el a görög katholikus templom­ban. Feltörte a templomi perselyt, honnan ál­lítólag nagyobb összegű aprópénzt vitt el. A tettes a Jókai-utca rácsos-kapuján át mászott be az udvarra és a templom egyik rozoga ajtaját benyomva, jutott a perselyhez, melynek a la­katját is lecsavarta. A frissen esett hóban meg­találták a betörő lábnyomát, Csorba alkapitánv ezen az alapon indította meg a nyomozást. Nagybánya város 1906. évi költség- előirányzata 17549 korona hiányt tüntet fel. Szomorúan igazolja e tény azon. lapunk ha­sábjain már többször szóvá telt körülményt, hogy a gazdag város vagyona nincs oly inten­zív módon hasznosítva, mint a hogy lehetne. Remélhetőleg a fellendült közszellem Nagy­bánya városi ügyeit is szanálni fogja. — Modern tápital. Idegesség, álmatlan­ság, vérszegénység, étvágytalanság ellen legin­kább a Hercules-sört használják újabban, mert e kitűnő maláta-tápsör különlegesség hatásos hizlaló is; gyengélkedőknél és lábbadozóknál kiváló erősítő és a mellett nagyszerű asztali ital, mint azt elsőrendű tanárok és orvosok is igazolják. Kapható minden jobb füszerüzletben, Nagyban: Hercules-sörfőzde Budapest, VII.. Bethlen-tér 3. honnau árjegyzéket ingyen és bérmentve. 5 kg. próbaküldeményt pedig (6 üveg) postán utánvéttel küldenek. Főraktár Nagykárolyban Gaál Kálmán drogueriájában. Egyúttal köztudomásra hozzuk, hogy Veszel Mór Manó kávéháztulajdonos a hírneves Her­cules-sört n. é. látogató vendégeinek kávéhá- házában állandóan kiszolgáltatja. Gróf Károlyiak gyászévfordulója. Jan. 30. Hazánk letűnt csillagairól különösen akkor esik jól megemlékeznünk, midőn borús az ege, mint a mostani válságos időben. Igen, letűnt Nagyjaiuk emlékezete vigaszt nyújt a megpró­báltatás idején, erőt a küzdelemre. Ki volt Károlyi György grófné, kit január 3ü-án épen 3 éve, hogy meghívtak az égiek az örök babérok hazájába? Azt jól tudják Hazánk édes és fájó emlékezetű történelmének ismerői. Zichy Karo­lina grófnő azon igazi honleányok közül való volt, kit mindig sirat a magyarok hazája. Ki, ha kellett kész volt a haza oltárára áldozni legkedvesebb, legféltettebb családi ereklyéit, ékszereit, diadémjeit. Ki, ha a haza boldogsága úgy kívánta, a csatasorba állott s hitvesi szere tétének legszentebb jelével, csókjával tüzelte fel a honvédet az élet-halál harcra. Ha pedig a béke áldásos oltalmáról vala szó: 0 annak igazi angyala volt. Bárha jelen szomorúságában is a magyarnak támadna egy olyan béke-an­gyala, mint aminő volt Erzsébet királynéja vagy Zichy Karolinája . . . Kaplonyban, a Károlyiak fényes családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra ez igazi honleányt. Budapesten halt meg 1903. január 30-án, 84 éves korában és február 3-án temették el. A friss koszorút még minden évben meg­hozta a kegyelet sírjára. Az idén is megjött vele szeretett, már egyetlen élő fia, István gróf orsz. képviselő. Eljött újból megsiratni az elvesz­tett jó anyát, hullatni honfiú bánatkönnyeket sírja felett, megkérdezni: Anyám! édes jó anyám, lesz-e még valaha a magyarnak szabad ha­zája ? . . . . Visszaszáll emlékezetem az impozáns teme­tésre, a mely igazán olyan megnyilatkozása volt a kegyeletnek, mi csak <j : az igazi honleány, szerétő anya és jóságos lélek érdemelt ki. Febr. 2-án hajnali 5 órakor érkezett meg a drága halott teteme a nagykárolyi vasúti állo­máshoz, honnan egyenesen ifjú gróf, Károlyi Gyula felügyelete alatt a budapesti »Entrepise« emberei szállították ki tengelyen a kaplonyi sirtemplomba, hol azonnal ravatalra helyezték. Egész napon a templom gyászpompájának, kifejtésével voltak ezen emberek elfoglalva. Délszaki növények, drapériák, élővirágok, cime- res képek szinte elrejtették szemeink elől a nagy halott koporsóját. Csak az égő gyertyák körülötte, jelezték, hogy ime itt van az kiterítve, kinek hazáját páratlanul szerető szive kihűlt, életfáklyája kialudt. A temetés febr. 3-án d. e. fél tiz órakor egy olvasott szent mise után ment végbe a gróf Károlyiék patronátussága alatt levő összes templomok plébánosainak és az uradalmi tisztek, valamint a sirőrző szerze­tesek jelenlétében. A Libera megható akordjai mellett, fia Gábor gróf, az egykori hires képvi­selő sírja fölötti fülkébe helyezték földi marad­ványait. A gyász országos volt, a gyászoló családtagokon kívül annyi küldöttség jelent meg. hogy a templomban nem is fértek el. Az országgyűlési függetlenségi párt is képviseltette magát s a kegyelet kettős adóját rótta le; mert Károlyi Gábor gróf sírját is megkoszoruztatta. A temetés d. e. 11 óra tájban ért véget, midőn az élővirágkoszoruk, csokrok özönében a tőlünk — csak a viszontlátásig-a boldogabb hazában — búcsút vett honleány magára maradt . . . . Elhozta ez idén is a 3-ik gyászévfordulóra a friss koszorút egyetlen fia István gróf, meg­rendelte az engesztelő áldozat bemutatását nyu­galmáért s mielőtt összeszorult szívvel távozott volna az ő Kálváriájokról, itthagyta a sirtemplom számára remek kivitelő festett arcképét édes anyjának. Reá tekintvén az ő fiatalkori magyar jelmezbe öltözött alakjára, megindultam e való igazságra: 'Voltál virág Te is De leszakasztott A kérlelhetlen — Virulni másutt. Virulj is örökké Fenn az egekben! Honszerelmes szived, Feledhetetlen. Nagy bánatot hagytál. Sírnak Tiéid : Könnyűiket le csak Hit s remény törlik. Nyugodj szent békében ! Mig jő az angyal, Ki Téged testestől Mennynek lefoglal. Síri. TOLLHEGYGYEL. Jakab diplomáciái jegyzékeket vált. Napihír. Lebaudy Jakab tiltakozik. Algeciuas- bót jelentik: Lebaudy Jakab, a ki Szahara császárjának mondja magát, levelet intézett a marokkói értekezlethez, a melyben tiltakozik az ellen, hogy őt kizárták a konferen­ciából. * Első levél. Lázári Nagy Jakab, e néven Első, Kristóf Ő szent Felsége kegyelméből Szatmárvármegye megyefőnöke — I. Jakabhoz, Szahara császárjához. Felséges Császár! Igen tisztelt Druszám! Megdöbbenve olvasom a lapokból, hogy az európai hatalmak felséges Druszámat nem akar­ják elismerni császárnak. Annyit talán ön is tud Sire, hogy iő éven át én voltam Közép Európa legönzetlenebb, legőszintébb és legsze­rényebb alispánja, — legyen szabad tehát kije­lentenem, hogy én az ön esetét Sire, teljesen analógnak tartom az enyémmel. Csak az a kér­dés, hogy a mikor Druszám feltette legfelsége­sebb fejére a császári koronát, letette-e egyide­jűleg az 1886: XXI. t. c. 6o. §-ában előírt es­küt is? Mert én letettem. Bizony Isten letettem. Zo zoll’ ach leben, zo zoll’ ach krepíren. Remé­lem, felséges Druszám sem feledkezett meg er­ről a formalitásról. De ha megfeledkezett volna, sem baj. Szívesen küldök egy jegyzőkönyv — blankettát, — abból megláthatja, hogy kell ilyen esetekben eljárni. Jakabi szavamra mondom, ha egy ilyen jegyzőkönyvet felvesz, épen olyan joghatóságot szerez, mint a milyen az enyém. De térjünk a dologra. Sem önt kedves császári Drusza sem engem nem akar elismerni az átkos koalíció. Nem segithetnénk-e ezen úgy, ha elismernők egymást? Én önt, ön engem? Mint tanult kulturférfiu, számtalan, kül- és belföldi idézettel indokolhatom és támogathatom ezen javaslatomat. Pl. Similis simili gaudet! Par nobile fratrum! In deinem Lager ist Oester­reich! (Ezt Fejérvárynak szoktam mondani, ide ugyan nem igen pászol, de nagyon szép, hát ide írom.) My house is my castle I (Veszi észre j felség, hogy még britanniaiul is tudok ?) Des- j tyeptárye Romane! Goszpodi Pomiluj! (Ezek sem tartoznak ide egészen, de lekötelezik a nemzetiségeket és hátha még valamikor ezt a levelezésemet is kiadom a Szatmármegyei Köz­lönyben!) Jeszcze Polska nye zginyélal (Ezt a Goluchowski kedvéért irom, a ki önnek ugyan ellensége, de nekem krixkamerádom. Meglehet, hogy vele el tudom ismertetni Druszámat is —- ettől a lengyeltől minden bolond kitelik.) Sze­retnék végül, általános műveltségem igazolásául még egy görög szállóigét is idézni, de csak azt az egyet tudom, hogy „Ariszton men hüdór.“ Beláthatja felség, hogy erre a közmondásra, mely magyarul annyit tesz, hogy „legjobb azon­ban a viz“ nekem, a szeszgyárosnak hivat­kozni, erkölcsi lehetetlenség. Száz szónak is egv a vége: javasolom, hogy ismerjük el egymást kölcsönösen. Kös­sünk véd- és dacszövetséget — hiszen ön is Jakab, én is Jakab, huzzuk ki egymást a bajból. Szives válaszát kérem Budapest (Auszt­ria) Bachus pince cim alatt, — kész szolgája és druszája: Jaczques lö Grán de Lázári. Második levél. I. Jakab, Szahara császárának kabinetiro­dája — Lázári Nagy Jakabhoz. Uram! Felséges Császárom háza és népe iránti kötelességmulasztásnak tekintené, ha a neki I felkinálkozó szövetségesekkel tárgyalásokba nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom