Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-02-03 / 5. szám
6-ik oldiil. SZ A T M Ált V A K M EG Y E. •). szain. — Oltáregyesületi felolvasó est. Az oltáregyesület második estje, a mely jan 28-án' folyt le a Polgári Kaszinó nagytermében, talán még sikerültebb volt az elsőnél. Nagy körültekintéssel és nemes Ízléssel összeválogatott programmjait már megszoktuk ugyan az oltáregyesületnek, de mégsem mulaszthatjuk el ismételten kifejezni a tevékeny egyesületnek ily irányú munkásságával szemben legnagyobb elis- mérésünkét. Valóságos kulturmissiót teljesít ez a városunk életében most már határozottan nagy szerepet vivő egyesület főkép finom gonddal előkészített estjeivel, a melyeknek műsora mindig változatos, komoly művészi és irodalmi színvonalon álló. Különösen nagy szolgálatot tesz azzal, hogy neves vidéki és fővárosi szereplőkkel ismertet meg. E második estről is a legigazibb elismerés hangján kell megemlékeznünk. — Fényes és előkelő közönség töltötte meg hat órára a nagytermet és pár perccel hat után már gyönyörködött Majáik Béla finom kidolgozású játékában. Erkel »Bánk-bán«-jából a Bordalt adta elő cimbalmon. E nehéz darab remekül érvényesült a dilettáns műkedvelőket messze felülmúló előadó művészi játékában. Szinte hihetetlen finomsággal interpretálta Majáik Béla e nagy tudást megkívánó dalt;játéka lehelletszerü részletekig visszaadta e dal minden szépségét. Hasonló finomsággal játszotta el a műsor végén Bihari Cimbalom-csárdását. Különösen e két darab lett nagy hatást. Percekig hangzott is az elismerés tapsa. — Második számul Cseh Lajos, főgyimn. igazgató tartott előadást a Madonnafestészetről. Színes rajzában főkép az olasz festőkkel, leginkább Raífaellei foglelkozott. Ritkán volt alkalmunk még ily művészet — történeti fejtegetést hallanunk. Nagy élvezetet szerzett az előadó a közönségnek eleven frisseségü előadással. Önálló tudásának nagy érdeklődéssel élvezett gyümölcseiben gyakran szeretnénk még gyönyörködni. — Utána Foltinek Bella szavalta el Szemlér Ferencnek lapunk karácsonyi számában megjelent »A könyörület« c. legendáját. Kedves jelenség volt a kisasszony a pódiumon, megjelenésekor nagy taps fogadta és mély érzéssel előadott, nagy hatást tett szavalata után újra zugó taps szóllitotta ki a színpadra. Szavalata szépen kidolgozott és átérzett volt. — Negyediknek Fodor Gyula dr. szatmári főgyimn. tanár felolvasása követkazett. Finom szellemességéről már ismertük a felolvasót, de még többet nyújtott. Állandó feszült érdeklődés és de rültség kisérte minden szavát s a felolvasás végén zugó taps fejezte ki az eleven hatású, ötletes, finom humora szám után a közönség zajos elismerését. A személyi vonatkozásokkal telitett nagy hatású felolvasást lapunk jövő j tárcarovatában közöljük. — Majd Mondik Endre gyönyörű énekszáma következett. Carmichael »Canadai dal«-át adta elő. a felzugó taps után pedig Abt »Erdei áhitat «-át. Remekül színező hangjához pompásan illett e két műdal. Lágyság, mély érzés csendült ki az énekből. Megejtő volt a dal, megkapó az előadás. Percekig fogva tartotta a közönséget a finom lágyságu ének. üiczig Ádám pompás harmonium — kísérete gyönyörűen színezte a két dalt. A taps jó részben is illeti, mert a kiséret tökéletessé tette a hatást. — Ezután Polgár Gy. Ödön, főgyimn. tanár adta elő »A légy« c. monologot. Tökéletes alakítást adott a szereplő s előadásával kiváló műkedvelőnek bizonyult. A humoros monolog kitűnő előadása zajos derültségre ragadta a közönségei, a mely sokáig tapsolta a kiváló előadást. — Végül Majdik Béla adott elő cimbalmon pár magyar dalt. Művészi játékáról már előbb szóltunk. Nyolc órakor végződött az oltáregyesület második felolvasó estje. Nagy érdeklődéssél várjuk e két hatalmas sikerű est után a többieket. — Öngyilkosság. Egy megtévedt ember fegyverrel vetett véget életének, maga után hagyva feleségét és öt apró gyermeket. Jobbágy Gyula, helybeli bádogos jan 29.-én agyonlőtte magát. Jómódú polgárember volt és derék iparos, de pár esztendeje elhanyagolta mesterségét, a mi folyton növekvő adósságokba sodorta. Ekkor a gyönge emberek menedékéhez: az italhoz folyamodott, hogy ebbe ölje lelkiismeretét. Ez az élet csak növelte anyagi romlását s hozzá még egészségét is megtámadta. Szembaja keletkezett s az utolsó időben attól félt, hogy megvakul. Ez a rettegés, meg szorult anyagi helyzete vitte kétségbeesett tettére. F. hó 29.-én, a hetivásár napján, mig felesége a piacon volt s gyermekei az iskolában, bezárkózott a lakásba és ekkor követte el öngyilkosságát, a melyet hozzátartozói nem is sejtettek. Iskolából hazatérő gyermekei zárva találván az ajtót semmi rosszat nem gyanítottak, sőt a piacról hazatérő felesége sem gondolt ilyen szörnyű tettre, hanem, a mikor a hosszú zörgetésre sem nyitolta föl az otthon alva hagyott Jobbágy Gyula az ajtót és a hivott lakatos feszitette föl a zárat, akkor vált nyilvánvalóvá a szörnyű tett. Az öngyilkos d. e. 9—10 óra közt ölhette meg magát, a mint a boncolás kiderítette. Temetése jan. 30.-án volt. — Betörés a gör. kath. templomba. Szombaton éjszaka ismeretlen tettes betöréses lopást követett el a görög katholikus templomban. Feltörte a templomi perselyt, honnan állítólag nagyobb összegű aprópénzt vitt el. A tettes a Jókai-utca rácsos-kapuján át mászott be az udvarra és a templom egyik rozoga ajtaját benyomva, jutott a perselyhez, melynek a lakatját is lecsavarta. A frissen esett hóban megtalálták a betörő lábnyomát, Csorba alkapitánv ezen az alapon indította meg a nyomozást. Nagybánya város 1906. évi költség- előirányzata 17549 korona hiányt tüntet fel. Szomorúan igazolja e tény azon. lapunk hasábjain már többször szóvá telt körülményt, hogy a gazdag város vagyona nincs oly intenzív módon hasznosítva, mint a hogy lehetne. Remélhetőleg a fellendült közszellem Nagybánya városi ügyeit is szanálni fogja. — Modern tápital. Idegesség, álmatlanság, vérszegénység, étvágytalanság ellen leginkább a Hercules-sört használják újabban, mert e kitűnő maláta-tápsör különlegesség hatásos hizlaló is; gyengélkedőknél és lábbadozóknál kiváló erősítő és a mellett nagyszerű asztali ital, mint azt elsőrendű tanárok és orvosok is igazolják. Kapható minden jobb füszerüzletben, Nagyban: Hercules-sörfőzde Budapest, VII.. Bethlen-tér 3. honnau árjegyzéket ingyen és bérmentve. 5 kg. próbaküldeményt pedig (6 üveg) postán utánvéttel küldenek. Főraktár Nagykárolyban Gaál Kálmán drogueriájában. Egyúttal köztudomásra hozzuk, hogy Veszel Mór Manó kávéháztulajdonos a hírneves Hercules-sört n. é. látogató vendégeinek kávéhá- házában állandóan kiszolgáltatja. Gróf Károlyiak gyászévfordulója. Jan. 30. Hazánk letűnt csillagairól különösen akkor esik jól megemlékeznünk, midőn borús az ege, mint a mostani válságos időben. Igen, letűnt Nagyjaiuk emlékezete vigaszt nyújt a megpróbáltatás idején, erőt a küzdelemre. Ki volt Károlyi György grófné, kit január 3ü-án épen 3 éve, hogy meghívtak az égiek az örök babérok hazájába? Azt jól tudják Hazánk édes és fájó emlékezetű történelmének ismerői. Zichy Karolina grófnő azon igazi honleányok közül való volt, kit mindig sirat a magyarok hazája. Ki, ha kellett kész volt a haza oltárára áldozni legkedvesebb, legféltettebb családi ereklyéit, ékszereit, diadémjeit. Ki, ha a haza boldogsága úgy kívánta, a csatasorba állott s hitvesi szere tétének legszentebb jelével, csókjával tüzelte fel a honvédet az élet-halál harcra. Ha pedig a béke áldásos oltalmáról vala szó: 0 annak igazi angyala volt. Bárha jelen szomorúságában is a magyarnak támadna egy olyan béke-angyala, mint aminő volt Erzsébet királynéja vagy Zichy Karolinája . . . Kaplonyban, a Károlyiak fényes családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra ez igazi honleányt. Budapesten halt meg 1903. január 30-án, 84 éves korában és február 3-án temették el. A friss koszorút még minden évben meghozta a kegyelet sírjára. Az idén is megjött vele szeretett, már egyetlen élő fia, István gróf orsz. képviselő. Eljött újból megsiratni az elvesztett jó anyát, hullatni honfiú bánatkönnyeket sírja felett, megkérdezni: Anyám! édes jó anyám, lesz-e még valaha a magyarnak szabad hazája ? . . . . Visszaszáll emlékezetem az impozáns temetésre, a mely igazán olyan megnyilatkozása volt a kegyeletnek, mi csak <j : az igazi honleány, szerétő anya és jóságos lélek érdemelt ki. Febr. 2-án hajnali 5 órakor érkezett meg a drága halott teteme a nagykárolyi vasúti állomáshoz, honnan egyenesen ifjú gróf, Károlyi Gyula felügyelete alatt a budapesti »Entrepise« emberei szállították ki tengelyen a kaplonyi sirtemplomba, hol azonnal ravatalra helyezték. Egész napon a templom gyászpompájának, kifejtésével voltak ezen emberek elfoglalva. Délszaki növények, drapériák, élővirágok, cime- res képek szinte elrejtették szemeink elől a nagy halott koporsóját. Csak az égő gyertyák körülötte, jelezték, hogy ime itt van az kiterítve, kinek hazáját páratlanul szerető szive kihűlt, életfáklyája kialudt. A temetés febr. 3-án d. e. fél tiz órakor egy olvasott szent mise után ment végbe a gróf Károlyiék patronátussága alatt levő összes templomok plébánosainak és az uradalmi tisztek, valamint a sirőrző szerzetesek jelenlétében. A Libera megható akordjai mellett, fia Gábor gróf, az egykori hires képviselő sírja fölötti fülkébe helyezték földi maradványait. A gyász országos volt, a gyászoló családtagokon kívül annyi küldöttség jelent meg. hogy a templomban nem is fértek el. Az országgyűlési függetlenségi párt is képviseltette magát s a kegyelet kettős adóját rótta le; mert Károlyi Gábor gróf sírját is megkoszoruztatta. A temetés d. e. 11 óra tájban ért véget, midőn az élővirágkoszoruk, csokrok özönében a tőlünk — csak a viszontlátásig-a boldogabb hazában — búcsút vett honleány magára maradt . . . . Elhozta ez idén is a 3-ik gyászévfordulóra a friss koszorút egyetlen fia István gróf, megrendelte az engesztelő áldozat bemutatását nyugalmáért s mielőtt összeszorult szívvel távozott volna az ő Kálváriájokról, itthagyta a sirtemplom számára remek kivitelő festett arcképét édes anyjának. Reá tekintvén az ő fiatalkori magyar jelmezbe öltözött alakjára, megindultam e való igazságra: 'Voltál virág Te is De leszakasztott A kérlelhetlen — Virulni másutt. Virulj is örökké Fenn az egekben! Honszerelmes szived, Feledhetetlen. Nagy bánatot hagytál. Sírnak Tiéid : Könnyűiket le csak Hit s remény törlik. Nyugodj szent békében ! Mig jő az angyal, Ki Téged testestől Mennynek lefoglal. Síri. TOLLHEGYGYEL. Jakab diplomáciái jegyzékeket vált. Napihír. Lebaudy Jakab tiltakozik. Algeciuas- bót jelentik: Lebaudy Jakab, a ki Szahara császárjának mondja magát, levelet intézett a marokkói értekezlethez, a melyben tiltakozik az ellen, hogy őt kizárták a konferenciából. * Első levél. Lázári Nagy Jakab, e néven Első, Kristóf Ő szent Felsége kegyelméből Szatmárvármegye megyefőnöke — I. Jakabhoz, Szahara császárjához. Felséges Császár! Igen tisztelt Druszám! Megdöbbenve olvasom a lapokból, hogy az európai hatalmak felséges Druszámat nem akarják elismerni császárnak. Annyit talán ön is tud Sire, hogy iő éven át én voltam Közép Európa legönzetlenebb, legőszintébb és legszerényebb alispánja, — legyen szabad tehát kijelentenem, hogy én az ön esetét Sire, teljesen analógnak tartom az enyémmel. Csak az a kérdés, hogy a mikor Druszám feltette legfelségesebb fejére a császári koronát, letette-e egyidejűleg az 1886: XXI. t. c. 6o. §-ában előírt esküt is? Mert én letettem. Bizony Isten letettem. Zo zoll’ ach leben, zo zoll’ ach krepíren. Remélem, felséges Druszám sem feledkezett meg erről a formalitásról. De ha megfeledkezett volna, sem baj. Szívesen küldök egy jegyzőkönyv — blankettát, — abból megláthatja, hogy kell ilyen esetekben eljárni. Jakabi szavamra mondom, ha egy ilyen jegyzőkönyvet felvesz, épen olyan joghatóságot szerez, mint a milyen az enyém. De térjünk a dologra. Sem önt kedves császári Drusza sem engem nem akar elismerni az átkos koalíció. Nem segithetnénk-e ezen úgy, ha elismernők egymást? Én önt, ön engem? Mint tanult kulturférfiu, számtalan, kül- és belföldi idézettel indokolhatom és támogathatom ezen javaslatomat. Pl. Similis simili gaudet! Par nobile fratrum! In deinem Lager ist Oesterreich! (Ezt Fejérvárynak szoktam mondani, ide ugyan nem igen pászol, de nagyon szép, hát ide írom.) My house is my castle I (Veszi észre j felség, hogy még britanniaiul is tudok ?) Des- j tyeptárye Romane! Goszpodi Pomiluj! (Ezek sem tartoznak ide egészen, de lekötelezik a nemzetiségeket és hátha még valamikor ezt a levelezésemet is kiadom a Szatmármegyei Közlönyben!) Jeszcze Polska nye zginyélal (Ezt a Goluchowski kedvéért irom, a ki önnek ugyan ellensége, de nekem krixkamerádom. Meglehet, hogy vele el tudom ismertetni Druszámat is —- ettől a lengyeltől minden bolond kitelik.) Szeretnék végül, általános műveltségem igazolásául még egy görög szállóigét is idézni, de csak azt az egyet tudom, hogy „Ariszton men hüdór.“ Beláthatja felség, hogy erre a közmondásra, mely magyarul annyit tesz, hogy „legjobb azonban a viz“ nekem, a szeszgyárosnak hivatkozni, erkölcsi lehetetlenség. Száz szónak is egv a vége: javasolom, hogy ismerjük el egymást kölcsönösen. Kössünk véd- és dacszövetséget — hiszen ön is Jakab, én is Jakab, huzzuk ki egymást a bajból. Szives válaszát kérem Budapest (Ausztria) Bachus pince cim alatt, — kész szolgája és druszája: Jaczques lö Grán de Lázári. Második levél. I. Jakab, Szahara császárának kabinetirodája — Lázári Nagy Jakabhoz. Uram! Felséges Császárom háza és népe iránti kötelességmulasztásnak tekintené, ha a neki I felkinálkozó szövetségesekkel tárgyalásokba nem
