Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-12-09 / 50. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 50. szám. közmüvet, legyen az különben bármily fontos közérdek, anyagilag támogathasson. Azok a fentebb elősorolt terhek, a melyek a felveendő újabb nagy kölcsönből lesznek fedezendők, a vármegyének becsületbeli tartozását képezik. Honorálnia kell a vármegyének elsősorban a szatmár—mátészalkai, utána a nagykároly—margittai vasutat, a melyekre a hozzájárulást már ezelőtt egy évvel megszavazta, de — ime a gúnyos fátum, — honorálnia kell, egyelőre legalább, azokat a gipszfigurákat is, a melyeket egyhangú bizalmának másfélév- tizeden át letéteményese beépített és azon dísztárgyakat is, melyekkel fejedelmi lakását felékesitette, sőt azon gipszfigurákat és egyéb dísztárgyakat is, melyek csak papiroson léteznek s melyeknek hollétéről ismét csak Nagy László tudna felvilágosítást adni. A vármegye uj vezetőségére, mely a Nagy László-féle manipulációktól teljesen távol állott, kicsiben épen olyan nehéz feladat vár, mint az országos kormányra nagyban : nekik kell feltárni az előző korszak visszaéléseit, nekik kell bennünket kivezetni a darabontok piszkából, nekik kell tudni azokat megfenyíteni, de nekik kell előteremteni a módot és eszközöket is azon kötelezettségek fedezésére, a melyekbe amazok oktalanul és lelkiismeretlenül belevettek. Ez a működés akármilyen eredményes legyen is, minden lehet, csak hálás és kellemes nem. A vármegye vezetőinek kitartást, a törvényhatósági bizottságnak bölcs határozottságot kívánunk tisztitó és regeneráló munkájukhoz. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság ez évben /. évi december 1-én tartotta az utolsó rendes havi ülését, melyen dr. Falussy Árpád vármegyei főispán elnökölt; a választott bizottsági tagok közül Domahidy Sándor, Nemestóthy Szabó Antal, Nagy Béla, Sántha Kálmán és Szuhányi Ödön hiányoztak; távolmaradásokat Domahidy Sándor és Nemestóthi Szabó Antal igazolták. Az alispáni havi jelentést a közig, bizottság tudomásul vette s abból e helyen különösebb említeni való nincs. E jelentés után a többi rendes ügyek tárgyalása előtt Böszörményi Sándor köz. biz. tag szóvá teszi azon közismert állapotokat, hogy egyes községekből az emberek, cselédek, munkások némely helyekre, mint például legközelebb Szatmár- Németi városba gyűlésre vannak behijva s ott socialista izgatok terjesztik tévtanaikat; sőt előzetesen az egyes községekben is, a budapesti központi szociális szervezet kiküldöttei az ő tapasztalata szerint elindulnak a községi korcsmákba, igyekeznek az embereket a szocialista üzelmeknek megnyerni, anélkül, hogy abban az izgató munkájukban ama kiküldötteket a községi rendőrhatóság, esetleg a csendőrség megzavarná, avagy kérdőre vonná; ezen bajuk orvoslása szempontjából célszerűnek tartja és indítványozza, hogy a köz- igazgatási hatóság a községi előljárósági tagokat, kölönösen pedig a községi bírót és a csendőrséget szigorúan kötelezze arra, hogy az ilyenféle központi kiküldötteket jelzett munkájukban figyelemmel kisérjék és őket kilétük felől kérdőre vonják, mert az ilynemű, bár köztudomás szerint törvényszerű zaklatás apasztaná az izgatok tevékenységét és az ily törvényesen elé gördített akadályok távol tartanák őket a gyakori községi látogatásoktól ; vármegyei főispán az indítványozót megnyugtatta afelől, hogy a főszolgabirák az iz- gatókkal szemben megfelelő intézkedéseiket megteszik, és igy bár a közigazgatási bizottság az indítványozónak felszólalását helyeslőleg vette tudomásul, különösebb intézkedésnek szükségét nem látta. Szintén az alispáni jelentés után szólalt fel Luby Géza közigazgatási bizottsági tag az irányban, hogy bár egy katona-köteles korban levő egyénnek az apja hetven éves korban van és erre nézve a hatóság a hetven éves embert szabálytalanul — mint munkaképtelent — megvizsgáltatni rendelte, a honvédelmi miniszternek e szabálytalan intézkedés orvoslása céljából kiadott rendelete már hosszabb idő óta elintézetlenül hever ; vármegyei alispán a felszólalót megnyugtatta arra nézve, hogy ezen ügy megfelelő elintézéséről gondoskodni fog. A központi közigatás ügyköréből felemlítjük azon körülményt, hogy a vármegye Nagy László volt alispán viselt dolgaival még mindég kénytelen foglalkozni; ugyanis a közigazgatási bizottság Nagy László volt alispán ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot ismét elrendelte és annak foganatosításával Nemestóthi Szabó Antal közigazgatási bizottsági tagot bízta meg; erre az adott okot, hogy Sághy Gusztáv körjegyző elleni fegyelmi ügyben negyvenkét korona40 fillér felmerült költségnek megállapítása iránt Nagy László volt alispán nem intézkedett s azon összeget többszöri felszólítás dacára nem fizette meg, tehát vele szemben a vagyoni felelősséget meg kell állapítani, hogy a költség rajta behajtható legyen. A központi közigazgatás egyes ügyeinek előadása után Luby Géza közigazgatási bizottsági tag indítványozza, hogy Szatmárnémeti városban a kormány külön kivándorlási ügynökséget létesítsen, mert Szatmárvármegye területe ebben a tekintetben a nagyszőlősi kivándorlási ügynökséghez van beosztva; többek felszólalása után, köz- igazgatási bizottság, a vármegye főispánját felkérte, hogy hasson oda ezen ügynökségnek Szatmáron létesítése iránt, ha és amennyiben azt szervezeti kérdések nem gátolnák, nevezetesen a nagyszőí- lősi ügynökség nem oly szempontból létesittetett volna-e, hogy oda Ugocsa-, esetleg Bereg- és Máramosvármegyék is beosztattak. A kir. tanfelügyelő havi jelentésében tudomására adja közigazgatási bizottságnak, hogy a tankötelezettség ellenőrzése iránt hathatósan intézkedett, mert e tekintetben egyes községeknél mulasztást tapasztalt; bejelentette továbbá, hogy a nagykárolyi óvodákat — melyeknek államosítását szükségesnek tartja — és a nagykárolyi iparos tanoncziskolát — melyet példás rendben talált — megvizsgált; továbbá bejelentette, hogy Nagykárolyban és Krasznabélteken a gazdasági szaktanítói állás szervezését keresztül vitte. Az egyes konkrét ügyek közül felemlítjük, hogy a csanálósi róm. katli. és az erdőszádai gör. kath. iskolák túlnépesedett és úgy ezek, mint a ricsei, hermánszegi és komlódtótfalusi iskolákban uralkodó tűrhetetlen állapotok orvoslása iránt közigazgatási bizottság intézkedett, érdekes vitára adott alkalmat, hogy Várna Tivadar volt pácafalusi gör, kath. néptanító hátralékos fizetése czimén 173 K 32 f tőke és járulékai erejéig a folytatólagos kielégítési végrehajtásnak elrendeléséért Krausz Sámuel alsóhomoródi lakos, mint nevezett tanítónak engdményese folyamodott; Böszörményi Sándor közigazgatási bizottsági tag indítványát a vármegyei főispán pártoló felszólalása mellett magáévá téve, közigazgatási folyamodót kérelmével elutasította, mert a törvény csak arról rendelkezik,_ hogy a tanítónak adja meg a jogot hátralékos fizetésének közigazgatási utón való behajtására. Kir. építészeti hivatal főnökének havi jelentése szerint a közutak ellátását semmi rendkívüli esemény meg nem zavarta; az útadó forgalmáról azonban ezúttal a havi jelentés meg nem emléke- kezett, mert a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségtől a havi kimutatás még kezéhez nem jutott. Vármegyei főorvos havi jelentése után, vármegyei alispán kérdést intézett a főorvoshoz a királydaróci gyógyszertárügy megvizsgálásáról; a vármegyei főorvos bejelentette, hogy gyógyszertár kezelést megvizsgálta és azt tűrhetetlennek találta, ennélfogva vármegyei alispánhoz intézett jelentésben azt javasolta, hogy a gyógyszerésznek három havi időhaladékot adjon, a gyógyszertár rendes kezelése, esetleg bérbeadása iránt. Á köz- igazgatási bizottság ez ügyben külön határozatot nem hozott, mert vármegyei alispán kijelentette, hogy ezen időhaladékot túlzottnak tartja arra nézve, hogy különösen a ajárványos időszakra tekintettel a gyógyszertár rendszeres kezelése elodáztassék, kijelentette alispán, hogy a közegészségügyi törvény állal biztosított hatáskörében haladéktalanul intézkedni fog arra nézve, hogy a gyógyszertár rendszeres kezelőt kapjon, annál inkább, mert a hozzá intézett bejelentés szerint oly eset is merült fel, hogy a gyógyszertárban a difteritiszben levő betegek részére nem volf megfelelő szérum. A kir. pénzügyigazgató előadása alapján, nagymérvű adóháralék behajtása czéljából a köz- igazgatási bizottság a végrehajtásnak a felelőség elve szerint leendő alkalmazását, Gellért Endre nagybányai polgármester és Csüdör Lajos városi tanácsossal szemben kimondotta. Az albizottságok közül a pótadó felszólamlási küldöttség és később a fegyelmi választmány tartott ülést. Gazdagyülés Tasnádon. Sántha Dezső birtokos a tasnádi járás birtokosait és gazdaközönségét Tasnádra, folyp év november hó 30-ára értekezletre hívta egybe. A gyűlésen a birtokos és gazdaosztály kitűnőségei igen szép számmal voltak jelen. Egybehívó a gyűlés megnyitása után igazolta a birtokos osztály tarthatatlan helyzetét, melynek a szocziális mozgalom elfajulása következtében tapasztalható tulmagas munka és cselédbér követelésekkel szemben okvetlenül egyesült erővel meg kell tenni a szükséges intézkedéseket addig is, mig ezt a törvényhozás megcselekszi. A munkások annyira fel vannak bujtva, hogy az aratá': tálatokra nézve szerződésre lépni vonakodnak. A gazdaközönség által, elnöklő Sántha Dezső előterjesztésére többek hozzászólása után a munkás gazdasági cselédbér maximumának megállapítása tárgyában, a jelenvoltakra nézve erkölcsileg kötelező következő határozatok hozattak: Az aratási munkáért a munkásokat, mint eddig általánosan tizenkettedén alól nagyobb illetőségben nem részesíti; oly gazdaságokban pedig a hol a helyi szokás szerint ezenkívül még bizonyos természetbeni járandóságok is adattak, az ilyen szolgálmányok ezután is teljesíthetők. 2. A külső gazdasági cselédek készpénzilletménye 120 koronában, gabonanemü illetménye pedig 16 hektoliterben lett maximumként megállapítva. Ezenkívül pedig a szokásos egyéb természetbeni illetmények, úgymint eddig, szintén megadhatók. Id. Kovássy Miklós indítványára a gyűlés a gazdaközönség egyesületté való szervezését határozta el. A szervezésre indítványozó elnöklete alatt 5 tagú bizottságot küldött ki. Elhatározta a gyűlés, hogy átír a szilágy- vármegyei gazdasági egyesülethez, hogy kebelében a munkásügyi bizottságot alakítsa meg, — mely a munkások tulköveteléseit korlátozná s a munkaadók érdekeit minden téren megvédené és hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg az iránt, hogy a mostan községenként alakulásban levő munkásszervezetek beszüntetve legyenek. A gazdaközönség a vármegyei gazdasági egyesületet felkérni határozta, hogy írjon fel a m. kir. kormányhoz, miszerint törvényhozásilag sürgős intézkedés történjék a kivándolás korlátozása, illetőleg annak megakadályozása, a sztrájkkérdés rendezése, a szoczialisták izgatásai ellen erélyes rendszabályok hozatala, a földmunkásokat bujto- gató munkásszervezetek feloszlatása s végre a gazdasági érdek képviseleti törvénynek kényszertársulás alapján való megalkotása lárgyában. A gyűlésen megjelent birtokosok köszönetü- ket fejezték ki Sántha Dezső elnöknek az egybe- hívásért, a mozgalom megindításáért és irányításáért, mely után a gyűlés véget ért. Politikai forgácsok. Sok a tenni való és még több a titkos feljárók száma a bécsi Burgban, a király dolgozó- szobájához. A koalíciós kormány vállalkozása ideiglenes és nemsokára készülni kell a választási reform által az uj parlamenti többség megalakítására. Hogy a vármegyékben és az államhivatalokban, a darabont rendszer híveinek igen nagy száma még most is benn ül, az egész országban visszatetszést szül; nemcsak azért, mert mindenki gyökeres változást remélt, hanem azért is, mivel az ország közvéleménye tisztában van azzal, hogy sokszor a központi kormány minden törekvéseivel szemben mindég akad egy ismeretlen rosszakaratú besúgó, ki megtudja találni azt a hamis módot, mely a nemzeti törekvéseknek útját állja. Schönaich és Aerenthal sima diplomaták, közös miniszterek, de közös nemzetiségűek, mert ilyen nemzet nincs a világon, hanem igenis mögöttük Ausztria áll, hol nem szívesen nézik Magyarországnak pénzügyi és gazdasági függetlensége felé való törekvését és iparos állammá való fejlődését. Hiába, nagy a konkurrencia és roppant mód kifizette magát a gazdasági gyarmatpolitika. Itthon van a nemzet királya fényes budai palotájában, a melyben a magyar építészeti technika titkos feljárókat még nem akart létesíteni; ezt az alkalmat fel kell használni arra, hogy a nemzet minden jogos kívánságához — a koronás fő — hozzájáruljon. * Andrássy Gyula grófnak, Magyarország és Ausztria volt külügyminiszterének lovasszobrát leleplezték akkor, a mikor külügyi politikánk a Balkánon egyre-másra blamálja magát, Ausztria tekintélye teljesen aláhanyatlott és a Reichsrathban verekedéssel szórakoznak az osztrák honatyák. Éppen aktuális — a lefolyt ünnepély keretében — párhuzamot vonni a múlt és a jelen között: Andrássy Gyula gróf a kitűnő diplomata, az erélyes államférfiu, önállóan tud cselekedni és még Bis- maeckkal szemben is érvényt tudott szerezni, a monarchia érdekeinek a berlini kongresszuson. Alatta külügyi politikánk a legnagyobb tekintélynek örvendett s a Balkánon respectálták a monarchia fegyveres erejét. A jelenben itt volt Goluchovszky, ki bár jól tudott kibicelni a jockey clubban, de annál nagyobb mattot kapott az európai sakktáblán. Andrássy Gyula gróf magyar volt . . . Gu- I luchovszky . . . ausztriai. . . .
