Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-10-20 / 42. szám
42. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-dik oldal. kedő egyfogatu kocsiküldönc járat utján fogja kapni. A postaügynökség kézbesítési kerületébe Csanálos község oszlatik be. Ezen hely utolsó postája Nagykároly marad. A postaügynökség ellenőrző postahivatala Nagykároly. Csanálos községben rendszeresített posta fel- és leadó állomás f. évi október hó 31-ével megszűnik. — A póttartalékosok kártalanítása. Megírtuk múlt számunkban, hogy a kormány egymillióötszázezer koronát szánt azoknak a a póttartalékosoknak kártalanítására, kiket az előző kormány kivételes szolgálatra berendelt. A hivatalos lap szerdai száma közli a honvédelmi miniszter rendeletét, melyben megállapítja, kik részesülnek e segítségben, E szerint kártalanításra csak nős embereknek van joguk, akik bevonulásuk alkalmával feleségüket, vagy gyermeküket kenyérkereső nélkül hagyták. Ä segítség nagysága a családtagok száma, a szolgálatban eltöltött napok száma és az évi átlagos napszám szerint módosul, Akik legfeljebb két családtagot (tehát feleségét és egy gyermeket) hagytak kenyérkereső nélkül minden egyes szolgálatben eltöltött nap után az átlagos napszám kétharmad részét kapják kárpótlásul, akik pedig kéttagúnál nagyobb családot (tehát feleséget és kettőnél több gyermeket) hagytak otthon, azok az évi átlagos napszám egész összegére jogosultak. Nőtlen póttartalékosok csak kivételesen kaphatják a segélyt. A segélyért mindenkinek tartózkodási helye katonai ügyosztályához kell folyamodnia. — Pénzügyi kinevezések. A pénzügy- miniszter Szabó Sándor pénzügyi számgyakornokot és Juhász Ernő ny. honvédhadnagyot a nagykárolvi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztekké nevezte ki. — Magyarország sikere a bukaresti kiállításon. A nemzetközt zsűri-tanács szerdán fejezte be a bírálatot. A magyar kiállítóknak ötvenhét dísz-oklevelet, 46 aranyérmet, 52 ezüstérmet és 33 bronzérmet Ítéltek meg. — Iparunk a népszámlálás adatai szerint. A m. kir. központi statisztikai hivatal most tette közzé hazánknak az 1900. évi nép- számlálás adatai alapján összeállított vállalati statisztikáját, amely a vállalatok számát és nagyságát, továbbá a húsznál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó nagyipari vállalatok munkáslétszámát, a munkások honosságát és anyanyelvét is ismerteti, mindezt iparcsoportok és törvényhatóságok szerint. A magyar birodalomban az 1900. év végén mindössze 469.559 iparvállalat volt, amelyek 1.129.130 egyénnek (933.206 férfinak és 193.934 nőnek) adtak keresetet. Ezen iparvállalatok közül 301.025 segéd nélkül. 156.615 vállalat egyen- kint 1—5 segéddel, 9658 pedig egyenként 6—20 segéddel dolgozott, addig csupán 2261 vállalat alkalmazott húsznál nagyobb számú segédszemélyzetet, vagyis nagyipari vállalatunk mindössze 2261, segédszemélyzetök pedig, amely hazánk kereső népességének alig 3 százalékát tette, csupán 230.641 volt. A létező nagyipari vállalatok közül 331 külföldi részvénytársaságnak és cégtulajdonosnak volt birtokában, vagyis a magyar jogi személyek, illetőleg magyar honpolgárok kezében levő nagyipari vállatatok száma mindössze 1930 volt. A munka részletes táblázatokban tünteti fel a- népesség foglalkozására valamint a vállalati statisztikára vonatkozó összes adatokat. Az orvostudománynak világszerte sokatigérő renaissance-át látjuk rohamosan fejlődni egy uj gyógymódban, mely egyszerűsége, célszerűsége és kiváló sikerei által ma már, mint legbiztosabb és legjobb gyógymód van elismerve. Ez a gyógymód a hemopatia, vagyis vérgyógyitás, mely a képzelhető legszebb gyógy- eredményekkel lesz alkalmazva köszvény, gör- vélykór, astma, szív-, vese-, gyomor- és bélbajokban, súlyos idegbántalmak (neurasthenia, paralysis, tabes) és makacs bőrbetegségek eseteiben. A több ezrekre menő gyógyult, mint lelkes apostol terjeszti ezen gyógymód kiválóságát, mely eredményeiben tökéletesebb és tartósabb, mint bármely fürdő vagy intézeti kezelés. Ezen gyógymód megalapítója Dr. Kovács J. fővárosi orvos, aki most kezdi őszi kúráit. Mindazon betegeknek, kik a fent felsorolt bajok egyikében szenvednek, őszintén ajánljuk ezen orvos tanácsát kikérni, ha a nyár folyamán betegségükből ki nem gyógyultak. Dr. Kovács J. orvos urnák Budapesten, V., Váci-körut 18. szám, I. em. alatt van a gyógyintézete (csak bejáró kezelésre), hol naponta 9—1 és 3—6-ig fogad betegeket, de meghívásra betegeket látogat a fővárosban és vidéken is. Mindazok, kik nyáron ki nem gyógyultak, el ne mulasz- szák ezen gyógymódot alkalmazni, mely visz- szaadja egészségüket. — Irodalom. A nagy fejedelemről szól három érdekes füzet, a melyeket ajánlunk különösen az iskolák figyelmébe rendezendő ünnepeik alkalmából. Az egyik Fraknói Vilmos élvezetes kis munkája: II. Rákóczi Ferenc vallásos élele és munkái (ára 1 korona); a másik Erdősi Károly nagyhírű történeti színműve: Rákócziért! (ára 8ü fillér); a harmadik neves írónknak Sziklay Jánosnak tollából került ki: II. Rákóczi Ferenc élete (ára 24 fillér). Mindhárom füzet Szt. István Társulat kiadásában jelent meg és kapható minden könyvesboltban. TOLLHEGYGYEL. Párbeszéd. (Színhely: egy nemrég épült ház, teli cifrázattal, kupolával, minden ablak más stilusu. — Szereplők: egy minden iránt lelkesülő polgártárs és egy komor ábrázatu, sörényes hajú zeneművész.) A lelkes polgártárs (extázissal): Nézze ezt a fejlődő várost, minő utca, minő ház, minő merész ivek, minő díszítés!! (Elragadtatásában érzi, hogy Nagykároly várossá e házzal — a mely már szemében palotává nőtt lepipálta Berlint. Párisi, Rómát, Velencét. Szinte látja, mint sápadoznak ezek az irigységtől.) A művész (tüntetőén dudolgat). A lelkes: De Uram, érzéketlen ön e fenomenális szépségek iránt!? A művész: Dehogy, épen kritikámat mondtam el. A lelkes (megkövül és kérdőjellé változik). A művész: Igen, igen. Nem tudja még, hogy az építészet megkövült zene? Hát azért dúdoltam kritika gyanánt: Kutya, kutya tarka, Se füle, se farka. * A szüreten történt. Hiába volt olyan szomorú a termés, vig volt a magyar. Csakúgy zengett a szőlő a megnyílt torkok hangos énekétől. Esteledett már, de a hangulat épen de- lelőjén állt. Az egyik szőlőben már bevonult a társaság a szőlőházba s ott oktatták nagyban a cigányt. Már olyan lelkesült volt a kedv, hogy még a pohárköszöntők is énekszóban zengtek. Sorra szedték már az ismert nótákat mind, aztán előkerültek a régiek. Egyszerre csak egy ijedt arc jelenik meg a szülőház ablakánál és bekiált: — Ég a kunyhó! Nossza, rázendít a kar erre a régi jó nótára. Az ijedt alak csak hadonáz és kiabál, de mig a kar el nem végezte a ropogós éneket, senki se hallotta. Csak ekkor kapott észbe a vig társaság, hogy valóban ég a kunyhó. — Mert tűz volt. * Történelmi lira. Szerkesztőségünket a napokban egy jogászgyerek kereste fel, ki üres óráiban (mindig üresek az órái) verscsinálással foglalkozik. Régen ismerjük már s termékei iránt papírkosarunk tanúsít megkülönböztetett szeretetet. Miután láttuk, hogy ő felöltőjét kigombolja s egy »kutyanyelvet« vesz elő, mi fülig begombolkoztunk. Ő azonban felolvasta termékét. Dórám és órám. (Történelmi líra). Órám, órám, drága ezüst órám ! Eszembe jut rólad pici Dórám . . . — Elég, elég. — Szóltunk közbe egyhangúlag. Nem értjük, magyarázatot kérünk. Hogyan juthat önnek eszébe órájáról pici Dórája ? Ő kabátját le-, mellét kivetve dühösen válaszolt: »Az urakban nincs egy csöpp poézis sem ! Bár igaz, költeményem két első sora kissé burkolt, de a dolognak történelmi háttere van és a szerkesztő ur csillag alatt meg is jegyezhetné a következőket: Szerzőnek ezüst órájáról azért jut eszébe pici Dórája, mert legutóbb említett ezüst óráját volt kénytelen nyugalomba küldeni, hogy imádott Dórájának egy mellcsokrot készíttethessen. E kinyilatkoztatás után megelégedetten távozott; mi pedig leközöltük versét főképen azért, hogy lapunk olvasói ismerkedjenek meg a történelmi lírával. Nyilttér.*) Másolat. 1906 B. 685/3. sz. O Felsége a király nevében! A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint bűntető bíróság, becsületsértés vétsége miatt vádolt Tóth Ferencz nagykárolyi lakos elleni bűnügyben Dr. Egeli Imre magánvádló által emelt vád felett Nagykárolyban 1906 évi augusztus hó 22-én Dr. Serly *) E rovat alatti közlőitekért nem felelős a Szerk. Jenő kir. albiró, Sopronyi József jegyző- könyvvezető, továbbá főmagánvádló képv. Dr. Vetzák Ede ügyvéd részvételével nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A kir. járásbíróság Tóth Ferencz, született 1871 október hó 10-én Nagykárolyban, róm. kath. vall., nős, gyermektelen, 2000 korona értékű vagyona van, az ecsedi láp lecsapoló társulatnál írnok, ir, olvas, nagykárolyi lakos vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 261. §-a szerint minősülő becsület- sértés vétségében, melyet az által követett el, hogy 1906 évi julius hó 31-én este 9 órakor Nagykárolyban a „Polgári Kör“ kerthelyiségében Dr. Egeli Imre nagykárolyi ügyvédjelöltét „gorilla, majom“ kifejezésekkel illette, s ezért a B. T. K. 261. §-a alapján az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892. XXVII. t. c. 3. §-ban meghatározott célokra fordítandó, behajthatatlanság esetén a B. T. K. 53. §-a értelmében öt azaz 5 napi fogházra átváltoztatandó 50 K azaz ötven korona pénz mellék- büntetésre. Kötelezi vádlottat, hogy sértett Dr. Egeli Imre részére kártérítés címén 25 K képviseleti költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett, valamint a kir. államkincstár részére az ezután felmerülendő bűnügyi költséget az 1890. XLIII. t. c. 9. §-a alapján közadók módjára vezetendő végrehajtás terhe mellett fizessen meg. A kir. járásbíróság továbbá a B. T. K. 277. §-a alapján megrendeli, hogy az Ítélet egész terjedelmében indokaival együtt Tóth Ferenc elitéit költségére a Nagykárolyban megjelenő „Szatmár vár megye“ cimü hetilapban egyszer közzététessék. Végül a kir. járásbíróság Dr. Vetzák Ede munkadiját megbízója Dr. Egeli Imre főmagán vádlóval szemben 25 koronában állapítja meg. Indokolás: 1906 évi julius hó 31-én este 9 óra tájban, Nagykárolyban a „Polgári Kör“ kerthelyiségében, Tóth Ferenc nagykárolyi lakos a bejövő Dr. Egeli Imre ügyvédjelöltet „itt van egy majom“ kifejezéssel illette, majd midőn Egeli Imre dr. rendes törzsasztalához leült, Gyene Bélát odavitte s Egeli Imrére mutatva, azt „itt van egy gorilla“ kifejezéssel illette. A kir. járásbíróság ezen tényállást Tóth Ferencz vádlott tagadásával szemben a bizonyítási eljárás során kihallgatott Mózsa Pál, Csernus András, Papp György és Csörgő Géza tanuk vallomásával vette bizonyítottnak. Vádlott, Tóth Ferencz azzal védekezett, hogy 1906 évi julius hó 31-én teljes ittas állapotban volt, s igy cselekménye be nem számítható. A bizonyítási eljárás során kihallgatott Gyene Béla tanú azt vallotta, hogy vádlott járása ingadozó és roskadozó volt s nézete szerint vádlott nagyon be volt rúgva. Ellenben a bizonyítási eljárás során eskü alatt kihallgatott Csernus András, Papp György és Csörgő Géza tanuk azt igazolták, hogy vádlott csupán kissé volt ittas állapotban, mert előadása folyékony, világos volt, sőt a cselekmény indító okát teljesen folyékonyan és összefüggően előadta. Abból a körülményből, hogy vádlott és asztaltársa 3 és tél óra alatt csupán 6 liter bort ittak, s igy vádlott beszámíthatatlan állapotba nem kerülhetett, a bíróság mellőzve Gyene Béla tanú meghiteltetését a B. T. K. 221. §. 6. pontja alapján, s valónak fogadva el Csernus András, Papp György és Csörgő Géza tanuk vallomását, tényként megállapította, hogy vádlott a bűn- cselekmény elkövetésekor kissé ittas állapotban volt, de nem beszámíthatatlan részeg. Ilyen tényállás mellett pedig tekintve, hogy vádlott cselekménye a B. T. K. 26.1 §-ába ütköző és minősülő
