Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-10-20 / 42. szám
4 2. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. X nyunknak mindig bevehetetlen vára volt a vármegye ; mikor szabadságunk ellen tört az idegen hatalom, lehetetlenül állt meg a vármegye falai előtt, kell tehát, hogy a közigazgatast most a béke csendes korszakában emeljük fel az őt megillető piedesztálra. Ebben nagy szükségünk van a közgyűlés segítségére, aki úgy fogja támogatni kitűzött célunkat, ha oly tisztviselőket választ, akik minden tekintetben megfelelnek. Abban a hitben nyitom meg a közgyűlést és üdvözlöm a szép számban egybegyült tagokat, hogy az üresedésben levő állásokat méltó emberekkel fogja betölteni. Zugó éljenzéssel fogadták a főispán szavait, miután felállott N. Szabó Antal és napirend előtt meginterpellálta az alispánt. Ugyanis október 7-én iktatta be Szatmár városa az uj püspököt. A püspök nem csak Szatmárvárosáé, nemcsak a római katholikus egyházé, de az egész vármegyéé. A püspök állása közjogi állás is egyszersmint, beiktatása tehát nemcsak Szatmárváros, de az egész vármegye ünnepe. Szatmárvármegye közönsége azonban nem vett részt a beiktatáson. Nem tételezi fel, hogy a vármegye szándékosan nem jelent meg a beiktatási ünnepélyen, de tudni akarja az okokat, hogy miért nem jelent meg Ilosvay Aladár alispán a vármegye képviseletében. Az alispán nyomban válaszolt az interpellációra. Örömmel fogadja az interpellációt, mert legalább alkalma van a közgyűlés előtt nyilatkozni, nehogy hallgatása félremagyarázásra szolgáltasson okot. Elismeri, hogy a püspök állása nemcsak egyházi, de közjogi állás, elismeri, hogy a püspök nemcsak Szatmárvárosáé, de az egész vármegyéé, és hogy még sem jelent meg a beiktatási ünnepélyen sem ő, sem a vármegye, annak egyedüli oka, hogy nem voltak hivatalosak. A választ úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette. A teremben most már egyre idegesebb a hangulat. A kevésbé beavatottak izgatottan várják, kit fog a bizottság jelölni, mig a régi vármegyei emberek mosolyogva szemlélik az ifjak izgatottságát, mintha csak mondanák, várj türelmesen öcsém, mert egyeben is keresztül kell még esni. Csakugyan először az alispáni féléves jelentést kellene felolvasni. De ezt hosszú nyomtatásban úgyis megkapta minden bizottsági tag, teliát úgy tekintik, mintha felolvasták volna. Egyszerűen tudomásul veszik. »No most jön a választás!« hangzik végig a termen egy türelmetlen hang. És még sem jön. Előbb felolvassák az udvari gyászjelentést néhai Albert porosz herceg Braunschweig ré- gense elhalálozásáról. »No most jön már a választás.« hangzik végig a termen. És még sem jön. Előbb a főispán törvényadta jogánál fogva a candidáió bizottságba Gróf Károlyi Istvánt, Szerdahelyi Ágostont és gróf Teleky Sándort nevezi ki. Dienes Lajos, Kende Zsigmondot, Jármy Andrást és Madarassy Dezsőt. N. Szabó Antal, Luby Gézát és Luby Bélát ajánlja. Szuhányi Ferenc és 20 társa névszerinti szavazást kérő ivet nyújt be, mire a főispán elrendeli a névszerinti szavazást és a közgyűlés Kende Zsigmon- dot, Lulxy Gézát és Madarassy Dezsőt a can- didáló bizottságba beválasztja. Azután megalakítják a szavazatszedő küldöttségeket. Az első szavazatszedő küldöttség elnöke Domahidy István, tagjai: Nonn Gyula, Dr. Kovács Dezső; jegyzői: Madarassy István, Szintay Gábor. A második szavazatszedő küldöttség elnöke Domahidy Sándor; tagjai: dr. Böszörményi Emil és Szarka Andor; jegyzői: Kende Péter és Luby László. És csak ezután jön a választás. A letűnt gyászos korszak egyik kiemelkedő alakja Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabíró nyugdíjazása folytán megüresedett állásra két pályázó volt: Péchy László és dr. Komoróczy Iván. Névszerinti szavazás után Péchy László 199, Komoróczy Iván 120 szavazatot kapott, mire elnöklő főispán Péchy Lászlót a mátészalkai járás 79 szótöbbséggel megválasztott főszolgabírónak jelentette ki. A nyugdíjazás folytán megüresedett csen- geri főszolgabírói állásra a candidáió bizottság első helyen Kerekes Zsigmondot, második helyen dr. Képessy Lászlót, harmadik helyen Neupauer Jánost jelölte. Neupauer időközben visszalépett, mire Képessy és Kerekes Zsigmond között indul meg a küzdelem. Mind a két párt hívei erősen éljeneznek és ha a hangból kellene a többséget megállapítani, nehéz volna a helyzet, mert mind a két párt hívei erősen győzik hanggal. Az összesen beadott 300 szavazat közül Képessyre 204, Kerekesre 96 esett, igy elnöklő főispán Dr. Képessy Lászlót jelentette ki a csengeri járás megválasztott főszol- gabirájának. A mátészalkai főszolgabírói állás betöltése folytán megüresedett szinérváraljai főszolgabírói állásra a kijelölő bizottság 1. Neupauer Jánost, 2. Bay Miklóst és 3. dr Galgóczy Árpádot jelölte. Beadatott összesen 270 szavazat, ezek közül Bay Miklós 146, Galgóczy Árpád 116, Neupauer János 9 szavazatot kapott. így Bay Miklós lett 30 szótöbbséggel szinyérvár- aljai főszolgabírónak megválasztva. Az árvaszéki ülnöki állásra Kozma Gergely és Komoróczy Iván egyhangúlag választattak meg. Mangu Béla I. aljegyzőnek, Kerekes Zsigmond II. aljegyzőnek, Madarassy István III. aljegyzőnek, Kende Péter IV. aljegyzőnek egyhangúlag választatott meg. Az V. aljegyzői állásra 1. Szintay Gábor, 2. Báthy Lajos, 3. Pavella Zsigmond candidál- tattak. Közfelkiálltással Szintay Gábor lett megválasztva. A szolgabirói állásra 1, Kállay Szabolcs, 2. Jékey István, 3 Galgóczy István jelöltettek. Kállay Szabolcsol egyhangúlag választották meg. Azután 1. N. Szabó István, 2. Báthy Lajos. 3. Pavella Zsigmond jelöltettek. Ezek közül N. Szabó István lett egyhangúlag megválasztva. I. osztályú szolgabirói állásra Gulácsy Tibor és Kovács Sándor jelöltettek. Beadatott összesen 120 szavazat, ezek közül Gulácsy Tiborra 82, Kovács Sándorra 38 esett, igy Gulácsy Tibor 44 szótöbbséggel I. osztályú szol- gabiró lett. A közigazgatási bizottságba Károlyi István gr. 102, Jármi Ándor 93, Dr. Böszörményi Emil 69, Madarassy Dezső 68, Kovács Dezső dr. 63, Kende Zsigmond 50, Jékey Zsigmond 45 szótöbbséggel választattak még. A központi választmányba Dr. Kovács Dezső 67 szótöbbséggel választatott meg. A választások megejtése után II. Rákóczy Ferencz és társai szentelt hamvának hazaszál- litási ünnepélyén való részvétel tárgyában határozott a törvényhatósági bizottság. — Elhatározta, hogy a Budapesten és Kassán tartandó gyászünnepélyen résztvesz, azokon magát képviselteti, s a rendezés intézésével a vármegyei alispánt bízta meg. A budapesti ünnepélyen a vármegye zászlóját és a két Rákóczy zászlót lóháton Domahidy István, Domahidy Elemér és Balázsy József viszik. Ezután Rákóczy koporsóját Dr. Falussy Árpád vezetése alatt a következő gyalog bandérium követi: Gróf Károlyi István, Ilpsvay Aladár, br. Vécsey László, br. Győrffy Sámuel, Luby Béla, Kende Péter, gróf Teleky Géza és Pál, id. Helmecy József. A kassai lovas bandériumban résztvesznek gróf Teleky Pál, Szerdahelyi Ágoston, Beren- czei Kovács Sándor, Dr. Lengyel Alajos, Balázsi József, Kende Péter, Kállay Ödön, Dr. Lengyel Endre, Cholnoky Imre, Galgócy István. Ezután a menetben egv diszmagyar ruhás gyalog bandérium vesz részt, dr. Falussy Árpád főispán vezetése alatt. A küldöttségben részt vesznek: Károlyi István gróf. Ilosvay Aladár alispán, br. Vécsey László, Győrffy Sámuel báró, Kende Zsigmond, Domahidy István, Domahidi Elemér, Szuhányi Ferencz, Péchy, László, gróf Teleky Géza és Pál, Jékey Zsigmond. Ujfalussy Miklós, br. Vécsey Miklós Domahidy Viktor és Pál, Berencei Kovács Sándor. A vármegye ezenkívül összes járásaiból egv stillszerü öltözetű, népies küldöttséget küld. II. Rákóczy Ferencz és Zrínyi Ilona valamint Bercsényi és Csáky Krisztina koporsójára koszorút helyez. Thököly Imre hamvainak Késmárkra szállításánál a vármegye szintén diszmagyar ruhás küldöttségekkel képviselteti magát és koporsójára koszorot helyez. A főispán és alispán részére a vármegye diszruhás öltözetű huszárokat állíttat, azonkívül a koporsós menetben szintén hat diszruhás hajdút állíttat. Az ünnepélyen Szatmárvármegye hölgyküldöttsége is részt vesz. Károlyi Istvánná grófnő vezetése alatt. Ezután következett a tárgysorozat többi pontjának letárgyalása. A közgyűlés második napján d. e. 9 órakor nyitotta meg Dr. Falussy Árpád főispán a közgyűlést, mire nyomban megkezdték a tárgy- sorozat hátralevő részének letárgyalását. A főispán kinevezte az igazoló választmány elnökéül Dr. Serly Gusztávot, tagokul: Dr. Ádler Adolfot, Dr. Kovács Dezsőt és Dr. Várady Jánost, — a közgyűlés pedig egyhangúlag megválasztotta tagokul: Domahidy Sándort, Dr. Aáron Sándort, Debreczeni Istvánt, Nonn Gyulát és Madarassy Gyulát. A múzeumi bizottság pedig választás utján a következő tagokkal egészittetett ki: Cseh Lajos, Plachy Gyula, Dr. Váradi János, Dr. Szabó Albert és Dr. Gózner Elek. A közgyűlés végén Szabó Albert dr. meginterpellálta az alispánt, hogy van e tudomása a nagykárolyi főszolgabíró rendeletéről, mely az utszéli fasorok kiirtását rendelte el és törvényesnek tartja-e. Az alispán kijelenté, hogy a mennyiben fellebbezés folytán az ügy hozzá kerül a törvény szerint fog eljárni. Erre Szabó Albert figyelmébe ajánlotta az alispánnak, hogy az 1890. évi I. t. c. 134. §-át, melyre a főszolgabíró rendeletét alapította az 1894. évi XII. t. c. 49. §-a hatályon kívül helyezte. A tárgysorozat teljes letárgyalása után a főispán d. u. 1 órakor a közgyűlést berekesztette és a bizottsági tagok a főispán lelkes éljenzése mellett szétoszlottak. Vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság folyó évi október hó 12-én havi rendes ülést tartott. Dr. Falussy Árpád vm. főispán, mint elnök az ülés megnyitása után a közigazgatási bizottságnak bejelentette, hogy Pap Béla kir. ügyész az ülésen azért nem jelenhetett meg, mert erre nézve az igazságügyminisztertől megbízást még nem kapott; az ülésről hiányoztak ezen kívül Jékey Zsigmond és Nagy Béla bizottsági tagok, akik távolmaradásukat táviratilag kimentették, Böszörményi Sándor, Gróf Berchtold Arthur és Luby Géza, akik távol- maradásukat nem igazolták, a többi választott bizottsági tagok és hivatalbeli szakelőadók mind jelen voltak. A közigazgatási bizottság megállapította azon örvendetes körülményt, hogy Gróf Berchtold Arthur már hat hónapban a közigazgatási bizottság ülésén jelen nem volt s igy helye megüresedett, tehát a Kristóffy korszak ezen szereplő alakja névleg is törölhető a tagok sorából. Az alispán havi jelentése beszámol arról, hogy a közigazgatás ügymenetét semmiféle rendkívüli körülmény sem zavarta meg; — a személyi ügyek köréből említjük fel, hogy Nagy Sándor nyugdíjazott vm. I. aljegyző ellen az alispán fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendelt el, mert elintézetlenül hagyott iratai közt több elévült kihágási ügy van, melyekben a vagyon felelősség kérdését meg kell állapítani ; — továbbá Szuhányi László központi közigazgatási gyakornokot a vmegyei főispán Nagy-Somkutra helyezte át. Az építészi hivatal főnöke havi jelentésével kapcsolatban bemutatta a számvevőség kimutatását, mely szerint vármegyei útadóban 279.040 korona 57 fillér hátralékban maradt és 33.290 kor. 50 fill, befizetve van. A pénzügyigazgató jelentése szerint adóban 463.012 korona 45 fillér, bélyegilletékben 65.518 korona és fogyasztási adóban 4476 korona 66 fillér több folyt be, mint a múlt évi szeptember hónapban. A kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy 20 községben uj állami elemi iskola szervezése iránt az eljárást megindította és állami óvodák felállítását is tervbe vette ott, a hol már állami iskolák vannak, hogy igy a óvodák az állami iskolák működését a magyar iskolai oktatás terén előmozdítsák, s e célból még a tanfelügyelő az eddigi 1000 kor. államsegély helyett 10.000 korona államsegélynek az óvodák illetve gyermekmenhelyek részére engedélyezéséért is előterjesztést tett. A közigazgatási bizottság albizottságai közül az árvaügyi felebbviteli küldöttség és pótadó felszólamlási küldöttség szintén ülést tartott, ellenben a másodfokú erdei kihágási bíróság nem működhetett, mert a fentebb jelzett körülmény miatt a kir. ügyész az ülésen meg nem jelenhetett. — Közgyűlési meghívó. Az uj városrész elnöksége meghívja a birtokossági tagokat folyó hó 28-án délután 2 órakor a városháza nagy tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre. — a közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. Az 1905 évi ki nem használt legelő osztalékra nézve intézkedés, mely az 1906. évivel együtt tárgyal tátik. 2. Gazda és zsellér-jog különválasztása tárgyában hozott határozat. 3. Az 1907. évi költségvetés megállapítása. Ha a közgyűlés fenti határnapon megtartható nem lenne, úgy az a reákövetkező vasárnap, vagyis november 4-én ugyanazon tárgysorozattal lesz megtartva, tekintet nélkül a jelenlevők számára. Az elnökség. ír
