Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-10-06 / 40. szám

4-ik oldal.

SZATMÁRV ÁRMEGY E.

40. szám.

— Akarom! — volt erre és a még következő tizenöt kérdésre az eltökélt válasz.

Ezután megkezdődött az ünnepélyes szentmise, mely alatt a kiválóan iskolázott énekkar előadta a Párvy Sándor püspök érseki himnuszát, melyet Pogatschnigg Guidó zenésitett meg s azért adatott elő, mert éppen az nap volt a bibornok-érsek születésnapja. Az Egri Dalkörből és még 60 tagból álló vegyes kar előadta az »Oh dicsőült szép kincs« és a »Boldogasz- szony Anyánk« kezdetű régi magyar egyházi énekeket. A többi énekszámok Fiike d-moll miséjéből valók voltak.

A fölszentelendő ezalatt egy rögtönzött kis mellékoltárnál mondott misét. Szent lecke után az uj püspök a főoltárhoz ment, annak lépcsőin arcra borult, mig a pontifikáló tábornok előimádkozta a minden szentek litániáját. Ennek végeztével dr. Boromisza az oltár lépcsőjére térdelt, vállaira nyitott evangéliumos könyvet helyeztek. A bibornok és a másik kél fölszentelt püspök ekkor kezeiket tévén a fejére, elmondták a nagy igéket: accipe Spiritum Sanctum! Mig elimádkozták a Veni Sancte Spiritust, a fölszentelendőnek fejét körülkötötték fehér kendővel, mire a konzekráló bibornok keresztet jelölve, megkente olajjal és balzsammal a fölszentelendőnek fejét, kezeit és tengereit, átadta neki a gyűrűt, az evangéliumot és pásztorbotot, mire a három püspök megcsókolta az immár fölszenlell püspököt, mondván neki:

— Pax tecum.

Erre folytatták a szentmisét. Offertorium után az újon szentelt püspök két aranyozott kenyeret, két aranyozott hordócskában bort és óriási, gyönyörű művü gyertyát nyújtott át a bibornoknak és megcsókolta a kezét. Áldozáskor a bibornok és az újon szentelt püspök egy ostyából és egy kehelyből vették magukhoz Krisztus testét és vérét.

Mise végeztével az uj püspök kíséretével végigvonult a templom főhajóján és kiosztotta az első apostoli áldását. Majd visszatérve a főoltárra, ünnepélyes nagy áldást inlonált és osztott ki.

Ezzel véget ért a felejthetlenül magasztos, szent szertartás és a főpásztorok az orgona zúgása mellett, az örvendező hívek ezreinek sorfala közt elhagyták a főszékesegyházat.

A küldöttségek fogadása.

Néhány percnyi pihenés után dr. Boromisza Tibor az érseki rezidenciában a küldöttségek tisztelgését fogadta. Köztük a szatmári egyházmegye papságáét, melyet Pemp Antal vezetett. A kalocsai székesfőkáptalant dr. Hoffmann Károly és Boromisza István kanonokok képviselték. A szatmári püspökség patronátusa alá, de az egri egyházmegye területéhez tartozó plébániák részéről megjelentek: Újhelyi Lajos sarudi esperes, Mattyasovszky Kálmán tiszanánai és Csonlh Béla kiskörei plébánosok.

Meg is írták mind a hárman a jó Gyöngyösi által kidolgozott tárgyból elbeszélő költeményeiket, de a Kisfaludy Társaság pályázatára egyik sem küldte be, azonban mind a három kiadta; Petőfi az Életképekben, Tompa a Pesti Divatlapban, Arany a maga terjedelmesebb költeményét külön füzetben. A pályadijat pedig Szász Károlynak »Murány hölgye« cimü költeménye nyerte el, a ki azonban szerényből a Tompa, Petőfi és Arany művei miatt ezt a költeményét máig sem adta ki. Tompa és Petőfi költeményének a cime »Széchy Mária,« Aranyé »Murány ostroma « A három költőnek a külön költői sajátságait kellene akkor méltatnunk, ha előbb említett költeményeik szép- tani értékét akarnék latolgatni. Csak annyit jegyzünk meg róluk, hogy egyiknek a költeménye sem legsikerültebb alkotásai közül való. Tompa felfogása a legsötétebb. A történeti tények hibás ismerete folytán Széchy Máriát egyenest esküszegőnek, hazaárulónak bélyegzi. Petőfi már könnyebben megbocsát a nőnek, hogy elfelejtette végét szerepének.

»Merl csak szerep, s nem más az asszonyvitézség Elhagyom a csata terét a színpadot,

A kardot, a páncélt nem nekünk késziték Szégyelem, hogy vele kezem kontárkodott. Fölveszlek szerelem eldobott rózsája,

Asszonyok fegyvere, királyi pálcája.«

Arany János költeményében a női lélek nőiességének diadalát akarja festeni. Széchy Máriában két ellentétes érzelem viv harcot: a haza iránti szeretet s a férfi iránti szerelem; természetesen az utóbbi lesz a győztes. Indokolása azonban széles lélektani elemzéseinek ellenére is gyöngébb, mint bármely más művében.

Az elbeszélő próza művelői közül szintén többen foglalkoztak nem ugyan a murányi kalanddal, hanem inkább e kaland hősnőjével. Báró Kemény Zsigmond »Két boldog« cimü novellájában szerepelteti Széchy Máriát, mint Rozsályi Kún István feleségét és Kún Kocsárd

A szatmári háziezred tisztikarát Schweriner Simon ezredes vezette a püspök elé.

A fölszentelés alkalmából sok szívélyes üdvözlő sürgöny és irat érkezett a püspökhöz, így táviratot küldtek: Gróf Mailáth erdélyi püspök, gróf Zichy Gyula pécsi püspök, dr. Fischer-Colbrie Ágost kassai segédpüspök, Schmausz Endre nyugalmazott főispán, a római Germanico Hungaricum elöljárósága és növendékei, principe Buoncompagni, conte Enrico San Martino di Valperga, a szatmári székeskáptalan, a kalocsai Jézustársasági kollégium, a munkácsi egyháztanács, a budapesti tudomány-egyetem hittudományi kara, a nagykárolyi esperesi kerület, a nagykárolyi oltáregyesület stb.

A díszebéd.

Dr. Samassa József bibornok, Eger nagynevű érseke déli egy órakor nagy díszebédet adott vendégszerető rezidenciájában az újonnan fölszentelt püspök és vendégei tiszteletére. Ebéd alatt a szatmári ezred zenekara gyönyörködtette a vendégeket.

A díszlakoma során az e napon éppen 79-ik életévébe lépő házigazda, előhaladolt korát feledtető ifjúi hévvel a következő remek pohárköszöntőben üdvözölte az uj püspököt:

A római zsidók vénjeinek Szent Pál apostolhoz első fogságakor intézett eme nagy je lentőségü szavai: »Rogamus a te audire, quae sentis, nam de hac secta notum est nobis, quia ubique ei contradicitur« a katholikus egyházra ma is alkalmazhatók.

Egy oly intézetnek, mely a parttalanul áradozni vágyó vér zabolására szigorú morált, az öngamát istenileni szerető ész dagályának megalázására megfoghatlan misztériumokat hirdet, mindig voltak és lesznek ellenségei. S innen van, hogy egész élete nem egyéb, mint részint az őt megsemmisíteni vagy le- igázni kereső ellenségeinek, részint a refor- mátori viszketeg által izgatott, habár gyakran jószándéku. de többnyire balfogásu és egy- házjavitó terveikben még sohasem boldogult barátainak majd erőszakoskodásai, majd mindennemű örvvel szépített kísérletei elleni örökös küzdelem.

E küzdelemben Méltóságod eddig a hierarchiai rend alsóbb fokán férfiasait részt- vett; mától fogva, midőn az egyház fenséges szertartásai, megható imái, magasztos intelmei közt, az apostolok utódául felavaüatván, az egyház főpapjainak sorába lép, a munka terhének, a küzdelem fáradalmainak súlya sokszorosabban nehezedik vállaira.

Ön püspöktársaival ingatlan szilárdsággal védeni fogja az egyházat, ha dogmáit, jogait, fegyelmét, dölyfös okoskodás vagy nyílt erőszak az ország nyugalmának veszélyére megtámadná. tudván, hogy amint igaz volta dogmáiban áll, úgy ereje fegyelmében rejlik.

Mi mindnyáján védelemmel tartozunk az örök elvek iránt, melyeket minden erőből

kedvesét. A régi krónikások és a történeti mende-mondák alapján ő is meggyanúsítja Széchy Mária női méltóságát, bár másrészről kellő lélektani indokolással azt enyhíteni tudja. Jellemző Kemény alakitó művészetét illetőleg az a pár sor, a hogyan Széchy Máriát bemutatja. Szerinte a murányi Venus az ország legszebb könnyelműje, a könnyelműek legbájo- sabbja, a bájos nők leghősiebbje, a hőséivelmü amazonok legolvadékonyabb, legesengőbb Éva- leánya, ki a költők dalaiban örökké élni fog, mig a nálánál erényesebbek neve hamar kivénül emlékünkből.

Mikszáth Kálmán »Kürthyné uborkái« címen a murányi eset előjátékáról W. az uborkába rejtett leveléről irt a maga módján egy ügyes humoros kis történeti rajzot. Szathmári Károly és Jósika Miklós ide vágó műveit nem sikerült kézhez kapnom, azért nem is szólhatok felölök.

A színművek közül Szigeti József és Jókai Mór vigjátékáról, valamint Kisfaludy drámájáról nincs sok mondani valónk. Az esetet nem annyira belső költői erővel örökítik meg, az ismert történeti források több-kevesebb változtatásával céljok inkább a színpadi hatás. A legjobb közülök Jókai »A murányi hölgy« cimü 3 felvonásos vigjátéka. Széchy Máriában a ka- tonásdit játszó asszonyt humoros felfogásban szerepelteti. Rendkívül sikerült alak a darabban Kriska, Mária mostoha anyja. A darab kedvre derítő komikuma voltakép az ő vállain nyugszik.

A Széchy Máriáról szóló összes költői és prózai művek közül a legkiválóbb alkotás mindezideig Dóczy Lajos négyfelvonásos színműve. Felfogása lényegesen külömbözik az eddigi feldolgozásoktól. Széchy Mária összes epikusainál, (talán az egy Gy.-t kivéve); valamint a többi színműíróknál is úgy szerepel, mint Murány egyedüli ura és az ottani csapatok vezetője. Testvéreiről, kik egyenrangú urai voltak a várnak s férjeik által domináltak az özigyeksziink fenntartani a szilárdság és igazság tényei által, mire egyébként a múlt emlékezetéből és a jelen szükségnek érzetéből bátorságot kell meríteni.

S midőn ezt teszszük, lényegesen hozzájárulunk azon társadalmi megújításhoz, melynek anyagszereit annyi kéz forgatja s melynek előérzete annyi szivet dobogtat, de melynek munkáját egyedül Isten vezeti és rendezi és ő leend egyedüli vége is.

Ezen védelmi harcban — mert az egyház nem támad soha. - Ön megfogja őrizni azon modort, mely az egyház békés küldetésével egyezik. Ön felülemelkedve minden félelmen, szilárd lesz a nélkül, hogy mérsékelt lenni megszűnnék.

De amint egyrészt Krisztus ügyének ha kell vértanúja, de árulója nem lehet soha, úgy másrészt a haza jogai, igazai és szabadságának védelmében csak a leghűbb hazafiak első sorában foglalhat helyet. Midőn azonban a haza legjobb fiaival védi azt, ami a nemzet lelkiismeretében, szükségeiben, ösztönében és vágyaiban rejlik; nem szűnik meg hű főpapja lenni saját egyházának sem, melynek közreható munkássága, hazánk alapításának és legdicsőbb történetének fényes napjaival válhatlanul összeforrt s melynek munkássága ma sem lehet fölösleges, midőn annyi kiáltó szükség vár kielégítést, annyi seb gyógyítást.

Emelem poharamat Méltóságodra, kívánva, hogy a kegyes ég szentelje meg terhes hivatala hű kezelésére célzó szilárd szándékát s tegye malasztjával sikeressé termékenynyé főpásztori működését!«

A bibornok-érsek nagy hatást keltő beszéde után Boromisza püspök emelkedett szólásra és meleg szavakban mondott benső köszönetét érsekének, hogy őt az apostolok utódjává felszentelte. Önmagát szentjánosbogárhoz hasonli- tóttá, melynek fénye elhalványul az olyan nagy gondolkodó és hitvédő püspök világossága mellett, mint a milyen Samassa érsek. Ha az ő példáját követheti életében, egykoron nyugodtan fog számot adhatni püspöki működéséről.

A mély közvetlenséggel elmondott beszéd feledhetlen hatást tett a jelenlevőkre.

Ezután Pemp Antal, pápai prelátus, káptalani helynök, a következő beszéddel tolmácsolta a szatmári egyházmegye örömét és háláját:

»Istennek szent templomában elimádkoz- tuk a »Te Deum«-ot, melylyel hálát adtunk a Mindenhatónak, hogy egyháza egy kidőlt oszlopa helyett másikat állított.

Hálát adtunk különösen mi szatmáriak, a; pásztor nélkül volt nyáj, az apa nélkül volt család, hogy az, akit az isteni gondviselés főpásztorunkul, atyánkul rendelt, ma az apostolutódok közé felvétetett, püspökké szenteltetett.

Ezennel pedig én, mint a szatmári egyházmegyének ez időszerint még kormányzója, úgy

vegy fölött, csak Gy. tesz említést. A vár átadása tehát, melyre Mária szerelemből határozza el magát, nem egyéb, mint a politikai meggyőződés és harci kedv meghajtása a szerelem előtt. Drámai küzdelemre ez alapon nem igen marad tér sem Máriának, sem W.-nek. Á mint látják és megszeretik egymást, a főkérdés el van döntve, s csak külső akadályok legyőzéséről van szó. Ez is aránylag könnyű dolog, midőn Máriában a vár urát és a fősereg parancsolóját látjuk. Itt a költői érzés maga is azt súgja, hogy hézagnak kell lennie s hogy e hézagot, ha drámai lefolyását képzeljük az érdekes történetnek, belső küzdelemnek kell kitöltenie. A história kutatásai azonban e sejtelemnek hatalmas istápot nyújtanak. Széchy Mária valódi története mind a hőst, mind az eseményt egészen más színben tüntetik fel, mint a hogy azokat a költők eddigi feldolgozásában ismertük s hozzátehetjük mindjárt, hogy úgy tüntetik fel alapjukban mindkettőt, mint a hogy azt előadásom elején elbeszéltem s a hogy a Dóczy színművében vannak bemutatva. Mint említettük, Mária voltaképen nem ur, hanem inkább elnyomott, előélete miatt gyanúsított rab volt Muránybau, ahol tényleg sógorai gyakorolták a hatalmat. Ennélfogva a szerelmen kívül, melyet W. keltett benne, voltak igen nyomós és kényszerítő okai Murány vár politikai állása iránt külön terveket követni. De voltak a politikai hűségen kívül nagy és érdekes akadályok is, melyeken keresztül kellett magát küzdenie. A külső akadályokhoz a költő bátran hozzá képzelhetett, sőt hozzá kellett Mária egyéni története ismeretével képzelnie egy belső, nagy akadályt, melyet az eddigi feldolgozók ignoráltak: s ez a Széchy Mária női hírnevén esett folt. Hogy rossz hírneve volt a murányi amazonnak, annyira kétségtelen, amennyire azt Gy.-től Arany Jánosig minden poétája szándékosan elhallgatta; sőt meg van e hírneve ma is, nemcsak egykorú gúnyiratok alapján, hanem látszólag az elis-