Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-01-27 / 4. szám

(i-ik oldal. SZ STM AU VARMEGYE. 4. szám. — Kinevezés. A király dr. Balsay Jó­zsef nyitrai járásidról a szatmárnémeli-i ügyész­séghez ügyészszé nevezte ki. — A helybeli M. Á. V. altisztikar táucestélyére a kővetkező meghívót kaptuk: Meghívó. A nagykároly M. A. V. altiszlikar Aczél Ferenc állomásfőnök ur védnöksége alatt a póttartalékosok családjainak felsegélyezésére, 1906. február 10 én, a Polgári kaszinó összes termeiben műsorral egybekötött zártkörű lánc­estélyi rendez, melyre t. cimet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti dij személvenkint 2 korona, családjegy (3 személy) 5 korona, karzatjegy 1 korona, mely a terembe való lépésre nem jogosít. Kezdete este pont 8 órakor, jegyek este a pénztárnál kaphatók. Tekintettel a jótékonycélra, felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Kettős esküvő. Kínál József helybeli kereskedő Mariska leányát Baráth Béla, Mar­git leányát pedig Brugovitz József mindketten deési kereskedők vezették oltárhoz múlt szom­baton. — Véres biróválasztás. A beregmegyei Bilkén véres biróválasztás volt, a melyen a csendőrök fegyverétől sokan elestek és sokan megsebesültek. Mint Beregszászból Írják, eddig a sebesültek száma tizenhat. Négy embert el­fogtak. A zendülés oka az volt, hogy a biró ismét Orbán Sándor, a volt biró lett. mig a nép által óhajtott Gorzó Györgyöt a főszolga­bíró nem jelölte. Az alispán Jó Zsigmond fő­szolgabíró ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el, Komáromy István jegyzőt pedig felfüggesztette állásától. — Felkérettünk a következő sorok közlésére: Tekintetes Szerkesztő Úr! Ismeretlen egyének azt a hirt terjesztik felőlem, hogy a Szatmármegyei Közlöny munkatársa vagyok. Nagyon kérem, szíveskedjék b. lapjában megemlíteni, hogy én azonnal kiléptem a Szatmármegyei Közlöny szerkesztőségétől, mihelyt politikai lappá lelt; mert lelkiisme­retemmel nem tartottam összeférőnek oly lap kötelékében dolgozni magyar hazám boldogságáért, mely városunk díszpolgárait, a magyar nyelvnek törvényben gyökerező jogaiért folytatott nemzeti küzdelem vezér­alakjait. Kossuth Ferencet, Apponyi Alber­tet, Andrássv Gyulát támadja azért, mert ma­gyarok és hazafiak. Szívességét előre is megköszönve marad­tam a Szerkesztő urnák teljes tisztelettel Taub Géza. — Kinevezés. Őfelsége ür. Hertzka Imre közegészségügyi tanácsost, a hires magyar Karls- badi fürdőorvost m. kir. udvari tanácsosi mél­tóságra emelte. — Uj pénzintézet a vármegyében. Kereskedelmi és Iparbank r. t. cég alatt Fehér- gyarmaton uj pénzintézet van alakulóban. A loO.OOO koronában megállapított alaptőke jegy­zése most folyik. — Pénzintézeti közgyűlés. A Nagy­károlyi Önsegélyző-Népbank február hó 4-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartja meg XXXV-ik évi rendes közgyűlését. — Érdemkereszt Ő Felsége Spindler Károly a Szalmáron állomásozó 5. gy. ezred alezredesének, saját kérelmére történt nyugál­lományba helyezése alkalmából a katonai ér­demkeresztet adományozta. — Jegyző választás. Búzás Sándor nagypaládi s. jegyzőt Nagyszalók község jegyző­jévé választotta. — Igazságügyi kinevezés. A debre- receni kir. ítélőtábla elnöke Dr. Székely Eduárd helybeli járásbirósági díjtalan joggyakornokot jelfenlegi állásában való meghagyása mellett segélydijas joggyakornokká nevezte ki. — A szatmári Kölcsey-Kör múzeu­mának hivatalos megtekintése. Dr. Schönherr Gyula egyetemi tanár a múzeumok és könyv­tárak orsz. főfelügyelőségének titkára a napok­ban Szatmárra érkezett, részint azért, hogy a Kölcsey-Kör múzeumát megtekintse, részint azért, hogy Szabó István volt püspöki titkárral néh. Meszlényi Gyula régiségi hagyatéka ügyé­ben tárgyalásokat folytasson. Közművelődési szempontból óhajtandó“ volna, ha néh. Meszlé­nyi püspök régiségeire nézve olyan megállapo­dás jöhetne létre, hogy azok a Kör múzeumá­ban' volnának elhelyezhetők, mert igy azok megtekintése mindenkire hozzáférhetővé lehetne — A Szamos és a Kraszna hajózha-. tóvá tétele. Az Ecsedi-láp lecsapoló és Sza- mosbalparti ármentesitő és belvizszabályozó- társulat utalva azon kiszámíthatatlan előnyökre, melyek vármegyénk közgazdasági viszonyaira a Szamos és Kraszna folyók hajózhatóvá téte­léből hárulnának, illetékes helyre felterjesztést intézett a kérdés előkészítése tárgyában és fel­kérte a debreceni kereskedelmi és iparkama­rát, hogy e kezdeményezést támogassa. A ka­mara szakosztályai a kezdeményezés támoga­tását készséggel elhatározták s ez értelemben a földművelésügyi ügyvivőhöz felierjesztést in­tézlek. — Épitőmuukások gyűlése. Vasárnap tartották meg a nagykárolyi épitőmuukások gyűlésüket a városháza nagytermében. A gyű­lés vezetésre megjelent Makav József elnök bemutatta a gyűlésnek Skulthéty Sándort, mint az épitőmuukások országos szövetségének ve­zetőségi tagját. Skulthéty álvevén a szót. ös- mertette az épitőmunkások országos szövetsé­gének alapszabályait, kiemelte beszédében, hogy ennek a szövetségnek már eddig, noha még csak 3 ik éve áll fenn, már több mint 30 ezer tagja van. Felhívta a nagykárolyi munkásokat, hogy ők is csatlakozzanak ezen táborhoz, mit a megjelentek egyhangúlag ki is mondottak. Erre a gyűlés véget ért. — Eljegyzés. Somlyay Elemér szatmári fiiszerkereskedő a napokban váltott jegyet vá­rosunkban Szűcs Margittal, Szűcs András, a gróf Károlyi kastély várnagyának kedves le­ányával. — Házasság. Dr. Schön Viktor nyíregy­házi gyakorló ügyvéd február hó 6-án eskü­szik örök hűséget Spitz Dezső nagvecsedi nagy­bérlő leányának, Ilona kisasszonynak Nagy- ecseden. — Mozgalom a vasúti hálókocsik vissza­állítása érdekében. Dr. Papolczy Gyula szatmári kir. ítélőtáblái biró kezdeményezésére úgy Szalmáron, mint Nagykárolyban a központi menetjegy-iroda hálókocsi osztályához egy alá­írási ivet adnak be, azon kérelemmel, hogy a Budapest—kőrösmezői vasútvonalon az éjjeli személyforgalomból elvont hálókocsikat állítsa vissza. ^Remélhetőleg a menetjegy-iroda méltá­nyolva e kérelem jogosultságát azt teljesí­teni fogja. — Az Uránia a jövő hónapban három előadást rendez városunkban. Közönségünk mindig szívesen látogatta a szórakoztatva ok­tató előadásokat, remélhetőleg az ez ideieknek j is nagy közönségük lesz, a mi annál is inkább kívánatos, mert a mint értesülünk ez alkalom­mal az Uránia uj gépekkel felszerelve jön hozzánk, úgy hogy vetített és mozgó képei jó­val sikerültebbek lesznek azoknál, melyeket eddig itt láttunk. Február 11-én a Párisi asz- szonyl fa kisérő szöveget irta Pékár Gyula), február 12-én Skóciát (a kisérő szövegét irta Gineverné Győry Ilona), február 23-án az orosz-japán háborút (a kisérő szöveget irta Strausz AdolfJ mutatják be. Az előadások a városi torna-teremben lesznek. — Öngyilkossági kísérlet. E hó 18-án a szatmári gk. temetőőrt egy lövés tette fi­gyelmessé. Azonnal # lövés irányába szaladt, hol a nem rég elhunyt Óvári János vendéglős sírján vérben találta Csíki Gábor 19 éves pin­cért. kezében a füstölgő revolverrel, A sirásó fölemelte az ifjút, ki magához térve önmaga törülgette a jobb halántékáról a vért. Az elő­hívott mentők beszállították a kórházba, hol az orvosok a koponyacsontban megakadt golyót azonnal eltávolították s konstatálták, hogy a seb nem életveszélyes. Arra a kérdésre, hogy mr indította e teltre, az ifjú azt válaszolta, hogy szeretett gazdája elhunytál nem tudja elviselni s emiatt akart az élettől megválni. Állapota nem súlyos s igy néhány nap múlva el is hagyja a kórházat. — Leforrázott gyermek, lírányik Gá­bor szinérváraljai lakos 2 éves kis leánya eze­lőtt nehány nappal egy, forró vízzel lelt fazék­ba esett s oly súlyos sebeket kapott, hogy nemsokára roppant kínok közölt meghalt. — Megfagyott ember. Elchlinger Pál gazdálkodó, nagymajiényi lakos f. hó 22-én be­rúgott állapotban egy hideg istállóban lefeküdt és ott megfagyott. Nyilatkozat. Tisztelt Szerkesztő ur! Legyen szives az alábbiakat becses lapjá­ban közzé tenni. A »Szatmármegyei Közlöny* f. évi 4-ik számában »A tisztikar rezistentiája jogi szem­pontból« cim alatt egy közlemény jelent meg, a mely ellentétesnek találja azt, hogy én a főispáni eskületételről felvett jegyzőkönyvet hitelesítettem s dacára ennek, a tiszti értekez­leten solidáris eljárást indítványoztam — Írás­ban, a mely értekezleten személyesen részt nem vettem. A tisztviselőkkel szemben kilátásba helye­zett megtorló intézkedésekre vonatkozólag pedig azt tartaná igazságos eljárásnak, hogy első sor­ban a főjegyző és én vonassunk kérdőre, hogy mi alapon tagadjuk meg az engedelmességet attól a főispántól kinek Ő felsége által történt jogos kineveztetését senki sem vonta kétségbe s kinek esküleléielét e vármegyei kél főtiszt­viselő Írásban és ténynyel bizonyítja. Ezen — bizonyára nem tisztviselőtől, ha­nem oly egyéntől származó felhívásra, a ki talán a fegyelmi utón üressé lett főjegvzői vagv tiszti főügyészi állásra reflektál — már most akarok felelni, még pedig politikai és közjogi szempontból. A szabadelvű párt 30 éves, az osztrák érdekekkel s a nemzetellenes hadsereg tulkö- veteléseivel szemben tanúsított szolgai maga­tartása folytán akkor, a midőn uj katonai ter­heket akartak a nemzet vállára rakni s külö­nösen akkor, a mikor a gazdasági különválás teljes elszegényedésünk által indokolt kény- szerűsége lépett előtérbe — a pohár megtelt s kicsordult s akadtak még önzetlen férfiak, a kik az eddigi irányzat megtörésére vállal­koztak s a kiknek a nemzet igazat adott a a legutóbbi választás alkalmából. Ámde a császári hadsereg egy részébe a nemzeti szellem bevitele — hihetetlen akadá­lyokba ütközött, miért 2 mert idővel még azon eset is bekövetkezhetnék, hogy ez által nem­zeti követelményeinknek a részben nemzeti hadsereg által még súlyt tudnánk adni; a gaz­dasági külön válás, az önálló vámterület léte­sítése esetén, ha Ausztriával szemben épen oly állást foglalnánk el. mint bármely más külfölddel tehát ipari termékeire behozatali vámot alkalmaznánk, Ausztria elesnék eleinte nagyrészben később, ha iparunk létesülne s megerősödnék teljesen azon majdnem 4000 mi­liő korona bevételtől, a mit ma évente fizetünk Ausztriának az onnan behozott iparcikkekért. Tehát ez sem lehet. Eddig formulákkal, jog- fentrrlás hangoztatásával húzták halasztották a kérdés megoldását, s mert 10 évre fenltar- tani szándékoztak az eddigi állapotot, de ha majd ezen idő is elmúlik akkor is ismétlődni fog a mai állapot — nem lehet. Kiadatott te­hát Ausztriában a jelszó: a lenti törekvéseket mindenáron, bármily eszközökkel, a küzdelem elposványositani, ha kell erőszakkal megszün­tetni, s az előbbi boldog állapotot visszaállí­tani. Erre válalkozott a Fehérváry kormány s ezen törekvést támogatja minden általa al­kalmazott főispán. Lehet-e tehát csodálkozni azon, hogy ezen törekvés ellen állási foglal minden önzetlen igaz magyar, s lehetetlenné igyekszik azt tenni minden módon. Az is segít a “ nemzeti ügyön, a ki a kormány s emberei útjába egv kavi­csot is gördít. Ezek azon politikai indokok, a melyek a tisztikart állásfoglalásuknál első sorbán irányí­tották, a mihez hozzájárult a törvényhatóság egyhangú határozata, a melylyel tisztviselőit az eddig követelt eljárásra kötelezte. A közjog alapján bírálva a jelenlegi hely­zetet a következő eredményre jutunk. Őfelsége a végrehajtó hatalmat a függet­len felelős magyar minisztérium által gyako­rolja s a mennyiben a miniszterek jogi fele­lősége nem csak az általuk tett intézkedésekre terjed ki, hanem arra is. a melylyel a király intézkedését ellenjegyezték, a miniszteri fele­lősség fent áll az Őfelsége által eszközölt ki­nevezésekkel szemben is. Hogy tehát bármely ministeri intézkedés, avagy ellenjegyzés törvényesnek tekintessék, meg kell ezzel szemben lenni a feleletrevonás lehetőségének is. Mit látunk azonban? Azt, hogy a kormány a feleletre vonás lehetőségét is kizárandó, az országgyűlést már egy év óta folytonosan elnapoltatja. Az országgyűlés tehát ellenőrzési jogát nem gyakorolhatja. Az ily kor­mány nem törvényes független magyar minis- terium, hanem a leplezett önkényuralom kiren­delt végrehajtó közege miért is minden intéz­kedésének törvényessége és érvényessége leg­alább is kérdéses. A törvényhatóságoknak pedig panaszjo­guk van a kormány intézkedései ellen a kép­viselőháznál (1886. XXI. t.-c. 19. és 66. §§.) a hol is a kormány parancsolt törvényellenes rendeletéi esetleges felelősségre vonás által biráltatnak felül. Az adott esetben az önként fizetett adók és önként jelentkezett újoncok beszolgáltatása rendeltetett el, a mely rendelet végrehajtása céljából — a mennyiben annak végrehajtását a thatóság ismételten megtagadta — a főispán a 64., 65, 66. §-okban körülirt kivételes kar­hatalommal ruháztatott fel a ministerium által. A törvényhatóság azonban a képviselőház ál­landó elnapolásával meg van fosztva a törvény által biztosított szabad jogától s igy kénytelen a maga bírája lenni. Ha ezen a törvényes előfeltételek nélkül kiterjesztett főispáni hatás és jogkör tényleg alkalmazásba vétetnék az esetben is a főispán a thatóságnak csakis azon tisztviselőivel rendel­kezhetik közvetlen s csak is azokra terjedhet ki kivételes fegyelmi hatásköre, a kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van. Más tisztviselőkkel szemben való alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom