Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-09-15 / 37. szám
37, szám SZ AT M ÁR V ÁRMEGYE. 9-ik oldal. sáriak, nem is szólva a szemináriumról, tanítóképzőről és Hám János rengeteg egyébb alkotásáról ! Pedig hát ehez a nagyszabású városfejlesztő intézményhez Szatmárváros korántsem fekvése, lakosságának száma, vagy egyéb tekintetekben való kiválósága miatt, hanem csupán egy véletlen, vagy ha úgy tetszik egy szeszély következtében jutott. ügy történt a dolog, hogy 1803 ban felmerült a roppant területű egri egyházmegye felosztásának szüksége. A tervet követte a kivitel, a mi bizonyára nem történik meg, ha Kelemen Samu akkor ott ül az egri aulában, vagy pedig ö viseli a képét Dobó ősi városának. Majd a nyakuk közé csörditett volna ő a reformereknek! De hát, Eger szörnyű veszedelmére, Kelemen még akkor nem létezett, s igy az egri egyházmegye felosztása ténynyé vált. A kormány Szatmárvármegyében kívánta elhelyezni az uj püspökséget és igy három jelentékeny hely: Nagykároly, Szat- már és Nagybánya közt, volt választása. Nagybányát perifériális fekvése miatt az akkori kezdetleges közlekedési viszonyok mellett mindjárt kezdetben ki kellett hagyni a kombinációból; Szatmár fekvése ellen ugyan nem lehetett kifogás, de a város katholikus hitközsége aránytalanul kisebb lévén a protestáns hitközségnél, az egyházi főhatóságok a vármegyének akkor is, ma is legnagyobb katholikus hitközségét, Nagykárolyt szemelték ki az uj püspökség székhelyéül. Mielőtt azonban döntöttek volna, az akkori idők viszonyaihoz képest meg kellett kérdezni a mezőváros földes urát, mit szól a tervhez? Nagykároly földes ura a gróf Károlyi család volt, de a város örök szerencsétlenségére épen három kiskorú gyermeké volt az uradalom és úri jog e kritikus időben. A fiatalon elhalt Károlyi József gróf kis fiaié: István, Lajos és Györgyé. A kiskornak gyámja anyai ágon Waldstein gróf volt, hozzá kellett tehát terjeszteni a tervet. A gróf pedig, mindenek nagy ámulatára ezt a feleletet adta: — Egy községben elég egy földes ur. Tiltakozom az ellen, hogy Károlyban állítsák fel a püspökséget. így a károlyi püspökségből természetesen semmi sem lett, — Szatmárnak ölébe húllott a nem várt ajándék és megnyíltak előtte a fejlődés kapui. «wá TS^l'í X Budapesten, Nyári és téli wSä&Zärl UiWtU gyógyhely, a magyar Irgal- ---------------------------------- masrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák-, török-, kő- és márványfürdők; hőlég-, szénsavas- és villamosviz-fürdők. Ivó- és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld Az igazgatóság. 4 jzitiínínuiyf számonkint kapható Csókás László l2ön.37-T7-ls:ereslred.ésé'ben ITAGY-KAHOLYBAIT. 3835/1906 tksz. r Árverési hirdetményi kivonat. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Szabó Albert ügyvéd által képviselt Nagykárolyi Önsegélyző Népbanknak Jeremiás Mór jelenleg zilahi lakos ellen folytatott végrehajtási ügyében 2000 kor. tőke ennek 1905. évi augusztus hó 24. napjától járó 6 százalék kamatai 112 kor. 64 iillér költség, 6 kor. 20 fillér óvásdij, 7s százalék váltódij követelése, — továbbá a csatlakoztatott Sigmund Spiegel cég végrehajtatónak 5437 kor. tőke és jár., — a csatlakoztatott Varjú Flóra végrehajtatónak 850 kor. és jár., — a csatlakoztatott Dr. Sternberg Zoltán végrehajtatónak 395 korona és jár., — a csatlakoztatott Dr. Sebestyén Gyula végrehajtatónak 358 kor. és jar.-bófálló követeléseinek kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmárnémeti kir. törvényszék területén fekvő s a szentmik- lósi 233. sz. betétben A 1. f sorsz. alatt foglalt, 153, hrszámu ingatlannak s a 2 sorsz. alatt foglalt legelő illetőségnek Jeremiás Mórt illető 1/2 részét 1064 kor. kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1906 évi október hó 13. napjának d. e. 9 óráját, helyéül pedig Szentmiklós községházát tűzi ki, mikor a feni körülirt jószágtest a kikiálltási áron alul is elfog- adatni. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiálltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333. 1881 /J. M. sz. rendelet 8. ipában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az árverési feltételek a telekkönyvvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Nagykároly, 1906. julius hó 26. A kir. járásbíróság mint telekkönyvvi hatóság. Füzesséry kir. albiró. 4457—1906. t. k. sz. hirdetmény. Vállaj községeknek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján, — ideértve e §-oknak az 1889 : XXXVIII. t-cikk 5. és 6. faiban és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapjánvaló mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1907 évi március hó 20. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbitható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilván- könyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat ; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a — tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1907 évi március hó 20. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbitható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t.-cikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1907 évi március hó 20. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbitható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1906. augusztus hó 31. Füzesséry György 1—3 kir. albiró A T. Elöljáróságok és gazdaközönség figyelmébe ! Királydaróczon, saját birtokom területén, Kosa Bertalannal társultan BettongyárIZI □ telepet □ □ létesítettem, ahol f. év julius hó 15-én a gyártás már kezdetét is vette. Gyártatnak szabadalmazott kutanyagok, hid és áteresz cement csövek, lapok, tetőcserép zsindelyek s. a. t. A gyártmányok eladása f. év augusztus hó 15-én veszi kezdetét ; megrendeléseket azonban előre is elfogadok. Királydarócz. 6—12 cs. Gerzon Kázmér. Huszthy Zoltán fényképésznek Nagykárolyban Kossutli-utca 5-ik számú saját házánál kizárólag1 e célra épített gyönyörű, szép műterme öltözőszobával s az állandóan nyitott remekszép képcsarnokkal teljesen elkészült s a helyi mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.
