Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-01-27 / 4. szám

4. s/iíiM.

SZATMARVARMHGYK.

Nyilatkozat.

A Szatmármegyei Közlöny 3-ik és 4-ik számában két ízben is foglalkozik azon végrehajtással, melyet a vármegye ellen vezettem s melynek rendén a főispáni lakás bútorait akartam lefoglalni. A kérdésnek a másik oldalról való ismételt felvetése abba a kellemes helyzetbe hoz, hogy egész eljárásom motívumait a nyilvánosság elé vihetem a nélkül, hogy vádolható lennék saját magam szerepeltetésével. Hallják meg tehát, ha oly kiváncsiak.

A per. melyet indítottam a dotalio elvonásának következménye volt. A dotatiót a kormány vonta el, melynek Nagy László bizalmasa. Ha nem értett volna egyet e ténynyel, lemondott volna. Természetes tehát, hogy a per következménye, a foglalás mindenkit méltatlanul sújtott volna őt kivéve. Ha ő szenvedett és reá szorult a Báró Rudhyánszky gavallériájára, ő és csakis ő a ki e miatt nem panaszkodhatik.

De volt még erősebb indoka is annak, hogy csakis ő ellene fordultam. A vármegye tudtommal még soha és sehol sem nyilatkozott. hogy bútorait kivánja-e Nagy László urnák használatába bocsátani, sőt mielőtt átköltözött volna a főispáni lakásba, a december 14-iki közgyűlésben kimondotta, hogy főispánnak nem tekinti, a mivel azt hiszem elég világosan kifejezte azt is, hogy sem főispáni lakást, sem bútort nem ad neki. Nagy László ur ennélfogva a főispáni lakásban levő megyei bútorok használatát egyszerűen lopja (furlum usust követ el a büntetőjog szerint.) A foglalásnak Nagy László ellen való vezetése tehát nem volt hivatva más célt szolgálni, mint a tolvaj megfosztását a lopott holmi élvezetétől.

Remélem ezen motívumom kifejtése nem fogja sérteni Nagy László urat. Hiszen a mit ő lesz, azt bizonyára mind a, hazáért teszi, hogy ne legyen absolutizmus. És szerinte bi- zonnvára nagyobb bátorság a hazáért gazemberré lenni, mint becsületes embernek maradni.

Nagykároly. 1906. január 22.

Szabó Albert de.

Városi képviselőtestületi közgyűlés.

Nagykároly város képviselőtestülete 1906. évi január 21-én a tagok élénk részvétele mellett Debreceni István elnöklete alatt gyűlést tartott.

Napirend előtt felszólalt Dr. Adler Adolf képviselő s előadta, hogy az évek óla Nagykárolyban székelő állami erdőgondnokságot áthelyezték Szatmárra, — mi rendkívül sérelmes városunkra, — kéri a polgármestert, hogy Írjon fel a képviselőtestület nevében a földmi velésügyi miniszterhez, hogy az állami erdő- gondnokságot helyeze vissza. -- Polgármester válaszában kijelentette, hogy miután a hivatal áthelyezését közszolgálati érdekek nem kívánták és azt maga részérőt is sérelmesnek tartja a városra, készséggel és haladéktalanul megteszi a képviselőtestület nevében a lépéseket a földmivelési miniszternél az állami erdőgondnokság visszahelyezése iránt.

Polgármester bejelenti napirend előtt, hogy Schuszlerich Ignác, Budapesten lakó virilis képviselő az alispánhoz szabályszerű módon bejelentette, hogy a képviselőtestületben őt illető jogok gyakorlásával 1906. évre Simkó Géza p. ü fogalmazót bízta meg, — miért is a képviselőtestületbe Schuszlerich Ignácz helyett Simkó Gézát hívta be. — A bejetentés tudomásul véltetvén, a közgyűlés a tárgysorozatban megjelölt ügyek tárgyalásához fogott. — A tárgy- sorozat első tárgyát a törvényhatósági bizottságnak a városi színkör létesítése ügyében hozott másodfokú véghatározata képezte. A törvényhatósági bizottság véghatározatát, amely érdemben legnagyobb részben helyben hagyta a képviselőtestületnek ez ügyben első fokban hozott határozatát — a képviselő testület egyhangúlag tudomásul vette.

A tárgysorozat második pontját a Kölcsey- utcai Strósz-féle teleknek a városi nyári színkör céljára leendő megvétele képezte. A névszerinti szavazás megejtése után Hetey Ábrahám főjegyző, — kinek az elnöklést e tárgyban a polgármester átadta — konstatálta, hogy a képviselőtestület tagjai az ingatlanok szerzéséhez az 1886. XXII. t.-cz. értelmében megkivántató számmal meg nem jelenvén, a közgyűlés e tárgyban nem határozhat, — miért is a közgyűlés ez ügyet a február 11-iki közgyűlés tárgysorozatába felvenni rendelte. — A február 11-iki közgyűlés — a megjelent tagok számára való tekintet nélkül — jogosítva lesz a 1886. XXII. t.-cz. értelmében e tárgyban határozni.

Nagyobb vitát keltett a sertés-vész elleni védekezés tárgyában beterjesztett szabályrendelettervezet. Dr. Vetzák Ede a szabályrendeletet általánosságban sem tartja elfogadhatónak, mert

az sem á város, sem a nagyközönség igényeit ki nem elégíti, <— hanem napirendről levenni és útjavítás céljából egy bizottságnak kiadni ajánlja.

Hosszas és beható vita után, amelyben részt vettek Czilli György állatorvos. Csipkés András, Dr. Vetzák Ede, Bordás Imre. Nagy Antal és Lochínájer Márton, — képviselőtestület 36 szóval 34 ellenében a szabályrendeletet elfogadta. - A következő tárgy a közigazgatási bizottságnak azon értesítése volt. hogy a kereskedelmi miniszter a képviselőtestület azon kérését, hogy a Nagykároly —Zilahi vasút Nagykárolyáéi az ákosi állomásig terjedő szakaszán a heti vásárok napjára a III. osztályú utasok részére vasúti kedvezményt adjon — nem teljesítette. — Ez értesítést a képviselőtestület sajnálattal vette tudomásul, — mert a vasúti kedvezmény megadása esetén remény lett volna arra, hogy heti vásárok alkalmával piacunkat azok is felkeresték volna a Szilágyságból, akik eddig a vasúti dij drágasága miatt távolmaradtak. A mostani zavaros politikai időben nincs remény arra, hogy ily vasúti kedvezményt a miniszter engedélyezzen. — ezért nem inditványoztatott, hogy újabb felirat intéztessék a kedvezmény megadása iránt a miniszterhez, — hanem ha újból bekövetkezik az alkotmányos élet, — gondunk lesz reá, hogy a miniszterhez újabb felirat intéztessék.

Ezután Csipkés András a város hirdetéseinek hírlapi közzétételére nyilvános pályázat hirdetése iránt beadott indítványát visszavonván, — néhány kisebb ügy elintézése után a közgyűlést a polgármester berekesztette.

H I H E K

A tisztviselők fizetésének kérdéséhez. A haladó pár helybeli orgánuma ciceró betűs hírben közli azoknak a vármegyei tisztviselőknek a névsorát, a kiknek fizetését az alkotmányvédő bizottság február 1-től kezdve beszünteti. Hozzá teszi, hogy »fel van hatalmazva annak közlésére, hogy az illetők fizetése ki lesz utalva.« Az állampénztárból, a Jakab zsebéből, vagy valamelyik helyette tiévbecsiilésből fizető gavallér jóvoítából-e — nem tudatik. Ámde váratlan fordulat történt. Az illetők nem rohantak Jakab ölelő karjai közé, — hanem mert tévedésben voltak a vármegye tiltó határozatát illetőleg, igazoló nyilatkozatot adtak be az alkolmányvédő bizottsághoz. Jóhiszemű tévedésük reparálásához a bizottság bizonyára loyá- lisan segédkezet is fog nyújtani: fizetésüket megkapják a vármegye közönségétől s társaikkal együtt fokozott buzgalommal fogják szolgálni a nemzet ügyét. Jakabnak pedig megmarad a pénze és megszaporodik közéleti sikereinek száma.

— Jegyzői gyűlés. Csak röviden jelezzük, hogy a szatmármegyei községi- és körjegyzők egyesülete f. hó 24-én tartotta gyűlését Szatmáron, a melyen a jegyzői-kar hat szótöbbséggel kimondta állásfoglalását a nemzeti ellenállással szemben. — A gyűlés részleteit még nem ismerve csak akkor fogjuk véleményünket nyilvánítani, ha a hozott határozat hivatalos szövege kezünkbe jut.

— A vármegye alkotmányvédő 60-as bizottságának 18-as helyi albizottsága e hó 28-án délután 4 órakor a vármegyeháza földszinti tanácskozó termében ülést tart. Tárgy: a tisztviselők február havi fizetésének kiutalása s ezzel kapcsolatban Böszörményi Endre csengeri főszolgabíró és Almásy Ignác alügyész igazoló nyilatkozatainak tárgyalása.

— A nagykárolyi róm. kath. egyház község 1906. január 21-én közgyűlést tartott, melyen nagy számban jelentek meg az illetékesek. A közgyűlés megadta a pénztárosnak s a gondnoknak a felmentvényt s megállapította a költségvetést. Az egyházi adónál a régi adókulcs mellett határozott, mely az adófizetőket 16 osztályba sorozza. A Genes fiók község ügyében pedig úgy döntött, hogy azokra adót nem vet ki s ezáltal azoknak megszűnik a joguk is arra, hogy a hitközség ügyébe befolyjanak. Megalakította még az adókivető bizottságot s megválasztotta a biró bizottság tagjait.

— Főigazgatói látogatás. A debreceni tankerület főigazgatója évenkinl szokásos látogatását most tartotta helybeli főgynasiumunkban. Géresi Kálmán főigazgató f. hó 21-én érkezett városunkba s 26-ig tartózkodott itt, miután a tapasztaltak fölött a legnagyobb megelégedését fejezte ki a tanárkarnak. Itt időzése alatt a kegyesrendi társháznak volt vendége.

— Megsemmisített határozat. Kristóff'y József belügyi ügyivő megsemmisítette Szatmár varos azon határozatát, melyben előre kijelentette, hogy a jelenlegi kormány által kinevezendő főispánt beiktatni nem fogja. A miniszter felhívta egyúttal a polgármestert, hogy az önként befizetett adók beszolgáltatásáról tegyen jelen:> ik oldal.

tést. A tanács a leiratot kiadta az alkotmányvédő bizottságnak.

— Jakab elmélkedik. Jakab bús magá- magányában sok mindenre ráér. Hol bécsi útjaival szórakozik, hol pedig — mint a Szatmármegyei Közlöny egy nagybetűs híréből értesülünk — a messze múltba száll vissza költői képzelete sasszárnyain. Merengéséhez jól illik az a félhomály, a mely a villamos világítást letiltó rendelet óta termeiben uralkodik. Ilyen szomorú homályosságban nem pajzán manók incselkednek, hanem inkább bús árnyak csalnak sóhajt az ajkakra. Jakab keserűen látja, hogy »nem az a nap van az égen«, a melynek meleg sugaraiban csak nemrég is sütkérezett. Olt ül íróasztalánál, rendezgeti a múlt írásait, neveket olvas alattuk s a tartalom oly szép, csupa üdvözlés. . . Jakab felsóhajt: Euit! Eloszlott, mint a pára, mint a füst. — Igazán poéli- kusan megható kép, a mit a Sz. K. fest a merengő Jakabról.

Mi tudunk egy mást. Sajnos, nincs benne semmi poézis.

Ismét Íróasztal, mellette bosszúsan sopánkodó ur, a mint rendezgeti a múlt írásait. Nem levelek, de - váltók. Egész halom. S az aláírásban semmi változatosság. Egy név s újra csak az. A mint egyenkint összeszedi, a múlt nem ellágyuló merengésbe ejti, de dühös piros- ságot fest arcára. És hangja is folyton csattogóbb, mérgesebb, a mint olvassa a kedves aláírásokat : Nagy László, Nagy László . ..

— Nemde csattanó az ellentét a két megfestett kép között ?!

— A szatmári jóléti bizottság hétfőn délután ülést tartott, melyen a pénzügyigazgatónak a városhoz intézett azon átiratát tárgyalták. hogy az italmérési jövedékből járó jutalék csak akkor lesz kiszolgáltatva, ha a város az önként befizetett adókat beküldi az állampénztárba. A bizottság határozata értelmében a pénz- ügyigazgaló értesíteni, hogy a jutalék a várost törvényalapján illeti meg, igy annak kiadását semmiféle feltételhez kötni nem lehet, azért kifizetését követeli.

— Tempora mutantur. A Szatmármegyei Közlönynek ez sehogyse természetes. Talán még azon is csodálkoznak, ha egy sikkasztó bankdireclort a fegyházból való kiszabadulása után nem öleli keblére az a társadalmi-kör, melyben az előtt forgott. Fáj neki, hogy Jakabot elhagyták olyanok is, kik a kinevezéséhez gratuláltak. Nem ismerik a tisztelt nyilvános és titkos szerkesztők, munkatársak a csalódást. Nem tudják elképzelni, hogy leheltek emberek, kik még a kinevezéskor hitték Nagy Lászlóról, hogy a törvény és becsület útjáról le nem tér és csak akkor győződtek meg az ellenkezőről, mikor látták, mint játszotta ki alattomosan egjr pár cinkostárssal előre kicsinált terv szerint a megyegyülést. Miként vágott arcul minden törvényt, szabályt, ősi szokást, csak hogy a sóvárgott hatalom birtokába jusson. A kik ott voltak az installation tudják nagyon jól, hogy ez és nem a kinevezés napja volt Nagy László erkölcsi halálának kezdete, mert ekkor undorodtak meg tőle legjobb barátai is. Igenis, tempóra mutantur, a gazembernek pedig nincs mit dicsekedni. hogy valaha becsületes ember volt és mások is annak tartották.

Különben kiváncsiak volnánk, hogy a felsorolt nevek közül gróf feleki László a kolozsvári megyefőnök kolléga, avagy a hosszufalusi gróf Teleki László Gyula, továbbá, hogy a keresztnév nélkül közlőit Kölcsey alatt Antal, János, Sándor, Ferenc, Zoltán, Miklós, Gábor, Ákos vagy Béla érlendő-e, s végül, hogy Szálkái név alatt Szálkái Sándort akarja-e a t. lap kompromittálni, avagy csak Szálkái Zoltánnak mameluk nevét rejtegeti.

— A vállaji,, Függetlenségi-kör“ Schek Pál köri elnök elnöklésével folyó hó 20-án az egész község adófizető polgárságának bevonásával népes gyűlést tartott, melynek tárgya Dr. Szúnyog Mihály orsz. képviselő körlevele volt. A gyűlés Schek Pál, Marosi Győző, Nők Ferenc és Scheiermann István fölszólalása és az összes politikai kérdések beható megvitatása után egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elfogadta a köri választmány következő javaslatát : »Vállaj község polgársága a póttartalékosok családjainak segélyezését szivén hordja s ahhoz tehetségéhez képest hozzájárulni óhajtván, gyűjtést indít.« A kerület képviselőjének bizalmat szavaz. A gyűlés Dr. Szúnyog Mihály orsz. képviselő és a szövetkezett ellenzék éltetésével ért véget.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Merk Dezső helybeli p. ü. fogalmazót ugyanezen igazgatósághoz p. ü. s. titkárrá nevezte ki. Gratulálunk a megérdemelt előléptetéshez!

— Mulatság Halmiban. A »József kir. herceg szanatórium egyesület« Halmii bizottsága az egyesület pénztára javára Halmiban az uj óvoda helyiségében 1906. évi február hó 3. napján hangversenynyel egybekötött t á n c esté 1 v t rendez.