Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-08-25 / 34. szám

34. szám.

SZATMÁR V ARM EGYE.

5-dik oldal.

tok túlzsúfolva közlekedtek s még igy sem voltak képesek az utasokat elszállítani, körülbelül még 4 kocsira lett volna szükség. Ami magát a búcsút illeti, szép rendben folyt s elütött a régiektől annyiban, hogy verekedés egyáltalán nem volt. Ez is azt igazolja, hogy beállott az ugorka szezon.

— A kath. legényegyesület elnöksége

a következő sorok közlésére kért fel bennünket: A »Nagykároly« c. lap »A kath. legény- egyesület válsága« címmel tendenciózus hirt közölt. Ezzel szemben az egylet elöljárósága a következőket jelenti-ki: Papp István egyesületi alelnök. Dr. N. Szabó Albert kérelmére szívességből átengedte az egyesület termét egy keresztény szociálista értekezlet megtartására. E miatt egynéhány ifjú, a szociáldemokrata érzelmüek beugratására Papp István alelnök lemondását s eljárásának megbélyegzésére rendkívüli közgyűlés összehívását kérelmezte, mit egy választmányi gyűlés el is határozott, annak kitűzését azonban az azon időben távollevő elnökre bízta. Az elnök megérkezvén, az ügyet megvizsgálta, az alapszabályokra támaszkodva, a rendkívüli közgyűlést oly célból, mint azt az összehívók kérelmezték, megtagadta azon okból, mivel Papp István, ki az egyesületnek eddig hosszú időn át valódi atyja, oszlopa s éltető lelke volt s ki az egyesületért az anyagi áldozatoktól sem riadt vissza s ki jól megérdemlett nyugalmának idejét is az egyesület emelésére fordította, teljesen az alapszabályok értelmében járt el, midőn szívességből a termet másoknak átengedte, lévén az elnöknek joga és kötelessége az egylet összes kül- és belügyeiről intézkedni. Azt pedig senki sem tagadhatja, hogy valakinek a legeminensebb belüey, a mi egyáltalán nem involválja azt, hogy az egyesület — mint olyan — azonosítja magát azokkal az eszmékkel, miket vendégül fogadottai hirdetnek. A terem átengedése tehát egyáltalán nem ütközött az alapszabályba s nem szolgáltathat okot senkinek — egyedül a szociáldemokratáknak — felháborodásra, mit bizonyít az is, hogy tavasz- szal, a betegsegélyző választások alkalmával, Horváth Jenő elnök, ép azok kérelmére engedte át egy előértekezlet tartására a termet, kik most ezen, midőn másokkal gyakorolták e szívességet, megbotránkoznak és az az egyesületet iparkodnak meghurcolni, mely eddig a társadalomnak legnevesebb tagjait rang és valláskülönbség nélkül foglalja magában és a társadalom általános rokonszenvét élvezte. A kath. legényegyesület elöljárósága tehát augusztus hó 18-án tartott gyűlésén teljes bizalmát fejezte ki Papp István egyesületi alelnöknek s a rendkívüli közgyűlést, mivel arra elegendő ok nincs, meg nem tartja. Téves tehát a »Nagykároly« híradása, hogy augusztus 5-én suttyomban akart volna az egyesületi elnök közgyűlést összehívni s örvendeles az az értesítése, hogy az esetben, ha a közgyűlés megtartva nem lesz, többen kilépnek, mert ez esetben egynéhány folyton zavart okozó tagjától szabadul meg az egyesület, kiknek eltávolítását már meg is kezdte az elöljáróság, midőn a főintrikust kizárta s a vele szövetkező dékánnak bizalmatlanságot szavazott.

— Helyreigazítás. Jelen lap legutóbbi számában megjelent »A vármegyei pénztárak és a számvevőségek visszaállításához• cimü cikkemben a szedésnél a következő, néhol értelemzavaró hibák ejtettek. És pedig: 1. Az I. bekezd. 3. sorában »gondolató/val« helyett »gondolatóval« értendő. 2. Az V. bekezd. 5. sorában »És« helyett »Én« értendő. 3. A VII bekezd. 8. sorában »Csak a belügyminiszternek felelősek,« kihagyandó. 4. Ugyan e bekezd. 13. sorában »(nehány)« helyett »(némi)« értendő. 5. A 12. bekezd, utolsó előtti sor utolsó szava »/esz« helyébe »/enne« értendő. Lévay Béla.

— A bírósági jegyzők mozgalma. A temesvári királyi bíróságok jegyzői kara Kiss György elnöklésével értekezletre gyűlt össze, amelyen elhatározták, hogy a bírósági jegyzői kar kívánságait pontokba foglalják és fölhívással fordulnak az ország összes bírósági jegyzőihez, amelyben csatlakozásra és a szeptemberben tartandó országos kongreszszuson való részvételre hívják föl őket. A temesvári bírósági jegyzői kar mozgalmához a soproni, nyit- rai és pancsovai bírósági jegyzők csatlakoztak. A jegyzői kar fölhívásának pontjai a következők: Úgy a jelenlegi, mint a jövőben kinevezendő joggyakornokokra nézve a díjtalanság eltörlése. A joggyakornokok a XI. fizetési osztály második fokozatába neveztessenek ki. A bírósági aljegyzőre a XI. fizetési osztály megfelelően pótlékolt első fokozata alkalmaztassák. A bírói vizsgálatot tett aljegyző vagy joggyakornok hivatalból jegyzővé és pedig a X. osztály második fokozatába neveztessék ki. A kinevezéseknél a rangsor és az érdem-adta jogosultság, ne a kisebb vagy nagyobb, hanem e

tekintetben egyedül a törvényes képesítés legyen az irányitó. A bírói és ügyvédi vizsgálat adta képesítés mielőbb nivelláltassék.

— Técső ünnepe. Lelkes ünnepély színhelye volt vasárnap Técső, e hajdan erős kurucfészek. A végvidéki koronaváros lakossága ünnepelt párt-, vallás- és nemzetiségi különbség nélkül, abból az alkalomból, hogy a técsői függetlenségi párt fölavatta díszes lobogóját. Körülbelül fél 11 lehetett, mikor a zászlót a tizenkét fehérbe öltözött koszorús leánytól kisérve a Piactérre hozták, hol a szónoki emelvény körül már ott szorongott a város lelkes polgársága. A koszorúslányok sorfala közt vezette fel Novák Dániel, a zászló védnöke disz- magyar ruhában a pódiumra özv. Erdó Imrénét. a zászlóanyát, mire kezdetét vette a zászlószen- telési aktus. Egressy János görögkatholikus esperes megható imát mondott magyarul és fölszentelte a díszes lobogót, utána Hámon János kath. plébános mondta el imáját latinul, minek végeztével felhangzott a Técsői polgári dalárda ajkán Vörösmaty Szózata. Ezután Veress József, a központ küldötte, tartotta meg nagy hatást keltett avatóbeszédét gyakran megnyilvánult zajos tetszés között. A beszéd után Novák Dániel képviselő helyezte el rövid, de megkapó szavak kíséretében a zászló gombjában azt a maréknyi földet, melyet az aradi függetlenségi párt küldött a vértanuk szobrának talajából. Egressy Gyula szavalta el ezután »Avatás« cimü hangulatos költeményét, mire a szegbeverések aktusa következett. A Himnusz zárta be a zászlóavatási ünnepélyt.

— Közigazgatási bejárás. A bikszádi vasútnak Avasfelsőfalutól kiágazó úgynevezett turvölgyi iparvasut közigazgatási bejárását a keresk. miniszter e hó 28-ára tűzte ki. Ez alkalomból a városi tanács a maga részéről dr. Vajay Károly t. főügyészt, Erdélyi István főmérnököt, Bartha Kálmán gazd. tanácsost és Léber Antal főerdészt küldötte ki.

— Aratóünnepély Domahidán. Doma- hidy Sándor domabidai nagybirtokos, az aratás befejezése után az aratóknak lakomát rendezett. A kastély előtti udvaron vasárnapi díszben sorakoztak az aratók a marokverő leányokkal a terített asztalokhoz, ahol pompás gulyáshust és a jó túrós galuskát a belső cselédség szolgálta fel. Miután a részükre felhordott italokat vig dalolások közt elfogyasztották, a vállalkozó vezetése mellett felvonultak a kastély elé és megköszönték az áldomást. Ezután az e célra beszerzett tulipános edények csörtetése mellett bevonultak az alsó udvarra, a hol a fiatalság táncra perdült és vígan járták a ropogós tulipános csárdást reggelig.

— Szocialista népgyülés volt városunkban f. hó 19-én délután 3 órakor a nagypiactéren. A gyűlés, melyen Vágó Béla a hajdume- gyei szociáldemokrata párt titkára és Varga Ferencz szatmári gépmester voltak jelen mint központi kiküldöttek, körülbelü 5 — 600 ember részvételével teljes rendben folyt le.

— Körözőlevél. Rónay László a haladópárt mindenre kész volt várnagya, ki városunkban számos bűncselekményt követett el, az igazság sújtó keze elől megszökött. A szatmári kir. törvényszék ennélfogva hatóság elleni erőszak és más bűntettek miatt nevezett ellen elfogatási parancsot bocsátott ki. Folyó hó 21-én volt ezen ügyekben a helybeli kir. járásbíróságnál a bizonyítás felvétele, amikor is a kihallgatott tanukat vallomásaikra meghiteltették.

— Népkönyvtárak Nagykárolyban. A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa Nagykároly részére egy 2000 kor. értékű népkönyvtárt adományozott. A népkönyvtár helyisége a városházánál lesz, ahol a már megérkezett könyvszekrényeket f§t is állították.

— Országos vásár Nagybányán. A Szent-István napi országos vásár Nagybányán f. hó 27., 28. és 29-én lesz.

— A főgimnáziumban rendszeresített egészségtan-tanári és iskolaorvosi állásra hirdetett pályázat, mely f. hó 21-én járt le, meddő maradt.

— A cséplőgépbe esett. Boné György batizi mezőőr 18 éves leánya, Erzsi f. hó 13-án Batizon cséplés közben véletlenül a cséplőgép dobjába esett. Amikor ezt az emberek észrevették, rögtön elállitották a gépet. De akkorára már levágta a gép a leány fél lábát a térdén alul. A leányt a kórházba száltitották, hol a lábát amputálták a térdtől. A hatóság a vizsgálatot megindította. A gép Kovásznay Zsigmond tulajdona volt.

— Egy szatmári honvédtiszt találmánya. Thury György szatmári főhadnagy, régebbi kutatás nyomán olyan összetételű egyszerű anyagot talált, mely a szárnyasok tojásainak tulajdonságait egyesíti s emellett dara- bonkint csupán egy fillérbe kerül. A feltaláló találmányát úgy a bel- mint a külfüldre már szabadalmaztatta s legelőször a hadseregbe fogják azt bevezetni. A találmányt Budapesten már vegyelmezték is. Érdekes, hogy a mágnásés-gentry-kaszinó főszakácsai nem tudták felismerni, hogy melyik omlett készült a feltalált s melyik igazi tojásból.

— Rettegnek az Ypsilonok! Ebben a nagy radirozásban, amelyet most a tulipán kormány végez, rákerült a sor az ypsilonokra is. Azokra az ypsilonokra, amelyek csupán önkényeskedésből, hencegésből fityegtek egyes nevek végén. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter az újabb időben gyakran előforduló esetekre rámutatva, hogy a nemesi leveleket úgy egészében, mint részben hamisítják, egy körrendeletben az összes vármegyéket felhívta, hogy a levéltáraikban elhelyezett nemesi levelekről mielőbb pontos jegyzéket állítsanak össze, azokat küldjék be és ezek alapján betűrendben fogja bekérni az egyes okmányokat, hogy az országos levéltárral azokat felülvizsgáltassa és szakszerűen tanulmányozza. Az eredményt, mint halljuk, népszerű munkában teszik közzé s igy mindenki meggyőződhetik majd, hogy ki használja jogosan vagy jogtalanul az ypsilont.

— Sikerült az Orsz. Posztókiv. Áruháznak (Bpest. Rottenbiller u. 2 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruha szövete- egy csődbe jutott posztó gyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetekből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti sorokat t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. (15—)

— A nkárolyi gör. kath. magyar egyház közgyűlésére vonatkozólag a következő levelet kaptuk:

Tekintetes Szerkesztő Ur!

Alulírott illő tisztelettel kérem, kegyeskedjék becses lapjában következő soraimnak helyt adni.

Mint egy erkölcsi testületnek tagja, kötelességemnek tartom a helybeli gk. (magyar) egyház 1906 aug. hó 12-én tartott közgyűlés határozatára, mely a »Szatmárvármegye« 33. számának utolsó előtti lapján látott napvilágot, pár szóval reflektálni.

Fent említett közgyűlésen Somosi Miklós az egyház világi elnöke azon véleményének adott kifejezést, mely szerint én semmiféle egyházi személyt, sem közgyűlést nem respektálok. Hát biz’ ez nem áll. Nem pedig azért, mert én, tanító, azon intézkedéseket, melyeket azon urak, — kiknek jogában áll az ilyesfélék megszabása. — elém szabtak, mindig respektáltam, és csakis a basáskodás elől tértem ki. Ez egy.

Másodsorban vagyok bátor azt is kijelenteni, bogy a f. é. augusztus 12-ke előtt tartott közgyűlésről, illetve bizottsági ülésről nekem semmiféle jegyzőkönyvi kivonatot sem közvetve, sem közvetlenül nem küldtek, ennélfogva a bizottság azon intézkedéséről, mely szerint 3 napnyi idő tartamra hagyhatom el a várost, nincs tudomásom. Sőt többet mondok. Tanító vagyok és most szünidőm van, tehát mint ilyen szabadidőmmel úgy teszek, amint kell, vagy jól esik. Ahá! Mondják erre feletteseim ; de kántor is vagy! Igaz ! Megfelelek erre is, és pedig ily formán: ha én helyettest hagyok, nem három napra mehetek el, hanem — teszem azt — tizennégyre is és legkivált abban az esetben, ha családom látogatására megyek, mint jelen esetben voltam 14 napig Vé- csén (Zemplénvm.)

Tóth János ur csalódik, ha azt hiszi, hogy én a hitközségben nem érzem jól magam, és hogy a hitközséget nem szeretem. Én mindenkit szeretek, — mert keresztény tanításunk szerint még ellenségeinket is kell szeretnünk, — tehát őt is szeretem és itt létem alatt azt tapasztaltam, hogy engem is szeret mindenki, kivéve azokat, kik megválasztásomnak ellene voltak, kik ellenségeim.

így tehát nem kell más állást keresnem, mert Nagykárolj'ból csak abban az esetben szándékszom elmenni, ha fegyelmileg kényszerülök arra, mivel a lelkiismeretem is azt diktálja, hogy ne hagyd itt ezt az iskolát, melyet a zülléstől mentettél meg, és helyre hoztad jó hírnevét. Működésemre még ellenségeim is azt mondjak, hogy helyes, kielégítő, ennélfogva Tóth János azon érvelése, hogy becsületszavam adtam arra vonatkozólag, hogy ha az egyház velem nem lesz megelégedve, át kell adnom állásom, hiábavaló, mert azon kijelentést én úgy tettem, hogy »azon esetben, ha 1-ső évi működésemmel nem lesz megelégedve az egyház, mondok le állásomról«, lettem ezt p. azért, mert éppen ő volt az, aki azt mondta megválasztásom alkalmával, hogy egy évre ideiglenesen alkalmazzanak, azaz válasszanak meg és csak annak sikeres működése után véglegesítsenek. De hát I-ső évi működésem után az iskv. elnök jeles eredményt irt be iskolai naplómba, a zárvizsgáimon jelenlévő közönség és