Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-08-04 / 31. szám

6-ik oldal. SZ ATMÁRV ÁRMEGYE 31. szám. tárgyalásokat a vármegyével és Ungvár váro­sával nyomban megindítja. — A villamvitágítás Nagybányán. Almer Lajos, ki legközelebb Nagybánya város­nak villamvilágitással való ellátására vonatko­zólag uj ajánlatot fog beadni a képviselőtestü­lethez, a napokban Fábián Lajos m. kir. mér­nök kíséretében részletesen megnézte Szatmár, Nagykároly és Mátészalka villamvilágitási be­rendezéseit. Különösen Nagykároly villamvilá­gitási berendezését és tervezetét tanulmányoz­ták, mely a legkifogástalanabbul működik. Deb- reczeni István polgármester lekötelező szíves­séggel fogadta őket s a villamvilágitás beren­dezését a legkisebb részletében is megismertette. — Uj segédlelkész. Kőrösy Károly uj- misés áldozár Kálmándra segédlelkésznek ne­veztetett ki. — Eljegyzések. Schvarcz Lajos ferne- zelyi m. kir. kohómérnök eljegyezte Kende Dániel láposbányai m. kir. főerdész leányát Erzsikét. — Lende Béla m. kir. kincstári szám­tiszt jegyet váltott özv. Glauzer Róbertné le­ányával Malvinnal. — Esküvők. Lupán Simon végzett theo- logus augusztus hó 2-án vezete oltárhoz Lu­pán Miklós kisbányai g. katholikus plébános leányát Kornéliát. — Horváth Ferenc divatáru kereskedő vasárnap tartotta esküvőjét Nagy­károlyban özv. Perge Jánosné leányával Erzsi­kével. Mint tanuk Kiss Lajos és Orosz János szerepeltek. — Távozó házfőnök. Dr. Schweigholíer János volt házfőnök ki városunkban való rövid tartózkodása alatt a vele érintkezők sze- retetét és becsülését érdemelte ki — folyó hó 24-én a reggeli gyorsvonattal Budapestre uta­zott, minthogy az uj házfőnök dr. Tietz Antal már megérkezett és állását elfoglalta. A távozó házfőnököt az uj főnök, Cseh Lajos igazgató és számos rendtársa kisérte ki a vonathoz, kik mindannyian érzékeny búcsút vettek a szeretve tisztelt rendtárstól. — Wolaffka Nándor utóda mint értesülünk - Szentkirályi Zoltán országgyűlési képviselő. Görcsön szilágymegyei község lel­késze lesz. Az elárvult debreceni róm. kath. paróchia igy nagykárolyi születésű emberrel töltetik be, a mi örömmel tölt el bennünket. Szentkirályi Zoltán ugyanis 1864-ben született Nagykárolyban. Iskoláit ugyanitt és Szatmáron végezte. Az idei általános választáson a diós- adi kerület választotta meg függetlenségi prog­rammal egy nemzetiségi jelölttel szemben. — A városunkban felállítandó tör­vényszék ügyében a vármegyei törvényható­sági bizottságnak az igazságügyminiszterhez in­tézendő felirata elkészülvén, az múlt hó 28-án felterjesztetett. — Késelés és a rendőrség. Vasárnap 29-én d. u. 6—7 óra között Papp József szoba­festő segéd és Major András csizmadia beve­tődtek a lövöldekertbe és bort követeltek. A korcsmárosné ismerve az illetők magaviseletét nem adott sőt távozásra szólította fel őket. mire ezek a korcsmárosné! csúnyán szidalmazni kezdették. A perpatvarba ekkor az ott levő polgárok is kénytelenek voltak beavatkozni és szintén távozásra szólították fel a két garázdál­kodó egyént a miből dulakodás keletkezett, melynek folyamán a kettőnek még három se­gítségére sietett és két egyént késsel megszur- tak. A legérdekesebb a dologban, hogy midőn rendőrért küldöttek az az üzenet jött vissza, hogy majd másnap menjen fel a két sértett fel. Ezek szerint drágán fizetett rendőrségünk személy biztonságunk megóvására egy lépést sem hajlandó tenni hanem mint egy aktát ke­zeli a közbiztonságot, melyre ha ma nincs kedve vagy nem ér reá elintézi holnap. — Az északkeleti vármegyei szövet­kezetek szövetsége beküldötte hozzánk is­mertetés céljából a f. évi május 12-én Szilágy- Somlyón tartott közgyűlésén elmondott beszé­dek és felolvasások gyűjteményét. Sajnáljuk, hogy nem tehetünk eleget a különben dicsé­retes célra dolgozó szövetkezet kívánságának, nem pedig abból az okból, mivel a füzet 6. lapján egy ilyen cimü közleményt olvasunk: »György Endre elnöki székfoglaló beszéde«. György Endre lehet nagy tudós és hires nem­zetgazda, de magyar egyesület vezetője nem lehet olyan ember, a ki a darabontok kormá­nyának volt tagja. Kár, hogy az egyesület ilyen elnökkel mutatkozik be a nagy közönségnek, — György Endrétől pedig legalább is a jó Íz­lés teljes hiányára mutat az, hogy a közéleti szereplést einem hárítja magától. Mert azt, a mit ő és társai a nemzet ellen elkövettek, expiálni nincs mód és hatalom s akarnokosko- dásukkal legfeljebb azt érik el, hogy a közön­ségnek minduntalan eszébe juttatják viselt dol­gaikat. Pedig reájuk nézve az volna az egyet­len kedvező megoldás, ha sikerülne magukat végkép elfelejtetniük. — Meghívás. Az állami, törvényhatósági, városi, hitfelekezeti, s magán tisztviselő urakat felkérem, hogy az »országos tisztviselői szövet­ség«-hez csatlakozás ügyében folyó év augusz­tus hó 5. napján d. u. 4 órakor a városháza tanácstermében tartandó értekezleten megje­lenni szíveskedjenek. Nagykároly, 1906. julius hó 28-án. Dehreczeni István s. k. polgármester. — Nyomdászok mulatsága. Vettük a következő meghívót: A Szatmár—nagykárolyi Könyvnyomdászok a nyomdász-szanatorium ja­vára, 1906. évi augusztus hó 5-én, a »Kossuth- kerti« kioszk összes helyiségeiben műkedvelői előadással egybekötött zártkörű nyomdász tánc- mulatságot rendeznek, Belépő dij: személy-jegy 1 korona 60 f., család-jegy 4 korona. Kezdete ! este fél 8 órakor. Felülfizetéseket — a jóté­konycélra való tekintettel, — köszönettel foga I dunk és hirlapilag nyugtázunk. — Uj ügyvédek. A szatmári ügyvédi kamara dr. Tanódy Endre és dr. Farkas Jenő ügyvédeket Szatmárnémeti székhelvlyel tagjai { közzé vette fel. — Kristófi kocsisa. Többször megírtuk már, hogy a fenti nevet viselő volt főispán, darabont és minden egyéb, jelenleg pedig nagytőkés és a Társadalomtudományi Társaság választmányi tagja, politikai életének utolsó hónapjaiban is csak szájával volt szociálista — cselekedeteivel ellenben túltett a »Népszavá­nak« legembernyuzóbb »bőrkabátosán« is. Ezen állítást most már bírói Ítélet is igazolja. Szilványi Mihály, ki kocsisként szolgált még itt Nagykárolyban a nagy urnái, a szolgálattól megválván, hónapokon át nem tudott kereset­hez jutni, mert Kristófinak súlyos politikai gondjai közepette nem volt ideje a szegény ember szolgálati könyvét kiadni, ki igy azután kenyér nélkül maradt a nagy emberbarát jó­voltából hosszú időn át. Szilványi meg bepe­relte szenvedett kárai miatt a nagykárolyi já- | rásbiróság előtt volt gazdáját, ki olyan nagy- arányuan védekezett, hogy e miatt tiz hónap­nál tovább elhúzódott az Ítélet kimondása. Múlt hó 26-án hirdette ki ebben a perben Csillérv járásbiró az Ítéletet, mely szerint kö­telezte Kristófit 150 K kárösszeg, kamatai és 101 K perköltség megfizetésére. Az ítélet anyagi része bizonyosan nem íog sok főfájást okozni a milliomos ex-darabontnak, erkölcsi részére pedig - Kristófi lévén a dologban — kár volna több szót vesztegetni. — Kérelem. A Kossuth Lajos asztaltár­saság zászlószentelési ünnepélyének rendező­bizottsága felkéri mindazon urakat, kik a vő- félyi liszt elvállalására felhívást kaptak, ez iránti nyilatkozataikat az elnökséggel közölni szíveskedjenek. — Olcsóbb lesz a telefon. A kereske- delmügyi miniszter a közel jövőben üdvös régi tervet valósit meg. Az ugyanis a szándéka, hogy a telefon előfizetési dijakat az eddigi havi 10 koronáról 6 koronára szállítja le. Kétségte­len, hogy ez esetben csakhamar megduplázó­dik nálunk is a távbeszélő előfizetők száma. — Csendháboritás. Kedden este 7 óra­kor, fényes napvilág mellett Kínál József szó- davizkihordó kocsiján a kocsis és a szolga holt részegen danolva járták be a várost alaposan zavarván a csendet, rendet és megbolránykoz- tatva az utcai közönséget. Hol van ilyenkor a rendőrség ? — A kavicsszállitó vasút garázdál­kodása A kisszebeni gránitkőbányai részvény- társaság budapesti cége Nagykárolyban az en­gedélyadásra egyedül jogosított Nagykároly város képviselőtestületének engedélye nélkül kavicsszállitásra szolgáló síneket helyezett el az Árpád utcában, annak ellenére, hogy az ál­lammai kötött szerződésnek kiegészítő részét képező 15072/1900. feltételek 1. pontja szerint ez világosan tiltva van, amint erről a nagyká- rolyi áílamépitészeti hivatalban meggyőződés szerezhető. A sínek elhelyezésénél a tűztávol­ságot sem tartották be, úgy, hogy a síneket nádfedeles házaktól alig 2 méternyire rakták le. Pedig jól tudhatták volna az illetők, hogy ez a legnagyobb mértékben tűzveszélyes. És csakugyan julius 4-én délután a mozdonyból kiszálló szikra felgyújtotta özv. Láng Jánosné házát, mely ingóságainak nagyobb részével a lángok martaléka lett. Még szerencse, hogy nem volt valami szeles idő, mert ez esetben egy egész városrész eshetett volna áldozatul. Ezzel azonban a nevezett cég még nem szün­tette be kisjátékait. Lerakatta a síneket a Maj- tény utcán is; itt már lovak húzzák a kocsi­kat, amit azonban nem kevésbbé veszedelmes állatra, emberre egyaránt. Julius 27-én két lo­vat zúzott össze a kavicscsal telt kocsi és kicsi híja, hogy emberéletben is nem történt áldozat. Kérdjük most már, hogy hogyan merik az il­letők veszélyeztetni Nagykároly közbiztonsá­gát ? Miféle alapra és indokra hivatkoznak ? Meg vagyunk győződve, hogy nincs más indo­kuk, mint a kapzsiság. Mert, ha úgy járnának el, amint a méltányosság és a törvény megkí­vánja tőlük, valamivel többe kerülne nekik a kavics szállítás, nem zsebelnének rajta annyit, mint igy, noha akkor is elég nyereségük lenne, Nagykároly közbiztonságát ellenben nem ve­szélyeztetnék lépten nyomon. Aztán pedig, Nagy­károly socialistái közül egynek sem jutott eszébe e szempont, mennyi szegény fuvaros és mun­kás ember jutna tarlós és jó keresethez ebban az esetben, ha nem vasúton szállítanák a vá­roson keresztül a kavicsot, hanem szekerekkel. — Arató ünnep. Burger Manó denge- legi nagybérlő, azon alkalomból, hogy az ara­tás befejeztetett, munkásai részére igen szép arató mulatságot rendezett, melyen az egész község résztvett. A bőséges lakoma után a munkaadók és a munkások együtt mulattak és táncoltak világos reggelig. — Arató sztrják. Mikola községben Osztroviczky István földbirtokos birtokán, mint­egy 60 arató munkás sztrájkba lépett, mint­hogy esetleges zavargásoktól lehetett tartani, egy kilenc főből álló csendőr különítmény ve­zényeltetek ki a nevezett területre. — Sikerült az Orsz. Posztókiv. Áru­háznak (Bpest. Rottenbiller u. 2 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruha szövetet egy csődbe jutott posztó gyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetek­ből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti sorokat t. ol­vasóink figyelmébe ajánljuk. ("12—) Szerkesztői üzenetek. V. Gy. Gsenger. Anyaghalmaz miatt a jövő számra maradt. 3620/906. tksz. r Árverési hirdetményi kivonat. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy néhai Jobbágy Gyula hagyatéki ügyében a nagykárolyi kir. járásbíróság 1906. Ö 34/b. sz. végzése folytán; vég­rehajtási árverés joghatályával biró ár­verés alá bocsátja a szatmár-németi-i kir. törvényszék területén fekvő nagy­károlyi 1663 sz. betétben A II. 1—4 sorsz. alatt foglalt 7791, 7792, 7793/1, 7793/2. hrsz. ingatlanoknak, néhai Job­bágy Gyula örökhagyó nevén irt lj.i ré­szét 3138 kor. kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1906. évi szeptember hó 28-ik napjának d. e. 9 óráját helyéül pedig Nagykároly­ban a kir. járásbíróság árverési termét tűzi ki, mikor a fent körülirt jószág­test a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10 %-át kész­pénzben vagy az 1881: LX t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333/1881 I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni, vagy annak elő- leges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt tekinthetők meg Nagykároly, 1906. julius hó 11. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Füzesséry, kir. albiró. Legjobb mellékkereset nők és családok részére. Egy helyen és egy háztartásban se hiányozzék az eredeti »Styriai« kötőgép. Árjegyzék ingyen. Kedvező fizetési feltételek. Sisö styriai fiötőgép-gyár magyarországi képviselete Fogl J. L. műgépész. Budapest, VI., Csengery-utca 51. 20—42

Next

/
Oldalképek
Tartalom