Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-07-28 / 30. szám
6-ik oldal. SZ ATMÁRVARM EGYE 30. szám. és meghalt. — Batarcs község különben már oly nevezetességre jutott, hogy a 4—8 éves gyermekek kaszával, a 16—18 évesek revolverrel öldösik egymást. A felnőttek pedig alaposan késeinek. Nincs hét, hogy valamelyes gyilkolás vagy késelés ne történnék. A nemzetiségi izgatások ellen. Az igazságügyi kormány tekintettel a nemzetiségek mindinkább féktelenebbé váló izgatásaira, az 1878-ban készült büntető törvénykönyvnek a politikai vétségek üldözésére vonatkozó hiányai miatt — mint már jelentettük — novelláris utón óhajt olyan intézkedéseket életbeléptetni, melyek meggátolnák a nemzetiségi izgatások terjedését. Az igazságügyi kormány tekintettel arra a körülményre, hogy a legutóbbi képviselő választások alkalmával is megtörtént, hogy több választókerületben a nemzetiségi agitátorok által felbujtott és fanatizált nép egyes községekben csoportosult és fegyverkezett abból a célból, hogy a nem nemzetiségi pártokhoz tartozó jelölteket megtámadja, a polgárok választási joga ellen elkövetett erőszakra vonatkozó 178. §. szigorításával egyidejűleg a btkv. 153. §-át azzal kívánja kiegészíteni, hogy nemcsak az osztály, nemzetiség és hitfelekezet fegyveres megtámadására alakult csoportulás minősítessék lázadásnak, hanem a politikai pártok s a választók tömegének megtámadása céljából alakult csoportulás is, melynek célja a más politikai véleményen levő és más párthoz tartozók megtámadása, hogy a választókat megfélemlítse és politikai jogaik gyakorlásában megakadályozza. A nemzetiségi izgatásban tudvalevőleg többnyire lelkészek vesznek részt, akiket azért az egyházi hatóság csak nagyon enyhén, vagy egyáltalán nem üldöz, de akikkel 1907-től kezdve a magyar állam közvetlenebbül éreztetheti majd szuverénitását, mert tekintettel arra a körülményre, hogy a kormány már a jövő évben végrehajtja az 1848. évi XX. t.-c.-t, az igazságügyminiszter utasítani fogja a kir. ügyészséget, hogy a nemzetiségi izgatások miatt megindított bünperek tárgyalásánál kérjék a büntetések kiszabásakor az 1898 évi XIV. t.-c. 7. §-ának alkalmazását is, mely szerint azok a lelkészek, akik nemzetiségi izgatásban részt vesznek, jövedelem kiegészítésében nem részesülhetnek és ha ez részükre már ki lett volna utalványozva, akkor azt elvesztik. Az oláh és katholikus tót lelkészek tudva azt, hogy a nép a hitélet szentélyeinek tekinti a templom ud- I varát és a templom előtti tért, kijátszszák a 1 törvény jelzett §-ait azzal, hogy a templom udvarán, vagy a templom előtt tartanak izgató j kortesbeszédeket, melylyel teljesen illuzórussá teszik a törvényt. ! — Ebzárlat. Folyó hó 19-én a város területén egy veszett kutya kóborogván, e miatt az 1888. évi VII. t.-c. 68. §-a értelmében 40 napi ebzárlat hatóságilag elrendeltetik. Figyelmeztetnek az ebtartó gazdák, hogy ebeiket ezidő alatt vagy kötve tartsák, vagy pedig biztos szájkosárral ellássák, esetleg pórázon vezessék, mivel különben a fentebbi törvény értelmében szigorúan büntettetni fognak. — Nem lesznek az idén hadgyakorlatok. Ez a hir öröm a fegyvergyakorlatokra bevonuló katonáknak, mert nem fognak a tik- í kasztó nyári hőségben hosszabb meneteket [ csinálni. — Elfogott csavargók. lile György és Biró András foglalkozásnélküli egyéneket rendőrségünk f. hó 22-én illetőségi helyükre való eltoloncoltatás céljából letartóztatta. Nevezettek a börtön ablakának vasrácsát lefeszítve, elszöktek; lile Györgyöt sikerült azon éjjel elfogni, Biró András ellenben elszökött s ezért körözése elrendeltetett. — Felhívás. 2250—1906. rend. szám. Az 1894. évi XII. t.-c. 95. §. k) pontja értelmében felhivatnak a tagbirtokosok és a gazdasági részek elöljárói, miszerint a felügyeletük alatt álló dülőutakon, árkokban és legelőkön felnőtt szerbtövis és más ártalmas növényeket, mielőtt azoknak magvai megérnének és elhulllanának — tehát jul. hó 30-ig irtassák ki és rakásra hányva, égettessék el. A ki ezen felhívásnak eleget tenni vonakodik, ellene a fentidézett törvény idevonatkozó §-a alapján a kihágási eljárás folyamatba fog tétetni. Nagykároly, 1906. julius 16-án. Demidor Ignác, rendőrkapitány. — Sikerült az Orsz. Posztókiv. Áruháznak (Bpest. Rottenbiller u. 2 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruha szövetet egy csődbe jutott posztó gyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetekből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti sorokat t. olvasóink figyelmébe ajánljuk, ('ll—) TOLLHEGYGYEL Jakab, a jól konzervált. Két ur sétál a nagykárolyi vasúti indóház perronján. Kocsi robog a város felöl, lepattan róla Jakab, fürgén, ruganyosán s felemelt fővel, frissen halad a közönség között. Nem köszön neki — természetesen — senki, ellenben ő sem köszön senkinek. Mindamellett olyan vidáman mosolyog, kezeit olyan elégülten dörzsöli, mintha »semmi sem történt volna«. Az egyik ur: Hallod, ez mégis különös, hogy ez a Jakab annyi sok szidalom, szitok, vizsgálat, kigolyózás, elcsapás, bojkott mellett is milyen jól van konzerválva. A másik ur: És te ezen csudálkozol? Hát nem tudod, hogy a szesz konzervál? Hát még egy egész szeszgyár?! Mindent látó és halló (hogy ne mondjuk: hallgatózó) fürge tudósítónk számol be az alábbiról. Két urfi áll a közös kapu-bejáró előtt. A történet ideje természetesen erősen éjfél után. Mindakettő be akar jutni a jól megérdemelt pihenő helyre, az édes otthonba, de a kapu zárva. Szerencsére az egyiknél ott a kapukulcs. Próbálgatják a kulcsot. Lehajolnak mindketten. Az egyik dühösen felmordul: — Nem látom a kulcslyukat! A másik: Add hát ide a kulcsot, mert. én két kulcslyukat is látok! Valamelyikbe csak beillesztem! Az egyik: Kettőt látsz? Na, akkor hát meg is ette a fene! Ma künn hálunk ! A múlt szombati vásáron hallottuk ezt a jellemző kis párbeszédet. Két falusi parasztasszony beszélget — s lévén ők is asszonyok — természetesen a har^ madikról diskurálnak. Megszólal az egyik. •— Hát Mari, az unokatestvéred kibékült már az urával ? — Ki. ki — felel a kérdezett menyecske lelkendezve — tegnapelőtt az ura már meg is verte! Ez az apró história pedig egyik utcavégi boltocskában történt. Egy ur az apró kis boltba belép és kér cigarettet. A boltban csak a kereskedő volt és egy 8—10 éves kis fia. A kereskedő az urat készséggel szolgálja ki s az ur néhány cigarettet véve, fizetni akar s egy húsz koronás bankjegyet ad át. A kereskedőnél nem volt elég apró pénz, de hirtelen átszalad a huszkoronással a szomszédba, hogy váltson. Sietés közben a boltajtóban odasug a vele elinduló fiára: Erigy vissza a boltba, vigyázz, nehogy valami elveszszen! Kis idő múlva a boltos az apró pénzzel visszatér. Kis fia a pult mellől a vevőre mutatva diadalmasan elkiáltja magát: Apa, ez az ur semmit se lopott! Vármegyei krónikás adomák. Kerekes Guszti bácsit akarata ellen felléptették egyszer Csengerben képviselőnek. Nem volt kedve a dologhoz, nem is csinált semmit, de nem is ellenezte, hogy a párt az ő nevével menjen bele a küzdelembe, ha egyébért nem, a zászló becsü’etéért. Az eredmény persze az lett, hogy jelentékeny kisebbségben maradt a kormánypárti jelölttel szemben. Nehány nappal a választás után találkozik az öreg ur Szatmáron az akkori főispánnal, Domahidy Ferenccel. — Látod, Guszti, látod, — ugv-e megmondtam. Hát kellett ez neked? — Dehogy Feri, dehogy — felel az öreg ur az ő utánozhatatlan bonhomiájával, — nem nekem kelleti ez, hanem neked. Szerkesztői üzenetek. V. Gy. urnák, Csenger. Ezen számunkra későn érkezett. Cs. E. Alsó-Schönborn. Ügyes cikkét nem közöljük, mivel azzal a lappal egyáltalán nem polemizálunk, lévén a vele való polemizálásnak egyetlen alkalmas fegyvere nem a toll, hanem a csengő érc. 3756/1966. tk. szám. III. Árverési hirdetmény kivonat. A mátészalkai kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. törvényszék 1904. évi november hó 12-én 15035/1964. p. sz. jogerős ítélete alapján a mátészalkai 351 sztkvben felvett ingatlanra elrendelt vagyonközösség megszüntetése és járulékai iránti végrehajtási ügyben nyilvános árverésén Balázsd Menyhért győrteleki lakos utóajánlata miatt újabban árverés alá bocsát- tatik a szatmárnémeti kir. tszék (a mátészalkai kir. járásbíróság) területén levő Mátészalka községben fekvő a mátészalkai 351 sztjkvben A. I. 1. sor 403. hrsz. alatt felvett Váradi Ferenc és Váradi Etelka férj. Vida Jánosné nevén álló ingatlan és a rajta levő ház 1410. kor. kikiáltási árban a C. 30. sorszám alatt a Váradi Etelka fértj. Vida Jánosné illetőségére a Váradi Gusztáv javára bekebelezett holtig tartó lakás és tartás iránti szolgalmi jog fentartása mellett azzal, hogy a mennyiben az ingatlan a szolgalmi jog fentartásával olyan árban adatnék el, mely a szolgalom telekkönyvi bejegyzetét megelőző rangsorozattal bekebelezett C. 59. tétel alatti teher tétel fedezete szempontjából ezennel megállapított 1950. kor. összeget meg nem üti, az árverés hatálytalanná válik, és az ingatlan a szolgalmi jog fentartása nélkül a kitűzött határnapon újabban elárvereztetik és hogy a fenteb megjelölt ingatlan az 1906. évi Augusztus hó 21 napján délelőtti 9 órakor alantirt kir. járásbíróság elárverező helyiségében megtar- taneó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át vagyis 141 koronát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Mátészalkán, 1906. évi Julius hó 13 napján. A M.-szalkai kir. járásbíróság mint- telekkönyvi hatóság. Bányay Endre kir. járásbiró. JOH^-iNnNr^. 40 éven át kitűnőnek bizonyait közkedvelt A KCZkEIŐCSE eltávolít mindennemű szépség hibát, nevezetesen szep- lőt, májfoltokat, az orr és kéz vörösségét s az arcznak késő korig egészséges, rózsás szint kölcsönöz. Ara 1 nagy tégely 2 kor. 40 fill., 1 kis tégely 1 kor. 20 fill., a hozzávaló szappan 1 drb 60 fill. Szétküldések a világ minden tájéka felé utánvéttel. --■■■— — Valódi minőségben, úgyszintén kitűnő hajnövesztőkenőcs és szesz is kapható: Zilzer Herminánál Budapest, VI., Kiraly-utca 70. sz. Kapható minden gyógytárban es droguában. (7—) Legjobb mellékkereset nők és családok részére. Egy helyen és egy háztartásban se hiányozzék az eredeti »Styriai« kötőgép. Árjegyzék ingyen. Kedvező fizetési feltételek. Sisö styriai üötőgép-gyár magyarországi képviselete Fogl J. L. műgépész. Budapest, VI., Cseng ery-utca 31. 19—42 Ä „Szatmáriármeoe“ számonkint kapható Csókás László 3sön3r-^ls:eresls:ed.ésé'ben. ITAGY-KAftOLYBAU.
