Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-07-21 / 29. szám

6-il< oldal.

SZ A T M ÁRVARM EGYE

29. szám.

hó 20-án délelőtt 9 órakor ugyancsak a kap- lonyi róm. kath. egyházban fog az Egek Urának bemutattatni. Kelt Nagykároly, 1906 julius 18. Béke legyen porai felett! Reök Gyuláné szül. Zanathy Janka mint sógorné. Reök István m. kir. honv. huszár főhadnagy, Reök Béla gyógyszerész-gyakornok, Reök Margit mint az elhunyt testvérének gyermekei. Lőrinczy Imre ügyvéd, mint sógor, Lőrinczy László gyógyszerész, Lőrinczy Gyula f. rendőrkapitány, Lőrinczy Béla m. kir. honv. százados, mint az elhunyt testvérének gyermekei.

— A csendörségi utasítás. Bihar honvédelmi ügyvivő annak idején megváltoztatta a csendőrségi utasítást és elrendelte e két szó beszúrásával: »a főispán,« hogy a csendőri karhatalom felett a főispánok is rendelkezhessenek. A mint illetékes helyről értesülünk, e rendelet t most a bel- és honvédelemügyi miniszterek hatályon kívül helyezték s ezzel a törvényes állapotot e téren is helyreállították.

— Sikerült az Orsz. Posztókiv. Áruháznak (Bpest. Rottenbiller u. 2 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruha szövetet egy csődbe jutott posztó gyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetekből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétk-üldenek. A fenti sorokat t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. (10—)

Tollhegygyei c. rovatunk helyszűke miatt kimaradt.

Vármegyei krónikás adomák.

Hires, nevezetes hely vala valamikor derék Nagy-Ecsed mezővárosa a vármegyében. A mivel nem azt akarjuk mondani, mintha most már nem volna nevezetes vagy derék, hanem inkább azt, hogy a régi időkben erős vára akkora fontosságot adott Ecsednek, mely miatt maga a község is, lakói is egyre-másra kaptak olyan privilégiumokat királytól, erdélyi fejedelmektől, nádortól, vármegyétől, a milyenekről más, hasonló szőrü-bőrü »communitás« álmodni sem mert volna. így aztán nagy volt a tekintélye Ecsednek is, az ecsedieknek is mindenfelé a környéken. A körülfekvő községek pedig, mint Fábiánháza, Nyir-Csaholy, Tyúkod és a többi, még különösebb módon tisztelték az ecsedi előjogokat, melyek sokaságát közvetlen-közeiből, nap-nap mellett tapasztalták.

Egyszer azonban nagy baj történt Ecsed városában. Valami vitás ügyben szükség lett " volna a legfontosabb privilegiumos levélre. Kinyitják a község leveles ládáját, nem találják a diplomát. Keresik, kutatják, csak nincs j sehol. Felforgatják, tűvé teszik az egész község-házát, mindhiába!

Végre is nem volt mit tenni — biró uram meg nótárius uram nagy szégyenkezések közepette ugyan, de mégis csak kénytelenek voltak összehívni az elöljáróságot és esküdt uramékat is beleavatni a szomorú titokba.

Hányják-vetik a dolgot, hozzá illő körülményességgel. Az egyik azt javasolja, hogy tűzzenek ki jutalmat annak, a ki előkeriti az elveszett szabadalom-levelet; a másik szörnyű fenyegetésekkel akar hatni a nevezetes okirat eltulajdonitójára; van olyan is, a ki csupa opportunitásból a mellett kardoskodik, hogy az a legegyszerűbb megoldás, ha újra kikérik a diplomát, persze arról megfeledkezett az indítványozó, hogy az adományozó nagyságos erdélyi fejedelem már két-három esztendő előtt elhalálozott.

Végre is, hosszú vitatkozás után elfogadták a biró indítványát, a mely minden egyéb javaslattól különbözött és abban állott, hogy a városi dobos végigjárva Ecsed girbe-görbe utcáit, minden sarkon kidobolta még a gyűlés napján a mint következik:

»Közhírré tétetik, hogy Ecsed városának ez s ez kiváltságos levele a község leveles ládájából ellopódott. Felhivatik az ismeretlen tettes, hogy negyvennyolc órák alatt teljes bün- bocsánat mellett adja vissza a levelet biró uramnak, — mivel hogy ha meg nem kerül a diploma: alávalóbbak leszünk Fábiánházánál.«

És, — úgy mondja a krónika. — le sem telt a kiszabott" határidő, máris biró uram kezei közt volt az értékes okirat.

Értesítők.

2. Az állami polyári leányiskola értesítője Cs. Taltay Irén igazgató szerkesztésében jelent meg. a nőnevelés kérdése égető fontosságú, hisz a jövő nemzedék lelkülete a jelen leány gyermekeinek irányításából függ. így nagy felelősség van letéve különösen eme intézetünk vezetőinek kezébe. Általában örömmel látjuk, hogy gondos felügyeletben, körültekintő és céltudatos képzésben volt részök a növendékeknek; az oktatás mellett a szellem

fejlesztésén kivül a lélek nevelése és nemesítése is egyik legfőbb gondját képezte az intézetnek ; különösen súlyt fektet arra a vezetőség, hogy minden növendék teljesítse vallásának kötelességeit. Ez a gondos szellem nyilvánult abban a dicsérendő irányításban is, hogy az iskola növendékei gyakorlatban tanulják meg a jótékony szereletet és a könyörületes, irgalmasságot, a mennyiben a IV. osztály tanulói a népkonyhában segítettek az ételek kiosztásában, adományoztak a vakok és siketnémák részére. — Az iskolai ünnepélyek is ezt a lelket nemesitő célt szolgálták és a művészi érzéken kivül főkép a hazafias érzelmek fejlesztésére szolgáltak ; összesen három ünnepet rendezett az intézet: Erzsébet napján, április 11-én és junlus 8-án; a március 15-i ünnepély — hiszszük — a jövőben többé nem marad el. — Haláleset egy fordult elő a növendékek közt. Ohlebák Zsófia III. o. tanuló idegenben lakó szüleinél meghalt, tanulóíársai itt vettek részt az érte mondott gyászmisén. Az egészségügyre különben nagy gond volt fektetve; az intézet termei tágak, szellősek, világosak és a tisztaságtól ragyogók. A növendékek tanultak tornát s az intézet helyiségében táncot. A szegényebb tanulók tandijelengedésben és könyvsegélyben részesültek; 300—390 koronás ösztöndijat élveztek Komoróczy Sarolta és Csáky Ilona ; 200 koronás ösztöndíjat Kuk Emilia; 60 koronás ösztöndíjat pedig: Kárpáti Irén és Mária, Balázs Emma, Földessy Matild, Kutz Margit és Fülöp Margit. A jutalmazásokhoz 20 koronával járult Nemestóthi Szabó Antal, könyvekkel pedig Péchíj Lászlóné és Varjas Endre. — A tanító testület a 6 hitoktatókon kivül 10 tagból állott. — A növendék száma 189 volt, ezek közül 29 a kézimunka tanfolyamra járt, vizsgálatot tett 168; róm. kath. vallásu volt 68, gör. kath. 7, ev. ref. 52, ág. ev. 4, izr. 58; sikerrel levizsgázott 118, javitóvizsgátatot tehet 23, osztályismétlésre utasitta lőtt 27; helybeli növendék volt 153, vidéki 36. Kitűnő eredménynyel vizsgáztak: Janitzky Ilona, Komoróczy Sári, Palay Margit, Székely Melania II. o., Róz- ner Rezsin III. o., Csáky Ilona és Héb Julia IV.

o. tanulók. — Az intézetnek igen jól vezetett énekkara volt, a mely az iskolai ünnepélyeken világi és a katholikus növendékekkel a szentmiséken egyházi énekeket adott elő gondos betanításban ; rendkívüli tantárgy volt még az éneken kivül a zene és a francia nyelv. — Általában az értesítő áttanulmányozása után nagy megnyugvással mondhatjuk el, hogy a nőnevelés városunkban gondos és jó kezekben van letéve.

3. A róm. kath. elemi fiúiskola értesítője minden beszámolás nélkül csak a tanulók érdemsorozatát adja, A tanítótestület 7 tagból állott. Beiratkozott 328 tanuló, kimaradt 32, meghalt 3, vizsgálatot tett 293; közülök róm. kath. volt 321, gör. kath. 2, ev. ref, 5 ; helybeli 325, vidéki 3: kitünőrendü 12 és pedig: Künder Cutal, Szabó Mihály, Schifbeck László I, o., Diczig Alajos, Jenser Dezső, Schifbeck István

II. o, Hadadv Sándor, Hebe Sándor, Morgenthal Sándor III. o., Diczig József, Hadnagy István IV. o.. Görög István V. o. tanuló ; jelesrendü 31, elsőrendű 190, másodrendű 60.

4. A róm. kath. elemi leányiskola értés i tője szerint a tanítótestület 9 tagból állott. Beiratkozol 362 tanuló, kimaradt 38, meghalt 3, vizsgálatot tett 321, közülök rom. kath. 328, gkath. 26, ev. ref, 14, helybeli 354, vidéki 8; kitünőrendü 66 és pedig : Czilli Adél, Kubinyi Mária, Láng Mária, Lőrincz Erzsébet ifj. és fd. Pap Julia, Pap Mária, Peterman Julia, Bencz Mária, Sándor Gizella, Simkó Katalin, Scheífler Mária, Schuller Julia, Szabó Róza, Wechter Mária I. o., Bálintfi Matild, Becker Róza, Benedek Mária, Bieter Mária, Brancz Mária, Bran- neisz Mária, Diemand Erzsébet. Fetzer Mária, Fridrik Margit, Hagen Mária, Jobbágy Mária. Kárászi Erzsébet, Kokas Mária, Kondor Ilona, Lovas Erzsébet, Lőrincz Róza, Lutz Erzsébet, Miile Mária, Rencz Anna és Mária, Riz Gizella, Ruff Anna, Schnell Mária, Szilágyi Stefánia Szűcs Gizella, Timók Etelka, Tóth Irma, Weiser Erzsébet II. o., Fejes Ilona, Gőnyei Zsuzsa, Je- ney Evelin, Leittier Veronka, Lőrincz Mária, Papp Emma, Patav Vilma, Poszet Emma. Rencz Erzsébet III. o., BÍum Veronka. Fábián Mária. Fáff Mária, Kovács Magda, Kudla Gizella, Lőrincz Emma, Nagele Anna, Pintyei Margit, Scheífler Mária, Serly Emma, Weibli Mária IV.

o., Jékel Olga, Mórent Mária, Rubleszky Anna,

V. o., Strapetz Julia VI. o. tanuló; jelesrendü

53. jórendü 74, elsőrendű 94, másodrendű 23. Rendkívüli tantárgyak voltak: a német nyelv, az ének és zene. Áz intézetnek ügyes énekkara van. a mely több intézeti ünnepélyen kiváló betanulásban sok énekszámmal szerepelt.

Ösztöndíjban részesültek : Schuller Julia I. o. t., Benedek Mária II. o. t„ Jobbágy Mária II. o. t., Lőrincz Mária idb. III. o. t., Leitner Veronka III. o. t., Lőrincz Emma IV. o. t., Weibli Mária IV. o. t„ Pál Terézia V. o. t.. Lőrincz Margit és Strapecz Julia.

Könyvjutalomban részesültek: b. e. Meszlényi Gyula püspök ur őnagvméltóságának adományából Mórent Mária V. o t., Rubletzky Anna V. o. t„ Pintyei Margit IV. o. t., Fáff Mária IV. o. t., Péchy Lászlóné úrasszony adományából : Jékel Olga V. o. t. Petz Ilona V. o. t„ Varjas Endre adományából: Kubinyi Mária I. o. t. Timkó Etelka II. o. t., Lovas Margit 111. o. t., Blum Veronka IV. o. t.. IV. o. t, Az intézet adományából: Czili Adél, Simkó Katalin és Lőrincz Erzsébet I. o. t., Dimand Erzsébet. Kakas Mária, Lucz Erzsébet, Szilágyi Stefánia, Weiszer Erzsébet, Rencz Mária, Rencz Anna, II. o. t., Patai Vilma, Jeney Evelin, Rencz Erzsébet, Tóth Vilma III. o. t. Fábián Mária, Nagele Anna, Kováts Magda, Serli Emma IV. o. t. Janitzky Mária, V. o. t. Marián Erzsébet VI. o. t.

Az irgalmas nővérek kiváló vezetése alatt álló iskola mindenképen előkelő magaslaton áll, a mit legjobban a növendékek lelki és szellemi képzettsége hirdet.

Bérbeadó lakás.

Deák Ferenc-téri házam

h emeleti lakása a 1906. október 1-től, esetleg szeptember 15-től bérbeadó.

Értekezhetni alantirott tulajdonossal.

i-3 Nonn Gyula.

3517-1906. t. k. sz.

hirdetmény.

Nagymajtény községeknek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1879 : XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé:

1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján, — ideértve e §-oknak az 1889 : XXXVIII. t-cikk 5. és 6. faiban és az 1891 : XVI. t.-cikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891 : XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapjánvaló mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1907 évi január hó 20. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilván- könyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat;

2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a — tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1907 évi január hó 20. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog;

3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kivül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t.-cikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényöket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1907 évi január hó 20. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbitható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik.

A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1906 junius hó 28.

Füzesséry György

1—3 kir. a 1 b i r ó