Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-06-23 / 25. szám

25. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-dik oldal. sógornők. Özv. Dr. Váczi Lajosné szül. Schrei­ber Berta neje. Jolánka, István gyermekei. Weisz József és neje szül. Spitz Hani szülők. Hidegvér Miklós. Schreiber Ignác, Schreiber Antal sógorok. Weisz Adolf fivér. Az elhunyt­ban városunk derék, törekvő polgárát veszí­tette el. Nyugodjék békében. — A nkárolyi újvárosi legelöközbir- tokosság folyó hó 17-én a tagok nagy érdek­lődése mellett rendkívüli közgyűlést tartottak. A fokozott érdeklődést az okozta, hogy napirendre került a gazdák és zsellérek közötti elválás kérdése, mit az utóbbiak a gazdák eddigi, úgy­szólván önkényes kezelése és rendelkezése miatt a maguk érdekének megvédése céljából a vagyon elkülönítést óhajtják. Ennek elvben való elfogadása előtt szavazás alá került a felső és alsó kerítésen termett fű eladásából befolyt 1820 K 60 fillér hová fordításának kérdése. A gazdák lótartó közönsége a körülkerítésre, a zsellérek a közszükséglet nevezetesen a fenn­álló 1250 K adótartozás fordítására kívánták ez összeget fordítani, indokolván azzal, hogy a kerítés felállítása csak kevés, — mintegy 70 joggal bíró részbirtokos érdeke, holott a jogok száma a 440 et meghaladja. A lótartók részé­ről Csipkés András, a másik részről Dr. Tóth Zoltán szólalt fel. Szavazásra került a kérdés, hol Csipkés András indítványára 173, Dr. Tóth Zoltánéra 160 szavazat esett. A kisebbség ezen határozatot megfellebbezte a panaszosok szá­mos szabálytalansága miatt.-- Köszönet. Mindazoknak kik nagylelkű adományaikkal és gyüjtésökkel az orsz. gyer­mekvédő liga nemes céljait elősegíteni szíve­sek voltak hálás köszönetét fejezi ki gróf Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda grófné. — A főgimnáziumban az előleges be­iratások junius 30-án, julius 1 és 2 napjain lesznék, mindennap 8—12. — A gyermeknap. Múlt számunkban közölt kimutatásokhoz folytatólag adjuk, hogy a gyermekvédő liga céljaira befizettek : Jékel László dr. ivén: Lucz Ignácz 20 f., Jékel Lász- lóné 2 K 50 f., Jékel László 2 K 50 f„ Jékel Annuska 1 K, Jékel Olga 1 K, Schiffbech Má­tyás 2 K, Jakabffy Gábor 3 K, Bóth Károly 2 K ; összesen 14 K 20 f. — Krémer színtársulata Mátészalkán pünkösd óta játszik. Mint onnan tudósítanak, a közönség meglehetősen közönyös a nem valami válogatott műsoru előadásokkal szemben; a színészek pedig a színpad tökéletlensége miatt teljesen kedvőket vesztve játszanak. — Nagy tanulmányi kirándulás, Fő­gymnásiumunk növendékei közül mintegy 25-en nagy tanulmányútra indulnak f. hó 25-én Mol­nár Kálmán és Klacskó István tanárok vezetése alatt. A két hétre tervezett kirándulás alatt meglátogatják a fővárost, végighajóznak a Ba­latonon. lerándulnak Zágrábba, majd a magyar kikötőn, Fiúmén át Abbáziába és Velencébe. A nagyon élvezetes és tanulságos kirándulásra már a tanév eleje óta készítette a növendé­keket Molnár Kálmán tanár, a kinek fáradha­tatlan buzgósága tette lehetővé e nagy gond­dal összeállított utiprogramm keresztülvitelét. A nagy ut pénzintézeteink és magánosok adako­zásából a szegény tanulók közül is 3—4 részt vesz teljesen ingyen: Szerencsés utazást kívá­nunk mindannyioknak az élvezetes és tanulsá­gos nagy útra. — Hazai ipar. Múlt számunkban hirt adtunk, hogy a magyar cégek gyűjteményes könyvét megszereztük. Ezúttal a hivatalok, iro­dák, tanintézetek és papirkereskedők figyelmét hívjuk föl, hogy hol szerezhetik be a magyar gyártmányokat. Papirnemüeket árainak: Szé- násy Béla. Budapest; Hamburger V., Poprád; Kolba Mihály és fiai, Diósgyőr; Nezsideri pa­pírgyártó részvénytársaság, Péterfalva, u. p. Szászsebes; Rigler József Ede papirmügyár részvénytársaság Budapest; Rózsahegyi celulóz- és papírgyár részvénytársaság, Rózsahegy (Lip- tóm.); Spiegel Vilmos és társa, Kisszeben (Sá­rosul.). írónők és tollszárak találhatók: Első Ma­gyar Iróngyár részvénytársaságnál, Budapest. (Tisztviselőtelep, Szapári-utca 31, sz.);Első Ma­gyar acélirótoll-, tollszár és indigó-másolópa- pirgyárnál. Schuller Józsefnél, Budapest (X. Gömöri-út 61 sz.). Fekete és színes tintát s tust gyártanak: Haeztel Valter, Budapest, (IV. Fe­renc József-rakpart 13.); Melzer Gusztáv, Nagy­szeben ; Müller Testvérek, Budapest, (V. Sólyom utca 13); Törpényi János, Marosvásárhely. — Nyakszirtmerevedés. Szatmáron dr. Vajay Imre kér. orvos a rendőrkapitányi hiva­talhoz bejelentette, hogy Kun Gyula 5 éves fiú Istvántér 20. sz. alatt járványos agy- és gerinc- agyhártyagyuladásban megbetegedett. Az óvin­tézkedések megtétettek. — Esküvő. Dr. Török Isstván szatmári orvos e hó 19-én tartotta esküvőjét Zygadiovitz Lujza kisasszonnyal, néhai Zygadiovitz Gyula lovag cs. és kir. altábornagy ás özvegye Len­gyel Lujza leányával. — Tatorján István, városunk fia folyó hó 18-án a budapesti Ferencz József műegyete­men építészmérnöki oklevelet nyert. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyi m. kir. miniszter, Szatmárvármegyében az avas- ujfalusi anyakönyvi kérületbe Mois Gyula áll. iskolai igazgatót, a mátészalkai kerületbe pedig Balajthy József járásbirósági Írnokot anyakönyv- vezetőhelyettesekké nevezte ki. — Vasgyár Szatmáron. Szomszédunk­ban erős fejlődésnek indul a közgazdasági élet. Majd a tisztviselő-telep keletkezéséről, házépítő szövetség alakulásáról, majd az ezt támogató gyári vállalat létrejöttéről s felső kereskedelmi iskola alapításáról hallottunk a közelmúltban hirí s most vasgyár felállításának terve merült föl, mely vasöntővel és gépésziskolával lesz kapcsolatos s ez utóbbi növendékeinek sorából kerülnek ki a gyár munkásai. A tanácskozások e gyáralapitás érdekében nagyban folynak s a mozgalom élén György Endre volt miniszteri ügyvivő áll. — Uj marharakodó állomások. A föld- mivelésügyi miniszter a szatmár-bikszádi h. é. vasút vonalon Szatmár, Sárköz, Avasujváros és Bikszád állomásokat marharakodó állomásokul engedélyezte. — Csőd városunkban. Birócsák János helybeli szabó-iparos ellen a szatmári kir. tör­vényszék Ranunkel H. és fia budapesti cég ké­relmére a csődöt megnyitotta, Csődbiztosul Dr. Horváth Benő törvényszéki biró, tömeggond­nokul Dr. N. Szabó Albert helybeli ügyvéd, helyettes tömeggondnokul Dr. Glatz József szat­mári ügyvéd neveztetett ki. A követelés be­jelentésének határnapja 1906. julius 26., a fel- számolási tárgyalás határnapja 1906. augusztus 8., a csődválasztmány megalakításának határ­napja 1906. augusztus 10. — Nyomdász-mulatság. A nagybánya- misztótfalusi könyvnyomdászok julius 7-én Nagy­bányán, tótfalusi Kiss Miklós Magyarország legelső nyomdászának születési helyét Misztót- faluban megörökítendő emléktábla felállitási költségeinek fedezésére nyári táncmulatságot rendeznek. — A tiszabecsi ev. ref. egyház julius 1-én, saját pénztára javára zártkörű táncmulat­ságot rendez. — Hogyan fizetjük az adót ? A pén­zügyminiszter által kibocsátott legújabb három rendelet értelmében az 1905. évre és 1906. 1-ső felére eső adóhátralék felét 1906. év ok­tóber végéig, felét pedig 1907. év végéig kell befizetni. A 200 koronánál kevesebb adót fize­tők késedelmi kamatot ez időpontokig egyálta­lában nem fizetnek; a többi adózók pedig 1906. julius 15-től. Különösen figyelmeztetés foglaltatik a rendeletekben arra nézve, hogy a kényszeradóbehajtások megfelelő kímélettel esz­közöltessenek : a kisebb adózóknál csak a leg­végső esetben alkalmazandó a kényszerbehajtás. — Uj dohánybeváltó hivatal. Szatmá­ron a m. kir. kincstár és Szatmár városa közt folyó tárgyalások egv uj dohánybeváltó hivatal létesítése tárgyában eredményre vezettek. A telekmegajánló szerződést úgy a város, mint a kincstár képviselői aláírták. Rövid idő múlva hozzákezdenek az építkezésekhez. — A bevonulás ideje. Egy most kiadott honvédelmi miniszteri rendelet szerint azoknak az újoncoknak, kiket a legközelebbi, junius-ju- lius havi sorozáson besoroznak, a behívó je­gyeket nyomban a megvizsgálás után kézbesí­teni fogják s azonnal be kell »rukkol«-niok. — Katonák öngyilkossága. A honvé­delmi miniszter jelentése szerint a magyaror­szági ezredekben 1903—5. években 299 katona ölte meg magát, 135 pedig öngyilkossági kísér­letet követett el. — Tűz volt f. hó 15-én este 9 órakor a Jókay-utcában Igaz Károly udvarán, Rosner Testvérek divatáru cég raktára gyulladt ki s az abban felhalmozott áru pusztult el. Szeren­csére nedves idő volt s igv nagyobb veszély nem volt. A tűz alkalmával bekövetkezett kár biztosítás következtében megtérül. — Az orth, izr. elemi népiskolában a tanévvégi záróvizsgálatok folyó hó 24-én fognak megtartatni és pedig délelőtt 8 órakor a III. és IV., délután 2 órakor az I. II. osz­tályokban. — Uj telekkönyvi betétek várme­gyénkben. Botpalád község telekkönyvi beté­tei elkészültek és a nyilvánosságnak átadattak. Törlési keresetek, ellentmondások és felszóla­lások 1907. évi január hó 13-ik napjáig a szat­mári kir. törvényszékhez mint telekkönyvi ha­tósághoz adandók be. — Nyugdíjazási kérvények. Böször­ményi Endre és Gőnyei István főszolgabirák, úgy Rába László árvaszéki ülnök nyugdíjazás iránti kérelmüket beadták. A vármegye közön­sége bizonyára egyhangú határozattal fogja őket a kérelmezett és jól megérdemelt nyuga­lomba küldeni — a nemzeti ellenállással szem­ben tanúsított törhetetlen maguktartásáért. — Kórházi jelentés. Vettük a nagy ká­rolyi nyilvános közkórház 1905. évi működésé­ről dr. Sternberg Géza igazgató-főorvostól közre adott évi kimutatást. Örvendetes tanúságot tesz ez kórházunk állandó fejlődéséről, A betegek száma a megnyitás éve (1869) óta meghétsze- reződött. (Az első évben 154, tavaly 1046.) A múlt évben ápoltak közül 4643% gyógyulva, 3342% javulva, 13-41% gyógyulatlanul távozott és 674% meghalt. Egy betegre átlag 2172 ápo­lási nap, egy napra átlag 6375 beteg esik. Legnagyobb napi beteglétszám (80) szeptember 16-án, legkisebb (45) május 1-én. Az 1905. évi zárszámadás 31399 K 70 f bevétellel szemben 30379 K 16 f kiadás s igy 1020 54 f pénzma­radványt tünteti fel. Lakóhely szerint 412 Nagy­károly városi, 453 Szatmárvármegyei, 129 Szi­lágy-, 20 Bihar-, 19 Szabolcsvármegyei nyert ápolást a kórházban, a többiek Bereg, Mára- maros, Ugocsa, Zemplén, Temes, Borsod vár­megyék közt oszlottak meg. Végül részletesen beszámol a kimutatás az előfordult betegségek­ről, részletes statisztikai adatok alapján. — A nagykároly—csapi vasút me­netrendje. Erre a vasútvonalra Nagykároly is, Mátészalka is, majdnem erejüket meghaladó áldozatot hoztak, de a rajta járó a vonatok mindenki érdekének megfelelnek, csak épen a károlyiakénak és szakaiakénak nem. A tenge­lyes világban rendes körülmények közt korán reggeltől korán délutánig meg lehetett járni Mátészalkát és viszont, miótta azonban vasutunk van. reggel 4 óra 54 perckor elmegyünk Nagy­károlyból, 6 óra 28 perckor már Szálkán va­gyunk, dolgainkat délig elvégezzük, délután pe­dig dicsérjük a közlekedésügyi szenteket és este 8 óra 02 perckor hazaérkezünk. Május 1-én uj menetrend lépett életbe, beállítottak egy harmadik vonatot, mely a Budapestről dél­után induló gyorsvonathoz ad csatlakozást N.~ károlyból Vásárosnaményig s egy ellenvonatot, mely reggel 7 órakor érkezik Nagykárolyba, szintén a Budapest felé menő gyorsvonat hasz­nálatát teszi lehetővé. A cél nem lévén semmi egyéb, minthogy Budapest felé gyorsvonat! csatlakozás létesittessék, ha már a félesztendeje ígért motoros menetekből nem is lesz semmi, legalább ne a reggeli és esti, hanem a Nagy­károlyon délután átmenő gyorsvonatokhoz ad­nának csatlakozást, a mi a Szalkaiaknak. azt hisszük, teljesen mindegy volna. Ez esetben a harmadik vonat Vásáros-Naményból délelőtt 11 órakor kiindulva, egy kis jóakarattal fél ket­tőre bent lehetne Károlyban, csatlakozást kapna, mind a két irányban menő gyorsvonatokhoz s ellenvonata háromnegyed háromkor kiindulva, fél ötre mégis hazaszállíthatná a szalkaiakat is. — A helybeli gör. kath. magyar elemi népiskola záróvizsgája — iskola ünnepélylyel egybekötve — folyó hó 24-én, azaz vasárnap délután fél 3 órakor tartatik meg a gör. kath. templomban, melyre a szülőket és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az egyház el­nöksége. — Tájékoztatás. A Nunkovics András- féle ösztöndijra hirdetett pályázatról. A vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszter ur folyo évi május hó 25-én kelt 41569. sz. rendeleté­vel a Nunkovics András-féle alapítványnál meg­üresedett egy 200 koronás ösztöndijra pályá­zatot hirdetett. Ezen ösztöndíjban elsősorban azon tanuló ifjak részesittetnek, akik az alapitó rokonságából származnak, ha tanulmányaikból csak középszerű előmenetelt tesznek is, még pedig az elemi iskolai tanulmányok megkezdé­sétől tanulmányaik befejeztéig. Azon esetben, ha az alapitó rokonságából leszármazó ily ifjak nem volnának, vagy nem jelentkeznének, vagy a rokonsági leszármazást igazolni nem tudnák, az ösztöndíjban más sze- génysorsu és atyátlan árva tanuló ifjak része­sittetnek. A pályázati kérvények a következőleg szerelendők fel: 1) Rokonoknál a rokonságot kitüntető ki­mutatással. 2) nemrokonoknál: a szegénységet és ár­vaságot tanúsító bizonyítvánnyal. 3) Valamennyinél: a tanulónak születési és iskolai bizonyítványával. A kérvények Mosonvármegye közönségé­hez, mint pártfogóhoz intézendők és folyó évi junius hó 30-áig a vallás és közoktatásügyi minisztériumnál az iskolai, illetve a tankerü­leti igazgatóságok utján nyújtandók be. Szatmár-Németi, 1906. junius 7. napján. Bodnár György kir. tanfelügyelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom