Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-05-19 / 20. szám

20. szám. SZATMÁR VÁRMEGYE. 5-dik oldal. — Emléktábla-leleplezés. A december 28-iki közgyűlés emlékére a városi tornacsar­nokon elhelyezendő emléktábla ünnepélyes leleplezése a májusi vármegyei közgyűléssel kapcsolatban, e hó 29-én fog megtörténni. — Állandó választmányi ülés. Szat- márvármegye állandó választmánya e hó 25-én d. e. 10 és fél órakor az e hó 29-iki közgyű­lés tárgyainak előkészítése céljából az emeleti tanácsteremben ülést tart. — Hangverseny. A helybeli »Zenemű- kedvelők egyesülete« junius 3-án, Pünkösd első napján nagyszabású, tánccal egybekötött hangversenyt rendez saját pénztára javára. A meghívók a napokban küldetnek szét. — A nagykárolyi kath. legényegye­sület vasárnap este saját helyiségében kedé­lyes majálist rendez. Előadják Madisszon János »Cox és Box« c. egy felvonásos vigjátékát Kunk Jenő, Gergely Mihály és Nyikulás Vilma; Negele Lajos pedig egy monologot ad elő. Utána tánc. Kezdete fél 8 órakor, belépődíj 60 fillér. — Hegyközségi közgyűlés volt f. hó 13-án, a melyen Marián Ferenc és Lukácsovits János tisztségökről lemondván, helyökbe Szabó János hegybírónak, Rólh Alajos pedig pénztá­rosnak választatott meg. — Tanító gyűlés. A nagykárolyi rkath. esperesi kerület tanítói f. hó 17-én tartották meg kerületi gyűlésüket Kosztra Ignácz espe­res-kanonok elnöklésével a rkath. elemi fiúis­kolában. A gyűlést megelőzően az elnök-espe­res szentmisét mondott a plébánia templomban. — Gymnasiumi záróünnep. A nagy­károlyi róm. kath. főgimn. ifjúsága 1906. évi május hó 21-ikén délután 4 órakor a főgimná­ziumi segítő-egyesület és saját zenealapja ja­vára a gimn. tornacsarnokban jótékonycélu ünnepélyt rendez. Belépő-jegyek ára: Az I—V. sorban 2 korona, a többi sorban 1 korona. Felülfizetéseket a jótékony cél iránt való tekin­tetből köszönettel fogadunk és hirlapilag nyug­tázunk. Jegyek előre válthatók Klacskó István tanárnál a kegyesrendiek épületében, I. emelet 20- ik szám. — Halálozás. Fejes István m. kir. adó­tárnok, városunk fia, ki hosszabb időn át a helybeli kir. adóhivatalnál mint ellenőr szol­gált, folyó hó 10-én, állomás helyén Csephre- gen, életének 44 ik évében hirtelen elhunyt. Temetése e hó 12-én volt Felsőszakonyban. nagy részvét mellett. Az elhunytban Kubinyi Bertalan takarékpénztári főkönyvelő sógorát gyászolja. Béke hamvaira! — Gyászeaet. Kaufmann Mártonnét, a helybeli izr. nőegylet elnökét súlyos csapás érte, édes anyja özv. Steinbek Jakabné szül. Fischmann Katharina asszonynak f. hó 9 én 85 éves korában a fővárosban történt elhuny­téval. — Figyelmeztetés. Figyelmeztetem a tu­lipán-jelvényt vásárló közönséget, hogy e jelvé­nyeket csak oly helyen vásárolják, a hol a Fischer Emil eredeti aláírással ellátott táblák igazolják, hogy ott eredeti Fischer-féle tulipán­jelvények kaphatók, mert csakis e jelvények tiszta jövedelme fordittatik a nemzeti alap gyarapítására. Gróf Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda grófnő. — Országos vásárok. Kisvárdán május 21- én; Hadadon május 21 és 22-én; Csenger- ben május 25-én. — Jégesők. Erdődön és vidékén e hó 7-én, valamint 9-én ismét jégeső pusztított. Szőlőben és gyümölcsösben a kár tetemes. A mi szőlőnkben pedig e hó 17-én volt jégverés, mely különösen a kereszten túli részen okozott nagy kárt. — Ritka természeti tünemény volt látható f. hó 13-án déli 12 óra 10 perckor. A róm. kath. templomtól nézve délnyugati irány­ban körülbelül a Sárosvölgy felett sötétszürke vésztjósló felhők tornyosultak az égen, melyek közül két — az emberi szemmel megítélve — mintegy 10 méter széles és 20 méter hosszú ék alakú felhő kivált. — Az egyik, melyet a légáramlat délről északfelé hajtott egy keskeny sávvá alakult s eloszlott, a másik melyet a légáramlat ellenkező irányba hajtott, az eye- deti ék vagy tölcsér formáját megtartotta, de lassan-lassan benyulott úgy annyira, hogy a szabad szem a főutca jelzett helyéről úgy látta, mintha a földig érne. — A Sárosvölgyben — mint később megtudtuk — ugyanazon időben, tényleg olyan felhőszakadás volt, hogy még az esti órákban is több holdnyi területen a viz mintegy 10—12 cm. magasságban állott. Ezen felhőalakulást népies nyelven esőzsáknak ne­vezik, s a laikus időjósok ellenkezőt következ­tetnek belőle mint a forgószélből; vagyis mig az utóbbit a tartós szárazság előjelének tartják, úgy az esőzsákból tartós esőzést következtet­nek. Dacára, hogy az óriási felhőszakadás kö­vetkeztében a szőlőskert Sárosvölgy felőli része teljesen vízzel lelt borítva, kárt semmi­ben sem tett. — Török A. és Társa Budapesten. Ha körültekintünk a magyar kir. szabadalmazott osz­tálysorsjáték főelárusitój között, önkénytelenül a Tö­rök-cég tűnik fel előttünk. Ezen bankház a legna­gyobb osztálysorsjegy főelárusitói és a legtöbb sors­jegyet hozza forgalomba. Ez nem is csuda, mert e bankház a játszó közönség kegyét minden egyes sors­játékban a legnagyobb mértékben meghódította. Azon­kívül vevői hatalmas szerencsével játszanak. Például e bankház szerencsés vevői egyedül egy sorsjáték 6. osztályában a két legnagyobb főnyereményt és pedig 600.000, 400.000 koronásat" egy millió korona összeg­ben nyerték, egy másikban pedig a 600.000 koronás nagy jutalmat, a 100.000, 90.000, 60.000, 50.000, 30.000 és számtalan egyéb nagy főnyereményt, ügy, hogy rövid idő alatt 25 millió korona óriási összeget fize­tett ki szerencsés vevőinek. Ennélfogva megragadjuk az alkalmat, hogy Török A. és Tsa bankházát, mely­nek főüzlete Teréz-körut 46., fiókja Váci-körut 4, Muzeum-körut 11, alatt van, mindenkinek ajánljuk. A terv szerint az I. osztály húzása már szerdán és pénteken, e hónap 23-án és 25-én lesz A sorsjegyek árai: 1 , = 12 kor., Vs = 6 kor., 1 4 3 kor., 1 K 50 fillér. Aki tehát sorsjegyet akar vásárolni, fordul­jon bizalommal Török A. és Társához, Budapesten. — Sikerült az Orsz. Posztókiv. Áru­háznak (Bpest. Bottenbiller u. 2 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruha szövetet egy csődbe jutott posztó gyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetek­ből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti sorokat t. ol­vasónk figyelmébe ajánljuk. (2-) Színház. Egy kis közeledés a színjáték művészi céljához — a hétről ez a benyomásunk. A tár­sulat tagjai — úgy látjuk — tudnának még több lépést is tenni ez utón előre és szükség is volna ily módon fejleszteni bennök a ko­moly művészi ambíciót, az Ízlést, nehogy el­fonnyadjon minden arlisztiku? érzésük. A könnyű siker hamar megvesztegeti a színészt és egészen kiüresitheti. Ha felfogása és gon­dolkozása csak a felszínes tömeg niveauján marad — rá nézve biztos halál. Mert a tömeg csak élvez, de nem gondolkozik. S ezért hamar megunja és felejti azt, a mi tegnap még tűzbe hozta. Az operette-ek rögtönös sikereinek és rögtönös megunásának ez az oka. A »János vitéz« tegnap még szép volt, bálványozottan szép — ma már fakó és szinevesztett. A művészet nem egy napig él. Azért nem tartjuk iga2i színésznek azt sem, a ki a tömeg ízlését akarja kielégíteni. Az csak egy napos tiszavirág. Ma friss és holnap már fonnyadt. Mert gyökértelen. Annyi becsüléssel vagyunk Krémer szín­társulatával szemben, hogy nem akarjuk ván­dor komédiás-csoportnak nézni, a mely üres mulattatással beéri; művészgárdának akarjuk hinni, De -- a nagy Thalia nevére! — hát bizonyítsa is be legalább egyszer ezt a jóindu­latú hiedelmet. Ha más nem, a színtársulat komoly szám­bavétele megkívánja ezt a próbát. Ha kicsinyes oknak tartotta Krémer középiskoláinkra való hivatkozásunkat — ezt már bizonyosan nem tarthatja annak. Legalább egyetlen estének komoly művészetét hagyja hátra emlékül színtársulata! A hét jórészt reprise-ekből állott. Pénte­ken A legvitézebb huszár: szombaton nem volt előadás; vasárnap és szerdán a Gül-Baba. Hétfőn Géczynek egyetlen sikerült darabja A yyimesi vadvirág került színre B. Fábián Linkával a címszerepben. Játék, elevenség, színezni tudás hangban, arckifejezésben nagyon messze van még az énekesnőtől. Mihelyt ala­kítani kell, azonnal zavarba jön. Szilasi Juliska (Mária) annál életteljesebb és igazabb volt, de énekes szerepekre nem alkalmas; játéka min­dig öntudatos és szerepeit gonddal dolgozza ki, éppen ezért kár még énekes darabokban való föllépésekre is kényszeríteni. Ha Krémer az operette-ekre fekteti a súlyt, szerződtessen több énekes nőt. Úti Gizella kis szerepében jó alakítást nyújtott. A férfiak közül különösen Tisztái vált ki a harangozó pompás humorral és igazsággal megjátszott szerepében; Tihanyi remek góbé volt, csak maszkjában kerülhette volna a drasztikus túlzást; Váradi (Fábián Gyurka) és Peterdi (Rab Prezsmer Péter) kidol­gozott alakítást adtak; Kovács Andor (Balánka Imre) most jutott először nagyobb szerephez, de bizonyos bántó nemtörődömséggel játszott fáradtan, színtelenül. A vőfélyek szerepei rette­netesen rossz kezekben voltak, egy gyönyörű népszokást remekül ellaposilottak. A rendező­nek újra figyelmébe ajánljuk, hogy a papot olyan lehetetlen ruhában ne küldje a színpadra. Kedden egy bájos vígjátékban, a Dorrit kisasszony-ban gyönyörködött a közönség. Dickens finom humorát még Schönthan átdol­gozása sem tette tönkre. Dickens levegőjét meghagyta az átdolgozó; az a szelid, emelke­dett humor, a melyben nincs semmi gúny, csak szelid jóság, megmaradt a maga finom kedvességében. Igaz, hogy mást aztán nem is igen találtunk, sőt sok helyütt ez is vizenyős sentimentalismussá laposodott, de ez már sorsa a jó regényeknek, ha színdarabbá faragják. Mindegy, a darab szinrehozatalának igazán örülünk, mert először láttuk nemcsak meg­csillanj a művészetet, hanem azt végig a színen tartani. A művészet jegyében folyt le az elő­adás és ez főkép Peterdi (Dorrit William) ér­deme. Az öreg Dorrit félszegségében, érzelmes ellágyulásában, kedvesen megkapó parvenűsé- gében feledhetetlenül megelevenedett. Valóban dickensi alak volt a maga közvetetlen termé­szetességében. Nehéz ezt igy kidomborítani és Peterdi az igazi művészet nemes egyszerűsé­gével ezt cselekedte meg. A művészet levegő­jében járt és játszott Szilasi Juliska is (Amy), naiv ártatlansággal, megejtő természetességgel. Kettőjüké e művészi est minden érdeme. Ti­hanyi (Cleman) már raffiniált akart lenni, mint mindig, ha színművekben játszik, és bizonyos bántóan nyegle színezéssel tette tönkre szere­pét; Tisztái a régi, mosolygó humoru maradt. TOLLHEGYGYEI, * * Egy relativ hazafi tépelődései. — . . . . Sem éjjelem, sem nappalom. Aggaszt a gond, epeszt a bű: hogyan tartsam meg a székhelyet városunknak? A második közjegyzőség székhelytartó hatalmas eszméje megbukott: mit írjak helyette lobogómra ? Valami olyat, a miből csak egy van, nem is szokott keltő lenni, de lehet kettő és ha van kettő: örök időkre biztosítja Nagykárolynak a szék­helyet s nevemet megmenti a feledéstől....!? (Rövid, de intenzív gondolkodás után): — Heüréka, heüréka! Meg van a mentő­eszme : Még egy mértékhitelesítő hivatalt Nagy­károlynak! Ez "fejedelmi gondolat s pár sornyi levelembe kerül megvalósítása. Még ma irok Kossuth Francinak. (Második rövid szünet után borúsan): — De hátha fordul a kocka és ismét Jakabék kerülnek uralomra? (Harmadik, most már igen rövid gondol­kodás után, derülten; ■' — Akkor sem hárul reám semmi veszély, hiszen szeretett szülővárosomkra csak köteles vagyok vigyázni mindenféle kormány alatt ! * Öreg bS-as (kifakadva, nagy tűzzel): Hát én azt is le fogom tagadni, hogy valaha Piski- nél voltam, letagadom, hogy Kossuth nevét csak félfüllel is hallottam volna, letagadom . . . Egy fiatal (elképedve nézi az öreget, mintha féltené, hogy megbomlott elméjében): De urambátyám, hogy beszélhet igy épen most? Az öreg: Épen most, igen. Nehogy még abba a gyanúba keveredjem, hogy én i"s csak akkor leszek 48-assá, mikor már "nem érdem. (És dühösen dobálja a sarokba a nemrég még színtelen újságokat.) * Hallatlan rekord. Lapunk barátja a görcsös nevetéstől ké- ken-zölden robog be szerkesztőségünkbe. — De ilyet! Haha ... (és a nevetés egész skáláján végigfut.) A szerkesztőség komor nyugalommal kér­dőjellé változik. Lapunk barátja harsogó kacagásában be­szélni sem tud, csak ujjával bököd egy magá­val hozott lapra. A szerkesztőség fagyos nyugalma még nagyobb kérdőjellé változik. Huszthy Zoltán fényképésznek Nagykárolyban Kossiitli-utca 5-ik szánni Maját házánál kizárólag1 e célra épített gyönyörű szép műterme öltözőszobával s az állandóan nyitott remekszép képcsarnokkal teljesen elkészült s a helyi mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom