Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-05-19 / 20. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMKGYK. 20. szám. Meghivás. Tisztelettel felkérjük Szat- márvármegye törvényhatósági bizottságának tagjait, hogy a tavaszi rendes közgyűlés fontos tárgyainak előzetes megállapodás czéljából Szatmáron a Ká- rolyi-liáz termében 1Ü06. május 23-án d. e. íí órakor tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek Több megyebizottsági tag megbízásából Böszörményi Emil, Kovács Dezső, Szabó Albert. Felkérjük laptársainkat e közlemény átvételére s lapunk olvasóit arra, ho^y mivel ezen értekezletre külön meghívok ki nem bocsáttatnak, szíveskedjenek saját körükben a megyebizottság tagjaival az értekezlet idejét célját közölni s a megjelenésre felkérni. H I R E K. A gyermekek napja. Az Országos Gyermekvédő Liga városunkban május 2S-ára tűzte ki e poetikus napot. Mert ki merne ellentmondani, hogy a gyermek a természet legszebb virága ? Oly virág, melynek jövő termését még sejteni sem lehet. Az alma és körtefáról virágzásában azt véljük, hogy dús és Ízletes gyümölcsöt hoz. A gyermekről még a legszáguldóbb fantazia sem állapíthatja meg, hogy nem lesz-e a művészetnek, a tudománynak vagy esetleg az emberi haladásnak nagy nevű és érdemes munkása? Ha most már védelmünkbe vesszük az oktalan állatot, a lelketlen növényt, miért ne mentenők meg az elpusztulástól azt a lelkes lényt, melynek lététől, jövő munkásságától sokaknak jóléte, esetleg ezrek, sőt milliók dicsősége függ. Sajátságos összetételű is az emberi lélek. Kanári madarának az elpusztulásán napokig elsiránkozik, embertársának nyomorát azonban alig veszi észre. Egy kedves kutyájára évenkint képes százakat költeni, az isteni szikrának a gyermekben való megmentésére nem igen akar még filléreket sem áldozni. A Gyermekvédő Liga pedig nem kíván sokat. Munkáját a társadalom minden állású tagja előmozdíthatja. Jövedelméből egy százalékot mindenki feláldozhat a nemes célra. A kisebb jövedelmű alig áldoz valamit, a nagyobb jövedelmű ugyancsak nem érzi meg az áldozatot. A Gyermekvédő Ligának mindenki tagja, ki május huszonnyolcadikán e célra áldoz. Ezzel még kötelezettséget sem vállal a jövőre. A gyermekek napját mindenki úgy üli meg minden évben, amint azt módja engedi. De egyszeri ~ adakozás után is azzal a nyugodt öntudattal élheti napjait, hogy szebb és nemesebb célra soha sem adományozta filléreit. A pogány isteneknek, Fórának és Demeternek ünnepnapjai megnemesültek a gyermekek napjában. Mig ott az élvezet érzéki, itt tisztán lelki. A modern társadalomnak tisztult, ideális felfogása jut az eszmében kifejezésre. Ne vonja tehát ki magát senki e magasztos és hazafias nap kötelezettségéből. A magyar gyermek érdekében hozott áldozat, egyúttal a magyar nemzetnek hozott áldozat. Nem lehet eléggé magasztalni Károlyi Gyulámé, szül. Károlyi Melinda grófnő fenkölt, minden nemes és szép iránt lelkesedni tudó lelkűidét, amidőn a Parnassus körébe illő e költői nap megteremtésére vármegyénkben szintén mozgalmat indított. A kereskedők és vevők szenteljék május ‘28-át a gyermekeknek. A kereskedők áldozzák egy százalékát a hazafias és humánus célra. A vevők pedig eszközöljék e napon fizetéseiket és bevásárlásaikat oly kereskedőnknél, a kik e napot e szép célra szentelik. Auk-Uj kereskedő hódol az eszmének, jelentse be lapunknál, hogy azt nyilvánosságra hozhassuk, — Első szentáldozás. Fölemelően megható ünnep folyt le plébánia templomunkban vasárnap a 9 órai nagymisén. Kis, ártatlan gyermekek járultak először az Ur oltárához. Zászlóval vonultak föl a fehér ruhás, myrtus- koszorus, fátyolos kis lánykák 52-en, a fiuk pedig karjukon fehér szalaggal és fehér virág gal 57-en. A nagymisét Schweighoffer János dr. plébános mondotta s ő intézett megható beszédet az evangélium után a gyermekekhez. A szentbeszéd után letették az első áldozok a hitvallást, utána pedig megújították a kereszt- ségi fogadást, a melyet egykor a keresztkut előtt helyettök keresztszüleik végeztek. Valami megható volt ez ártatlan gyermeksereg ünnepi fogadalma, sokak szemében könny ragyogott gyermekkoruk e feledhetetlenül szép napjára való boldog visszaemlékezés hatása alatt. Majd szentmise közben példaadó, épületes ájtatosággal járultak a gyermekek első áldozásukhoz. — Áldozásuk után pedig mindegyikük e szép nap gyönyörű jelentőségére célzó emlékképet kapott. — Vármegyei közgyűlés. A tavaszi közgyűlést a főispán következő meghívóval hívta össze: Meghivás. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjait a vármegyei székház gyüléstermében folyó évi május hó 29-én délelőtt fél 11 órakor kezdődő tavaszi rendes közgyűlésre oly értesítés mellett meghívni, hogy a vármegyei szabályrendelettel előirt határidői tőlem nem függött akadályok miatt el kellett kivételesen halasztanom. Nagykároly, 1906. május 9 Dr Falussy Árpád, főispán. — Az aradi installáció. Nemcsak Arad- vármegvének és Arad városnak, de az egész délvidéknek impozáns ünnepsége volt Károlyi Gyula grófnak a főispáni székbe e hó 15-én történt beiktatásával. Az ifjú gróf, ki nem régen vette át a néhai édesatyjától Károlyi Tibor gróftól reászállott aradmegvei mácsai uradalmat, csak ez év eleje óta tagja Aradvár- megye törvényhatósági bizottságának, mert azelőtt Biharmegyei virilis jogát gyakorolta. Ám e rövid pár hónap alatt, a mióta Arad közéletében tevékeny részt vesz, már is elévülhetetlen érdemeket szerzett magának a nemes gróf a vármegyei szövetkezett ellenzék szervezésével és akció képessé tételével. Ezenkívül feleségével, Melinda grófnővel, a kit fiatalsága dacára máris a »nagyasszony« dicső mellékneve illet, — fáradhatatlan buzgalommal működtek nemcsak Arad- és a szomszédos Temesvárme- gyében, de a mi vármegyénkben és városunkban is a magyar iparvédelem és a tulipánkert nagyszerű munkájában. Az a sokoldalú, minden izében kuruc magyar szellem, a mely a grófi pár közéleti szereplését álhatotta, elsőre is a legmelegebb, rokonszenvet biztosította részükre Arad részéről. Rajtuk kívül bőségesen kijutott a viharos ovációkból országgyűlési képviselőnknek, Károlyi István grófnak is, ki a beiktatási banketten mondott beszédében joggal és méltó apai büszkeséggel utalhatott arra, hogy leánya ugyanolyan helyet tölt be férje oldalán, mint a milyet a múlt század 40-es éveiben édesanyja betöltött Károlyi György gróf mellett. A beiktatás egyformán lelkes volt úgy a megyénél, mint a városnál. A székfoglaló beszédet mindkét törvényhatóság osztatlan tetszéssel fogadta; különösen frenetikus volt a taps és éljenzés, a midőn függetlenségi pártállását erősen hangsúlyozta a főispán. — Szat- márvármegye törvényhatóságát és az ecsedi- láp lecsapoló társulatot, melynek a főispán az elnöke, Péchy László műszaki tanácsos, társulati igazgató-főmérnök és Kovács Dezső dr. vármegyei Ib. t. főügyész, társulati jogtanácsos törvényhatósági bizottsági tagok képviselték a beiktató ünnepélyen; előbbi minőségükben részt vettek a törvényhatóságok küldötteinek Fábry Sándor békési főispántól vezetett közös tisztelgésében, további minőségükben külön is kifejezték a főispán vezetése alatt álló vizsza- bályzó társulat üdvözletét. — Károlyi Gyula grófot és Melinda grófnőt sok okból van jogunk büszke örömmel a magunkéinak is tartani: fogadják hát szívesen a mi szerencse- kivánatainkat is. — Uj politikai lap városunkban. A Nagykároly és Vidéke e hó 17-én megjelent számával függetlenségi párti politikai lappá alakult át Adler Adolf és Papp Béla társszerkesztők vezetése alatt. Kollegiális barátsággal üdvözöljük laptársunkat azon elhatározásáért, hogy a béke napjának felderültével a nemzeti jogokért politikailag küzdők sorába lépett. Működése könnyű lesz és ha elveinek szókimondó, rettenthetetlen bajnokául bizonyul, ha kérlelhetetlenül üldöz minden nepotizmust és két- lakiságot, jelentékeny szolgálatokat tehet a nemzeti ügynek és szép sikerekre számíthat. A legjobbakat kívánjuk laptársunknak uj élete küszöbén s különösen kívánjuk, hogy soha olyan megpróbáltatásokban ne legyen része, a milyeneket átszenvedtünk mi, az abszolutizmus és bérencei elleni küzdelemben, a midőn a béke napját egy nagyon-nagyon messze jövő álomképe gyanánt láttuk magunk előtt lebegni. — Védőegyeaület. Nagykároly polgár- mestere megkeresett a következők közzététele iránt: Tekintetes Szerkesztő ur! Mándy Zoltánná nagyságos asszony Szinérváraljáról 84 lv-t küldött hozzám, mint a Magyar Védőegyesület nagykárolyi fiókja részére általa beszedett tagsági dijat, a befizetőket hírlap utján óhajtja megnyugtatni, kérem tehát közétenni, hogy ezen összeg a következő aláírók által fizettetett be. Megjegyezni kérem azonban, hogy a Magyar Védőegyesület Nagykárolyban jövő hó folyamán tartandó választmányi ülésén választja meg pénztárnokát, a ki a névre szólló rendes nyugiét meg fogja küldeni, nagybányai NagyLajosné, Mándy Árpádné, Szilágyi Tihamérné, Takács Lászlóné, Mándy Zoltán, Mándy Zoltánná, Hevér Vilma, Mándv Gizella, Antal Lajosné (Vetés), Dr. Székely Józsefné, Papolczy Lóránt, Papolczy Béláné, Dr. Papolczy Béla, Papolczy Lászlóné,. Mártonffy Gyuláné, Dr. Székely Farkas, Dr. Ember Elemér, Bajnóczy Gézáné, Ember Ignác, óvári Szeőke Bálint, Koroknav Károlyné 4 — 4 kor, összesen 84 korona. Nagykároly, 1906. május 16, Tisztelettel Debreceni István polgár- gármester. — Restitutio in integrum. A vármegyei közgazdasági előadói állást, mely a köz- igazgatási bizottságban való részvételre jogosít, hosszú időn át közmegelégedésre Luby Béla töltötte be. Köztudomású, hogy Luby a nemzeti ellenállás egyik legkitartóbb bajnoka volt. az ellenállást nem csak hirdette, de gyakorolta is;. Nagy Lászlóval szemben pedig elvi álláspontja kifolyásaként rideg bojkottot alkalmazott. A volt megyefőnök, bosszút állandó rajta, elvonatta tőle a közgazdasági előadói megbízást s azzal vejét, Szegedy Antalt ruháztatta fel. A törvényes kormány sietett reparálni e sérelmet s mint a hivatalos lap e hó 15-iki számában örömmel olvassuk, Luby Bélát a közgazdasági előadói tiszttel ismét meghízta. — Nyilatkozat. Mike Gyula ur felkért a következők közlésére. Tekintetes szerkesztőség! Becses lapjuk 19 ik számában egy érdekes okmány az abszolutizmus idejéből cim alatt közölt okiratra vonatkozó alábbi soraimnak igen kérem szíveskedjenek becses lapjukban helyt adni. A közölt okiratot midőn aláírtam legtávolabbról sem tudtam, hogy egy hazafiatlan cselekedetet követek el, mert Both Károly ur nyomdász, ki az aláírásra felkért, mézes-mázos szavakkal nyugt .tott meg a kérvén}' ártatlan voltáról. Az okirat aláírása ellen azt a kifogást tettem Róth Károly urnák, hogy nem akarok a hazafiatlan és törvénytelen kormánynak szolgálatot lenni. Ugyanis hallottam, hogy a második közjegyzői állás betöltése a N. Szabó Albert ur ellenzéki magatartásának megtorlása és megszüntetése céljából történik. Róth Károly ur megnyugtatott, hogy a második közjegyzői állás betöltése nem N. Szabó Albert urnák a nemzeti küzdelemben tanúsított magatartásának megtorlása és megszüntetése céljából történik, sőt hogy a második közjegyzőség felállítása ellen N. Szabó Albert és Antal uraknak sincs kifogásuk. Mikor e kijelentés őszinteségében hinni nem akartam, becsület szavára kijelentette, hogy e kérelemmel függetlenségi pártiak is fogják aláírni, igv tehát hazafiui szempontból nincs okom aggályoskodni és hogy ő Nemes- tóthi úrral egy bankban lévén — hogy saját szavait használjam — »milyen pofával ülne ő egy asztalhoz Nemestólhi úrral, ha ellene alattomos módon fontorkodna.« Becsület szavával megerősített ezen kijelentésében hittem és aláírtam a kérelmet. Hibám tehát e kérvény aláírásánál csak az volt. hogy Róth Károly ur valótlannak bizonyult szavaiban hitlem. Nagykároly, 1906. május 17. Maradok hazafias tisztelettel MIKE GYULA. A midőn a nyilatkozatnak a beküldő kívánságára helyt adunk, nem mulaszthatjuk el reá mutatni arra az ezen nyilatkozatból is kitűnő tényállásra, melyet Adler Adolf ur fentebb közölt nyilatkozata kapcsában megvilágítottunk, hogy t. i. nagyon is tudva volt a nagykárolyi társadalom minden körei előtt a második közjegyzői állás betöltése iránti akció tulajdonké- peni célja: Szabó Albert leszereltetése. A miből ugyan épen úgy nem lett semmi, mint a hogy nem lett volna semmi abban az esetben sem, ha a harc tovább folyik, de a mi mindenképen kitünően jellemzi az embereket, a felfogásukat, a kort s a félmult közerkölcseit. — Felhívás. A függetlenségi és 48-as párthoz tartozó vármegyei bizottsági tagokat ezennel felkérem, hogy a vármegyei tavaszi rendes közgyűlés tárgyainak megbeszélése céljából f. hó 28-án esteli 9 órakor Nagykárolyban, a »Polgári olvasókör« helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Nagykárolyban, 1906. évi május hó. Luby Géza, pártelnök. — Tulipán hangverseny Tasnádon. Tasnádi levelezőnk jelenti: Fényes sikerre van kilátása a folyó hó 26-ikára tervezett tasnádi tulipán-hangversenynek, melyen a művészvilág egyes kitűnőségei is szerepelni fognak, nemes élvezetet nyújtva Tasnád és vidéke hazafias, lelkes közönségének, a mely a tulipán-hangverseny által célzott eszmét bizonyosan szép diadalra fogja juttatni. Egyébként minden szónál ékesebben beszél a hangversenyen közreműködők névsora, mely a következő: R. Réthy Laura, Réthy Janka, Kovács Borisa, dr. Kun Árpád, Balázs Árpád és Kovács Zsigmond. Maga ez a díszes névsor is teljes biztosítékot nyújt a leendő sikerre.
