Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-04-21 / 16. szám

8-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 16. szám. mértékben érvényesíteni fogja vármegyénk ja­vára. ügy a tisztítás, mint az alkotás munkájá­ban bizonyára készséggel fogja őt támogatni nemcsak a vármegye megbecsülhetetlen tiszti­kara, de hazafias közönsége is. A főispáni be­iktatás előreláthatólag e hó legvégén, esetleg május első napjaiban fog megtartatni. — Gróf Károlyi István diszel- nöksége. A mátészalkai kerület függet­lenségi pártja a múlt évi március 15-ikén megtartott népgyülés alkalmával egy­hangú lelkesedéssel gróf Károlyi Istvánt örökös diszelnökévé választotta meg. A pompás kivitelű diszelnöki oklevelet folyó hó 18-ikán a függetlenségi-párt küldöttségileg nyújtotta át gróf Károlyi Istvánnak. A küldöttségben résztvettek Szúnyog Mihály képviselőjelölt vezetése mellett: Szálkái Sándor és Luby Lajos pártelnökök, dr. Fuchs Jenő titkár, Hra- bovszky István szentszéki ülnök r. k. plé­bános, Gorzó Sándor r. k. plébános, Ju­hász László ev. ref. lelkész, Marosi Győző r. k. tanító, Katona Sándor, Fehér István, Kun Sándor, Németi Lajos, Ibrányi Já­nos, Szucsányi János, Földváry Tamás, A küldöttség szónoka Luby Lajos volt, kinek üdvözlő szava után gróf Károlyi István meleg szavakban Tcöszönte meg a függetlenségi-párt bizalmát és Ígérte, hogy a mátészalkai választó kerület ér­dekeit tőle telhetőleg mindenkor szivén fogja viselni. Majd Fehér István nagy- ecsedi polgár a földmives nép szeretetét és ragaszkodását tolmácsolta a függet­lenségi-párt közszeretetben álló disz- elnökének. — Választási mozgalmak. Általános­ságban rendes képviselő választásoknak nézünk elébe. A nagykárolyi, csengeri, fehérgyarmati, nagybányai kerületekben bizonyosan egyhangú választás lesz. Minden valószinüség szerint ugyanide fog fejlődni a mátészalkai helyzet is. Szavazásra csak a részben nemzetiségi kerüle­tekben : Krassón, Aranyos-Medgyesen és Nagy- Somkuton van kilátás, de az is előrelátható, hogy ha a koalícióhoz tartozó hazafias pártok kötelességszeriien összetartanak s a szatmári kérdések feletti torzsalkodást elhagyva egy jelölt mellett foglalnak állást, fényes diadalt fognak aratni az oláh nemzetiségi jelöltek fe­lett. A krassói kerület koalíciós választói e hó 22-én tartanak jelölő népgyülést Erdődön. A közhangulatból Ítélve Buday József nagvkolcsi birtokos lesz a jelölt, függetlenségi program­mal. Az aranyos medgyesi kerület br. Vécsey Lászlónak alkotmánypárti programmal való felléptetésében állapodott meg. Teljes erejével támogatja őt a kerület függetlenségi pártja is. A nagysomkuti kerület koalíciós pártjainak jelölIje gr. Teleki/ Pál, szintén alkotmánypárli programmal, ő már a mull országgyűlésen is képviselte ezt a kerületet. — Lemondás. Mayer Béla szatmári püspök méltóságáról — betegségére való hivatkozással — lemondott. A püspök magának évi huszonnégyezer korona járadékot kötött ki. — Az aradi föispánság. Befejezett tény, hogy Aradvármegye és Arad sz. k. város főis­pánjává Károlyi Gyula grófot nevezik ki Aradvármegyében a hir nagy örömet keltett, mert közismert a fiatal főur puritán jelleme s törhetetlen hazafisága. Főispánságától sokat vár­nak. Bizton hiszik, hogy a megyei közigazga­tást rendezi s az oláh agitátorokat ráncba- szedi. Károlyi Gyula kinevezése bennünket is közelebbről érdekel. Hisz szatmárvármegyei nagybirtokos, az Ecsediláp lecsapoló társaság elnöke és Károlyi István gróf veje ő. Mint ilyen, félig-meddig közénk tartozik. Károlyi Gyula grófban Aradvármegye kiváló vezért ka­pott. Az utolsó évek nemzeti mozgalmaiban, mint az ottani függetlenségi párt vezére, tevé­keny részt vett. Működése nagy eredmények­kel járt. A függetlenségi jelöltek győzelme min­denesetre az ő érdeme lesz. Közgazdasági te­vékenységével megyénkben ért el szép sikere­ket. Mint a láplecsapoló társaság elnöke, min­dig kivette részét a munkából. Hogy a sok ezer hold földet sikerült megmenteni a kultúrának, atyja után főkép az ő buzgólkodásának kö­szönhető. Ha ily férfiak kerülnek a vezető helyre, mint Károlyi Gyula, nemzeti reményeink mindenesetre növekednek. Részünkről is a leg­melegebben üdvözöljük uj állásában. — Perverzitás. Husvét hétfőjén este, a mint ezt lapunk más helyén megírtuk, Nagy­károly város polgársága fényesen sikerült fák­lyás-menetet rendezett Ilosvay Aladár alis­pán-helyettes és hazafias tisztviselőtársai tisz­teletére. Három-négy ezer ember szoron­gott a vármegyeháza Kölcsey-utcai homlok­zata előtt, roskadásig tele volt a hatalmas erkély, melyről az ünnepeltek szónokoltak. Eleven, zajos, lelkes volt a hangulat; az ezernyi tömeg harsogón éljenezte derék tisztviselőinket s a midőn az ünnepély kezdé­séül a dalárok ajkáról felhangzott az »Isten áld meg a magyart« első imádságos hangja, áhitat ült ki az arcokra, könny lopózott a sze­mekbe és egy pillanat alatt lerepült a kalap az ezerek fejéről. A rengeteg tömegben csak egyetlen egy ember nem vette le a kalapját, hanem állott feltett kalappala fején, daccal szem­behelyezkedve a magyar nemzet millióinak érzel­meivel. Jól jegyezzük meg magunknak ez ember nevét: Demidor Ignácnak. hívják, Nagykároly város rendőrkapitánya. Elképzelhetetlennek tar­tottuk, hogy magyar ember képes legyen ilyen otromba tüntetésre, utána jártunk tehát a do­lognak a lehető legalaposabban s teljes szava­hihetőséggel biró úriemberek egyértelmű elő­adása nyomán tényként kell konstatálnunk Demidor cselekedetét. A szemtanuk egyike fel­háborodásában le akart kiáltani az erkélyről, de meggondolta és hallgatott. Hiszen ha szól, a tömeg egy pillanat alatt szerteszéjjel tépte volna. Nehogy valamiképen félremagyarázhassa Demidor a dolgot, sietünk azt is megállapítani, hogy nem egyenruhában, hanem polgári öltö­zetben volt. Hát ha ezt a magaviseletét termé­szetellenes perverzitásnaknem minősitenők, igen­igen innen maradnánk az igazságon. Gyógyin­tézetbe azzal, akit efajta betegség szállott meg; ilyen ember közhivatalt Magyarországon nem viselhet. — A mátészalkai választókerületről. A következő nyilatkozat közzétételére kértek fel bennünket: A Pesti Hírlap folyó hó 18-ik számában Dienes Lajos és Jármy Andor alá­írásával megjeleni nyilatkozatra vonatkozólag az igazság érdekében a következőket jelentjük ki: Mi 30 év óta állunk a mátészalkai függet­lenségi párt élén, mi hívjuk össze és vezetjük a függetlenségi párt értekezleteit és népgyü- léseit, Dienes Lajos és Jármy Andor urak pedig csak a múlt választás óta szerepelnek a párt­vezetőségben mint társelnökök, anélkül azonban, hogy a pártügyek vezetésében activ szerepet vittek volna. Ami Szúnyog Mihály jelölését illeti, az első ízben a február 25-ére általunk össze­hívott népgyülésen történt, a mely alkalommal Szúnyog Mihály beszámolója után a népgyülés egyhangú kívánatéra és zajos helyeslése mellett Vadász Ágoston r. k. plébános kérte fel a volt képviselőt a jelöltség elvállalására. Másodízben március 15-én a függetlenségi párt által ren­dezett banketten Király István ref. lelkész aján­lotta fel újból Szúnyog Mihálynak a párt nevé­ben a kerület mandátumát, mely alkalommal Dienes Lajos társelnökünk is jelen volt és a jelöléshez való hozzájárulását nemcsak éljen­zéssel, hanem külön felszólalással is kifejezésre juttatta. Az április 17-iki párlértekezlelen Dienes Lajos a párt zajos tiltakozása mellett desavuálni akarta Szúnyog Mihály jelölését és Szálkái Sándort ajánlotta jelöltnek, ki azonban ezen »jelölésre« nem reagált. Arról pedig, hogy Dienes Lajost valamely választógyülés jelölíe volna, tudomásunk nincs, ilyen jelölés a függet­lenségi párt részéről nem történt. A független­ségi párt egy pár diszidenstől eltekintve Szúnyog Mihályt, mint a kerület függetlenségi polgárai­nak, az országos függetlenségi pártnak és ve­zérének Kossuth Ferencnek jelöltjét és csakis őt támogatja. Ha bárki ellene fellép vagy jelöl­tet állit, — a miről eddig nincs tudomásunk — azt pártunk, mint a pártegység megbontására és a párt gyengítésére irányuló kísérletet hatá­rozottan és megbotránkozással elitéli. Szálkái Sándor, Luby Lajos a mátészalkai függetlenségi párt elnökei. — Rendőrkapitányi bölcseség. Ugylát- szik, mégis azoknak van igazuk, a kik a De­midor Ignác rendőrkapitány által újabb időben elkövetett tömeges baklövéseket leginkább és főképen az ő emberi mértékkel meg nem mér­hető gyarlóságának tudják be. Ezt látszik iga­zolni a legújabb eset is, mely a következő. Több városi polgár bejelenti a rendőrséghez, hogy Ilosvay Aladár és társai tiszteletére fák­lyás menetett rendez. Erre a rendőrkapitány meghozta 1114 -1906. sz. a. a tudomásul vevő és engedélyező végzést, a melynek a harmadik bekezdése szól szóról-szóra eképen : »A fel­vonulásban résztvevőknek a menetben rend­ben és az országúton kell haladniok és úgy a járó-kelő közönség, mint más egyének kigúnyo­lása, sértegetése és más vagyonának bármiként való megrongálása tilos«. íme a rendőrkapi­tány, mint törvényalkotó! A büntető törvény csupán a becsületsértést rendeli büntetni, De­midor Ignác azonban betiltja a gúnyolódást is. Nyilván azért tette, mivelhogy ő maga Ígérte | rendfentartási főfelügyeletet gyakorolni, s félt tőle, hogy megjelenése alkalmas lesz kivál­tani a nagy közönség gunyját és felháborodását. Ez után a bölcs tilalom után méltán várhatjuk érdeklődve, mikor tiltja el Náci a sírást, neve­tést, csuklást, ásitást ? — Ez azonban még semmi. A java a vége az ukáznak, ahol ezt olvassuk szószerint: »A menet elindulásának, valamint annak a bejelentett útvonalon való haladásá­nak, a menet feloszlásának s más tiltott cselek­mények elkövetésének megakadályozása, úgy szintén a menet alkalmával előfordulható rend­zavarások elfojtása végett a főfelügyeletet meg­felelő rendőri segédlettel személyesen fogom gyakorolni.« A ki pedig azt hiszi, hogy ez az idézet nem szószerint hű, hanem csak hírlapi tréfa, meginvitáljuk, nézze meg szerkesztősé­günkben az eredetit. — Központi választmányi ülés. Szat- márvármegye központi választmánya e hó 20-án Ilosvay Aladár alispánhelyettes elnöklete alatt ülést tartott, melyen a képviselőválasztások meg- ejtése céljából szükséges intézkedések lettek megtéve. E szerint az országgyűlési képviselő- választások az egész vármegye területéi illető­leg május 3-ára lettek kitűzve. A választási kül­döttségek következőképen alakíttattak meg: A nagykárolyi választókerületben: Válasz­tási elnök: Dr. Kovács Dezső. Szavazatszedő küldöttségi elnökök: Slróbentz Péter, Dr. Ad­ler Adolf. Helyettes elnökök: Roóz Samu, Dr. Vetzák Ede, Csipkés András. Jegyzők: Dr. Kő- szeghy Andor, Madarassy István, Gallasz Ödön. Helyettes jegyzők: Dr. Sternberg Endre, Dr. Schönpílug Béla, Schifbek Mátyás. A mátészalkai választókerületben: Válasz­tási elnök: Dr. Böszörményi Emil. Szavazat­szedő küldöttségi elnök: Vadász Ágoston, He­lyettes elnökök: Szabó Antal, Kis Bertalan, Jegyzők: Dr. Szepesi Károly, Jakab Lajos. He­lyettes jegyzők: Szucsányi János, Marosi Győző. A csengeri választókerületben: Választási elnök: Szerdahelyi Ágoston. Szavazatszedő kül­döttségi elnök: Madarassy Gyula. Helyettes el­nökök : Szarka Andor, Mikolay Aladár. Jegy­zők: Kis Árpád, Sulyok Ede. Helyettes jegyzők: Majos Győző, Kun József. A fehérgyarmati választókerületben: Vá­lasztási elnök: Sántha Kálmán. Szavazatszedő küldöttségi elnök : Greály Gyula. Helyettes el­nökök : Dr. Tordai Sándor, Kormány Lajos. Jegyzők : Dr. Jármy Béla, Kallós Kálmán. He­lyettes jegyzők : Bakó László, Bornemissza Béla. A krassói választókerületben: Választási elnök: N. Szabó Albert. Szavazatszedő küldött­ségi elnökök: Rébay Dezső, Dr. Gózner Elek. Helyettes elnökök : Kálmán Sándor, Sinka La­jos, Svegler Alajos. Jegyzők: Szintay Gábor, Filber Pál, Böhm Endre. Helyettes jegyzők: Andrássy Jenő, Fugel István. Az aianyos-medgyesi választókerületben: Választási elnök: Papolczy Béla. Szavazatszedő küldöttségi elnök: Bikfalvy Albert. Helyettes elnökök: Szeőke Sándor, Madarassy István. Jegyzők : Marosán János, Marosán Kornél. He­lyettes jegyzők; Galgóczv István, Ilosvay István. A nagybányai választókerületben : Válasz­tási elnök: Gellért Endre. Szavazatszedő kül­döttségi elnök: Farkas Jenő. Helyettes elnö­kök: Csüdör Lajos, Bárány Béla. Jegyzők: Dr. Weisz Ignác, Kis Miklós. Helyettes jegyzők: Smáregla János, Imre Károly. A nagysomkuti választókerületben : Válasz­tási elnök: N. Szabó Antal. Szavazatszedő kül­döttségi elnök: Veszprémi Sándor. Helyettes elnök : Brunner Károly, Syllaha Ernő. Jegyzők : Veres József, Sándor Vilmos. Helyettes jegy­zők : Barna Benő, Buttyán János. Ezek után tárgyalás alá vette a központi választmány azt a kérdést, mi történjék az 1906. évi választói összeírással, mely a Majos Károly törvénytelen elnöklése alatt tartott ülé­sen kiküldött egyének által eszközöltetett. A választmány kimondotta, hogy ezen összeírást semmisnek tekinti és uj összeírást fog eszkö­zöltetni. — Eljegyzés. F. hó 15-én váltott jegyet Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök leánya, Ma­riska — Eglis István honvéd hadnagygyal. — Bing Mór ur lapunk előfizetői sorá­ból kilépett. Levelében, melyet e tárgyban hoz­zánk intézett, ezt azzal indokolja, hogy ő mint függetlenségi lapra fizetett elő, de hogya szerkesz­tőség két tagja klerikális mozgalmat kezdemé­nyezett. Erre vonatkozólag kijelentjük a követ­kezőket. Hogy mit ért Bing ur klerikálizmus alatt azt nem tudjuk, de a mennyiben Szabó Albert és Gózner Elek laptulajdonosok nép- pártiságát érti, ezzel tisztában kellett lennie már a lap megalakulásakor, melynek prog- rammja nem 48-as, hanem koaliciós volt. Kü­lönben semmi sem nevetségesebb előttünk, | mint mikor olyanok, kik a lefolyt nagy nem­zeti küzdelmet kényelmesen hátulról nézték, | most mikor nem kell bátorság hozzá, mint függetlenségiek állanak elő kritizálni azon | »klerikális« férfiakat, kik az első sorban küz­döttek a hazáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom