Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-04-21 / 16. szám
1(>. szám. SZATMÁKVÁRMKGYK. ő-dik o’<1.11. dacára sem voltak kaphatók, hogy tüntessenek a keresztény socialista gyűlés ellen, ők maguk szerepeltek, mint negyvennyolcasok. Undor volt hallani ennek a hazaáruló bandának ajkáról a Kossuth nótát és gróf Károlyi István nevét, mert nem a Marseillaise-1 énekelték ám és nem Bokányit meg Kristóffyt éljenezték, liánéin azokat a szent igéket vették ajkaikra, a melyeket egy héttel ezelőti a sárba tiportak. Hideg vér és erős gyomor kellett hozzá végig nézni, mint merészeli Kossuthot, Apponvit és Károlyit nap nap mellett gyalázó Sternberg Ottó a gyűlést összehívó, kipróbált hazafiak beszédeit a függetlenségi párt éltetésével lul- harsogni. Kinos idő volt minden igaz magyar emberre nézve az az óra, mely alatt a hazaárulók ajkain szennyben fürödtek a hazafiság magasztos jelszavai, inig végre a tisztességes elem különválása a salaktól, megszabadított ettől az undorító színjátéktól. SZABÓ ALBERT dr. * A gyűlés lefolyása következő volt. Kora délutáni órákban nagy számmal érkeztek a környékbeli falvakból az érdeklődők. Különösen sokan jelentek meg Mezőpelri. Csa- nálos, Fény és Kaplony községekből, utóbbi két helyről a fuvózenekar hangjai mellett, továbbá a vállaji és mérki függetlenségi körök elnökeik vezetése alatt. A városháza nagy termében már a vidékiek megérkezése előtt helyet foglalt vagy száz helybeli nemzetközi socialista és haladópárti, akik az érkezők közzé elvegyülve egyszerre minden ponton elkezdették lármázni, Kossuth nótát énekelni és és gróf Károlyi Istvánt éltetni. A nép eleinte nem véve észre a manővert, együtt énekelt és éltetett a szocialistákkal, de csakhamar lelepleződött ezek igaz szándéka, midőn a gyűlés megnyitása végett megjelent összehívókat sem akarták meghallgatni, hanem képtelen ordito- zást és lármát vittek véghez. Közben kitűnvén, hogy a terein szűk a megjelentek befogadására, a vezetőség kihirdette, hogy az ülés az udvaron lesz megtartva. Horváth Jenő ajánlatára a gyűlés elnökévé megválaszlatott Szabó Albert dr, ki elnöki megnyitóját, melyben a haladópárt, a nemzetköziek és Sternberg Ottó szereplését vázolta és ezzel szemben mint hazafias kötelességet indokolta a keresztény socialismus szervezését, csak folytonos lárma által többször félbeszakítva mondhatta el. A rendőr- kapitány megtett minden lehetőt a rend helyreállítására, nagyon sok nemzetközi sociálistát csendőrök vezettek ki, de ez csak ott teremtett rendet a hol épen a csendőrök állottak. Közben Varga Ferenc nyomdász segéd, nemzetközi socialista, az elnöknél szólásra jelentkezett, ki azt a hivatalos előadó beszéde után készséggel megadta, azon feltétel alatt, ha a gyűlés menete nem lesz zavarva. Az elnök kihirdette ezt a megállapodást és felhívta a nemzetközi socialistákat, mint a kik a népjogokat írták zászlójukra, hogy tiszteljék az első népjogot, a szólás szabadságot, miként a keresztény socialista gyűlés tiszteli azzal, hogy megadja a szót az ő szónokuknak. De hisz a cél nem ez volt, mint csakhamar kitűnt, hogy érvek harcoljanak érvekkel, hanem erőszakos utón addig zavarni a gyűlést, mig az kénytelen felosztani. Alig kezdett ugyanis a központi kiküldött Szalánczi Andor volt gyári munkás jelenleg az Igaz Szó című munkás lap szerkesztője beszélni, az előbbi lárma és rendbontás még fokozottabb mértékben indult meg és Varga Ferenc, kit az elnök a megállapodás értelmében elvtársai lecsillapítására felhívott — egyáltalán nem akart semmit tenni. Délután négy órakor végre látva elnök, hogy a szólás szabadságot a népjogok előharcosai egyáltalán nem akarják respektálni, felkérte a keresztény socialistákat a nagy terembe való visszatérésre, kijelentvén azonban, hogy csak a helybeli és vidéki bizalmi férfiak által igazolt tisztességes elem fog bebocsáttatni. A nagy terem csakhamar szinültig megtelt és a város és vidék komoly érzelmű kisgazdái, iparosai és munkásai nagy figyelemmel hallgatták Szalánczi ragyogó előadását a keresztény socialismás céljai, elvei és programmja felől, melyeket másfél órán át részletesen kifejtett, sűrűn megszakítva a gyűlés helyeslésétől. Ez alatt a kint maradt nemzetközieket és haladópártiakat, meg az összesereglett kiváncsiakat az udvaron Varga Ferenc tartotta szóval. Egyszerre megjelent a nyílt tornácon Szabó Albert elnök és ünnepélyesen felhívta Vargát, hogy jöjjön be a terembe és adja elő elveit, a gyűlés várja és meghallgatja. Varga azonban dacára ezen felhívás kétszeri ismétlésének nem jött, mire az elnök kijelentette, hogy ezt meghátrálásnak és annak tekinti, hogy nem meri a nemzetközi socialismus elveit a keresztény socialismussal összemérni. Az udvaron folyó fiók gyűlésről később értesülvén a rendőrkapitány, miután az bejelentve nem lett, karhatalommal oszlatta szét. Bent a gyűlés teremben Szalánczi Andor beszéde után Horváth Jenő kegyesrendi tanár emelt szót, összehasonlítást tévén a nemzetközi és keresztény socialismus közt, vázolván előbbinek népbolonditásál, hazafiatlanságát, előadván, hogy vezéreik mint törekszenek hazug jelszavak alatt a város lakosait körmeik közzé kaparitani, mint zsarolják őket lapjaik és a központi szervezet számára. Ezek után a gyűlés kimondotta a Nagykároly és Vidéki Keresztény Socialista Egyesület megalakítását, megválasztotta ideiglenes elnöknek Szabó Albert drt. alelnöknek Betukker József ácsiparost, jegyzőnek Horváth Jenő kegyesrendi tanárt és egy 30 tagból álló bizottságot megbízott az alapszabályok és végleges szervezés elkészítésével. A gyűlés berekesztése előtt elnök indítványozta, hogy gróf Karolyi István, mint a kerület szeretett képviselőjelöltje táviratilag üd- vözöltessék. mely indítványt a közgyűlés lelkesedéssel tette magáévá. Nemzeti ellenállás. A vmegyei központi s járási tisztviselők f. évi április hó 18 án Ilosvay Aladár alispán helyettes elnöklete alatt tiszii értekezletei tartottak. — Az értekezletre csak azok hivattak meg, akikről úgy hivatali ténykedésük, mint nyilatkozatuk alapján megállapítható volt, hogy a törvényhatósági bizottságnak a nemzeti ellenállás tárgyában hozott határozatát megtartják. Kérdés tárgyát az képezte, vájjon a dec. 28. tiszti értekezlet határozata értelmében úgy a hivatali, mint társadalmi érintkezést azokkal szemben, a kik a tisztviselői solidaritást adott szavuk ellenére megszegték, fenntartsák-e? A tárgyalás során több felszólalás történt s az ügy eldöntése komoly horderejű, eredményében következetes határozatra, helyesen megállapodásra vezette a tisztikart. Bár a megbocsátás szelleme, az irgalom, mely az országot századokon keresztül ellenségei kezére engedte, itt is tanyát ütőit. A tisztikar 14 igen szavazattal 12 nem szavazat ellenében kimondotta, hogy az 1905. dec. 28. értekezlet megállapodásait mindenekben fenntartja. ¥ ¥ Ugyancsak április 18-án az állandó választmány szintén ülést tartott. Ilosvay Aladár a lisp, helyettes elnöki megnyit!) szavaiban örömének adott kifejezést, hogy a politikai életben bekövetkezett ezen változás örömlángra lob- bantotta a nemzetet, kívánja, hogy a nemzet életében ily meddő politikai korszak többé elő ne forduljon. xV közgyűlés tárgysorozatába vett ügyeket az állandó választmány egyhangúlag az előadói javaslatok értelmében készítette elő. Kisebb vitát csak a lóavató bizottságok megalakítása keltett, amennyiben Domahidy István azt ajánlotta, hogy ha már az országos béke létrejött, — a magunk kebelében viszályt ne támasszunk és hagyjuk meg a lóavató bizottságok eddigi elnökeit, Lnby Géza és Tóth Móric azonban a volt megyefőnök creaturáit mellőzni javasolták és a választmány ily értelemben határozott.-k ¥ ¥ A 60-as bizottság Károlyi István gróf elnöklete alatt szintén áprií. 18-án ülésezett. Pap Béla ügyvivő elnök bejelentette, hogy a 60-as bizottság nevében a nemzeti küzdelem vezér alakjait, Kossuth Ferencet, Andrássy Gyula gróf és Ap- ponyi Albert grófot ministeri kinevezésük alkalmából táviratilag üdvözölte s arra Kossuth táviratilag válaszolt A 60-as bizottság kimondta, hogy a volt belügyvivőnek a 60-as bizottság feloszlatása tárgyában kiadott rendeletét, mint törvénybe ütközőt figyelembe nem veszi, — annak nem engedelmeskedik s ily irányban tesz javaslatot a közgyűlésnek — továbbá tenntartandónak javasolja az 1905. december 15. közgyűlésnek azon határozatát, mely szerint Nagy László kinevezett volt főispánnak joghatóságát el nem ismerte s a tisztviselőket a vele történő hivatalos s mindennemű érintkezéstől eltiltotta; az alkotmányvédelem céljára a nemzeti ellenállási alapban adományozók neveit jegyzőkönyvileg megörökittetnijavasolja; Nagysándor vm. I. aljegyző ellen fegyelmi eljárás elrendelését javasolja, mert eljárásával lehetővé tette azt, hogy állandó választmány javaslatának mellőzésével Nagy László volt főispán — bár törvényellenes módon — a közgyűlés előtt megjelenve az esküt letenni megkísérelje a többi hazafiatlan tisztviselőkre nézve utasítani javasolta az alispánt, hogy az azok ellen teendő megtorló lépések tárgyában a májusi gyűlésnek előterjesztést tegyen. Kimondotta még a 60-as bizottság azt is, hogy a volt belügyvivőség által alkalmazott egyéneknek évekre terjedő nyomtatvány rendeléseit figyelembe nem veszi, illetve a közgyűlésnek javasolja, hogv e tekintetben a szerződéseket ma- gára kötelezőknek el ne ismerje. Végül Nemestóthi Szabó Antal indítványára a hazafias tisztikarnak, kik talán az alkotmány egyedüli védbástyái, köszönetét fejez ki a közgyűlés előtt. Befejezésül Károlyi István gróf elnök lelkes szavakban köszönte meg a bizottságnak eddigi működését, fáradozásait, s azon reményének adott kifejezést, hogy a 48-as eszmék győzedelmeskedni fognak, ha a vármegye közönsége is erélyesen kitart. ★ ¥ ¥ A három értekezlet illetve ülés eszünkbe juttatja alkotmányunk sarktételeinek, a vérszerződésnek negyedik pontját: „A hűtlennek vére ontassék“ — és ötödik pontját: „Az esküszegőt a nemzet átka kisérje“ — ez utolsó accordok a hazafiatlan tisztviselők méltó jutalmát képezhetik. Megyegyülés. A vármegyeháza újra befogadta jogos urait. A vértelen hatalom sivár emlékét elsöpörte április 19-e, ez a dicsőséges nap, a mely egyértelmű megvetéssel felelt a megfizetett zsol- soknak, a kik az alkotmányszegés és hazaárulás nyomorult szégyenfoltját viselik örökké megbélyegzett nevükön. A nemes vármegye ünnepelni akart s az ünnep örömében csak annyiban kívánt foglalkozni a közel múlt fölhá- boritó gyalázatosságaival, amennyiben kiszabta a megtorlás idejét; most összeült, hogy megkezdjen egy uj aerát, a melynek vezető csillagai : tiszta hazaszeretet sa féltett alkotmány. Valóban ünnepi kép volt e csütörtöki megyegyülés. Az arcokon a megilletődés s a hazafiui öröm sugárzott. 10 órakor már megtelt a tágas gyüléste- rem a bizottsági tagokkal s a karzat is előkelő hölgyközönséggel. A silány emlékű korszak emberei közül alig mert betolakodni egy-kettő, az is tüntető együttérzéssel, mig a diadalt kivivő tábor ismét egész erejével megjelent. Ott láttuk az ellenállás vezéreit, Károlyi István és Teleki Géza grófokat, Luby Gézát és Bélát, Domahidy Sándort, Kölcsey Antalt. Falussy Árpádot, Járiny Andort, Madcirassy Dezsőt, Szerdahelyi Ágostont. Fél 11 után lépett a terembe Ilosvay Aladár és nagy éljenzés közt elfoglalta az elnöki széket, körülötte foglaltak helyet: Almássy Ig- nácz, vm. ügyész, Mangu Béla, Kerekes Zsig- mond, Madarassy István és Kozma Gerő vm. aljegyzők. Az alig csendesedő éljenzés után Ilosvay Aladár üdvözölte hazafias örömmel a törvény- hatósági tagokat, kik most jelenhetnek meg először ismét e megyeház gyüléstermében, a melyből a kimúlt kormány jogtalan törvény- tiprása nem rég csendőrszuronyokkal űzte el.
