Szatmárvármegye, 1905 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1905-12-23 / 8. szám
2-ik oldal SZATMÁR VÁRMEGYE. 8. szám. Az igazság: szava. } sí Nagykároly, dec. 20. (Cs.) Síró jajok s panaszos sóhajok töltötték be mintegy kétezer év előtt az ó-világ levegőjét. Valami feszült várakozás kitörései lehettek. Csodálatos egyértelműséggel a szabaditót, a megváltót várták az emberek. A rabszolga láncaitól, a tudós kételyeitől, a gazdag lelkiismeretfurdalásai- tól, a szegény nyomorától óhajtott szabadulni. Bizonyos szorongás, mint lidércnyomás nehezedett a mellekre. S annál borzasztóbban, minél kisebb volt a remény a tőle való menekülésre, ügy látszott, hogy a szivekből két ősszikrája veszett ki az isteni léleknek: a szeretet s a hit. De mégse, mert ime a betlehemi csillag meghozta az embereknek a békét. A szabaditót jelezte, akinek igéjére a hamu alatt lappangó zsarátnok tüzet fogott. A tűz nyomán szeretet és bizalom, majd béke és megnyugvás kelt, mivel az Ige az igazságot hirdette. Vájjon a magyarok csillaga jelzi-e már az igazság diadalát ? Az igazság ugyanis minden formában csak egy lehet. A hazugságot hiába öltöztetjük fel a politika, a tudomány, vagy a vallás köntösébe, az nem lesz igazsággá. Az igazság nem függ a mindennapi szeszélytől. Azt nem lehet ma bámulni, holnap pedig gúnyolni. Azt nem dobhatjuk ma sárba, ha tegnap dicsőitettük. Az igazság ereje a gyémántnál is erősebb, amely a sáron és a gúnyolódáson egyaránt győzedelmeskedik. Hiába reménykedtek tehát ti ku- rúzslók! Hiába főzitek boszorkánykonyhátokon a bóditó maszlagot. A nemzet megismert benneteket. Varázsszereitekben nem hisz. Sőt kerül benneteket, mint a bélpoklosokat. Dobálózhattok a hamis jelszavakkal. Ígérhettek arany-hegyeket. Bécs összes kendőző szereit felhasználhatjátok s még sem lesztek a béke szelíd galambjai. Felnyiltak a szemek. Az eddigi hívőitek szintén hitetlenekké változtak. Sikerüli munka? A magyarság egy nagy táborban egyesült. Egyesült, hogy elűzze a keseivüket, kik már az élők húsából is lakmározni akarnak. A hazugság és a gazság, amely szavaitok s cselekedeteitek nyomán fakadt, önmagatokat fogja előbb-utóbb agyonnyomni. Az erőszak, a nemzet képviselőinek a szétkergetése, a nemzeti igazság bajnokainak a számát szaporítja csupán. A nemzetiségek felizgatása sem fog fegyvert adni a nemzet kezébe. A Tri- partitum biztos vár,' melyen rést sem a varázslók, sem a gazok nem fognak tudni ütni. Kitűnik majd a régi igazság, hogy Marsnál erősebb Thémis. Való, hogy a békét áhítozó sóhaj ki-kitör keblünkből. S már-már ütésre készül a kéz, midőn látjuk, hogy már másodszor van részünk a szeretet ünnepén szeretetlenségben. De a megszokás, vagy a fegyelem mindig türelemre int. Tavaly az ugrai kürt rontotta meg a magyarság ünnepét hamis hangjaival, az idén a politikai nyeglék összeverődött bandája főzött boszorkányitalt. Másodszor üljük a fekete karácsonyt! Mikor is virrad hát a magyarnak ? Lesz-e valaha igazi megnyugvásunk ? Elmélkedhetünk. Búsulhatunk a szomorú tapasztalatokon. Szinte kétségbeejtő, hogy a nemzetnek ellenségei mindig saját fiaiból kerülnek ki. Vér a vérből. Farkas kölykök növekedtek a szelíd emlőkön. Az eszközök maradtak ugyanazok, csupán a személyek változtak. Nagy bére van a Judásnak, faja ki nem vész. Be kár, hogy a végok nem hasonló! Talán ijesztő például szolgálna ? Jövel hát megváltó, ki a magyar alkotmány válságának végetvetsz. Kergesd ki a hamis prófétákat az igazság berkéből. Hol vagy magyarok királya, hogy szétüss nagy elődödnek, szent Istvánnak kardjával a hazugok között ? Lásd, hogy koronád legszebb gyöngyére, az egykor dicső magyar hazára árulók taposnak. Árulók, kik még palástodat is áruba bocsájtják, ha nem vigyázasz. Nyíljanak fel szemeid, szálljon a szeretet szivedbe s tedd derültté, hangulatossá a magyarok karácsonyát. Légy királya nemzetednek, az igazság nyissa meg ajkaidat s repüljön szerte az ige: Dicsőség Istennek és béke a magyar nemzetnek! A haladópárti sajtó. A haladópárti lapoknak különböző fajtái ismeretesek. Némelyek haladó- i pártiak minden frázis nélkül, azon kötelmi jogi elv alapján: facio, ut des. Más szóval és magyarul, haladnak pénzért, de legalább nem tagadják. Mások hideg elegánciával hárítják el maguktól a haladópárti gyanúsítást, ellenben szidják a koalíciót és magasztalják Kristóifyékat. Ám mindezeknél é. ’ékesebbek azok, a melyek még azt is letagadják, hogy politizálnak, de azért »társadalmi és ismeretterjesztő« hasábjaikon harsogva hirdetik a Bacchus-pince politikai közvéleményét. Ilyen species helybeli laptársunk, a Szatmármegyei Közlöny. T. laptársunk igazán különleges közjogi helyzetnek örvend. Tavaly ilyenkor époly gáncs, félelem és kauczió nélküli lovagja volt a nemzetietlen ultra-konzervatiz- musnak, mint a milyen még mindig gáncs, félelem és kauciómentes hive nehány hónap óta a Kristóffy—Nagy László—Papp Kálmán-féle sansculotteismusnak. Elképzelni is borzalom, hol ^volnánk teszem azt mi, ha tizezerötszáz kemény korona leszurkolása nélkül kezdtünk volna el politizálni. Valószínűleg mind a hatan rothadnánk a tömlöc fenekén. T. laptársunk ellenben vígan szövögeti Jakab kegyének sugaraiban politikai hálóit, a sajtóügyi közvádló megnyugtatására minden két-három hétben egyszer kijelenti, hogy ő nem politizál s minden következmény nélkül hirdeti szakadatlanul," az, elismerjük 7n> részben kövön nyomtaton haladó- I párti állambölcseségeket. Főregulának tartván ellenfeleinkkel szemben is az igazságosságot, azt is el kell ismernünk, hogy t. laptársunk nehány hét óta feltűnően szelíd lett. Kardot ránt ugyan még most is a Nagy László megyefőnökségének törvényes mivoltáért, de haj, egy-két hónap előtt nem ilyen laposokat ütött pengéje, mint ma! Mi több, mintha a koalíció híveit sem tartaná már kivétel nélkül gályára épdemes fegyenceknek. A Szatmármegyei Közlöny kezd némely dolgokat conce- dálni, sőt bár jelentékenyen enyhített formában, immár attól sem tartózkodik, hogy a közgyűlésen a megyefőnökre mondott kellemetlenségeket, reprodukálja. Hát ezeket köszönettel nyugtázzuk. Szó nélkül azonban még sem maradhat t. laptársunk egyik-másik jakabkádája. így legutolsó számában szóról-szóra ezeket írja: »Végül konstatáljuk azt, hogy a legutóbbi közgyűlésen a vármegye régi, higgadt bizottsági tagjai közül, elismerjük, minden pártról egyaránt, igen kevesen vettek részt, fiatal elemek szerepeltek.« Nem tudjuk ugyan, hogy t. laptársunk szerint hol kezdődik a higgadtsági korhatár, de úgy hisszük, a 45—50 évet ő is elfogadja ilyen gyanánt. Ez alapon szolgálunk neki a közgyűlésen jelenvoltak következő kivonatos névsorával: gróf Károlyi István, gróf Teleki Géza, Jasztrabszky Kálmán, Domqhidy Sándor, Papolczv Béla, Berger Ármin, Szerdahelyi Ágoston, Klein Mór, Cholnoky Imre, Szálkái Sándor, Nagy Béla, Luby Béla, Dr Serb Gusztáv, Stróbencz Péter, Dr. Aáron Sándor, Nonn Gyula, Urav Lajos. Domahidy István, N. Szabó Antal, Sternberg Sándor, Jékev Zsigmond, Böszörményi Zsigmond. Debreczeni István, Péchy László, íteök Gyula, Dienes Lajos, id. Vetzák Ede, Ináncsi Papp Kálmán, Schuszterits Ferenc, Jármy Andor, Dr. Adler Adolf, Tóth Móricz, Dr. Schönpflug Richárd Bunda Miklós, Luby Lajos, Jakó Kálmán, Rooz Samu, Budaházy Sándor, Papp Béla, Rátz Elemér, Maróthy Sándor, Csipkés András, Dr. Róth Ferencz, Dr. Miskolczv Sándor, Gellért Endre, Hrabovszky István, Ilosvay Endre, Gőnyei István, Mártha József, Luby Géza, Kölcsey Antal, Dávid Sándor, N. Székely Mihály Jeney Géza, Budav József, Baudisz Jenő. Kemény Alajos. Ez a névsor csak egy kis szemelvény — teljességre épen nem tart számot. Csak azt illusztrálja. hogy t. laptársunk az ő saját külön virágnyelvén kiket tart a vármegye ügyeinek vezetésére »éretleneknek.« A szatmári előértekezlet kudarcáról is megemlékezik t. laptársunk. Hogy erről szóló értesülését honnan vette, nem tudjuk. Viszont nem csodáljuk, ha igyekszik kisebbíteni a szatmári értekezletet és az azon hozott egyhangú határozat jelentőségét. Fáj, ugyebár, hogy olyanok vettek részt e gyűlésen mint Domahidy Sándor, Teleki Géza, Kende Zsigmond, Kölcsey Antal, Szerdahelyi Ágoston, Kováts Jenő? De hát uram Isten, ki tehet róla, ha immáron senki sem akar — Jakab lenni! A nemzeti ellenállás vármegyénkben. Nem múlik el ugyan nap a nélkül, hogy a tisztviselők fizetési alapjára hol kisebb, hol nagyobb, összegű befizetések ne történnének mégis mintha az első hetek buzgósága csökkenne. Nem korho- lás ez, csak buzdító figyelmeztetés. Újévre majdnem 30000 korona a szükségletünk és a december 19-én kihirdetett, ép oly kegyelmes mint törvénytelen királyi elnapolásból következik, hogy jóval hosszabb időre kell berendezkednünk, mint a hogy az optinisták számították. A dotáció beszüntetése idején, méltányos volt, hogy tisztviselőinkről gondoskodjunk — ma, a midőn a tisztikar mint egy ember áll mellettünk s a nemzet igaza mellett, joggal követelhetik tőlünk fizetésük kiszolgáltatását! Lapunk zártáig a következő újabb befizetések érkeztek a nagykárolyi Önsegélyző Népbankhoz: lül. Gróf Teleki János, Költő . . . 800 K 102. Bakó László, Fehérgyarmat . . 200 » 103. Svaicer Gábor. A.-Medgyes . . . 100 » 104. Bakó István. Fehérgyarmat . . 200 » 105. Lugossy Dezső, Genes .... 80 » 106. Kozma Gergely, Nagykároly . . 30 » 107. Klein Móric, M-Szalka . . . , 1000 » 108. Er-Körtvélyesi kisebb birtokosok 515 » 109. Dr. Lengyel Alajos, Szalmái- . . 250 » 110. Dr. Lengyel Endre, Budapest . . 250 » 111. Klein Andor. Szatmár .... 1000 » 112. Cseke község kisebb birtokosai . 655 » 113. N. N, Nagykároly ....................... 100 » 11 4. Tömpe György, Nagykároly . . 30 » 115. Wagner István, » . . 100 » 116. Madarassy László, Nagy-Peleske 100 > 5410 K Eddig már begyült . . . . . . , 67477 K Összesen 72887 K Törvényismertetés. Mióta az ex-lex állapot keserű kenyerét eszszük, az újságolvasó laikus közöríség feje csak úgy zug a sok törvénymagyarázattól. A helyzet napról-napra való változása, a szakadatlan újabb és újabb alakulások hozzák magukkal, hogy a politikai lapok egy-egy, az‘ex- lex állapotra vonatkozó törvényszakaszszal hosszasabban nem foglalkozhatnak, hanem a pillanat szüksége szerint idéznek, hol ebből, hol abból s igy a nem jogtudó közönség ismerete napról-napra bővül ugyan, de rendszeressé nem válik. Jó szolgálatot vélünk tehát teljesíteni a vármegye közönségének, a midőn az alábbiakban kronologikus sorrendben és hiteles szövegben közöljük törvényeink azon szakaszait, melyek nemzeti küzdelmünkben legerősebb fegyverünket képezik.
