Szatmárvármegye, 1905 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1905-12-16 / 7. szám

7. szám. SZATMÁR VÁRMEGYE. 5-ik oldal. 6-iki közgyűlést törvényesen összehivottnak, az ezen közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyet elintézettnek, a történteket a közgyűlés tényé­nek és a kinevezett főispán részéről az esküt letettnek el nem ismeri, és ennek folytán Nagy Lászlót törvényesen fölesküdött főispánnak nem tartja, ténykedéseit törvényeseknek el nem fo­gadja, az általa összehívott bárminemű közgyű­léseken és bizottsági üléseken — és elnöklete alatt sem most, sem a jövőben semmit nem tárgyal; úgy ezen, mint általa a jövőben neta­lán összehívandó gyűléseken tisztviselőit a köz­reműködéstől eltiltja és arra utasítja, hogy a netalán erőszakosan hozott határozatoknak, mint érvényteleneknek végrehajtását megtagadják. (Taps és percekig viharos éljenzés.) Végül a tárgysorozat összes ügyeit a napi­rendről leveszi és azok tárgyalása végett a köz­gyűlés összehívására a vármegyei főjegyző alispánhelyettest, mint törvényes elnököt utasítja. A jelen jegyzőkönyvnek a közgyűlési te­remben nyomban leendő hitelesítésére Teleki Géza gróf, Falussy Árpád dr., Böszörményi Emil dr. és Kovács Dezső dr. bizottsági tagokat kiküldi. Ezen véghatározat a vármegyei hivatalos lapban való megjelenés nyolcad napjára kihir­detettnek tekintendő, mely kihirdetési határnap­tól számított 15 nap alatt a vármegyei alispáni hivatalnál beadandó, vagy bejelentendő feleb- bezéssel megtámadható. Ezen véghatározat a föllebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. Miről Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző, alispánhelyettes további közlés és megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton érte- sittetik. Indokok: A folyó évi november hó 6-ra összehívott rendkívüli közgyűlés meghívójából megállapít­ható, miszerint a törvényhatósági bizottság tag­jait ezen rendkívüli közgyűlésre — az 1886. XXI. t.-c. 46. §. második bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés ellenére — Nagy Sándor tb. vm. főjegyző hívta össze; megállapítható továbbá az említett rend­kívüli közgyűlésen szerzett közvetlen tapaszta­latokból, hogy Nagy László kinevezett főispán, mielőtt a kinevezési királyi legfelsőbb kézirat a közgyűlésen annak felolvasásával ismertetve lett volna s mielőtt az állandó választmánynak a beigtatást tárgyazó és napirenden levő javas­lata tárgyalás alá vétetett volna és az ezen tárgyaláson alapuló határozattal Nagj. László főispáni eskü letétele céljából a közgyűlés által kiküldetni szokott bizottság által a közgyűlési terembe meghivatott volna, Nag\ László a köz­gyűlési terembe önhatalmúlag belépve a főis­páni széket erőszakosan foglalta el, holott az elnöklő alispánhelyettes főjegyző az állítólagos eskü letétele előtt a rend teljes felbomlása okából a gyűlést be is rekesztette; megállapítható továbbá a f. évi december 14-iki közgyűlés tárgysorozatából az is. hogy Nagy László alispáni állásáról mindez ideig le nem mondott s ezen állásától őt Szatmár vmegye törvényhatósága fel nem mentette; végül, hogy a f. évi november hó 6-iki közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére a köz­gyűlés senkit ki nem küldött. Minthogy az 1886. XXI. t.-c. 46. !j-a értel­mében rendkívüli közgyűlés összehívására csakis a főispán s ennek nem létében, vagy akadályoz­tatása esetén az alispán, vagy polgármester jogosított: tekintettel arra, hogy az ezen törvényes kellék hiányában f. évi november 6-ra össze­hívott rendkívüli közgyűlésen, az ennek tárgy- sorozatába felvett s az állandó választmány javaslatával ellátott főispáni beigtatás tárgya szabályszerűen tárgyalva, határozattal ellátva nem lett; tekintettel továbbá arra, hogy Nagy László a beigtatás törvényes formái teljes 'mellőzésé­vel s a nélkül, hogy a törvényhatóság főis­pánná történt kinevezéséről szabályszerűen tudomásba helyeztetett volna, továbbá, hogy alispáni állásáról előzetesen lemondott volna — önhatalmúlag kísérelte meg hivatalos esküjének a letételét, mely őt ezen állásával járó jogok s kötelességek gyakorlatára feljogosítaná; tekintettel végül arra, hogy az eskü leté­tele előtt elnöklő alispánhelyettes a közgyűlést berekesztette és igy ezen közgyűlés jegyző­könyvének hitelesítése nemcsak hogy nem tel- jesittetett, de nem is teljesítethetett, a mennyi­ben a közgyűlés többé meg sem nyittatott — Szatmár vm. törvényhatósága Nagy Lászlót törvényesen beigtatott főispánnak el nem ismeri, miből folyólag a főispáni teendők végzésénél őt nemcsak hogy nem támogatja, de összes tisztviselőit bárminemű közigazgatási ügyben vele való együttes eljárástól s bárminemű ren­deletéi, vagy intézkedései végrehajtásától eltiltja. Ezen véghatározat végrehajthatóságának kimondása a felebbezésre való tekintet nélkül a vm. törvényhatóságának az 1886. XXI. t.-c. 20. §-ában irt jogának érvényesithetése czéljá- ból indokolt s elkerülhetetlen.« Perceken át éljenzik Kerekes Zsigmondot. A lelkesedés megkapja a sziveket és tomboló örömzaj keletkezik. Nagy László sápadtan ült, fejét kezébe mélvesztve a ráözönlő vádak sújtó ökölcsapá- saif hallva. Idegesen mozgott székén, a mig az előadó a hosszú határozatot és indokolását ke­ményen érces hangon felolvasta. — Elfogadjuk! — tört ki végre az egész közgyűlés. "Nagy László erre beszélni akar. — Mi címen akar szólani? — zeng felé egész khorusban a kérdés. — Főispáni címen. Harsogó hahota, gunykacaj, sivitó fütty követte a megyefőnök válaszát. — Méltóztassanak megengedni — kiáltozza színéből kikelve a császári biztos, halottfehér, remegő ajkkal — hogy főispáni jogom bizonyos. (Gúnyos hahota harsan föl újra). Gyakorlom egy félórája. (Kristóffy-huszár! Abcug — és árad özönével a féktelen közbekiáltás.) Gyakorolni fogom továbbra is (Csak akarja! Joga nincs hozzá! — sivit felé a kiáltozás) s e jogomnál fogva ez indítvány tárgyalását nem enge­dem meg. — Eláll! Le vele! Kinek parancsol? Elfo­gadtuk egyhangúlag! — Ki a törvénybitorlóval! — A gyűlés elfogadja! A rettenetes tiltakozás zajában Károlyi István gróf egyszerre a pódiumon terem s sza­vára hirtelen csend lesz. — Csak röviden szólok — kezdi beszé­dét Károlyi gróf. Ezek után, a mik történtek, megundorodott és megbotránkozott mindenki a megyefőnök törvénytelen eljárásán. Azt aján­lom tehát, hogy mi — a közgyűlés — Szat- mármegye közönsége nevében. — azokról szó­lok, a kik ezt a fölbérelt ügynököt (s Nagy Lászlóra mutat, a ki összezsugorodva ül szé­kében) főispánnak el nem ismerik —- kérjük fel törvényes elnökünket, az alispánhelyettest, hogy üljön az elnöki székbe s jelentse ki elfo­gadottnak a 60-as bizottság határozati javaslatát. Taps és viharos éljen zúgott fel a gróf lelkes szavaira. — Halljuk törvényes elnökünket! — har- sant fel közös lelkesedéssel az ajkakról. Nagy László megdöbbenve látja, hogy a megvegyülés összessége elfordul tőle, sápadtan hadonáz a csengettyűvel a -a- -tomboló -zajba ri­kácsolva kiáltozza: — Nem engedem tárgyalni! — Ki kérdezte az urat? Elfogadjuk! Mondja ki Ilosvay ! — hangzik fel mind viha­rosabb erővel. Erre Nagy László végső tehetetlenségé­ben belekiált a tomboló zajba: — A gyűlést berekesztem! — Le vele! Ki innen! S a sápadtan távozó megyefőnököt sivitó megjegyzések kisérik. — Labancok, jó éjszakát! — harsog az utolsó köszöntő. Ekkor Ilosvay Aladár az elnöki székbe ül, mire zugó taps viharzik föl. Perceken át tóm boló lelkesedés tölti be a termet. Végre Falussy Árpád föláll s visszavonja szavazást kérő indítványát. Ilosvay Aladár el­nök pedig fölteszi a kérdést, elfogadja-e a gyű­lés a 60 as bizottság határozati javaslatát. — Elfogadjuk! Egyhangúlag! hangzott fel elemi erővel. Erre az elnöklő alispánhelyettes kimondja a javaslatot határozat gyanánt s a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött Teleki Géza grófot, Fa­lussy Árpádot, Böszörményi Emilt és Kovács Dezsőt felhívja a hitelesítés eszközlésére s a gyűlést berekeszti. Megható jelenetek következtek. A bizott­sági tagok túláradó lelkesedésökben ölelkeztek, diadalmas éljen riadt fel mindenünnen, mig a fölkért hitelesítők aláírták a jegyzőkönyvet; sokak szemében könny csillogott s egyszerre fönséges áhítattal fölzengett a szent dal: — Kossuth Lajos azt izente... Ennek diadalmas, mámoros, elemi erővel felzugó éneklésével ért véget a közgyűlés, a melynek ünnepies tiltakozása örök dicsősége marad Kölcsey vármegyéjének. Befizetések a tisztviselői illetmények kintalhatására. Kristólfy rendelete visszafelé sült el. Meg akarta bénítani fölforgatott alkotmá­nyunk ma egyetlen védőjét; a vármegyét a tisztviselők fizetésének letiltásával — ám megismétlődik a 48-as idők fönsége- sen megható cselekedete, a mikor Kos­suth szavára szegény és gazdag, jobbágy és főur összehordja kincsét, fölajánlja ezüstjét, aranyát a haza oltárára. Ez a nemes vetélkedése a hazafias áldozatkészségnek ujul meg széles ez országban és vármegyénkben is. Meg- védjük a megyei autonómiát! Megvéd- jük tisztviselőinket! És áldozatkészségünk a törvénytelen kormánynyal szemben gyilkoló fegyverré válik, a mely öldö­kölve elpusztítja ezt a haldoklásában két­ségbeesett kísérletekre vetemedő absolu- tistikus kormányt. Károlyi István gróf lelkes felhívá­sára napról-napra érkeznek nagy összeg­ben a törvénytelen hatalomnak megta­gadott adók. A faluk hazafias népe is összeállt és együttesen küldi be járulékát e nagyszerű önvédelmi harchoz. Legyen áldás nevökön! Történelmünk följegyzi ez ismert és ismeretlen neveket és imád­ságot mond rajok a késő ivadák. — Lapunk zártáig a következő újabb befizetések történtek a nagy károlyi Ön­segélyző Népbankba: 80. B. Kováts Miklós, Homok . . . 700 K 81. Ináncsi Papp Kálmán, Szatmár . 200 » 82. Gróf Teleki Gyula, K.-Hosszufalu 5000 » 83. Csizmadia János, Győrtelek . . 120 » 84. Jékey Sándor, Fehérgyarmat 300 » 85. Weisz Sándor, Győrtelek . . . 200 » 86. Bikfalvy Albert, Berend .... 330 » 87. Gots Testvérek, Zajta .... 400 » 88. Gots György, Zajta....................... 77 ■» 89. Gots Pál, Zajta ................................. 66 » 90 . Gots Antal, Zajta............................ 63 » 91 . Gots János, Zajta............................ 50 » 92. Lutz György, Nagykároly . . . 100 » 93. Németh Elemér. Győrtelek . . 500 » 94. Báró Vécsey László, sárközi urad. 2000 > 95. Jékey Mór. Géberjén...................... 360 » 96 . Jékey Zsigmond, Géberjén . . 388 » 97. Jékey István, Géberjén .... 110 » 98. N. Szabó Antal, Nagykároly . . 200 > 99. Világossy Gáspár, Szatmárzsadány 240 » 100. Krisztik János, Királydarócz , . 24 » 11424 K Eddig már begyült . ............................ 56053 K { ISsZeséil fjrirr Á HÍREK. Adventben. Forró vágyódással törtetünk előre, Bízó reménységgel nézünk a jövőbe. S egyik nap kivirul a szivünk virága S holnap már más bimbó fakadását várja. Ma magasra szállunk, fel a hegytetőre, S holnap már nincs nyugtunk... Óh, még csak előre t És mikor a lelkünk felhőkön is átment, Akkor már érezzük, hogy ez élet ádvent. Mindig csak reményiünk, szüntelenül várunk, S ha a hegyre értünk, fel az égbe szállunk . . . És a ki nem csügged s röpül tiszta szárnyon. Azé lesz a pálma: az örök Karácsony! Horváth Jenő. — Figyelmeztetés a vármegye összes tisztviselőihez éB községi elöljáróságaihoz. Lehetséges, hogy a megyefőnök a dec. 14.-i közgyűlésről egy önhatalmúlag szerkesztett, de köz­gyűlésiig nem hitelesített hamis és ér­vénytelen jegyzőkönyvet közzététet egy általa a megyei hivatalos lap formájára készítendő nyomtatványban, hogy félre­vezesse az illetékeseket. Nyomatékosan figyelmeztetjük az összes tisztviselőket, és községi elöljáróságokat, hogy a dec. 14-i közgyűlés hiteles jegyzőkönyve egyedül az, a mely Ilosvay Aladár h. alispán rendeletére az erre egyedül jo­gosított Kerekes Zsigmondtól szerkesz­tett vármegyei hivatalos lap külön kia­dásában megjelent s már eddig szét is küldetett. Ha tehát egy Nagy László féle ál hivatalos lap is érkeznék cimökre, melyen nem Kerekes Zsigmond van ki­téve szerkesztő gyanánt, felhívjuk haza­fias tisztviselőinket és az elöljáróságokat, hogy ezt a hamisítványt utasítsák és küldjék —Pestmegye példájára — vissza, azzal a határozott kijelentéssel, hogy ezt hivatalos lapnak el nem ismerik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom