Szatmárvármegye, 1905 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1905-12-23 / 8. szám

Nagykároly, 1905. december 23. 8. szá>ji. I. évfolyam. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK JVC 11ST U E 1ST SZOMBATON. •< Szerkesztéségés kiadóhivatal: Kölcsey-utca 21. sz. a. Hivatalos órák : minden délután 2-tól—5-ig.-3- Telefon-szám : 9. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Lapvezérlő-bi .ottság: Kovács Dezső dr., felelős szerkesztő. Cseh Lajos, N. Szabd Albert dr., Gözner Elek dr., Vetzák Ede dr. Laptulajdonos : a lapvezórlö bizottság Szerkesztő: Varj'.s Endre. Előfizetési árak: Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre.........................2 kor. Lelkészeknek, tanítóknak, jegyzőknek és a IX., X., XI. fizetési osztályba sorozott tisztviselőknek egész évi elő­fizetési összeg beküldése mellett 6 kor. •«*>• Egyes szám ára 20 fillér. -«• •«=»• Karácsonyra. Irta: KOSSUTH FERENCZ. TÁRCA. —3—-cs­51 üönyőrület. — Irta: S s e m l ér Ferenci. — Egy régi népnek szép regéje mondja : Hogy mikor az Ur a hatodik napon A föld urát. az embert megteremte És elbocsájtá kincsesei gazdagon: Egy vágyat is beoltott a szivébe, — A boldogságnak, üdvnek égi vágyát, Hogy küzdjön, a mig el nem érte s véle Mig el nem oltá lelke szomjúságát.., így szólt az Ur : „ Tiéd a föld egészen, Királya vagy, független és szabad! De egy helyét: a boldogság szigetjét Magamnak tartom, az enyém marad!* S * * 8 * * 11 ■8 kézen fogá az embert s elvezette A boldogságnak tündér szép honába: „ Ki megcselekszi majd a legnagyobbat, Ez lesz jutalma, kincse, koronája /“ ... ■S ezzel az embert iájának bocsájtá... Letűntek aztán hosszú ezredek S a földnek minden kis zugát betölték A boldogságért küzdő emberek... És folyt a harc, szivek nemes tusája, Egy célra törtek népek milliói: A boldogságért tenni legnagyobbat! Vajh' lesz-e majd, ki ezt le tudja róni ? ... S jővén a napja a jutalmazásnak, Az Ur királyi trónusára ült S a küzködőknek óriás seregje A trón körül szorongva összegyűlt. És szólt az Ur: „Ki mi nagyot cselekvék, Beszélje el most rendre sorra itt. S ha érdemes, jutalmul kapja tőlem A boldogság honának kulcsait!“ ... 8 elébe mentek — mint a rege mondja — A nemzeteknek büszke nagyjai : Költők, irók, művészek, bölcs tudósok S a föld hatalmas, nagy királyai! 8 bár mindenik nagyot, nemest cselekvék, A várt jutalmat egy se nyerte meg... Fájó lemondás szállt le a szivekbe | 6' már visszatérni készült a sereg, j Mikor egy asszony állt az Ur elébe ... Alakja megtört s mint koldus, szegény, Suttogva szólt, remegve nyilt meg ajka S a könny kicsordult két szelíd szemén... „ Uram, Teremtőm! — szólt — eljöttem én is. Szegény vagyok, lásd! Ám gazdag valék 8 ha kit szegényül láttam és nyomorban, Odaadtam néki, amit adhatók. Betegnek voltam gondos gondozója, Szükölködőknek gyengéd qyámola, Gyötört sziveknek hű vigasztalója, De ellensége senkinek, soha! A gonoszokkal is, kik megraboltak S a kiktől annyi rosszat szenvedek, Mikor nyomorban, sírva láttam őket: Uram, azokkal is csak jót tevék! S ha meggyötörve most előtted állok, Nem e fölött sir könnyező szemem; De fáj, hogy látok annyit még nyomorban, — Segíteném és nem segíthetem“... Elhallgatott ..De szólt az Ur helyette: „Jutalmam, asszony, ime a tiéd! Te cselekedtek irgalmas sziveddel A nagy tetteknek legnemesbikét! ... “ S kézen fogá az Ur a koldusasszonyt, Bus homlokát csókjával illeté S jutalmául irgalmas, jó szivének — A boldogság honába vezeté... Akárki légy hát. — szól a rege vége — Ha jót cselekszel, legnagyobb te vagy S a boldogság is szinte legnagyobb lesz, A mit jutalmul Isten érte ad! S lehetsz tudós, hatalmas, bármi gazdag, Ha könyörülni nem tanult szived, — huss bár eped,ve, szomj an a nyomába: A boldogság sohseni lesz a tied!... Lapunk jelen száma 16 oldal. A hazaszeretet vallásában hitsorso- sainknak üdvözlet! A szeretet ünnepén, az ország ne­héz helyzetében, áldás van a hazán. Csak néhány napja annak, hogy az egész országyülés, a képviselő- s a fő­rendiház egyaránt, egyhangúlag tiltako­zott a magyar alkotmány s a törvények megsértése ellen. Bebizonyult az, a mit néhány év előtt alig mertünk volna reményleni. hogy a nemzet egybeforr; s a pártok, a haza jogai védelmében nem egymás ellen, ha­nem egymás mellett állnak. Megszűnt a régi magyar átok: a pártoskodás, megszűnt a széthúzás. Be­bizonyult, hogy midőn szükség van rá, egy szivvé, egy lélekké tud lenni az egész nemzet! Ezt az áldást, mely nagy áldássá le­het a nemzet életében, az a nvo- mór és szenvedés idézte elő, amelylyel megfenyegettek s a melynek az lett a hatása, ami a szenvedésnek mindannyi­szor, midőn erős embereket ér. Megedzi a szenvedőt a szenvedés, de meg nem töri; úgy hat, mint a tűz az aranyra: megtisztítja a jellemet, kiveti a salakot és összeolvaszlja azt ami becses. így történt ez a magyar nemzeti érzelemmel: s ezt az Isten áldása hozta ránk akkor, amidőn . legtöbb robbanó anyagot dobott közibénk az önkény, re­mélve, hogy szétrobban köztünk az ösz- szetartás. Ha lettek volna köztünk kishitüek, akik kételkedhetnének a nemzeti igazság végleges győzelmében, kételyüket elosz­latta volna az a megható jelenség, mely a magyar nemzet iránt a legmélyebb ro- konszenvet fogja felkelteni a gondolkodók és érzők sokaságában, az egész világon. A kinek esze és szive van, meg­fogja érteni és megfogja érezni azt, hogy nagy igazság lehet' a magyar nemzet igazsága, ha úgy tud hatni az egész nem­zetre, mint a hogy hatott most a magyarra. Az alkotmányos ' Ivének magasz­tos diadala az, midőn ennek veszélye szenvedélyes ellentéteket elsimít és en­nek védelme egymás mellé állítja az el­lenfelet és a barátot. És vájjon mi lesz mosl, a nemzeti érzelem e nagy horderejű megnyilatko­zása után ? Be togja-e látni az agg ural­kodó, hogy Magyarországot csak a nem­zettel lehet kormányozni, de a nemzet ellen soha ? Be fogja-e látni, hogy a nem­zet csodás mérséklete nem gyöngeség, hanem erő; nem lankadás, hanem kitar­tás; nem kétkedés, kanem bizalom és törhetlen hit és akarat?... De, Bécs messze van, a királyi polc magas; so­kaknak érdeke az, hogy elszigetelve áll­jon a polc és hogy a magyar király, aki a nemzet szivében élhetne, ha akar­na, élete végén a sors által kiirtott csa­ládjának romjain, magányosan éljen, meghasonlásbán magyar nemzetével. Olyan tanácsosok környezték eddig, akik oda fejlődtették a helyzetet, hogy a jogvédő kisebbség, előbb többséggé, most már a nemzet összegeségévé lett. Ennek dacára a nemzet mindig kész oly kibontakozásra, amely nem a nem­zet megtörésében, nem az alkotmányos jogok megzsibbasztásában merítené meg­valósulását. A nemzettel szemben több Ízben ultimátumot mondott ki az ural­kodó, de ezekre a nemzet ultimátumok­kal soha nem felelt, hanem megállt a törvény s az alkotmányos jog alapján s ezen kell létre jönni a megoldásnak, a törvényhozás két tényezője közt, ha a megoldás létre jöhet. A szeretet Istenének születése re­ményt, hitet, megváltást hozott egyko­ron. A remény és hit élénken él honfi szivünkben! Jöjjön tehát a megváltás is hazánkra. És jönni fog!

Next

/
Oldalképek
Tartalom