Szatmárvármegye, 1905 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1905-11-04 / 1. szám

I

6-ik oldal.

Az alispáni szék megüresedésével előre gondoskodnunk kell alkalmas jelöltről is, aki megyénket méltóan képviselni hivatva lesz.

A lezajlott nemzeti küzdelemben Ilosvav Aladár vármegyénk főjegyzője hazaszeretetének, önzetlenségének, politikai fügetlenségnek oly fényes példáját adta, hogy az ő egyhangú alispáni választása kétségen felül áll. Minden igaz hazafias bizottsági tag csatlakozzék tehát az ő pártjához. Éljen Ilosvav Aladár, mint Szatmár vármegye leendő alispánja!

A kamarilla és a szabadság első csatája lesz most a megyében a főispáni installatio alkalmából, jegyezze ezt meg minden bizottsági tag és távol ne maradjon, ha csak az árulás bélyegét magára sütni nem akarja.

Hazafias üdvözlettel

Gróf Károlyi István Luby Géza Luby Béla

országggyülési képviselők.

— Szegény gyermekek felruházása.

Az a nemes társadalmi munka, a mely tavaly kezdődött városunkban, az idén méltó folytatásra talált. Károlyi Istvánná grófné vezetése alatt ismét társultak a nemes szivek, hogy a tél hidege ellen megvédjék 3 szegény ruhátlan gyermekeket. Önzetlen fáradozásuk az idén 88 szegény gyermeket fog ellátni meleg téli ruhával. A ruhák kiosztása Erzsébet napján, nov. 19-én lesz a városháza nagytermében. — Az a sok áldó imádság, a mely a gyermekszívek mélyéről felszáll az égbe, jutalmazza meg krisztusi szeretetőkért a jólelkü emberbarátokat !

— Uj toronyóra. Másfél esztendő óta némán meredt az ég felé plebánia-templomunk tornya, az óralapok nem mutatták az időt. Hiába bámult rá bizó reménynvel a vasútra siető, meg a lusta diák — az óra állhatatosan mozdulatlan maradt. Néha a varjak szánták meg a tétlenségre szánt mutatókat — de biz’ ez a mozgás is nagyon bizonytalan időjelzés volt. Hej. de sok lekésett utas, meg későn kelő diák mesélhetne minderről hátborzongtató történeteket ! Pár nap múlva vége az óra vakációjának s a torony újra büszke lehet, ismét feléje fordul minden szem, a közbámulat újra j általános lesz és tornyunknak nem kell többé szégyenkeznie a vásárra ránduló vidékiek előtt. Visszafoglalja méltóságát — Károlyi István gróf költségén, a ki az őseitől épített templom számára uj órát rendelt. A bőkezű gróf értesítése szerint az uj óra még e hó elején fölállitódik

— A városi iskolák bezárása. A kanyaró járványos föllépése miatt óvóiskoláink bezárása után az összes elemi iskolák is bezárattak október 30-ától kezdve mindaddig, a mig a járvány meg nem szűnik,

— Haláleset. Elbe! Béla, kir. aljbiró családjára gyász borult. Elszállt közülök egy mosolygó angyal, életök vidám derűje: a kis Palika. Gügyögő ajka megnémult, kicsinyke teste sírba szállt. Október 30-án volt a kis ártatlan temetése. Legyen a szülők fájdalmában nagy vigasztalás az a nagy részvét, a mely általánosan megnyilatkozott minden oldalról e szomorú eset alkalmából.

— A helybeli összes vallásfelekezetek körében mozgalom indult meg az iránt, hogy a főispán beiktatása alkalmával szokásos üdvözlés a felekeze- tek részéről a törvénytelen kormány kinevezettjével szemben mellőztessék. Hazafias örömmel regisztráljuk e hirt s meg vagyunk győződve arról, hogy a mozgalom, mely az egyes felekezetek tagjainak minden társadalmi rétegére kiterjed, az egy hangit „nem tisztelgünk* határozatot fogja eredményezni. Nagykároly város hat különböző felekezete mindig a legpéldásabb harmóniával élt egymással s a hazafiság közös érzésében egyik sem engedte át a másiknak az elsőséget soha. Bizalommal reméljük, hogy e hazafias együttérzés most sem lesz megzavarva egy íelekezet által sem. Ha egyik másik felekezet vezetősége talán túlhajtott opportunitási szempontból más állásponton volna, ajánljuk egy közös értekezlet tartását, mert a solida- ritásban az erő!

— A várnagy tenyere. Kristóffy itteni volt főispánt kártérítésért beperelte a volt kocsisa, a kinek a cselédkönyvét a szolgálat megszűnte után egy esztendeig jogtalanul visz- szatartotta — a socialis elvek nagyobb dicsőségére. Ebben az ügyben október 17-én volt a tárgyalás a helybeli kir. járásbíróságnál, érdemleges határozat hozatalára azonban nem került a sor. Tárgyalás után Papp Kálmán vármegyei

SZ A TMÁRVÁRM EGYE.

1. szám.

várnagy a megyeház udvarán becsületsértő kifejezésekkel illette és megnyakalta a kocsist, ki e miatt a hatalmaskodó várnagy ellen bűnügyi feljelentést tett. November 9-én lesz ezen bűnügy tárgyalása az itteni kir járásbíróságnál. Az eseményt közölni fogjuk.

— Nagykároly város képviselő testületét is meghívták a hazafiatlan kormány által kinevezett megyefőnök Nagy László előtti tisztelgésre. — Debreceni István polgármester azonban, tekintettel a képviselőtestületnek az alkotmányellenes kormány és közegei iránt tanúsított elutasító, és hazafias álláspontjára, — a képviselő testület nevében nem fog tisztelegni a megyefőnöknél. — Üdvözöljük ezen hazafias elhatározás alkalmából a polgármestert.

— Eskütétel. A helybeli honvédzászlóaljunkhoz bevonult póttartartalékosok ünnepélyes esküjöket nov. 1.-én tették le a kaszárnya udvarán. A beszédet Varjas Endre mondotta.

— Lemondó főispán. A P. H.-ban olvassuk : Debrecenből táviratozzák nekünk, hogy Domahidy Elemér főispán tisztviselők körében kijelentette, hogy állásától való felmentését megsürgette. Ebből következik, hogy Domahidy Elemér felfüggesztéseket egyáltalán nem eszközöl és a kormány törvénytelen rendeletéit nem teljesiti. Gratulálunk!

— A Kölcsey kör tisztelgése. A Köl- csev-Kör kebelében levő tisztviselők mindent elkövetnek, hogy ez a társadalmi és irodalmi intézmény is hajlongjon az uj megyefőnök előtt. Szándékuktól nem riasztotta vissza őket a kosár, a mit a vezetésre felkért elnökség tagjaitól kaptak, meg akarják tenni azt a csúfságot Kölcsey nevével, hogy egy svarcgelb osztrák katona és egy hazátlan nemzetközi érdekcsoport képviselője előtt e név alatt hódolatot mutassanak be. Kölcsey szelleme, ha felkelne sírjából és látná Nagy Lászlót a megye élén, azon nem csudálkoznék, mert hiszen az ő idejében is magyarok voltak a bécsi politika eszközei, de elkeserednék a felett, hogy a magyar erkölcsök annyira sülyedtek, hogy "egy ilyen politikához cégérül az ő szent nevét is felhasználják.

— Előléptetések a szatmári 12-ik honvéd gyalog ezrednél. A király f. évi november hó 1-én Kálnay Géza Il-od osztályú századost I. o. századossá. Kulcsár Károly és Bőhm Miklós főhadnagyokat Il-od oszt. századosokká, Budai Aladár. Brendorfer Gyula és Hedry Béla hadnagyokat főhadnagyokká, Kalós József, Scherer Károly és Füzessy Zoltán had- apródtiszthelyetteseket hadnagyokká léptette elő.

— Rendjeladományozás. A király Brá- zay János mezőpetri-i római katholikus plébánosnak emberbaráti és népnevelési téren szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta.

— Anyakönyvi hirek. (1905. október 22-től november 1-ig,) Születtek: Orbán Ferenc, Tivadar Jenő, Demeter István, Klein Márton. Fedorka Adél, Yolácsak Ilona.

Elhaltak: Somogyi Sándor ev. ref., 38 éves, hagymáz. Ács Miklós gr. kath., 26 éves, tüdő- gümőkór. Tóth Mária ev. ref, 10 éves, vörheny. özv. Major Istvánná szül. Pongrácz Ágnes ev. ref., 69 éves, tüdő gümőkór. Rácz Jánosné szül. Jelimant Irma ág. hitv., 44 éves, rák. Földvári Anna ev. ref., 22 éves. Heinrich János Pál róm. kath., 8 éves, vese lob. Elbel Pál, Béla, Tibor róm. kath. 10 hetes, görcsök. Almássy János gr. kath., 65 éves, bélhurut. Maíesz Jánosné szül. Heiszler Mária 51 éves, szervi szívbaj. Szabó József ev. ref, 1 éves, csont gumókor.

Házasságra léptek: Mislai Péter róm. kath. és özv. Szilágyi Jánosné ev. ref. Kukucs Gyula róm. kath. és Hágen Erzsi róm. kath. Teisz Arthur, Emil. János ág. hitv. és Varga Terézia, Anna, Franciska ev. ref. Braun Sámuel izr. és Crósz Róza izr.

— Rablás. Özv. Kitka Károlyné mosónőt okt. 25-én este a várkastély oldalán egy ismeretlen férfi megtámadta és erőszakkal elvette tőle 1 K 60 f. készpénzét, és elszaladt. — A rendőrség az ismeretlen tettest nyomozza:

— A honvédség köréből. Zanathy Zsig- mond, városunk szülötte, a novemberi előléptetéssel I. o. honvéd százados lett.

Kérelem a vármegye közönségéhez.

A vármegye összes városainak, járásainak és minden községének jogos* érdekei részére nyitva állanak lapunk hasábjai. E tekintetben azonban csak úgy felelhetünk meg a működésünkhöz kötött várakozásoknak, ha a közönség támogatásában részesít. Közérdekű tudósításokat bárhonnan, bármikor szívesen veszünk, ezenkívül a városokban, járási székhelyeken és egyes jelentősebb községekben rendes levelezőket is kérünk fel. Ez ügyekben lapunk vezérlő bizottságának bármely tagja készséggel ad akár szóbeli, akár Írásbeli felvilágosítást.

A szerkesztőség.

Vármegyei krónikás adomák.

Horváth Józsi bátyánk volt a levéltáritok. Luby Károly a segédje. Nyugodtan pipázik egy délelőtt a két öreg a hivatalban, a mikor sürgős rendeletet hoz egy hajdú az alispántól: ez s ez számú iratok hozzám három nap alatt felelősség terhével beterjesztendők. Horváth Józsi nyugodtan kiveszi a pipáját, előveszi a pennát és oda szól Luby Ivárolynak: — Te Károly, keresd egy kicsit, én azalatt megírom, hogy nem találjuk.

Tollhegy gyei.

Ellesett párbeszéd Egy kövéres ur: (villogó szemekkel haragosan lobogtatja a megye- fönök beiktatására szóló meghívót) Honnan ez a vakmerőség ? Hát föltétezik, hogy elmegy valaki arra a bizonyos >társasebéd«-re ? Hisz ez meggyanusitása minden becsületes hazafinak! (Dühében levegő után kapkod)

Egy másik ar: (nyájas csillapító hangon) Dehogy gyanúsítás! Hát nem tudja, hogy az uj »szociális« kormány milyen melegszívű az »üres zsebek és éhes gyomrok« iránt? Arra a társas ebédre a szegény éhezőket hívják.

(A dühös ur levegőhöz jut és megbékél- ten távozik.)

*

Milyen kár, hogy előrelátó emberek nem gyűjtötték össze annak idején a Bach korszak szokásait! Most nem főne a feje se az alispán jelölteknek, se a megyei hajdúknak, se a főorvosnak. Mindegyik tudná, mivé kell átváltoznia. A hajdúk nem töprengnének, vájjon föl kell-e cserélni a zsinóros dolmányt Jmeg a hegyesre kifent bajuszt csupasz képpel és sárga paszomántos fekete pantallóval; a megyei főorvos is tudná; hol van kilátás bőséges »szüretre«; és az alispánjelöltek?... nos pénzzé tennék minden holmijukat, mert biztosak lennének arról, hogy az alispáni székkel még a »konyhafelszerelés« is vele jár.

*

A megyefőnököt üdvözlő küldöttségek közül legimpozánsabbnak ígérkezik a Szamos- jobbparti érdekeltségé, a honnan hir szerint 12000 pengő sarkantyus magyar lesz fölvezetve a főtitkár által.

* /

Az aggódó emberbaráti szivek hajléktalanok menedékházát készülnek fölállítani. Az alispáni lakás ugyanis kiürül — a főispáni lakás pedig a megyefőnök előtt bezárul. A tél hidege igy födél nélkül érne egy nagyszámú családot.

*

T. laptársunk, a Szatmármegyei Közlöny vezércikkében olvassuk a következőket: »Jobb volna-e vármegyénknek, ha idegenből kapna ismét főispánt, mikor egy pár esetben már ugv is megjártuk az e fajta importtal?«

Szivvel-lélekkel csatlakozunk e kérdésben laptársunkhoz és ajánljuk közös véleményünket különös figyelmébe — Kristálynak.

*

T. laptársunk, a Szatmárvármegyei Közlöny, bizonyára képviselve van a főispáni banketten és miután újabban úgyis kezd történelmi tanulmányokkal foglalkozni, arra kérjük, jegyezze fel a jövendő kor számára, kik voltak azok, a kik elsőkül bontották ki vármegyénk területén a nemzetközi szocializmus vérvörös lobogójával együtt az Elite-Sec ugyancsak vérvörös kupakját? Községi és körjegyzők nevei mellőzhetők.

*

ügy halljuk, hogy t. laptársunk, a Szatmármegyei Közlöny, tetemes szubvenciót fog kapni. De ne tessék semmi rosszat gondolni, nem Kristóffytól, hanem a magyar történelmi társulattól — Nagy-]aink életrajzának megírása fejében.

*

Azt írja a többek között t. laptársunk ama famózus életrajzban, hogy az Ó alispánsága alatt alakult meg az ecsedi láp lecsapoló társaság, Tudunk mi ennél különbet is, például: az ő alispánsága alatt folyt le az orosz-japán háború.

*

Oly megható, oly sikerült volt a megyei tisztikar, búcsúja Nagy Lászlótól, hogy erős közóhaj, miszerint minél előbb megismételtessék, habár az lenne a visszavonhatatlanul utolsó előadás.

*

A kaszinóban. Egy töprengő (hosszas gondolkozás után aggodalmasán ösz- szeráncolt homlokkal miután minden ismerőse nevén végigment s mindig dühösebben rázta