Szatmárvármegye, 1905 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1905-11-18 / 3. szám
f 4-ik oldal. gyűlésbe, a mikor neki tetszett. Elvégre is az 6 hatalma nem a becsületes magyar verejtéktől áztatott szamosmenti földben, hanem a bécsi Burgnak magyar könytől, magyar vértől nedves talajában gyökerezik. Az a ki minden lelki- ismeretfurdalás nélkül szövetkezik az istentagadó, hazátlan Jakabokkal, ép oly akasztófahumoros cynizmussal megyefőnökösködik ma Nagykárolyban, mint a milyen kedélyes cs-k- kerületi kapitány lesz holnap esetleg Csaszlau- ban. ő vele a vármegyének aligha lesz többet oka foglalkozni. Jött és elmúlik, mint egy rossz álom. Nem térhetünk azonban igy könnyen napirendre a felett, a ki a november hatodikai »eskütételben* a megyefőnöknek segédkezet nyújtott. Jól jegyezzük meg: Nagy Sándor tb. főjegyző az állandó választmányban azt az előadói javaslatot terjesztette elő, hogy hivjuk meg, üdvözöljük, évszázados szokásaink szerint ünnepeljük a megyefőnököt. Ez a javaslat megbukott és helyette az állandó választmány azt az indítványt fogadta el, hogy se ne hivjuk meg, se ne üdvözöljük s iránta való bizalmatlanságunknak adjunk kifejezést. Természetesnek látszott, hogy az előadó azt fogja előterjeszteni, a mit az állandó vá-* lasztmány rendelt. Nem ez történt, hanem az, hogy az állandó választmány javaslatát fel sem olvasta, de felolvasta (állítólag) a királyi kinevező kéziratot, melynek felolvasására pedig a közgyűlési elnök őt sem fel nem hívta, sem fel nem hatalmazta. A complicitás tehát nyilvánvaló közte és a megyefőnök között. Úgy hiszszük ő is természetesnek fogja találni, hogy cselekedetének jutalmát ne nálunk, hanem a bécsi Hofrathoknál keresse. Mint csaszlau K-K Adjunkt még kitűnő szolgálatokat tehet az össz- birodalmi eszmének, — de Kölcsey vármegyéje aligha fog többet kérni belőle. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület e hó 12-én közgyűlésre volt összehiva. Bámulatos az az érdeklődés hiány, melyet városatyáink a közügyek iránt tanúsítanak! Most is, bár két igen fontos kérdés (fogyasztási adó és színkör) volt napirenden, a közgyűlés megnyitásakor a tanács tagjaival együtt mindössze 41 városi képviselő volt jelen. Később egy kicsit megszaporodott a szám, de az összes képviselők felénél több egyáltalán nem jött el. Bezzeg lett volna csak adóvégrehajtó vagy írnok választás — férni sem lehetett volna a teremben! A városi képviselők egy részét szerencsés anyagi viszonyok, más részét polgártársaik bizalma képesíti a városügyeinek intézésére. Arra azonban nem jogosít fel sem a vagyon, sem a bizalom, hogy a képviselőtestületi tagságot ugyan viseljük. de anélkül, hogy az ügyekkel törődnénk. A ki nem érez magában sem hivatottságot, sem kedvet a közügyekkel való foglalkozáshoz, mondjon le és adja át helyét buzgóbbaknak. A közgyűlés lefolyása ez volt: Elnöklő polgármester az ülést megnyitván, felolvastatott a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság újabb megkeresése a fogyasztási adóknak jogkövetkezmények terhe mellett leendő befizetése iránt. Ez ügyben már egy Ízben — névszerinti szavazás utján 46 szavazattal 3 ellen úgy döntött hazafias képviselőtestületünk, hogy respektálá a vármegye tiltó határozatát, a törvényen kívüli állapot tartama alatt a fogyasztási adókat nem fizeti be. Uj momentum csak az volt most, hogy a pénzügyigazgatóság megkeresésében Nagybánya város példájára hivatkozott, mely a befizetést teljesiti. Mi azonban nem követjük a nagybányaiak példáját, a mennyiben a közgyűlés Sternberg Mórnak a befizetés mellett, Csipkés Andrásnak a befizetés ellen tett felszólalásai után egyhangúlag úgy határozott, hogy a fogyasztási adókat ezentúl sem fizeti be. Örömmel konstatáljuk, hogy a mi közönségünk esetleges anyagi károktól sem riad vissza hazafias és törvényes kötelességének teljesítésében. Második tárgy volt a színkör kérdése. E tárgyban hosszabb vita indult meg. Papp Béla és Kacsó Károly a Kölcsey-utca szabályozása utján nyerendő téren leendő elhelyezés mellett, Csipkés András, Reök Gyula, Bo- rody György, Adler Adolf a Strósz-féle telken való építés mellett beszéltek, Bordás Imre a gróf Károlyi téren való elhelyezést, Komódy Lajos pedig a kérdésnek ez idoszerint a napirendről való levételét indítványozták. A vita berekesztése után Debreczeni István polgármester összefoglalta az anyagot s azután szavazásra tette fel a kérdést. Egyhangú lett a határozat a tekintetben, hogy a színkör favázas, de füthető épület lesz, hogy a Báthory és Jelenik féle utcanyilási alapok az építkezés céljára felhasználtassanak, továbbá, hogy a város a saját kezelése alatti alapokból veSZATMARVARMEGYE. 3. szám. gyen kölcsönt a 35000 koronás államsegély fedezetül kijelölése mellett, végül, hogy a színkör fentartása s a tűz kár elleni biztosítása a város terhe, a színigazgatótól dij nem lesz szedve és az építés vezetése az építési, pénzügyi és szinügyi bizottságra ruháztatik. A színkör helyének kérdésében a közgyűlés névszerinti szavazással döntött. Negyvenhat szavazat esett a Strósz-féle telekre, huszonkilenc a Kölcsey-utca rendezése folytán nyerendő térre s igy tizenhét többséggel a Strósz-féle telek lett megszavazva. A Kölcsey-utcánuk, habár esetleg a színkör ügyétől függetlenül leendő rendezése ellen számbavehető érvet nem hallottunk felhozni. Ezután engedélyezte a közgyűlés az iparos tanonc iskola előkészítő osztályának párhuzamos osztálylyal kiegészítését. Nevezetesebb tárgy volt még a Korparéti puszta Szent-Mik- lós község határán levő, telekkönyviig Nagykároly város tulajdonát képező, tényleg gróf Károlyi Antal birtokában levő részének ügye. E kérdés már többször volt a képviselőtestület előtt. A határozat az lett, hogy a város perbe bocsátkozik a gróffal. — Több kisebb jelentőségű ügy letárgvalása után a közgyűlés véget ért. Felkérettünk a következő sorok közlésére: Kedves Barátom! Becses lapod 2-ik számában érthetetlennek jelezed azt, hogy a legutóbbi vármegyei közgyűlés jegyzőkönyvét, mint egyik hitelesítő aláírtam volt, — s várod erre vonatkozólag nyilatkozatamat. Szívesen teszek eleget ezen óhajodnak az alábbiakban: Valamely gyűlés lefolyásáról, esetleg hozott határozatáról utólag felvett jkv. hitelesítése azért eszközöltetik, hogy mindenkétséget kizáró módon' megállapíthassák és igazoltassák az, hogy a történtek, a hozott határozat, teljes hűséggel lettek utólag írásba foglalva. A hitelesítés tehát a tanúbizonyság jellegével bir, a mely eljárásnál esetleg kétféle kifogás tehető j nevezetesen: hogy a jkvből valami kimaradt, vagy hogy valótlanságot tartalmaz. A hiányosság ismét vonatkozhatik lényeges, vagy lényeg- j télén körülményekre. Nem akarván jelen alkalommal azon | kapcsolatossá tett kérdésekkel foglalkozni, hogy t. i. a főispáni kinevezés törvényesnek vagy törvénytelennek tekintendő é, hogy van-é joga a thatóságnak megakadályozni a szándékolt eskületételét, hogy már magában a kinevezés | ténye folytán gvakorolhat-é főispáni jogokat avagy ahoz előzőleg az eskületétele szükséges stb., mert ezek egyáltalán nem függnek össze a jkv. hitelesítési eljárással, ugyanazért csakis arra terjeszkedem ki, hogy az általam is hitelesített jkv. tartalmaz-é valamely valótlanságot, avagy kimaradt-e belőle valamely lényeges megtörtént tény felemlitése a melyek kellett volna, hogy meggátoljanak abban, hogy a jkv. hitelesítéséhez hozzá járuljak. A közgyűlés egyedül azért lelt összehiva, hogy előtte a főispán a hivatali szokott esküt letegye; minthogy a jkvben az foglaltatik, hogy a főispán a közgyűlés színe előtt a szószerint idézett esküt letette, s minthogy ennek megtörténtét — követlen a főispán mellett állván — saját fülemmel hallottam, a jkv. ezen tartalmát nem kifogásolhattam. Hogy más hallotta-é, avagy egyátalán hallhatta-é az reám mint hitelesítőre nem tartozhatott, valamint az sem constatálható a jkvbe, hogy ki hallotta az eskü szövegét ki nem. Hogy kimaradt volna valamely lényeges ténykörülmény constatálása a jkvből szintén nem állítható, mert ilyennek egyedül az lett volna minősíthető, hogy az elnöklő főjegyző a gyűlést az eskületétel közben bezárta volna. Csakhogy ezt sem én sem senki más nem hallotta s a főjegyző is ezt a már megtörtént jkv- hitelesités után tartott ellenzéki értekezleten hozta nyilvánosságra. A jkvet tehát ez indokból illetve irányban sem kifogásolhattam. Végül még megemlítem, hogy a kérdéses jkvben nem foglaltatik az, mintha a már elnöklő főispán kérdést intézett volna a közgyűléshez, ha vájjon kiván-e valaki a szólás jogával élni. Mindenesetre azonban sajnálni lehet az eljárás során tényleg alkalmazott erőszakot, annyival is inkább, mert a közhangulatból ítélve, az eskületétel érdekében arra szükség nem volt. Nagykárolyban, 1905. nov. 16. hived és elvtársad Dr. Schönfflug Richdvd, vm. t. főügyész. Kívánságához képest közöljük a vármegye főügyészének ezen nyilatkozatát, már csak azon tisztelet folytán is melvlyel az ő mindig egyenes, férfias, törvénytisztelő egyénisége iránt viseltetünk. Természetszerűleg készséggel hitelt adunk a nyilatkozatában foglalt összes ténybeli kijelentéseknek is, de megfogja nekünk engedni, hogy az e tényekből levont következtelésekkel nem mindenben értünk egyet. Nevezetesen a főügyész ur nyilatkozatából kitűnik, hogy ő rajta kívül, ki a Nagy László közvetlen szomszédságában állott, senki más a teremben nem hallhatta az eskü szavait. Pap Sándor megyebizottsági tag. jelenleg haladópárti képviselő és gróf Berchtold Arthur megyebizottsági tag, jelenleg nógrádvármegyei megyefőnök, kik szintén hitelesítették a jegyzőkönyvet, — tehát szintén nem hallhattak semmit azon esküből, melynek megtörtént letételét igazolták. Ez annál is inkább nyilvánvaló a főügyész ur nyilatkozatából, mert hiszen azt is előadja, hogy ő maga sem hallott egy szót sem a tőle másodiknak ülő Ilosvay Aladár kijelentéseiből. Tehát csak azt hitelesíti, a mit hallott, de nem hitelesítette azt a mit nem hallott, Ilosvaynak a közgyűlést eskü közben berekeszlő enunciátióját. Már pedig, hogy e berekesztés a most jelzett időpontban megtörtént, ezt Ilosvay jelentette ki kétszáz bizottsági tag előtt. Abból, hogy a famózus jegyzőkönyv hitelesítéséhez Ilosvay Aladár, a közgyűlés lulajdonképeni elnöke meg sem hivatott, vele a jegyzőkönvvnek aláíratását meg sem kisérlették. nyilvánvaló, hogy Nagy László szándékosan távol tartotta a hitelesítési aktustól épen azt, akinek ténybeli előadásai nyomán Schönpílug is bizonyára megtagadta volna a jegyzőkönyv aláírását. A tiszti főügyész nyilatkozata teljesen meggyőz arról, hogy az ő eljárása ugyanilv jóhiszemű volt, — de egyszersmind nyilvánvalóvá teszi, hogy Nagy László ravasz fondorlattal szemelte ki épen őt, a tőszomszédságában ülőt, de ki Ilosvay kijelentéseit nem hallhatta, jegyzőkönyvhitelesilőnek a két stroh- manja mellé. Lubv Gézát pedig, kit szintén kinevezett hitelesítőnek, a hitelesítéshez meg nem hívta. — Magára a hitelesítésre különben még visszatérünk. HÍREK. — Jelen számunkhoz postautalványt mellékeltünk oly kéréssel, hogy azt kitöltve a lapunkra való előfizetést kiadó- hivatalunkhoz beküldeni szíveskedjenek mindazok, a kik előfizetőink sorába akarnak lépni annál is inkább, mert lapunkat ezentúl csupán azoknak küldjük, a kik elöfisetőkül jelentkeznek s az előfi zetési dijat beküldik. — Vezércikkünk. E helyen is felhívjuk olvasóink figyelmét lapunk mai számának vezércikkére, melyet Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő, a koalíciós ellenzék agilis tagja irt számunkra. — Politikai párbajok. A november ha- todiki megyegyülésből kifolyólag három párbajjal végződő lovagias affaire keletkezett. Tekintettel az általános érdeklődésre, melyet keltettek és főleg, hogy a sokféle verzióval szemben az igazságnak megfelelő leírását adjuk a dolgoknak, az alábbiakban közijük a felvett jegyzőkönyveket és az egyes párbajok lefolyását a szemtanuk előadása alapján. A Nagy Sándor és Szabó Albert közti lovagias ügyről felvétetett az alábbi jegyzőkönyv. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nagykárolyban 1905. évi november 7-én d. u. 4 órakor Dr. Kovács Dezső lakásán a Nagy Sándor tb. főjegyző és Dr. N. Szabó Albert ügyvéd urak között felmerült lovagias ügyben. Jelen voltak alantirottak. Nagy Sándor ur megbízottai lovagias elégtételt kérnek N. Szabó Albert úrtól felükkel szemben, 1905. évi november 6-án este 11 órakor a Magyar Király szálloda éttermében tanúsított azon eljárásért, hogy »szemtelen bitang gazember, hogy mert ide tolakodni* kifejezés kíséretében mellbe lökte, úgy, hogy felük hanyatt esett. Dr. Nemestóthi Szabó Albert ur megbízottai annak kijelentése után, hogy felüket az hozta olyan rendkívüli izgalomba, hogy Nagy Sándor ur ki a megyegyülésen az ellenzék ellen a legexponáltabb módon foglalt állást, — hívatlanul beállított az ellenzék zárt jellegű banquette helyiségébe — a kért lovagias elégtételt felajánlják. Az ügynek békés elintézése megkiséreltet- vén, az eredményre nem vezetett, mire segédek az ügynek fegyveresen leendő elintézésében állapodnak meg. Feltételek a következők: Párbaj neme pisztoly párbaj egyszeri golyóváltással 30 lépésről, öt-öt lépés avanccaR célzási és lövési idő 5 másodperc, csütörtök lövésnek számit. Vezető segéd Ilosvay Aladár.. /