Szatmárvármegye, 1905 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1905-11-04 / 1. szám

H •y v Nagykároly, 1905. november. h * . '-'Jm 1. szám fa ír-. I. évfolyam. MMiRfilEEfT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. •M MEGJELENIK IMIXISTX.»IE3ST SZOMBATON. •-« Szerkesztőség: Nagykárolyban Jókai-u. 21. sz. —3- Telefon-szám : 9. -e— Kiadóhivatal: Nagyhajduváros-u. 3. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. Kéziratokat nem adunk: vissza. Lapvezérlő-bi/.ottság : Kovács Dezső dr, felelős szerkesztő. Cseh Lajos, N. Szabó Albert dr., Gózner Elek dr., Wzák Ede dr. Laptulajdonos: a lap/ezérlő-blzottság;. Szerkesztő: Varjas Endre. Előfizetési árak: Egész évre 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre .........................2 kor. Le lkészek, tanítók és jegyzők részére egész évi beküldés mellett 5 kor. .jp. Egyes szám ára 20 fillér. •«=»• Politikai heti lapot indítottunk meg, mert szükségesnek tartottuk, hogy Szat- márvármegye függetlenül érző és gon- dolkodó közönségének szintén legyen szócsöve. Magyarország mai válsága oly ter­mészetű, hogy minden Hazáját szerető polgárnak részt kell venni a küzdelem­ben. A régi nehéz idők sebei újultak meg. A reactio, amely alkotmányos sza­badságunkra tör, a maga igaz valóságá­ban mutatja be szándékait. Nap nap mellett jogtalanságot jogtalansággal tetéz. Minden cselekedetök oda irányul, hogy nemzeti létünk sírját ássák meg. Minden tettük újabb fejszecsapás, melylyel ezer­éves alkotmányunk gyökereit támadják meg. A politikai küzdőtérre bocsátott szép szavak szemfényvesztő jirtékriíH*'- -rrsvfr egyebek. A könnyenhivők megtéveszté­sére szárnak. A mérget csak lassan adják be a jóhiszemű magyar népnek, hogy a nemzeti kimúlás csendes haldoklással észrevétlenül következzék be. Csak kis figyelemre kell méltatni a politikai bohócok játékait, rögtön észre­vehetjük. hogy az angyalbőr alól az ördögnek szarva és lólába kandikál ki. Nem gyógyító orvosokkal, hanem orv­támadókkal van dolgunk, akik a leg­nagyobb bűnre, egy nép jogainak az elrablására vállalkoznak. Ép azért, mert annjdra fenyegető a veszedelem, nem az erők szétforgácso- lására, hanem egyesítésére törekszünk. • Minden jóizlésü hazafinak módot akarunk nyújtani, hogy egy táborban egyesüljön. . Nem rideg pártpolitikai szempont­ból óhajtjuk szolgálni a közügyet, hanem az általános nemzeti érdek fogja vezetni toliunkat. Az alkotmányvédők munkásai közé állunk be, hogy szerényen bár, de annál nagyobb kitartással szolgáljuk a nemzet igaz ügyét. Progrcimnmnk megegyezik a szövet­kezett ellenzéktől megállapított program­mal. Ezt a programmot látjuk olyannak, amelyet hatvanhetes és negyvennyolcas polgár egyformán vallhat. De kell is, Rogy valljon, ha nem akarja nemzetének és saját családjának jövőjét egy tál lencséért árúba bocsátani. Mert aki az elvek azon magaslatára sem tud felemel­kedni, melyet a szövetkezett ellenzék programrajában kifejezésre juttatott, az lehet létért küzdő emberi állat, de nem a szépért, jóért és nemesért lelkesülő értelmes lény! A közigazgatás Szatmárvármegyé- ben — sajnos — legs orosabb viszony­ban áll a politikával, de e viszony a lehető legerkölcsteleneob. A megyei köz- i igazgatás a kormány politikáját szol­gálja, eljárása, ítélkezése ezen politika érdekeihez alkalmazkodik. A közigazga­tási tisztviselők első sorban a kormány politikai ágensei és (sak másodsorban szolgálják a közérdek.:t. Szat már vár megy LA tisztviselői felett nyomtalanul zúgott Hl január 26-ika. Mig más törvényhatóságokban e naptól fogva az elnyomás -fr . felszabadult ha­zait ts eizélenC'éiéu'it:» .jts ‘cí mei '«wi utat magának, nálunk tovább folyik a kormányszolgálat és a stréberkedés a politikai téren való érdemszerzéssel. Ily körülmények között a küzde­lemnek, melyet egy ellenzéki lap Szat- márvármegyében a kormány politikája ellen indít, szükségszerüleg a megyei közigazgatás ellen is folynia kell. A kor­mányhatalom alapján nálunk a köz- igazgatás corruptiója lévén, ugyanazon fegyverrel, melylyel a kormányt támad­juk, egyszersmind a corruptiót is irtjuk. Törekvésünk ideális végcélja a közigaz­gatás teljes mentesítése a politikától, vissza akarjuk adni az önkormányzati tisztviselőt nemes közjóléti hivatásának és megszabadítani a politikai szolgálat tisztességtelen szerepétől. Reméljük, hogy a visszaéléseknek tárgyilagos, kétségte­len adatokra alapított, de a legteljesebb mérvben nyilvános tárgyalása több ke­vesebb idő alatt meg fogja ezt az ered­ményt hozni. De nemcsak politikai indokból kí­vánunk a közigazgatással foglalkozni, hanem az önkormányzatot — csatla­kozva a „Közigazgatási Ellenzék“ már évek óta hangoztatott elveihez — a köz­érdek és a jogtudomány álláspontjáról is figyelemmel kisérni, ellenőrizni, javas­latainkat fontosabb kérdéseknél meg­tenni akarjuk. A közigazgatás jogi kér­déseivel szakszerű értekezésekben külö­nösen élénken akarunk foglalkozni, mert épen ennek hiányával okolják azt, hogy mig a magán és büntető jog terén ha­zánk 30 év alatt európai színvonalra emelkedett s azzal azóta lépést tart, a közigazgatási jog terén ma is olyan bi­zonytalanság uralkodik, hogy a legfőbb tisztviselők a legegyszerűbb kérdések­ben is a legotrombább baklövéseket követik el. Mint a vármegyei közigazgatás ke­retébe tartozóra Nagybánya és Felső­bánya közigazgatására is ki akarjuk ter­jeszteni figyelmünket és pedig annál is inkább, mivel itt a kincstári túlerő a kormány politikai káros befolyását még érezhetőbbé teszi. Városunk közügyeivel is élénken akarunk foglalkozni és követelni fogjuk, hogy közügyeink elintézése egy egész­séges viszonyok között levő, haladni al:o.i*5 v-GGaff'dlődő<ú oolitikájáníík nlon­elvei szerint történjék. E politikának két iránya van, egyik a polgárok vagyoni viszonyainak javí­tását, szellemi és erkölcsi javai megsok- szoritását és igy magának a város anyagi és szellemi jólétének emelését célozza, a másik irány pedig a város külső képének csinosakká és szebbé té­telére, városias jellegének minél hatályo­sabb kidomboritására törekszik. Azok. a kik városunk fejlődését élénk figyelemmel kisérik és nem a lát­szat után Ítélnek, hanem a dolgok mé­lyére tekintenek, sajnálattal, lájdalom- mal és aggodalommal látják, hogy mig városunk külső képe mindig szebb lesz, a városi jelleg mindinkább kidomboro­dik, addig abban az irányban semmi sem történik, hogy a város polgárságá­nak anyagi viszonyai kedvezően lendül­jenek fel, hogy a város polgárságának anyagi ereje a folyton fokozódó terhek viselésére megacéloztassék. A város külső fejlődése terén ön­tudatos, lelkiismeretes és szakavatott ve­zetést látunk. El kell ismernünk, hogy oly szépen, eredményesen intézi polgármesterünk ez irányban a város ügyét, hogy a mi mostoha anyagi viszonyaink között talán szebben és eredményesebben vezetni nem is igen lehet, azonban a városi polgárság vagyoni viszonyainak fellendítése irányá­ban alig történik valami, -— lehet, hogy a polgárságunk saját érdekeivel nem ^5rogxsLixir3CL’ULnl^-

Next

/
Oldalképek
Tartalom