Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-03-20 / 23. szám

2-ik oldal.

S ZgA T M A R-N É M E T I

Szatmár, 1912. március 20.

munkás eltéveszti szemei elől a hazához való ragaszkodás szükségét, az ő magasabb emberi hivatását. Akár barom módjára, akár hozzáértés nélkül dolgozik, mindkét «setben 6 csak lelketlen gép módjára cselekszik. Vagy oda adja erejét kiszipolyozásra, vagy pedig szédeleg munkálkodásával, hogy egyik pillanatról a másikra fenntarthassa magát. Rend, fegyelem, okosabb üzleti érdek, szaktudásból eredő műveltség hiányzanak nála, miért is helyes érzékkel nem tudja megítélni a körülötte élő társadalmat, hanem inkább gyűlöli azt. Magasabb eszmekörbe nem tud felemelkedni, mert gyülöltségének ólomlábai is visszatartják az emelkedéstől.

A kontár iparos munkájával a társadalom összes rétegeire beteges, káros hatást gyakorol, miért is együttes erővel, karöltve kell oda hatni, hogy a kontárkodás az iparban ahelyett, hogy mindjobban elharapódznék, egyre csappanjon és e rákfene kiirtassék és a magyar ipar, ami felette kívánatos, tiszta, erős és egészséges lesz.

m 2 R B K.

Vármegyénk igazoló választmánya legutóbb tartott ülésében a folyó évi január 30-án megtartott vármegyei bizottsági tagsági választásokat vizsgálta meg és dr. Sárközy Adorján t. orvost, mini az avaaujfalusi választókerület, Guti Zsig- moDd földbirtokost, mint dobrai választókarait bizottsági tagját, minthogy a választás szabályszerűen ejtetett meg és felebbezéssvl meg nem támadtatort — igazolta. A nagykocsi választókerületben Grósz József földbirtokos mrgválasz tása elloa ellenfele dr. Rozenthál élt fellebbezéssel, azonban az igazoló választmány a felebbezés elutasítása mellett Grósz Józsefet egyhangúlag hozott határozattal igazolta. Weisz Ignatz sárköz- ujlaki lakost abbeli kérelmével, hogy a várrne gyei legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvétessék, elutasítótta, mert a kérelem elkésetten terjesztetett elő.

Megyegyülés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 21-én délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat főbb pontjait képezik : Dr. Falussy Árpád indítványa Szatmárvármegyének az 0. M. G. E.-be alapító- tagként való belépése; Nagykároly r. t. város határozata a nagykároly—szalacsi h. é. vasút segélyezése tárgyában ; Szaniszló község határo zaía állami iskola építésre 42 000 kor. kölcsön felvétele ügyében; a fiatalkorúak kassai felügyelőhatóságának átirata korcsmák és pálinka- mérések vasárnapi zárvatartása tárgyában; a nők választójogi vilagszövetkezetnek segély iránti kérelme; a lóavató bizottságok megalakítása ; Jakab Zoltán festőművész segély iránti kérelme. S igen sok más fontos tárgy, melyeket, miután nem választásról van szó, valószínűleg csak igen kevés bizottsági tag fog tárgyalni. — A közgyűlést megelőzi nap d. u. 3 órakor az állandé választmány fog ülést tartani.

Lengyel Zoltánná ékszerei. Nagyváradról a a rendőrség átkisért Kolozsvárra egy Tóth Kálmán nevű csavargó suhancot, akit azért tartóztattak le, mert különböző városok rendőrségei kilenc rendbeli lakásfosztás miatt körözték. Kolozsvárt is újabb bűnöket olvastak a fejére s igy derült ki, hogy Tóth a múlt év decemberében itt, Szatmárnémetiben ellopta az itt vendégséz- ben levő dr Lengyel Zoltánná ötezer koronát érő ékszereket tartalmazó retiküljét. A kolozsvári rendőrség Tóthnál megtalálta az ékszerek egy részének zálogcéduláját és ez lett az árulója. Átkisérték a szatmárnémeti csendőrségre, ahol azután bevallotta, hogy 6 lopta el az országgyü lósi képviselő feleségének ékszereit. Lengyel Zoltánná ma a budapesti központi zálogházban átvette az ékszereket, melyek Tóth Kálmán révén j k rültek különféle vidéki zálogintőzetekbe.

— Az ér#ndrédi körorvosi állás dr. Herbst Géza lemondása folytán megüresedett, e miatt a választásig dr Láng György szanisz'.ói körorvos bízatott meg a helyettesi teendőkkel.

Hazafias est a Németi Polgári Társas Körben. A szabadságharc emlékére ünnepélyt rendezett a Polgári Társas Kör. Seje Sándor vezetésével a néeti dalárda énekelt a közönség nagy tetszésnyilvánítása mellett. Flontás Döme lelkesítő hangon és nagy hatással szavalta a „Talpra magyart“. Az ünnepi beszédet Boronkai Béla pelei ref. lelkész tartotta. Beszédének gyönyörű menete és jó előadó képességével nagy tetszést aratott. Kiss Juliska szép szavalatáért ajándékul hatalmas csokrot kapott. Különösen jó volt a fotbal csapat tagjaiból alakított zenekar, bel a jó hegedűs Pojánszki János hegedű és Medák Alajos gordonka játékát Pichler Ferenc, Dobos Andor, Petruska Antal és Legeza István kisértek. A szűnni nem akaró tapsra játékukat megismételték. Megjegyezzük, hogy a zenekar ügyes betanítása a Medak Alajos érdeme. Morvái Lóránt szavalta Szabolcska Mihály imáját. Tapsvihart aratott. A műsort vacsora, majd tánc követte.

— Alkalom vállalkozásra. Dr. Róth Ferenc

I

kir. törvényszéki elnök pályázatot hirdet a Nagy- somkuton emelendő járásbirósági és fogház felépítéséhez szükséges munkálatokra. Ajánlatok április 16-án d. u. 3 óráig hozzá nyújtandók be. — Nántü község elöljárósága körjegyzői lakás építésére hirdet versenytárgyalást. Ajánlatokat április hó 2-án d. e. 10 óráig lehet beadni. — A szatmármegyei államépitészeti hivatal a misz- tótfalusi állami iskola építésre versenytárgyalást hirdet. Arra pályázni március 26 ig lehet.

— Munkás-Otthon Nagykárolyban Nagyká . roly szervezett munkásai közösen házat vásáro'I

tafc, amelyet Munkás Otthonná alakítanak.

— Az Ipari benzin árának mérséklése. Szat- j marvármegye alispánja közli, hogy a kereskedelemügyi miniszter a benzinmotorokkal dolgozó \ kisiparosok részere az adómentes motorbenzin I mérsékelt eladási árát folyó évi febr. 15-töl hat hónapra métermázsánként 18 koronában állapította mag.

— Járási székhely-változás. A holuapi me- i gyegyülésen eldöntésre kerül az avasi járás szék- | helyének a kérdése. Az eddigi járási székhely | Avasujváros volt, amely sem közigazgatási, sem ' a magyarság szempontjából nem lalelt m#g a ; hozzáfűzött várakozásoknak. Ezúton feltétlenül helyeselni tudjuk csak a vezető körök intenciáját, amely szerint a járás közepére eső Avasfelsőfalu akarja átteni a járás székhelyét. Avasfelsőfalu ugyanis tiszta oláh és itt csakis ily módon lehet a magyarságnak tért hódítani ; mig Avasujváros szinmagyar. Közigazgatási szempontból pedig Avasfelsőfalu központi helyzeténél fogva szinte megbecsülhetetlen, mig Avasujváros szelén van I a járásnak s igy nagyban megnehezeti a közigazgatást.

— Az irodai munka törvényes munkaszünete.

Érdekes elvi jelentőségű döntést hozott a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőkig 11891—911. B. M. szám alatt. Ebben a rendeletben kitanitja a miniszter egy vidéki város tanácsát arra, hogy az ipari munkával kapcsolatos irodai-munka, amelyet tehát a gyári és kereskedelmi irodákban teljesítenek, azonos elbírálás alá esik, mint maga az illető szakbeli ipari vagy kereskedelmi tevékenység. Tehát az oly üzemekben és üzletekben, amelyre nézve törvényes és rendeleti kivételek állanak fönn a törvényes munkaszünet alól, az irodai munka is végezhető ugyanazon óráig, mint az ipari munka, kereskedelmi tevékenység; azontúl azonban nem. Ennek érielmében nem lehet többé kétséges az, hogy mikor a gyár üzeme szünetelni köteles vagy mikor az üzlet törvény értelmében zárva tartandó, az irodai munka sem végezhető alkalmazottak segítségével.

A Kölcsey szülőháza Pár évvel ezelőtt oly hírek járták be a magyar sajtót, hogy Kölcsey Ferencnek Sződemeteren (Szilágy m.) levő szülőháza oláh parasztgazdák kezébe jutott a Kölcsey- birtok felparcellázása rendjén, s hogy az uj tulajdonosok szövetkezeti boltot és koresmát akarnák nyitni azok között a falak között, hol a Hymnus költőjének bölcsője ringott vagy 120

évvel ezelőtt. Szereacsére Szilágy vármegye és ® Wesselényi Egylet — mely a költő születésének százeves fordulóján. 1890-ben emléktáblával jelölte meg az épületet — idejébsn közbelépett 8 a Kölcsey-kuriát köztulajdonnak szerezte meg. Most már véglegesen megoldódik ennek az épületnek a további sorsa: Szilágy vármegye alispánja a napokban árlejtési hirdetést bocsátott ki, mely 13.334 K 70 fillér előirányzott költséggel a Köl- csey-háznak állami óvoda céljaira való átalakítását célozza. Gyöngéd és szép gondolat : a Hymnus szelíden meghajló fejű költője maga is bizonnyal szívesen adná hozzájárulását a tervhez.

Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a miszlótfalusi állami iskolára 36.666 korona államsegélyt engedélyezett. — A nagy- somkuti és alsófernezelyi állami óvodákat a I nyár folyamán nyitják meg.

Kitüntetés. Az országos tenyészállatvásár gróf Károlyi Gyulát a földmivelésügyi miniszter 1000 koronás nagy dijával, gróf Károlyi Józsefet és a szatmári püspökséget kisebb díjjal és oklevéllel tüntette ki kiállított állataikért.

— Rablótámadás a temetőben. Debrecenben vakmerő rablótámaáás történt tegnap a Kosuth- utcai temetőben. Virág Bálint 10 éves fiú a te• metöben játszadozott, amidőn egy jó! megtermett férfi eléje állott s revorverrel fenyegette meg.

— Pénzt adj, mert lelőlek ! — mondta a megrémült fiúnak.

— Nekem nincs pénzem, bácsi! — válaszolta Virág Bálint. Eire a támadó elsütötte a

, revolvert s a golyó keresztülfurla a fiú karját. Virág Bálint futva menekült, a mig tudott s a támadó meg utána lőtt. A gyermek összeesett az utón. A járókelők szedték fel a földről s a kórházba szállították.

A hajdudorogi püspökség. Hajduvármegye j rendkívüli közgyűlésén nagy feltűnést keltett, j hogy a hajdudorogi magyar szertartásu görög- ! katholikus püspökség érdekében dr. Balthazár j Dezső református püspök szólalt fel, Barthazár I éle* szavakkal támadta meg Radu Demeter nagy- I váradi roman püspököt, mert Rómában a magyar 1 püspökség ellen agitál. A magyarság nemzeti ügye az, hogy Do"ogon püspökség létesitessék és a szégyenletes román intrika ellen intézményes biztosítékot követel Balthazár püspök. ín- i ditványára a hajdumegyei törvényhatóság ki- I mondta, hegy feliratot intéz a kormányhoz, fel- 1 kérvén, hogy illetékes helyen a magyar püspök- I ség ügyében járjon közbe s miután a püspöksé- í get Nyíregyháza is kívánja, hasson oda, hogy más városok versenyzése e kérdésben kizárassék és az uj püspökséget Hajdudorogon, e 10 ezer magyar görög-katholikus lakta városban állítsák fel.

A kereskedelmi alkalmazottak szolgálati szerződéseinél a kúria igyekszik a gazdaságilag gyengébb elkalmazott kellő védelmét biztosítani. Így a jó erkölcsökbe ütközőnek tekintette azt a kikötést, hogy a kereskedelmi alkalmazottat hat évi szolgálati ideje alatt felmondási jog nem illeti, ellenben a főnök 14 napra felmondhat, mert a szclgálatadó fŐDÖk előnyösebb helyzetének aránytalanul súlyos feltételek mellett biztosítását célozza (33—1911. sz.) Ellenben elfogadhatónak tekintette azt a kikötést, hogy a hivatalnok állásából elbocsátható, ha fizetése letiltatik és a letiltást záros határidő alatt feloldani nem képes. Indokolásul ez ítélet arra hivatkozik, hogy az alkalmazó pénzintézetnek érdeke, sőt üzietfelei- j vei szemben kötelessége is olyan hivatalnoki kart j alkalmazni, amely anyagi gondokkal nem küzd. (9—1911. sz,)

A postai bélyegzők olvashatatlansága miatt a budapesti kereskedelmi és iparkamara fölterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, melyben rámutatott a postai bélyegző lenyomatok nagy jelentőségére, különösen a peressé vál ó ügyekben, amikor gyakran perdöntő fontossága van annak, hogy hol és mikor adatott föl a vitában szereplő üzleti levél. A kereskedelmi miniszter teljesen méltányolva a kamara okfejtését, rendeleti utón intéskedett az iránt, hogy a posta- hivatalok a feladott és érkezett leveleket az ismételten kiadott utasításnak megfelelően és különbeni szigorú eljárs, sőt érzékeny birság terhe alatt olvasható bélyegzőlenyomatokkal lássák el. Ily lenyomatok lehető elérése érdekében egyé b