Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-03-17 / 22. szám

Szatmár, 1912 március 17. SZATMAR-NÉMETI S-ik «Mal. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye tőr vény hatósági bizottsága e hó 21 én délelőtt 10 órakor a megyei székház nagytermében Csaba Adorján főispán elnöklété­vel rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatának főbb ponto- zatai : Bányász Menyhért nagyszőlősi lakos kérvé­nye a halmi—bikszádi vasút céljaira megszava­zott 200,000 K hozzájárulási összeg fedezésére vármegyei pótadó kivetésének kimondása iránt. A szatmár—fehérgyarmati h. é. vasút igaz­gatóságába két tag kijelölése. A nagykároly—mátészalkai—csapi helyiér­dekű vasút igazgatóságába két tag kijelölése. A vármegyének a törvényhatósági utbizto- sok és utkaparók szolgálati viszonyairól alkotott ssabályrendeletének módosítása. Nagybánya város 500,000 korona kölcsön felvétele. Nagykároly r. t. város határozata a nagy­károly— szalacsi h. é. vasút segélyesése tár­gyában. Szaniszló község határozata állami iskola építésére 42,000 korona kölcsön felvétele ügyében. Királydaróc község határozata kölcsön fel­vétele tárgyában. Krasznabeltek község határozata 48,000 korona kölcsön felvétele tárgyában. Turvékonya község határozata a halmi — bikszádi h. é. vasul segélyezése tárgyában. Czégény és Dányád községeknek egy köz ségge alakítása. Bikszád, Bujánháza és Terep községek határozata a halmi—bikszádi h. é. vasút segé­lyezése tárgyában. Komáromvármegye határozata a korcsmái zárórákról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. A nők választójogi világszövetségének se­gély iránti kérelme. Fehérvármegye átirata a járási főszolgabírók mellé gazdasági előadói állások szervezése és a gazdasági tudósítók részére féláru jegy váltására jogosító kedvezmény megadása tárgyában. Lóavató bizottságok megalakítása. Nagysomkuti járásban 3-ik orvosi kör szer­vezése. Batizi körjegyzőség kérelme a sárközi or­vosi körből a szatmári orvosi körbe leendő átcsatolása iránt. Kölese község közbirtokosságának szervezési szabályrendelete. A rejtélyes ember. (Btmutató előadás.) Szerdán, e hó 13 án ismét bemutató elő- adás volt a szatmári színházban. „A rejtélyes amber“ a cime a bemutatott darabnak. Műfaja : dráma. Még pedig, ha fokozni lehetne e fogalom kifejezését a lehető legdrámább. Olyan idegíe- eiitő, hátborzongó előadást rég láttunk már a szatmári színházban, mint ez a darab, amilyen» Határozottan nem a mai tulfinom idegzetű, tul- érzékeny lelkületű köaönségnek való. A darab első felvonása a szereplők jó játéka dacára kissé nehézkes, vontatott. A második felvonás az őrül­tek házában játszódik le; a zaj, a szereplő örül­tek zsivaja kellemetlenül hat és ez a kellemetlen hatás csak a felvonás második felében szűnik meg. Itt kezdődik a „rejtélyes ember4 szerepe, melyet Fehér Gyula kreált kitünően. A harmadik felvonás idegizgatd jeleneteit a közönség nagy része nem tudta végig nézni: menekültek a né­zőtérről. Színészeink persze e ről nem tehetnek. Sőt dicsérettel kell nagy részükről megemlékez­nünk. így : Fehér Gyuláról, ki mesterien játszott, Z. Háhnel Arankáról, ki igen szép alakítást nyúj­tott, Szőke Sándorról, Harmath Zseniről és Tor- day Ételről, kik igen jól állták meg helyükéi. Külön kell megemlékeznünk ifj, Lenkey György­ről, aki a kezelő orvos nem hálás, sőt igen el­lenszenves szorepéből csinált határozottan kabinet alakítást. Csütörtökön „A rejtélyes ember14 ment má­sodszor. Pénteken, március 15-ike alkalmáhól ünnepi előadás keretében a „Császár katonáiét adták kitűnő előadásban. Színházi műsor: Vasárnap délután — fél- helyárakkal — »Tündérszerelem» regényes Ope­rette, — este — uj betanulással — »Madarász» operatte. (A. bérlet). Hétfőn — tizenkettedszer — «Leányvásár* Operette (B. bariét). Kedden — Szoyér Ilonka a magyar kir. operaház művésznőjének vendógfelléptével — mérsékelten (50 százalék) felemelt belyárakkal — »Cigánybáró» operetta (Bérletszünet (b.) Szerdán Szoyer Ilonka második vendég­felléptéül — felemelt helyárakkal — »Bőregér» Operette (Bérletszünet (ez). Csütörtök Szoyer Ilonka bucsufelléptéül — falaméit helyárakkal —• «Vigözvegy» Operette (Bérletszünet (a). A »Szoyer Ilonka» vendégfellépteire a t. bérlők (B.—C-—A.) helyeit hétfőn délelőtt 12 óráig tartja fenn a színházi pénztár. HÍREK. j Kossuth Lajos halálának évfordulója. Tizennyolc éve. hogy a magyar nem- ; zet édes atyja, hazánk legnagyobb, leg­dicsőbb fia: Kossuth Lajos örökre le­hunyta szemeit; végtelen szomorúságba, nagy gyászba borítván az országot. Tizennyolc esztendői . . . Úgy rém­lik, mintha ma történt volna a rettentő csapás. Azt hinr.ők, hogy a kalendárium most ir 1894. évi március 20-át. Most se tudunk belenyugodnia bba, hogy a csodás szellem, a hatalmas me­teor elköltözött innen. Akkor legkevésbbé adtunk hitelt a fájdalmas és megrendítő valóságnak. Igaz volt. Kossuth apánk csendes, , hallgatag lett; elnémult az a férfiú, ki I évtizedekkel annakelőtte erős, tiszta, ha­I zafias érzésével, lángleikével, ragyogó szónoki képességével megteremtette a minden kincsnél drágábbat és értékeseb­bet: a nemzeti szabadságot. Kossuth Lajos nemes hévvel, hatal­mas, gyújtó lánggal teli beszédei állítot­ták talpra a szunnyadó nemzetet maga­san szárnyaló, fenkölt szónoklataival si­került szaporább mozgásba hozni a ma­gyarság vérét. A nemset erőt kapott és lelkesedése tetőpontján a legnagyobb ál­dozatokra is képes volt a veszélyben forgó haza érdekében. Kossuth Lajos mondotta, hogy szor­galom és akarat tehetséget pótol. Nála a vasakarat és páratlan szorgalom egyesült fényes, egész kort bevilágító, sőt kor­szakot alkotó tehetséggel s teremtett és létesttett csodás dolgokat és megterem­tette és megalkotta a legnagyobbat: a szabadságot. Bámulatos gyorsasággal toborzott össze egy hadsereget, számra nézve nem óriásit, de elszántságra, vitézségre nézve mindörökké ragyogó példája a szabad­ságért, függetlenségért és önállóságért küzdő nemzeti katonaságnak. Egy férfi, egy hatalmas szellem har­sogó szavára, hivó szózatára megindult a nemzet apraja-nagyja, öregje-fiatalja, fegyvert ragadott minden épkéz-láb em­ber és ment a csatába életét áldozni, vérét ontani a mindennél drágább és szentebb hazáért. Kossuth Lajos dicső nevét évszá­zadok, sőt évezredek sem tudják majd elhomályosítani, oly tündöklő féuyben, oly ragyogó magasságban áll az utókor •lőtt. A magyar nép, a magyar nemzet szemében egyre nagyobbra nő, mind­jobban emelkedik glóriás alakja; ott él minden igaz hazafi szivében és emléke­zetében, ott él kitörülhetetlenül szelleme közöttünk, ott él az a csodás szellem, mely istenit alkotott, mely tetteivel a hallhatatlanságot sserezte meg magának és nemzetének. Az'évforduló alkalmából a kegye- letes magyarság elzarándokol a nemzet nagy fiának sírjához, elhozván legigazibb, legfájdalmasabb könnyeit, miket sirja fe­lett elhullat : elzokogja legőszintébb bá­natát, hogy nincs már többé, aki — izén. Az egész ország, az egész világ, hol csak magyar él, kegyelettel adózik Kossuth apánk emlékezetének, méltóan emlékezik meg a drága halott szomorú évfordulójáról. Feltűnik csodás, misztikus alakja és magunk előtt látjuk fáradhatatlan munkálkodását, lelkes ténykedéseit az az édes haza érdekében. Kidomborod­nak magasztos eszméi, nemes törekvé­sei és fenkölt cselekedetei és úgy érez­zük, mintha ismét közöttünk látnok s mondaná: »Leborulok a nemzet nagy­sága előtt!« Csodás érzés tart fogva bennünket s mi imára kulcsolt kézzel leborulunk az ő hallhatatlan nagysága, hatalma és szel­leme előtt és áldjuk haló poraiban. Legyen áldott dicső emlékezete! — A király Budapesten. Nyert értesüléseink szériát a király e hó utolsó hetében, valószínű, leg március 26-án Budapestre jön, A magyar félhivatalosok ugyan cáfolják ezt a hirt, és azt mondják, hogy a király utazására vonatkozólag eddig semminemű előkészület nem történt, azon­ban e cáfolatból értesülésünk szerint csupán any- nyi igaz, hogy a király utazására semminemű különösebb előkészület nem történt eddig, mert erre még nem is volt szükség. Jól informált kö­rökben úgy tudják, hogy a király hosszabb ideig fog tartózkodni Budapesten és Gödöllőn és a magyar kormány kinevezése is valószínűleg csak ekkor fog megtörténni. Az lehetséges, hogy már a mostani audienciák során ő felsége megbízást ad valamelyik politikusnak arra. hogy tárgyalá­sokat folytasson a kabinetalakitásra vonatkozólag, a végleges megállapodások azonban csak Buda­pesten fognak megtörténni. Tanácsülés. A városi tanács a szokott pén­teki tanácsülést március 15-ére tekintettef 16 ra halasztotta. A tanácsülésen dr Vajay Károly kir. tanácsos, polgármestér elnökölt ős keretében folyóügyeket intéztek el. Az uj adóhivatal építésére vonatkozólag a belügyminisztérium műszaki osztályától most ér­kezett le a jóváhagyása annak, hogy az uj épü­letet Bottyán István és társai szatmári lakosok ápitsék. Az építkezést — úgy tudjuk — még e hó folyamán megkezdik. Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Kis- kéry Béla szatmárnémetii kir. törvényszéki iro­datisztet a szatmárnémetii kir. járásbírósághoz és Vadnay Pál szatmárnémetii kir. járásbirósági írnokét a szatmárnémetii kir. törvényszékhez helyezte át. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter Domahida község úrbéres birtokosságának lege- lőjavitás céljaira 480 korona államsegélyt enge­délyezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom