Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-03-10 / 20. szám
FÜGGETLEN POLITIKÁI LAP ELŐFIZETÉS! ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kot Egyes szsjm ára 10 fillér Megjelen hetenklnt kétszer: vasárnap és szerdán. SIF.RKESZTÖSÉ8 ÉS «(ADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája. Hám János-utca 10----------ív. HO. Mi ndennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban flzete A nemzeti hős. Mire e sorok napvilágot látnak — reméljük — a Khuen-kormány, mint nem- zeli hős bukott meg. Az a kormány buknék hát meg a nemzeti jogok védelmében, amely kormánynak egy volt a célja : letörni a nemzeti jogok harcosait és velük együtt megfojtani minden szabad szellemet. Az a kormány buknék hát meg, mint nemzeti hős, amelynek vezére : Héderváry gróf egy szál ember nélkül, minden pir- lamenlárizmus ellenére is vállalkozott egykor kormányalakításra, vállalkozott egy többség megteremtésére, amely előtt csak egy a cél, szolgálni a császárt mindenáron, nép ellen, nemzet ellen, de szolgálni. Milyen iróniája volna a sorsnak, ha ez a kormány épper. azon véreznék el, mert nem enged a nemzet jogaiból. Pedig ez a kormány tényleg megbukott s hogy érzi halála hűvös szellőjét, meríteni próbálja, ami még menthető számára : a nemzet megtéveszthető rétegeinek rokonszi evét. A megfizetett torkok már harsogják is, hogy ez a kormány, ha elvéreznék, a nemzet jogai védelmében buknék meg s a nemzet jogai ellen nem volna becsületes politikus, ki felváltaná. A megfizetett, kibérelt lelkiismeretek mir szét- | vitték szerle a hazában mindenfelé, hogy 1 ez a kormány a nemzet jogainak leghívebb I védője, nem szabad engedni, hogy e kormányt valaki túllicitálja a császárnak való engedményekben. Annyit tényleg koncedálunk, hogy a kormánynak már befellegzett; nézzünk azonban csak szemébe annak a »nemzeti hős«-voltuknak. Létesülni — ezt mindenki tudja — a nemzet jogainak megbuktatására létesült e »nemzeti« kormány. Annak idején az önálló magyar bankért folyt a küzdelem. A • függetlenségi harcosok táborában nézetelté■ rés volt abban a tekintetben, hogy az idő■ pont most és általában mikor aktuális, de ahban, hogy a nemzetnek ez joga, nézet- eltérés soha becsületes magyar politikusok között nem volt. S akkor jött Khuen-Hé- derváry, aki kereken kijelentette, hogy önálló magyar nemzeti bank pedig nem kell és nem is lesz. A születése tehát a nemzet jogai ellen való töréssel kezdődött. S vajon különb volt első ténykedése? Vajon különb, derekabb és a nemzet számára megszívlelendőbb cselekedet vo!t-e j többségszerzésének módja? Hol volt akkor [ a kormányban a nemzeti jogok védelme- : | zője, amikor csendőrökkel, idegenből hozatott katonákkal, dragonyosokkal feküdt rá a népre, hogy a szuronyok erejével kényszerítse rá, hogy meghajoljon a kormány akarata előtt. Hol volt a nemzeti jogok védelmezője e kormányban, amikor minden eszközzel, terrorral, pénzzel, pálinkával, presszióval, hatalommal, furfanggal a nemzet szabad akaratát meghamisította s letiporta a nemzet jogait, törvényeit és alkotmányát! És hol a nemzeti jogok védelmezése a véderőreform terén ? Törvénybe akarják iklatni a német szolgálati nyelvet Magyar- országon és merészelnek arról beszélni, hogy ők, ha elhullnak, nemzeti hősként buknak. Gondolkodás nélkül akarták Tisza István őkegyelmessége indítványára megszavazni a véderőreformot, úgy, ahogy van, cakkumpak, minden változtatás nélkül s akkor jött a Kossulh-párt leszerelési viszkclege, felállítottak egy-két látszólagos követelést, amit a kormány kis részben megadni hajlandó volt. S jött a bökkenő. Odafenn azt a keveset sem akarták megadni. A kormány pedig azt a keveset beígérte, ha megadni nem tudja, akkor meg kell buknia, le kell vonnia a konzekvenciákat. Világos a helyz» t, a kormányelnök ; többet ígért, mint Éhesben számára en- 1 gedtek, rnegkellett hát buknia s hogy kuTM m,O A. Jobb ma egy veréb. Csitri lánykorában, bo'ondos fejecskéjével — mint annyian szintén valami nagy úrról ábrán- dozgatott, Hogy minő nagy úrról, azt hirtelanében maga se tudta volna megmondani. Lehet, hogy főherceg, de lehel, hogy csak báró, gazdag és előkelő méllóságos volt a képzeletbeli ideál, Minél több regényt fogyasztott el napközben, annál többet álmodozott éjszakénként s annál mohóbban várta : a bajuszos ismeretlent. Való igaz, hogy szép volt, kedves volt és okos volt a leány és ő ezt épp oly jól tudta, mint azok az urak, kiknek megakadt rajta a szemük. Csodás haja sokaknak szemel szúrt é* ez Öt elvakulté tette. A leány mindig és mindenkor csak magát látta. A körülötte rajzó, lebzselő és neki komolyan és kevésbbé komolyan udvarló férfiakat dehogy vette volna észre. Mert nem volt szive, mert nem volt lelke Csupán báboknak tekintette az ifjakat és öregeket, akik közül nem egy vette volna feleségül. Na persze! Holmi jegyző, gyógyszerész, mérnök, tanár, ügyvéd hogy is kellett volna neki mint aféle egykorú társnőinek, akik a jó alkalmat dehogy szalasztottak volna el, férjhez mentek és bojdog asszonyokká váltak. Férjhez menni olyan közönsége en ! Brr / Ezt oly nevetségesnek tartotta. Egy-kettőre megtehette volna, de minek tenné, mikor várni akar, mert várni kell. Hadd pukkadjanak a b rátnők, azok a szegé :v, nyárspolgár asszonyok, akik éppen csak azért mentek férjhez, hogy ne maradjanak leányok. Még egy aranysujtos, csengő pengő sar- kanytyuju, kardcsörtető, sneidig hadnagyocska is hidegen ha yta. Igaz hogy ilyeoféle nem kérte meg a kezét, de jobb is, mert szégyenletes és csúnya dolog lett volna egy tisztecske - koaárral. Az idő vénült, ő sem maradt fiatal, ügy találta, hogy nagyon is magára van hagyva. Az urak el-elmaradoznak mellőle, mert megsokal- ták a leány szivtelen és önző csúfolódásait. Most. hogy magára maradi, elég ideje akadt gondolkozni sorsa fellett. Belátta, hogy az álmok, ábrándok nem mindig, sőt igen riikán szoktak teljesedésbe menni. Amit a bakfisleány hóbortos fejjel éi rövid szoknyában kigondol, az a tulélénk képzelődós csalfa, hazug játéka. El volt ragadtatva önmagától olyanannyira, hogy rém tudott elragadtatva lenni senki mástól. Azért képe külsőleg nem vállozott. Nem tükröződött onnan le az, ami belsejében dúlt, tombolt, viharzolt. Csitri ieánykorában álmatlan éjszakái voltak az elképzelt ideál miatt, most meg ezen álmatlan éjszakék miatt nem tudott aludni. Künn a világban az emberek között büszkén hordta a fejét, vidáman mosolygott, szelle- meaen gúnyolódott. Llgy vélte, jobb ha ő neveti az embereket, sem mint ezek kacagják őt Higy- jék azt, hogy ő még s> régi, az a régi, ki szívből kacagta a férfiakat. És ez volt az egyedüli, amit szívből tett és még ezt se tudja sfívből tenni. Azt hitte, hogy a világ szentül meg van győződve afelől, hogy a hatalom még mindig a kezében van, csupán kinyújtania kellene kezeit és minden ujjára tapadna egy egy ur. Aztán még néhány esztendő repült el. ö már végleg lemondott holmi királyi sarjról, sőt bácskai nábobról is, de arca még mindig a régi, gúnyos arc volt, fejtartása a régi, büszke fejtartás. Pedig ő igen jól tudt**. hogy milyen más. mint egykor volt, minő egészen más ... Az érthetetlen leány egy napon meplepte a világot. Felesége lett egy ékesebb, két gyermekkel biró özvegy mészáros mesternek, aki benne csak anyátlan gyermekeinek a gondozóját látta éa akiben 6 semmit sem látott. Szegény leány, illetve asszony azt mondotta mindrnfidé, hogy szánta, sajnálta a két árva gyerm két nem tudta elnézni, hogy anya nélkül legyenek és ő azért csak azt hitte, hogy a világ elhiszi ezt neki. Hogy őt ne szánják, ő szánakozott. Ebben is megelőzni akarta az embereketl H N. r r női, férfi és gyermek U Q Q Q P Q PW* ruhákban -H I (10Ui L legolcsóbb árban YT ÓZSDE MELLETT 8ZEBEZHETŐKBE SMTWA _
