Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-05-12 / 38. szám

2-ik oldal. SZATMAR-NÉMETI Szatmár, 1912. május 12. miniszterelnök azonban átvette egy szálig a régi minisztereket, államtitkárokat s ki­jelentette, hogy a prograram a régi. Igaz, hozzátette, hogy ezenfelül elakarja osz­latni azt a bizalmatlanságot, amely előd' jét a választójog ügye miatt fogadta és kisérte állandóan kormányzása utolsó nap­jáig. Azóta láttuk, hogy mivel akarta el­oszlatni a bizalmatlanságot. De meg kell állni az ember eszének, ha látja, hogy van Magyarországon egy miniszterelnök, aki annyit fecseg, mint soha előtte senki, aki annyit beszél, hogy ha a felét megcsinálná, talán elég is vo na, aki igér füt-fát, de semmit se tesz, aki erősnek hirdeti magát és semmit se tud, aki mindannak az ellenkezőjét csinálj:), amit mond, aki a megforditotlját akarja, mint amit cselekszik. Úgy látszik erősebb­nek, okosabbnak, ravaszabbnak gondolta magät, mint amilyen, feladatát könnyebb­nek, a győzelmet ölbehullónak, s ellenfe­leit gyengébbeknek egyfelől, s megbízha­tatlanabbaknak másfelől, mint valójában. De a közel jövőnek véget kell vetni annak a bizonytalanságnak, hogy hát ki is a Lu­kács László, aki vállalkozni mert a kibon­takozás megcsinálására. Ki az a Lukács László ? A Tisza István kegyének kere­sője, politikájának jámbor szolgája, vagy a nép barátja ? Ennek a kérdésnek nagyon hamar el kell dőlnie, s ha Mohamed nem jön a hegyhez, a hegy elmegy Moha­medhez. Kossuth-páit részéről is mind gyakrabban han- voztatják, hogy csakis a provizórium az, amire a véderőnél gondolni lehet. Bécsi lapokban is mind gyakrabban lehet olvasni, hogy más ki­bontakozás lehetősége teljesen ki van zárva. — Ma a .Zeit“ is nagyon határozottal, irt erről a dologról. Lukács László miniszterelnök még mindig változatlanul az állandó véderőjavaslat álláspont­ján áll, de ellenzéki részről ehhez a megoldás­hoz semmi hajlandóság nem mutatkozik. Úgy, hogy még itt is elháríthatatlannak látszó éllenté- tek forognak fenn. A „Presse“ szerint a Junktim gondolata is életre kelt. Ennek azonban gyakorlati jelentő­sege alig van, mert az állandó véderő és a vá­lasztói jog összekapcsolása ilyen formában annyi időt venne igénybe, hogy ha még azt az ellen­zék magáévá tenné is, — amiről nincs semmi tudomásunk, akkor is a katonai körök kívánsá­gát alig elégíthetné ez ki. Hiszen igy lehetséges hogy hosszú időn keresztül semmiféle ujoncz nem lenne. Az pedig, hogy előbb jöjjön valami provi­zóriumfele megoldás és azntán mindjárt megint az állandó véderő, teljes képtelenség lenne. A provizóriummal kapcsolatban magának az általános választói jognak kell jönni, és a választói jog megalko'ása után lehet csak a végleges védorőreform megoldásához fogni, Ez a dolgoknak logikai sorrendje, amelyen, alig hisszük, hogy valami változás eshe sék. Azért nem hisszük, hogy a bécsi lapok ér­tesülései fednék a valóságot. Helyzet. Mindenki meg van arról győződve, hogy a helyzet kiélesedése a válságnak minél gyorsabb megoldását teszi kívánatossá. Da ez nem jelenti azt, hogy bárki is sajnálná azt az időt, amit a szőnyegen levő nagyfontosságu kérdések alapos előkészítése igényel. Tulajdonképpen nem elkészítésről van szó, mert úgy a pártok kebelében, mint a miniszté­riumban a választói jog kérdése már éveken ke­resztül elő volt készítve. Most, úgy hisszük, hogy csak a különböző alternatívák egymással való szembeállítása és a különböző kombinációk mér­legelése történik. Ezekből fogja Lukács László a maga tervezetet összeállítani, amelyet, azután a pártok vezető tagjaival kivan megvitatás alá venn;. Most még a belügyminisztérium kebelében folyik a munka és csak par nap múlva lesz Lu­kács László miniszterelnök abban a helyzetben, hogy Justh Gyulával és a többi pártok elnö­keivel is a tanácskozásokat megkezdhesse. De a választói jog kérdése mellett előtérbe lép a véderő elintézésének mikéntje is. Most a j kotásait a mór emlékek : de ha épületeik anyagát vagy szerkezetbeli finomságát tanulmányozzuk, akkor nyugat építészeti productumainak kell az elsőséget adnunk. A térnek olyan hatalmas ará- | nyokban való határolása, mint a milánói vagy a kölni dómnál látható, azt nem fogjuk itt megkapni. Ami pedig az épületek anyagát illeti, hát bizony csak tégla és gipsz: a faragott kő vagy márvány teljesen hiányzik a mór emlékekről. Már említettük azt, hogy jelentőségük nem a szerkezet bonyadalmas voltában, nem a tér­hatásban kulminál, hangúi a festőiségben és az ornamentikális díszek gazdagságban. Ez utóbbinak változátassága és szövevényes csipkeszerü gaz dasága csodálatba ejtő. Az Alhamlránál az or­namentika pazarsóga fölülmúlja a cordobai me­cset, díszítését is, ami természetes, mert a mar építészet itt érte el kifejlődésének legmagasabb fokát, Itt jutott zenitre építészeti tevékenységük Keresztül haladva a város fő útvonalán el­jutunk az Alhambra hegy lábához, ahonnan ár­nyas fasorok közt haladva főisétálunk a pompázó királyi palotához. (Folytatása következik.) — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Szántó Miksa gyulai pénzügyi számtisztef, a nagykáro lyi pénzügyigazgatósag mellé rendelt számvevő­séghez áthelyezte. — Hegyközségi ülés. Szatmárhegykösség f. hó 22-én, szerdán d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart, melyre a Hegy­község kötelékébe tartozó összes szőlőbirtokos társaimat meghívni van szerencsém. Tárgysoro­zat: 1. Az 1911. évi zárszámadás, 2. Az 1912 évi költségelőirányzat. 3. Hegyközség választ­mányába két tag beválasztása. Mátray Lajos, hegyközségi elnök. — Gazdasági bizottság ülése. Satmár vá­ros gazdasági szakbizo'tsága pénteken délelőtt 11 órakor a városi székház kis tanácstermében Va­ja y Károly dr. kir. tanácsos, polgár mester elnök­létével ülést tartott} melynek egyik legfontosabb tárgya a zeneiskolának városi kezelésbe való vé­tele volt. — Halálozás. Özv. Bakk Mártonná született S/.i'ágyi Zsuzsanna folyó évi május hó 7-én déli 12 órakor, életének 80-ik, özvegységének 26-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése csütörtök délután 4 órakor volt a ref. egyház szertartása szerint nagy részvét mellett. — Az angol bank leszállította a kamatlábat. A pén/piacz helyzetében beállott kedvező vál­tozás első eredménye az, hogy az angol bank igazgatósága ma tartott ü'ésében fél százalékkal leszállította a kamatlábat. Ugyanis, mint nekük Londonból táviratozzak, az angol bank igazgató­sága 3 és fél százalékról bárom százalékra szál­lította le a kamatlábat, Erre az elhatározásra első sorban az volt döntő befolyással, hogy az rngol bank aranykészlete elérte a negyvenmillió font sterlinget. Igaz, hogy ilyen aranykészlet mellett a bank kamatlába 2 és fél százalék szo­kott lenni most azonban a bank indokolt óva­tosságból csak félszázalékos kamatlábmérséklést látott helyénvalónak s nem szállította le mindjárt egy teljes százalékkal a kamatlábat. — A szinérváraljai betörés. Megírtuk a múlt számunkban, hogy ismeretlen tettesek be­törést kíséreltek meg a Szatmármegyei Takarék- pénztár szinérvár Íjai fiókinlézetébe. A betörők­nek sikerült a helyiség külső ajtaján levő kereszt­vas Wertheim lakatját álkulccsal kinyitni, de a vasajtó zárjával már eredménytelenül próbálkos- tak, mert a zár külső részén |levő vaslemezt a hidegvágó nem vágta. Közben valaki meg is za­varta őkel a munkájukban s elmenekültek. A csendőrség hasztalan nyomozott a betörők, után, nem tudott rájuk akadni. Az intézet Budapestről hozatott le két állami detektívet, akik szintén nagy eréllyel folytatták a nyomozást, több he­lyen házkutatást és személymotozást tartottak, sőt a nyomozás szálait követték egészen Szat- márig, de a tetteseket nem sikerült elfogni, s a nyomozást eredmény nélkül fejezték be. — Elengedték a büntetését. Pap Miklós ké- kesoroszfalui erdőmunkást 1911. február havá­ban az esküdt bíróság 2 és fél évi fegyházra Ítélte s büntetésének kiállása végett a Seamos- ujvári kir. orsz. fegyintézetbe szdlitottök, hol mint házi dolgos (utca seprő) töltötte büntetésé­nek legnagyobb részét. Az intézet vezetősége látva, hogy a javulást nem csak színleli s ma­gát jól és engedelmesen viseli, a büntetésének kegyelem utján leendő félbeszakítása iránt fel- terjesztést tett. Május 3-áu az intézetből ki is engedték. — Felakasztotta magát. Wulland István gilvácsi lakos kedden délután a fáskamrában felakasztotta magát. — Az öngyilkosságot ifj. Terrpfli János vette észre, aki rögtön levágta Wullandot. Segíteni akkor már nem lehelett rajta halott volt. A vizsgálat megállapította, hogy öngyilkosságának oka életuntság volt. — Betörő inas gyerek. Szűz András érend- rédi lakos feljelentést tett a csendőrségen isme­retlen tettes eilen, aki távolléte álatt feltörte a lakását, s onnan kisebb összegű pénzt ellopott. A csendőrség a feljelentés alapján megindította a nyomozást. A nyomozás során megállapították, hogy a betörést Zajta Gyula kovácsinas követte el. A csendörség a betörő kovácsinast letartóz­tatta. Zajta letartóztatásakor bevallotta, hogy egy héttel ezelőtt feltörte Steinberger József csűrjél s onnan több mázsa gabonát ellopott. A lopott gabonát olcsó pénzért Kiss József gazdálkodó­nak eladta. A betörő kovácsinast beszállították a szatmári királyi ügyészség fogházába. — Leszúrta a haragosát Rózsa János és Kocsis István farkasaszói lakosok már régebb idő óta haragosok voltak. A két ember a na­pokban a/, utcán összetalálkozott, s veszekedni kezdtek. A veszekedés hevében Kocsis kirántotta a csizmaszárában levő konyhakést s azzal Ró­zsát hasba szúrta, aki rögtön meghalt. Kocsist a csendőrség letartóztatta. — Körözések. A rendőrség országosan kö­rözi Leich Ignác szatmári születésű ügynököt, aki N. Pap János demecseri lakostól elcsalt több száz koronát s azután megszökött. Ugyancsak körözi a csendőrség Kiss József szatmári kömi- ves segédet, akit a szatmári ügyészség szemérem elleni vétség miatt egy napi fogházra Ítélt & a büntetés elöl megszökött. —-Uj részvénytársaság. Nagykárolyi Ipari és Közgazdasági Részvénytársaság cég alatt uj rész­vénytársaság alakult. A társaság alaptőkéje egy­előre 50.000 korona. — Országos állatvásárok Szatinármegyében F. hó 13 án Sárközön és Felsőbányán 14 ón Aranvosmcgyesen és Szatnoskrassón, 17.én Csen- gerben és Kővárhosszufaluban, 20-án Fehér- gyarmaton, 23-án Erdődön. — Megbukott bank. A szűk pénzviszonyok­nak a körülöttünk lekvő vármegyékben első ál­dozata a Nyírbátori Általános Hitelintézet. Az intézet szeptemberben másfél millióért birtokot vásárolt. Erre a vételre már Ígértek neki 200 azé korona hasznot, de a bank félmilliót akart nyerni, nem adta a birtokot. Most aztán, a pénzpiac rosszabbodtával a birtok nem kellett senkinek a kamatok megdrágultak s a bank bajba került. Másik oka a bukásnak, hogy az igazgatóság hi­tel és magánkezesség alakjában körülbelül 8000 ezer koronával van érdekelve. A bukás több igazgatósági tag teljes tönkrejutását jelenti. A pesti lapok azt a hirt közölték, hogy az intézet igazgatója, Kende Sándor a zavarok következté­ben öngyilkos lett. Ez a hir nem igaz, Kende megszökött s már valószínűleg Amerika felé vi­torlázik. Az intézethez irt levelében a bukáa okául a bank rendezetlenségét mondja és be­vallja, hogy az intézetnél olyan fejetlenség ural­kodik. melyből nem tud elképzelni kivezető utat. Valószínű, hogy a bank részvénytőkéje teljesen elvész. — Elitéit bányamunkások. A múlt év már­cius hónapben történt, hogy a nagybányai kiucs. HÍRÜK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom