Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-05-05 / 36. szám
f FÜGGETLEN POLITIKAI évfolyam. Szatmár, 1912. Május 5. Vasárnap 36. íz. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. BXegjelen hetenklnt kétszer: vasárnap és szerdán. t~ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája. Hám János-utca 10 === Telelon-sssa rr> 80. • • ■ Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban flzete A magánhivatalnokok szervezkedése. Az a nagy szociális átalakulás, amely az utóbbi évtizedekben az egész müveit világban az összes néprétegeket megmozgatta, a bérmunkásoktól eljutott végre a müveit középosztály legkevésbbé független és leginkább lekötött rendjéhez, a magánhivatalnokokhoz is. Az utóbbi években Németországban és Ausztriában nagy agitáció indult meg a magánhivatalnokok szociális helyzetének javítása érdekében és ez az agitáció hosszas erőfeszítések után elérte azt, hogy a törvényhozás a hivatalnoki kar gazdasági helyzetét löbbé-kevésbbé megfelelő törvényekkel megjavította. Mint minden szociális mozgalom, úgy ez is, legutoljára érkezett el hazánkba. A demokratikus haladás elvének térfoglalásával együtt mozdult meg a magyar hivatalnoki kar. Az újságolvasó közönség a legutóbbi napokban igen gyakran értesülhetett a magánhivafalnokok újabb és újabb győzelméről. A szervezkedés mind nagyobb eredményeket mutat fel és a legközelebbi jövőben remélhető az is, hogy a magyar hivatalnoki kar mindazokat az előnyöket meg fogja szerezni, amikben a német és osztrák magánhivatalnokok a törvényhozások jóvoltából részesültek. A magyar szervezkedésnek azonban legfőbb hibája a teljes és szoros centralizálás. A régebbi és újonnan alakult országos szervezetek eddig nagyobb részt a fő városi tisztviselői karral foglalkoztak. A szervezkedést azonban ki kell terjeszteni a vidékre is. A vidéket, amelyet eddig na- gyobbáta figyelmen kivül hagytak, kitartó munkával sokkal erősebben és határozottabban lehet megszervezni, mint a fővárost. A vidéki hivatalnoki kar elhanyagoltan és szervezetlenül áll szemben a vidéki intézetekkel és munkaadókkal. Városonként, vagy kerületenként kell a vidéki hivatalnoki kart szervezni és pedig nemcsak gazdasági, hanem politikai értelmében is. Amint a szociáldemokratapárt — ez ideig ugyan eredménytelenül — a politikai mozgalmakban is tömörül, úgy kell a hivatalnoki kart is tömöriteni. A szociáldemokratapárt politikai szervezése felett annyiban lesz előnyben egy megszervezendő hivatalnoki |kar, illetve hivatalnoki párt, amennyiben a hivatalnokok nagyobb része aktiv és passzív szavazati joggal már bir. Egy megszervezett hivatalnoki osztály minden vidéki kerületben elég tekintélyes számú lehet arra, hogy csak olyan jelölt megválasztásához járuljon hozzá, aki a hivatalnoki kar érdekeit is figyelemre méltatja. A német és osztrák hivatalnoki kar szervezkedése és különösen elért eredményei ugyanarra az időre esnek, amikor az általános választójog elve felhangzott, illetve diadalra jutott. A mai parlament, amely az ezerholdasok és bankdirektorok, vagy azok lekötelezettjeinek országgyűlése, még ha megértené is a hivatalnokok szervezkedésnek, kívánságainak és követeléseinek jogosságát, épen a munkaadókkal illetve az intézetekkel való szoros kapcsolata és azokkal kongruens anyagi érdekei miatt, feltétlenül vonakodik a tisztviselők érdekeinek megfelelő és igen sokszor az intézetek anyagi érdekeibe ütköző törvényeket hozni és reformokat megvalósítani. Az általános választói jog elve ma már a magyar közéletben is tekintélyes faktor. Megvan tehát az alkalom arra, hogy a szervezkedés szükségére ébredő hivatalnoki kar egy már a közéletbe belekerült és gyakran használt és hangoztatott elvhez, egy nagy közéleti mozgalomhoz kapcsolja a maga érdekeit. Ha a tisztviselők és hivatalnokok szervezkedése és mozgalma kizárólag a fővárosra fog szorítkozni és esetleges prüderiá- ból vagy gyávaságból a politikái még legtisztább értelemben is mellőzni akarja, akkor talán a fővárosi tisztviselők, sőt esetleg a vidékiek is fognak bizonyos előnyökben részesülni intézeteik részéről, de ezeknek az előnyöknek mindig csak ajándék és kedvezmény jellege lesz. Ki kell épitenj _ TÁ R O A. Spanyol városok. Irta: Dr. Barna Jánoa. III. Cordoba. Belépve a mecsetbe első pillanatra nem ötlik szemünkbe ez a vandalizmus, ami itt érte az izlam leggyönyörüségesebb alkotását, csak ha közvetlen közelébe kerülünk a beékelt részhez, akkor látjuk meg csak, hogy az oszlopok harmonikus rendje megtöretett és elénk mered a tetőzetig fölnyuló csupasz komor falazat. Elszomorító látvány és ijedten menekülünk az oszlop erdő sűrűjébe, hogy a karcsú oszlopok elrejtsék mielőbb előlünk a lidércnyomásként reánk meredező falat. El is tűnik a fal, mintha föld nyelte volna el, ha messzebb kerülünk tőle tiz-tizenüt lépésnyire, mert ugyanis az egymás mögött álló oszlopok a perspektíva törvényei szerint összefutni, összeszűkülni látszanak és igy elzárjuk a kilátást a templom egyik végétől a másikig. Csodás harmóniába látszik összefolyni előttünk az oszloperdő és a festői hatásnak oly magas fokát éri el, a mely már nem fokozható tovább. És a festői hatás teszi azután oly kiváló műremekké a mecsetet és nem a szerkezetbeli művészet. Ennek a hatásnak megalkotásában volt nagy a Cordobai mecset építője. Mintha árnyas pálmaerdőben sétálnánk, és a fák dús koronái között nem tudná áttörni a napsugár és a bizalmas félhomály, mely a mecsetben uralkodik még szebbé látszik varázsolni Alláhnak fönséges templomát Legszebb része a mecsetnek a mihráb a mely itt kápolnára bővül. A mihráb a mozlim templomok falába épített fülke, a mi a mekkai irányt mutatja s a mely felé fordulva kell az imánnak imáit elmondani. Mekkában maga a kalifa állott a mihráb elé, hogy elzengje hálaadó imáját a legfönségesebb lénynek, Alláhnak. Itt \ távol napnyugaton a cordobai kalifára hárult a szent kötelesség, hogy imádkozzék az egyetlenhez, az örökkévalóhoz, Alláhhoz. A cordobai mecsetet tárgyalva külön kell mihrábjáról megemlékeznünk. A fénypontja, a legragyogóbb ékköve a templomnak a mihráb. A fülke falait, valamint a bejáratot mindenütt a legmtivészeibb módon stilizált arabeszkek díszítik, a melyeket azután körülölül a mértani idomokból megalkotott ornamentikának szövevényes csipkészete, a mi a legegyszerűbb elemekből megszerkesztett ornamentikát a legváltozatossabbá varázsolja át. A kicsiny fülkét művészi szerkezetű és díszítésű : kupola koronázza be, szintén a mór stilus összes báját magában rejtő staluktit és mértani díszítményekkel fölékesitve. A míhrábnál általában, mint minden mór építménynél nagy szerepet játszik a zománcos tégla, mellyel az épületek belső falazatát díszítették. A mór zománc különbözik a ma készített zománcoktól, annyiban, hogy a mostan készültnek üveg fénye van, mig a mórok zománcos téglái és cserepei fémfénnyel birtak. S ha ezekre a napsugár rávetődik, akkor a zománcos lap a színskálának egész szépséges sorozatát varázsolja az ember szemei elé. A mór fayencenak legrégibb emlékei közé tartoznak a cordobai mihráb falainak zománcos téglalapjai, melyek csodálatos bájosságot kölcsönöznek a mihráb egész belső hangulatának. Amilyen meglepően szép. és művészies a mecset belseje, ép olyan elszomorító látványt 1 mutat a külső alakja. A mecset északi oldalán álló udvar közepett a kuttal szintén a pusztulás szomorú képét tárja elénk. Az elhanyagoltság és piszok a jellemzők az udvarra és egész külső környezetére a templomnak. Általában a templom külseje sohasem lehett valami díszes (Folytatása következik.) nagy vására AGYTO ZSDE női, férfi és gyermek Plf** ruhákban ‘"HPl legolcsóbb árban ELLETT SZEREZHETŐKBE
