Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-05-01 / 35. szám

XVI. éyfolyam.. Szatmár, 1912. Május 2. Csütörtök. 35. 8Z. FÜGGETLEN POLITIKÁI LAP Megjelen hetenklnt kétszer: vasárnap ét szerdán. Belterjes gazdálkodás Szatmár, ápril 30. Az abnormális időjárás, mely veszé­lyeztelte az egész ország ez eszlendei ter­mését, gondolkodóba kell, hogy ejtsen mindenkit, akit ez agrár ország földmive- lési ága közeiebbről érdekel. Ez a körülmény késztet minket arra, hogy e vezető helyen foglalkozzunk azzal a nagyfontosságu kérdéssel, mely orszá­gunkat, mint specialiter agrikullura álla­mot, elsősorban kell, hogy érdekelje. Ez a kérdís nem egyeb, mint gazdálkodásunk belterjesebb művelése. Eddig a földmive- lők nálunk azt hitték, hogy a búzatermés a leghasznosabb s legtöbbet jövedelmező földmivelési ág. A búza, az acélos búza, minden földmives ideálja. Ennek minél nagyobb táblákban való lermelese s minél nagyobb mennyiségben való aratása legszebb álma minden föld­mives gazdának, melyet még gyermekko­rából visz magával a magyar gazda s azt nem hagyja kimagyaráztatni fejéből még a legelőkelőbb szaktudós által sem. Pedig a bolgár kertészek, akik a vá­rosok körül telepednek le, egyike sem veti be földjét búzával. Nem is arat az olyan sok földön, mint a magyar gazda s emel­lett jövedelme sokkalta nagyobb, mint egy SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10------T«le!on-»ss!á cn 80. ■ Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalba* fizete tizszerte nagyobb gazdálkodó magyar föld­mives jövedelme. Ök elég okosan már régóta rájöttek arra, hogy a föld belterjes gazdálkodása nagyobb jövedelmet hajt a földmivelőnek, hogy azt a természeti csapások nem befo­lyásolják annyira, mint a nagyterületen való gazdálkodást, ellenben feltétlenül meg- julalmazsa a szorgalmas földművelőt. Ok kerti véleményeket termelnek egy hold földön s ez az egy hold föld annyi jöve­delmet hajt nekik, hogy nemcsak, hogy egész esztendei szükségleteiket fedezik be­lőle, hanem még félre is tehetnek belőle s még hozzá nem keveset. ü amire a szegény, gyámollaian bol­gár kertészek rájöttek, aminek áldásait ők élvezik már időtlen idők óta, arra a ma­gyar földmivel ő nem volna képes? A ma­gyar parasztgazda ne tudná értékelni a belterjes gazdálk odás értekét s áldásait ! ? Nem hisszük. Legalább nem akaijux. hinni. Meri elkepzelhelő-e józan ésszel, hogy va­laki annyira süket s vak lehessen, hogy saját érdekében álló dolgokat meg ne halljon, meg ne lásson ? ! ! HIRDETÉSEK jutányos j áron felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Az országos jegyző kongresszus. A községi-, kör- és segédjegyzők már évek óta panaszkodnak állandóan erkölcsi és anyagi helyzetük tarthatatlanságáról és emlékiratokban, felterjesztésekben kérelmezték a kormánytól en­nek a tűrhetetlen helyzetnék a gyökeres or­voslását. Eltekintve ugyanis attól, hogy ez a tisztvi­selői kar még mind:g a legteljesebb bizonyta­lanságban van, a mai községi törvény határo­zatlansága miatt, másrészt a fegyelmi jog gya­korlása szempontjából teljesen ki van szolgáltatva a feljebbvalói jó vagy rosszakaratának és anya­gilag a legtöbb helyen olyan lehetetlen helyzet­ben van, amely egyáltalában nincs arányban az­zal a képzettséggól és intelligenciával, amelyet tőle a kvalifiköczionális törvény megkövetel. Ez váltotta ki azután a jegyzői karból azt az elkeseredést, amely múlt évi közgyűlésükben nyíltan kitört és amelynek az lett az eredménye, hogy utasítottak az elnökségetK hogy tegyenek még egy kísérletet a belügyi kormánynál a hely­zetnek legalább ideig enes megoldása iránt és ha ez sem járna eredménnyel: intézkedjék egy órszágos jegyző-kongresszus egybehivása iránt. A vezetőség meg is jelent a miniszterelnök- mint belügyminiszternél, valamint az államtitkár roknál, hol azonban a pénzügyi helyzetre hivat­kozással igén bizonytalan, illetőleg majdnem elu« tasitó választ kapott. Ez a válasz annyira elke­serítette a jegyzői kart, hogy most már erélye­sen követelték a kongresszus egybehivását és azt a választmány is elrendelte. Most folynak a Spanyol városok. Irta : Dr. Barna János. II. Cordoba. A székhelyi jelleg megszűnése nyomasztólag hat a város iparára, amely lassan hanyatlani kezd, hogy azután a keresztény uralom bekö­szöntésével teljesen meg is szűnjék. Az ipar pusztulása maga után vonta a kereskedelem sü- lyedését is. Az anyagi jólétnek ilyetén való meg­fogyatkozása a szellemi kultúra dekadenciáját, a lakosságnak nagyfokú megfogyatkozását is eredményezte. Ha nem is vesszük szóról szóra igaznak az egykorú arab irók följegyzéseit, hogy a város virágzása korában 100—130000 házból állott, és a hivők 3000 mecsetben dicsérhették Alláhnak nagyságát, azonkívül 500 kórház, 800 nyilvános iskola, 900 fürdő, és 600 vendéglő állott az emberek rendelkezésére. Olyan számok ezek, melyekhez foghatót nem találunk az em­beriség kuliura történetében, ha a keleti irók túlzásait le is számítjuk. Cordoba kulturális intézményei közül nem hagyhatjuk említés nél­kül II Hakem kálijától alapított közkönyvtárat sem, amely 400,000 kéziratos kötetből állott. Ezek az intézmények avatták a művelődés köz­pontjává lordobát s hozzátehetjük még azt, hogy ma a XX, században sincs a Pyrenensi félsziget­nek egyetlen városa sem, a mely fölülmúlná bármi tekintetben a IX. századi Cordobát. És mi van mindezekből a pompás alkotá­sokból ma még? Mi élte túl a birodalom buká­sát? Az utókor, miből tanulhatja becsülni, meg­ismerni a középkor legnagyobb és legműveltebb nemzetét, a mórt? Nem sok ami reánk maradt, ! csupán a főmecset, de értékre nézve annál kivá­lóbb Az emberi fantáziát meghaladó csodás emlék tárul szemeink elé, ha Cordoba egykori főmecsetét belülről alkalmunk volt megpillantani. Magának a menekülő Abdurrahmánnak lelkében fogamzott meg a mecset építésének gondolta, ő maga részt is vesz a tervezés nagy munkájában. Arábia délceg sudáru pálmái lebeghetttek telke előtt, mikor az építés nagy munkáját elkezdette, hogy fölépítse a nyugati izlamnak szentélyét, hova a mozlinek ezrei és ezrei majdan elzarán- dokoltassanak Egy második Mekkává akarta birodalma fővárosát tenni a művész költő kalifa. 786-ban kezdik a mecsetet építeni. Megindul a lázas munka és hordani kezdik az építő anya­got. A római pogány isteneknek félig rombadőlt templomai szolgáltatják az éptiőanyag oroszlán < részét. Az uralkodó emberei bekalandozzák a félszigetet, átmennek Afrikába sőt a bizánci csá. szárság területeire is és mindenütt vásárolják öszse a pompás márvány és porfir oszlopokat, hogy anyagul szolgáljanak az újonnan épülő mecsethez. Abdurahman utódai szent kötelesség­nek tartották az ellapitó nagy munkájának foly­tatását. Nagyobbitják a mecsetet dél majd keleti irányban, de ragaszkodnak mindenütt az alap építmény stilusához, úgy hogy a hozzátoldások, mint szerves részek kapcsolódnak be az ősi mecset testőbe III. Abdurrahmán, II. Hakem és Almauzor épitetnek a templomon. A mecset északi oldalához ragasztott nyitott udvart Ab­durrahman (192—961) építette. A mecset alap­rajza hatalmas négyszöget matat, melyet hat- száztizenkét oszlop osztott tizenkilenc hosszanti hajóra És hogy a térbeli hatás nagyobb legyen és a mecset magasságát emelhessék az oszlop­főket két egymás fölött elhelyezett vörös és fehérszinben váltakozó ivekkel kötötték össze. Az ivek úgy vannak megszerkesztve, hogy a felső iv hordozza a diszes mennyezetet maga fölött. Ma egész teljességében nincsenek meg az oszlopok, mert a mecset közepén lévő oszlopok­ból a spanyolok vagy százat kidöngettek és a kidobott oszlopok helyébe keresztény templomot építettek be. (Folytatása következik.) S Z A T i A A KAGYTOZSD női; férfi és gyermek F O PH"* rufa;&käiain *' u legolcsóbb árban 11 ELLETT 3ZEREZHETŐKBE ELŐFIZ Egész évre 8 kor. Fél év/' ; 2 kor Es vés szám . —— ifT i ,....». ...i^ • ~ TÁRCA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom