Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-04-07 / 28. szám

2-ik oldal.

SZATMÁR-NÉMETI.

Szatmár, 1912 április 7.

Az uj házadótörvény

pénzügyi eredményei.

A* * uj adótörvények képviselőházi tárgyalása alkalmával unalomig hallottuk a biztosítást, hogy az adóreform az adóteher arányos megosztására irányul és financiális célzata nincsen Ezért a pénzügyminiszter az egyenes adók reformjából nem plust, hanem minust irányzott elő s a veszteséget 5—6 millió koronára tatte.

Sokan mosolyogva fogadták ezt az indokolást s ha az eddig életbeléptetett egyetlen uj adótörvény, a házadótörvény pénzügyi eredményeit tekintjük, ez a mosoly nem v olt alapnélküli. — Tény, hogy az egész reform pénzügyi kihatása csak az összes egyenes adótörvényekből lesz elbírálható, de msga a házadótörvény eredménye már azt mutatja, hogy a bevételi csökkenés aligha lesz jelentékeny, mert hiszen a házadóbevétel nem csökkenést, hanem emelkedést mutat.

Amennyire nem tudjuk, hogy a jövedelem- adó a mi viszonyaink között pénzügyileg hogy fog beválni, annyira biztosak voltunk abban, hogy maga a házadó emelkedni fog. Hiszen a házbéradó magas kulesa alig észrevehetőiig lett mérsékelve s a hazadókörzetek alakítása, a ház- osztályadó emelése és a hazadókataszter beve- setése a bevételek fokozását már előre biztosították. Tényleg a házadókataszter temérdek eltitkolt adótárgyat hozott a felszínié, ami a kincstár javára esett.

Az uj házadótörvény 1910. január hó 1 én lépett életbe s pénzügyi eredménye a következő:

Az 1909. évben a régi törvény alapján kivetett házbéradó összege 28.555,395 kor., a ház- osztályadó pedig 9.045,83 kor., vagyis együtt az összes házadó 37.600,478 kor. volt; az 1910 év ben kivetett házbéradó 31,700,056 kor., a ház- osztályadó pedig 10 553,121 kor., vagyis együtt 42 253,177 kor. E szerint az 1910. évi összes kivetési többlet az 1909. évi kivetéssel szemben 4.652,699 koronát tett ki, ami százalékban kifejezve 12 százalék emelkedésnek felel meg. Ez a százalék még nagyobb a társországokban, világos jeléül annak, hogy ott nagyobb volt az adótárgy eltitkolás. Régebben a házadó emelkedése 2—6 százalék között ingadozott, tehát az uj adónál a százalék nagyobb, 12,3 százalék. Az 1911. évi kivetési eredmények mutatják, hogy az 1911. év is kedvező. Ugyanis ez 1911. évi kivetés ósz- szege 44,701,521 kor., tehát az emelkedés 2 448,353 korona, azaz 5.8 százalék.

A házadó emelkedése a városokra esik s j elmondhatjuk, hogy ez az adó a városi lakosságot terheli. — így Aradvármegye Arad nélkül 270,071 kor. házadót fizetett. Arad pedig maga 547,026 koronát, tehát kétszerié többet, mint az egéez vármegye. Hasonló jelenséget látunk máshol is. így Hajduvármegyénék összes 1911. évi debrecen nélkül 155,141 kor., mig Debrecen egymaga 588,654 kor. házbéradó kivetést mutat. Baranyavármegyének 335,412 korona házadója mellett Pécs külön 388,537 koronával, Csongrád vármegyének 133,119 kor. házadója mellétt Szeged 552,788 koronával, Győrvármegyének 67,440 kor. házadója mellett Győr város 384,685 koro nával szerepel. Ugyanígy van a többi hasonló városoknál. Így Miskolc házadója 316,027 kor., Kassóé 473,128 ko?., Kolozsváré 601,840 korona, Marosvásárhelyé 166,258 korona, Nagyváradé 184,341 kor., Pozsony városáé 725,588 korona, Székesfehérváré 221,374 kor., Temesváré 572,267 kor., Fiume városának 1910. évi 600,582 korona házadója az 1011. évben 622,529 koronára emelkedett. A 22,000 kor. többlet alig haladja meg a 3.6 százalékot és az országos átlagos emelkedést sem éri el. Azonban Budapest székesfőváros ház- béiadöjaaz 1911. évben a megelőző évi 13.063,933 koronáról már 14.571,105 koronára ment fel.

A házadóbevételben ez az emelkedés állandó lesz, mart még most temérdek uj ház van az or- szágbán, mely ezután válik adókötelessé. így csak Budapesten majdnem 11 milliót tesz a házbéradó, mely az ideiglenes adómentes házakra esik.

A szinügyi bizottság ülése. E hó 4 én ülést tartott a Szinügyi bizottság, amelyben hozsájárul- tak Heves Bé!a szinigazgató ama kérelméhez, hogy a színi évad május 1. helyett ez évben kivételesen április hó 24 én érjen véget. Társulatunk Szatmárról Dévára megy.

Jutalom játékok, közeledik a színi évad vége megkezdődnek a jutalom-játékok. Fehér Gyula, társulatunk e kiváló művésze kezdi meg e hó 10-én a jutalom-jáiékok sorozatát. Szinrekerül „a bolond“ e. operett, melyben a jutalmazandó nővére Fehér Olga fővárosi énekmüvésznő is fellép, Fehér Gyula jutalomjátékát e hó közepén a Szőke Sándoré követi.

nem akart magának az utón kellemetlen perc - két szerezni.

— Bocsásson meg őrmester ur — nyújtotta felé a békejobbot, — nem akartam megsérteni, remélem ön sem veszi komolyan.

Korompay erre a nem várt támadásra fülig elvörösödött, megfogta a hölgy puha fehér kezét es egy csókot lehelt rá.

— Most mór szent a béke — mondotta.

— Igen, mind a két részről.

A társalgás fonalát most a hölgy vette a

keiébe, a katonaélet nehézségei felől kérdezősködött.

Ez a kérdezősködés Korompayba dupla erőt Öntött. Tetszett neki a hölgy, most már imponált neki félénksége.

— Bizony hölgyem — mondotta büszkén, nem olyan gyöngyélet a katonaelet, mint amilyennek lefestik. Messziről nagyon szép, rózsás szinü, m kor az ember benne él, akkor tudja csak meg, hogy a rózsának milyen szúrós tövisei vannak.

— Képzelje e', most is Tibetből jövök. Igen, Tibetből ... a tibeti síkról, ahol naphosz- szat utaztunk szomjan a nagy forrósógban.

— De hát minek voltak maguk Tibetbe — kérdezte álmélkodva. Ha jól tudom, ott nincsenek dragonyosok. Vagy talán gyakorlaton voltak ott, fecsegett össze-vissza az álraélkodó höigy.

— óh nem! Kutatásokat eszközöltünk a tibeti «ikon. Kutat akartunk furatni, hogy megmentsük a szomjúságtól az arra utazókat.

— Maguk?

— Igen mi I Ezen ne csodálkozzon, mert én a polgári életben mérnök vagyok, m st szabadságom volt és felhasználtam az alkalmat, kimentem Tibetbe egy néhány tiszt barátommal, akik még most is künn vannak,

— Ugyan ne mpndja.

= De igenis mondom, mert tudja meg, amit én mondok, az azután mondás. Vegye tudomásul, egy dragonyos katona sohasem hazudik.

— Hát nem is vonom kétségbe.

— Hát vonja kétségbe, mondotta kipirulva. Törődöm is én magáva1, elvégre is egy dragonyos, uz még a hölgyek élőit is dragonyos.

— De kérem! . . . kérem — méltatlankodott a hölgy. Talán még is más hangon beszélne velem.

— Olyan hangon beszélek, amilyenen aka* rok. Beszéltem én már nagyobb urakkal és go- : rombán.

— Igen! . . nagyobb urakkal is, még pedig Tibetben, amikor egy éjjel a dalai láma megsértett. En fóg'nrn egy pohár vizet és feléje öntöttem

— No és mi lett?

— Mi! Hát az, hogy a viz a nagy hidegben öntés közben jéggé fagyott. Ott maradt kettőnk köiött függve a jégcsap.

— De hisz ez lehetetlen 1

— Semmi sem lehetetlen.

— Dj talán mégis van lehetetlenség — vitatkozott vele a hölgy.

— Ha én mondom, nincs.

— Az már más, ha maga mondja, akkor elhiszem s azzal leeresztette a kalapján levő sürü fátyolt s arca most újból láthatatlan lett Korompay Gergely előtt.

A vonat prüszkölve rohant be Szeged állomására, A dragonyos őrmester sarkantyúját ö»z- szeütve, kezét sapkájához emelve, szalutált s azzal kardcsörtetve vágtatott végig a folyosón, | megára hagyva az áimélkodó hölgyet.

Mindkét színészünk megérdemli a közönség legmesszebb menő támogatását.

Szinházl műsor: Vasárnap délután ezidény- ben utolszor »Cigányszerelem» operette, — eite — tizenharmadszor — »A kisgróf» operette (Cz. bérlet.)

Hétfőn délután »Luxemburg grófja» operett*

_ este_ ez idényben először »Varázskeringő“

St

rausz Oszkár népszerű operettje (A. bérlet).

Kedden — ez idényben utolszor — »Len gyei menyecske» operette (B. bérlet.)

Szerdán „. Fehér Gyula jutalomjátékául ... Fehér Olga énekmüvésznő felléptével »A bolond» Rákosi Jenő és Siabados regényes operettje (Bérletszünet (a).

Esteli ének.

Ne még, ne szállj la ffllglas alkonyat,

Ne terítsd szét addig homályodat:

Mig lelkem elbuzogja csendesen,

Nagy nevedet, én édes Istenem.

Kinek kegyelmed nem borul homályba Jóvoltodnak soha sincs éjszakája.

Te vagy, le voltál nappal is napom,

Kézen te hordasz élet utamon.

Én menedékem, törhellen paizs,

Tied, tudom, az éj nyugalma is.

Sátra alalt a lappangó sötétnek,

Te vagy csak a világló szövetnek.

Szivembe hát oltárt rakok neked,

Mondok dicsérő, hangos éneket.

S magamra öltve bűnöm ludatát: Megzörgetem kegyelmed ajtaját.

Az éj — Uram — már ilt kisért felettem Szárnyad alá, hamar, fogadj be engem !

Oltalmad ne vond tőlük se meg,

Kinek szivével tudod szivem egg Ha könny között sóhajtanak feléd,

Tedd át szivemre bánatuk felét.

S ne haggd felednünk, hogy fényben, viharban Te állsz felettünk, örök változatlan.

— Ezt, ezt jelentsd meg a világ felelt,- Hol elhagyott sir, árva kesereg Ezzel kötözd be a szegény baját;

E hittel adj nyugodt, jó éjszakát,

Hogy szív, ahol csak dobban a világon: Holnap, s örökre, léged, léged áldjon.

Szabolcska Mihály.

A városházáról. Tanácsülés. Szatmár város j tanácsa e hó 6-án d. e. ülést tartott. A tanács- I ülésben, melyen dl. Vajay Károly kir. tanácsos polgármester elnökölt, folyó ügyeket intéztek el.

Árvaszéki ülés. A város árvaszéke dr. Vajay Karoly po'gármester elnöklete a 1 11 e hő 6-áu d. e. 9 órakor ülést tartott.

Rendészeti bizottsági ülés. Szatmár város

rendészeti szakbizottsága e hó 6-án d. e. 10 órakor a városháza kis tanácstermében ülést tartott.

— Városi közgyűlés. A város kedden azaz folyó hó 9-én d. u 3 órakor tartja rendes köz gyűlését, amelyen a következők kerülnek tárgya- ! lás alá : Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hi- | telesités helyének és idejének megállapítása. Pol- , gármester havi jelentése intézkedéseiről és a j törvényhatóság állapotáról. M. kir. belügyminisz- ! tér leirata a város részére utalt 70.000 korona államsegélyről. Kató Antal elhalt biz. tag helyére az állami elemi iskola gondnokságába egy tag megválasztása Kiss Imre vámkönyvelőnnk a Magyar banknál elfoglalt felügyelő bizottsági tagsága. Az esküdtek névjegyzékének összeállításához az összeíró bizottság megalakítása. Horváth Sándor építkezése. Az 1912 évi január és február havi adó elő és leirási jegyzék. Az 1912. évi bclkövezési munkálatok megállapítása. A Horlobágy-utcai lakosok által kért gyalogjáró összeköttetés. 1912 évben készítendő mügyalog- járó meghatározása. A felső keresk. iskola javára a Kereskedelmi Csarnok állal megajánlott összeg

HIBEE.