Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-10-22 / 85. szám

Sfatmár, 1911. október 22.

SZATMA R-N ÉMETI,

S-ik oldal.

liket. Paulina megígérte, hogy meg fog bennünket látogatni Weimarban. Nagyon örvendünk, — máf tióltam a feleségemnek is, ö is örvend, Kamill soffőr is örvend, Zsuzsi is örvend a Szehév Z*uxsi, az iró is örvend, hiszem, hogy a nyája* olvasó is örvend.

Már szürkült mikor vissza mentünk a Sza movárba Tündári fényben úszóit Irkutzk. Mind a három petróleum lámpát meggyujtották ezen alkalomból.

Mint egy ezüst kígyó csillogóit a gyönyörű Volga és hatborzongató jégdarabokat cipelve a hátán mint egy fürge Messenger-boy, sietett a jegestenger felé, Ép egy újabb hasonlaton gondolkoztam, amidőn észrevettem, hogy Pisluka már negyedszer ül fel a ringlispielre. Adlam neki egy magyaros frue.-kái, (oroszul ezt úgy hívják : kopek) hogy ilyen sok pénzt költ hiábavalóságra, aztán felültünk a jól felszerelt Krach gyártmányú (mindenkinek ajánlhatom) gépkocsira és mentünk egyenesen megállás nélkül vissza Vajmar-Németibe vagyis : vissza a műhelybe, a hogy téliesték lengő szakállu poétája Bodnár Gáspár irja. Sok nevezetesség történt még az utón : Sárosmagyarberkeszen, Csicsószentágotán és Barnabívalybrügözdön. Ja, bizony a müveit Nyugat 1 Ott mindenki csupa drága csipke és finom otkolon és nagyon udvarias. De haj ! itthon már udvariatlanok az emberek, itt már ismernek bennünket. Itt lobogó temperamentumban járnak a n4pek. Azért nem is irok róluk többet, hinein hazaérkeztünk, itthon már vált bennünket Lui, Guszti es Tibor meg a többi és lampion és párolgó guiyáshys. Most már csak merész álomnak tűnik fel az irkutzki utazás. Wajha sokáig lartana ez az álom. Siussz.

U. i. Ez nem amolyan kigondolt história, amilyet a mai irók szoktak Írni, ez nem szecessziós, ez nem légből kapott, ez nem érdekfeszitő legfeljebb csíiádi érdekeket feszítő, sőt ha akad egy-két olyan ember aki ezt a több folytatást elolvasta és szeceszsziósnak vagy érdekesnek ta lálta azok között kifogjuk sorsolni a Sttamos részvéuytársaság igazgatósági tagjait esetleg egy teljes évfolyamát. Pont.

(Eleje következik.)

— Áthelyezés. Altnéder Ferencz kohómér- nököt, ki a Nagybányán végzett lugzási kísérleteket befejezte, i*mét Fernezelyre helyezték át.

— Uj plébános. Dr. Boromisza Tibor pü* pők Körösi Karoly császlói lelkészt, városunk szülöttet Szakaszra plébánosnak nevezte ki.

— Lelkészválasztás. Gy. Kovács József nagykárolyi ref vallástanárt az ombodi egyház vasárnap pappá választotta.

— Újítás a postai csomagok föladásánál. A postaigazgatóság érdekes reformot akar éleíbe- iéptetni, mely külföldön mar évek óta ki van próbálva. A csomagokat ugyanis ezentúl szállítólevél kiállítása nélkül ép oly módon Iahet föladni, mint a leveleket. A szállítási dijat egy szerűen levélbélyegekben kell majd a csomagokra ráragasstani s a posta úgy fogja kezelni azokat, mint a levélpostai küldeményeket. A föladás ezzel lényegesen könnyebbé és gyorsabbá lesz téve.

— EsperesI kinevezés. Dr. Boromisza Tibo- szatmári püspök Jordán Károly szaniszlói apátr plébánost, a nagykárolyi kerület esperesévé nevezte ki.

— Halálra gázolt asszofty. Rettenetes szerencsétlenség történt hétfőn délután a csanálosi ut vasúti átjárójánál. Tircsi Lipót, ennek felesége és Papp Sándorné mérki lakosok a hetivásártól szekerén hazafelé mentek. A város alatt a csaná- losi-uti vasúti átjárójához érve a sorompót leeresztve találták. Megállották tehát és várták mig az 1 óra 10 perckor odaérkező gyorsteher- vonat elhalad. A közelgő vonat zakatolásától a székár elé fogott lovak megbokrosodtak és a korlátot áttörve a sínekre rohantak. Éppen abban a pillanaiban ért oda a vonat és a szekeret elütötte. Papp Sándornét, aki a szekér hátsó ülésében ült a vonat darabokra tépte. Tircsi Lipót és felesége pedig a fejükön és lábukon szenvedtek súlyos sebesüléseket. Az első segélyben dr Jékel Lészló és dr. Roóz Elemér orvosok részesítették őket. A szekér összetört és a lovak is megsebesültek. A szerencsétlen Papp Sándornét 5 kiskorú gyermeke siratja. A szerencsétlenséget állítólag az utat elzáró vasúti sorompó összetákolt volta okozta, amit a megbnkrosodott lovak könnyen eltörték.

— „Liszt-ünnepóy.“ A szatmárnémeti dal- és zeneegyesületi zeneiskola igazgatósága 1911 október 25-én, szerdán este fél 8 órakor nagy hazánkfia Liszt Ferencz születésének 100-ik évfordulója alkalmából a városi színházban Liszt- ünnepélyt rendez. Helyárak : Páholy 2 K.. földszinti ülőhely 40 filler, karzat 20 f.ilér. Jegyek válthatók : Ragályi Kálmán divatáru és Huszár Aladár könyvkereskedésében. A tiszta jövedelem a növendékek ösztöndíj alapja javára lesz fordítva.

— Epilepszia ellen. Sokféle gyógyszer van forgalomban. Bizonyos azonban, hogy a hány epilepsziás beteg van, annyi féle a betegség változata, ami természetes is, tekintettel arra, hogy az egyes betegek mennyire különböznek egymástól nemre, korra és testalkatra nézve Ebből önként következik, hogy csak oly gyógymód eredményezhet tartós gyógysikerf, mely minden egyes betegnek egyéni természetéhez alkalmazkodik. E követelménynek az a gyógymód felel meg leginkább, melyet a hírneves specialista orvos Dr. Szabó B Sándor honosított meg, a mely több ezer esetben fényesen hevált. és a szakirodalom részéről is elismerő méltatásban részesült. E gyógymód azért oly nagy értékű, mivel az epilepszia gyökeres gyógyítását teszi lehetővé, mit a gyógyult esetek nagy száma is bizonyít Gyógyulást keresők forduljanak felvilágosításért Dr. Szabó B. Sándor orvosi rendelő intézetéhez (Budapest, V. Nagykoron» utcs 18.)

— Ebben a drága világban, úgy spórol az ember, ahogy tud. Máijesinecz Peter meg a jegyző szobalánya a Mariska Királyházán nagyon jól megértették egymást, hát högy ne kerüljön sokba a iakas a fiúnak, odaköltözött a Mariska csinos cselédszobájába. így ment pár hónapig, amikor egy este Mariska nem tért ^aza rendes időben. Ezen annyira feldühösödött a péter fiú, hogy amit talált a kezeügybe a szobában meg a konyhában mindent összetört. A jegyző aztaa lefogadta és rövid idő után befogatta a szatmári kir. törvényszék fogházába.

— Pótvásár. A m, kir. kereskedelemügyi miniszter Técsö nagyközség kérelmére megengedte, hogy ott a vidéken uralkodott ragadós száj és körömfájás miatt a múlt és a folyó évben hafósági intézkedéssel betiltott hat országos vásár helyett, folyó évi október hó 23. és 24 éri pót országos vásár tartassák.

— Farkasok garázdálkodása. A múlt héten meg a napokban is több ízben az a bir terjedt el, hogy Visk községnek határéban a farkasok már több ízben embert és állatot megtámadtak. Eddig hat lot at pusztítottak el, ami arra kény- szeritelte az alispánt, hogy hajtóvadászatot rendeljen el, mert különben veszélyeztetve vau az egész község a vadak miatt, a melyek annyira elszaporodtak, hogy a községbe is eljönnek.

— Aki másnak vermet ás, maga esik bele, mondják és nagyon gyakran beteljesedik a inon dás. Fülöp József gazdálkodó nagyon rossz viszonyban élt anyósával és feleségével Vámos pércsen. A múlt éjjel aztán kigyuladt a házuk és a tűz eloltása után hiába keresték Fülöp Józsefet. Valószínű, hogy beleesett a saját vermébe, beleégett a saját keze által gyújtott tüzbe.

— Az asszony verve jó, ezt az elvet vallotta magáénak Veres Fülöp Szatmárgörbeden. S nemcsak az elméletben ismételgette ezt gyakorta, hanem gyakorlatban is. Az asszony vegre megunta a hosszas egyformaságot és változatokat keresvs otthagyta az urát. Magával vitte közös szerzeményű tehenüket is, amit nem hagyott annyiban az ura Az asszonyt nem uagyon bánta Veres gazda, de a tehén nagyon hiányzott oda haza. Elment hát, hogy visszakövetelje a jámbor állatot. Az asszony nem volt hajlandó a férjének

j ,eme kívánságát teljesíteni, ellenben két bátyja véresre verte a hetvenkedö Verest.

— A szerelem vak. Az igazság istenast- szonyát Institiát bekötött szemmel ábrázolják, de , a szerelemre egyenesen azt fogják rá, hogy vak.

Eriik ezalatt, hogy nem nayon látja meg a szerelmes emb°r az ideálja hibáit és az egyéb akadályokat a szerelem körül. Csehiben most egy eset nagyon világosan illusztrálja ezt a közismert mondást. Egy kereskedő folyamodványt adott be egyenesen Ő felségéhez : hogy engedné meg, hogy elvegye hites feleségül a nagynénjél, mivel erősen rakja fészkét a gólyamadár a házuk fölé. Idősecske is a nagynéni meg ... — no, de a szerelem vak.

— A kéz8zorltás ellen. Ne fogjunk senkivel' kezel, mert ez a művelet veszedelmes! Ezt hirdeti a Newyork Herald orvosmunkatársa. Az ember, keze az a testrész, amely a legtisztála- nabb, mert érintkezik mindennel: a füllel, a

j szájjal, az orral, a hajjal, zsebkendővel, fogpisz- j kalöval, keztyüvel, kalappal, cipővel, ajtókilinck- ] csel, lépcsőbazkorláttal, stb. Minden szenny és j betegségcsira könnyen odatapad a felületéhez,

\ amelyben sok a redő, meg az ízület és amelyet í tirtó-au nedvessé tesz a sok verejtékmirigy. Mindezekből következik, hogy az idegen kéz érintése fertőzéssel járhat, A Now-york Herald orvosi munkatársa azt állítja, hogy a legtöbb fertőzést a kézfogásból származó infekció okozza. Érdekes a kéz veszedölmességének listája az egyes hivatások szerint. Ebő helyen vannak e tekintetben az orvosok, borbélyok, hentesek es bőrmunkások, — figyelmen kívül hagyva azt,

; hogy ezeknek a foglalkozási ágaznak az üzöij | miiyen gondosságot fordítanak a kezük tisztántartására, A iegkevesbbé veszedelmesek a vt- gyészek, a gyógyszerészek és droguisták, mert a kezük gyakran érintkezik tisztító es csiraö.ő anyagokkal. Középütt vannak a sorban a fémmunkások, mivelhogy azok az anyagok, amelyek- j az ö kezük érintkezik, a kéz felületén maridnak | kitöltik a redőket és ártalmatlanok, kivált, ha ] az izzadással fertöllenitően ható vegyi anyagok képződnek. Az amerikai újságíró orvos azzal végzi a cikkéi, hogy a kézszoritás szokását föltétlenül meg kell szüntetni. Azt hisszük, nem I hibázunk, ha ázt mondjuk, hogy ebben a köve- ! ieuuényben vajmi kevés a ráció. A kéz védal- j menek két módja van : a gyakori megmosás,

1 esetleg fertőtlenítő szerrel és a keztyü. De, ha | úgy vesszük, mind a kettő céltalan, mert, ha j nem is fogunk meg idegen kezet, még akkor > sem lehet elkerülni, hogy olyau tárgyat ne ve- j gyünk kezünkbe, amelylye! más embernek a i keze már érintkezett. Egyébiránt ez az egéss I nóta majdnem olyan régi, mint az, amelyik az | ajk- és kózcsókolás veszedelmessógerol szól.

| — Szépírást! fiatalember, kereskedelmit végzett, könyvelésben és üzleti levelezésben több havi gyakorlattal bir, az esti órákban barminő irodai munka elvégzésére vállalkozik. Cime: Iskola-köz 3.

A nők rendszerint nem törődnek az emésztéssel és bélmüködésük rendben tartásával és mikor ennek következtében rnár sokat szenvednek gyomorbajokban és hosszantartó székrekedésben, valami has | szontalan és gyakran ártalmas pirulákkal akarnak magukon segíteni.

A ki már sokféle hashujtószert hasznait, nem talál eleg dicsérő szót a valódi Ferencz József keserüvizre, oly any- nyira felette ál! e természet-teremtette gyógyvíz az általában használatos hashajtószereknek. Ezt tapasztalt dr. Lefévre amerikai orvos is, mikor egy erdekes esetből kifolyólag következőkben számol be: „A természetes Ferencz József-keserüviz egy áldott állapotban levő asszony eldugulásánál csodaképen hatott. Rögtön megsziin- I tette a hányást és a belső szerveket az | egész terhesség alatt rendes állapotban j tartotta.“

A ki nem bírja az igazi Ferencz József keserüvizet gyógyszerésznél vagy lü

X

*$* mga «MH «ttMM»

& & in» JES JiC*